Szabad Földműves, 1962. július-december (13. évfolyam, 52-104. szám)

1962-10-10 / 81. szám

A szocialista mezőgazdaságért A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK LAPJA Aa> O&zL m­unkák >3» K53a?aaa>a>35^33?3?3S3 , * A napokban két egymással szomszédos, megközelítőleg egy­forma feltételek mellett gazdálkodó járást látogattunk meg, hogy áttekintést nyerjünk az őszi mezőgazdasági munkák szer­vezésének módozatairól, a munka üteméről. A DUNAJSZKA SZTREDAI JÁRÁSBAN Fekete Tibor járási agronómus tájé­koztatott bennünket a soron levő feladatok teljesítésének menetéről. A termelés alapja az idejében és jól elvégzett szántás. Erre a járás mezőgazdasági üzemeiben nagy súlyt fektetnek. Ez abból is látható, hogy eddig 19 098 hektár területen végez­ték el a vetőszántást. A tervezett területből még ugyan 2502 hektár hiányzik, de ezt is rövidesen a ku­korica és a cukorrépa betakarításával egyetemben megszántják. A közép­szántásba több mint 150 lánctalpast kapcsoltak be, ebből 98 gép — éjjel­nappal — két műszakban dolgozik. A vetés is teljes ütemben folyik. Időben földbe tették az őszi árpát és a rozsot, az őszi keverékeket 2774 hektáron vetették el. De csak azért ennyit, mert nem volt töjbb vetőmag­juk. A még hiányzó 3026 hektárt bú­zával helyettesítik, s azt tavaszi zöldtakarmányozásra szánják. Az őszi búzát 5990 hektáron vetették el. A hátralevő 6000 hektárt a munkálatok eddigi menetéből ítélve október 15-ig bevetik. Hogyan válik ez lehetővé? Úgy, hogy a cukorrépa betakarítását már szeptember 25-én megkezdték, a szemre tervezett kukoricából pedig viaszos érésben 2000 hektárt lesilóz­­tak és az így fölszabadult területet szántás után gépcsoportok segítségé­vel bevetik. A járás­ mezőgazdasági üzemei, ki­indulva az előző évi búzatermesztési tapasztalatokból, a Járási Nemzeti Bizottság mezőgazdasági osztályának javaslatára 3 nagyhozamú búzafajta termesztésére vettek irányt. A Ko­súti, a Pavlovicei 198-as és a Szlovák 200-as azok a búzafajták, amelyek a járás területén a talaj- és az éghaj­lati viszonyoknak legjobban megfe­lelnek (az 1962-es évi járási átlag ezekből a búzafajtákból: Kosúti 30,03 mázsa, Pavlovicei 198-as 27­4 és a Szlovák 200-as 25,47 g volt átlagosan hektáronként). A búza vetése terén dicséret illeti a topolnyíki szövetke­­zeteseket, ahol eddig több mint 200, a dunajszkásztredaiakat, ahol 216, a lehnyiceieket, ahol 220, a blahovóia­­kat, ahol 200 és a vidraniakat, ahol ugyancsak 200 hektáron végezték el a vetést. Azonban jobban igyekezhet­nének a csehovóiak, ahol csak 20, a dom­íbáriak, ahol csak 25, a lúcsiak, ahol csak 31 hektáron vetették el a búzát. A cukorrépa betakarítására is jól felkészültek. 12 csehszlovák és 32 német kombájn segítségével 1402 hektár cukorrépát takarítanak be gépi erővel, a hátralevő 3598 hektáron pedig 120 répakiemelőt alkalmaznak a cukorrépa kiszántására. Ezáltal a répa betakarítása előreláthatólag csak 16 napig fog tartani. A gépi erő használatát a kukorica betakarításánál még konkrétabb for­mában alkalmazzák. A 15 000 hektár vetésterület 70 %-át több mint 140 kukoricakombájnnal takarítják be. Sajnos azonban, a kukorica egyenet­lenül érik, s így a betakarítás előre­láthatólag 30 — 35 napig is eltarthat. A munka menetén nagyon javítana, ha azokat a területeket, amelyek be­­érésére belátható időn belül nincs remény, lesilóznák, hiszen a járásban 5700 tonna kukoricasiló készítését irányozták elő, s ebből még 1500 ton­nánál több hiányzik. További járási feladat a 6000 tonna speciális siló készítése is, amelyből eddig csak 1692 tonna készült el. Itt ugyancsak szükség lenne a viaszos érésű kuko­ricára. (A speciális siló összetétele: 30 %­ cukorrépa, 30 °/o viaszérésű ku­koricacső, 40 % hereféle). A speciális siló készítését csak 18 üzemben szor­galmazzák. Ezek közül jó eredménye­ket mutatnak fel, a pasztuhi EFSZ- ben, ahol 100 és a Kvetoszlavovi Ál­­­lami Gazdaságban, ahol ugyancsak 100 tonna speciális silót készítettek, jókat bírja, a Szlovák 200-as pedig a könnyű talajokon vált be jó ered­ménnyel. Ezért vetnek idén a Kosú­tiból 6000 hektárt, a Pavlovicei 198- asból 1100 hektárt s a többit Szlovák 200-assal vetik be. Nagyon alapos munkaszervezést al­kalmaztak a bresztovcei szövetkezet­ben, ahol a járásban elsőként október 4-ig befejezték az őszi gabonafélék vetését. Ez arra vall, hogy az ottani vezetők és szövetkezeti tagok jól tudják, hogy csak úgy várhatnak bő termésre, ha a gabonát időben talajba teszik. Ezenkívül jól halad a búza vetése a bodzai, a gyógym­amlágyezsei és a dolnípéteri szövetkezetekben is, de a vetéshez még hozzá sem kezd­tek a hadovcei, a patincei, a radványi és a virti szövetkezetekben, ahol elsősorban a középszántással van baj. Ezekben a szövetkezetekben ahelyett, hogy teljes ütemben rákapcsolnának a vetőszántásra, a gépeket állni hagy­ják. Ez az álláspont nagyon helyte­len, lerontja a járási átlagot, s ami még nagyobb hiba, a szövetkezetesek a betakarításnál saját maguk látják majd kárát. A cukorrépabetakarításnál 16 kom­bájn és 121 répakiemelő segítségével végzik a munkálatokat. A kiásott 805 hektárról eddig mintegy 1000 va­gonnal szállítottak a cukorgyárba. A számítások szerint a betakarítással október 25-re, az elszállítással pedig november 5-re végeznek. A kukoricát 2611 hektárról takarí­tották be. A munkát nagyon meg­könnyíti a 95 kukoricakombájn, amellyel 6000 hektár betakarítását vették tervbe. Ez körülbelül vetés­­területük 30 %-ának felel meg. Jó lenne, ha a járás felelős tényezői felülvizsgálnák a további lehetőséget és a kombájnok jobb kihasználásával több kukorica gépi betakarítását irá­nyoznák elő. 51 A speciális siló készítése a járás szövetkezetéből 16-ban folyik. E téren jól állnak a búcsiak, ahol 200 és a marcelonaiak, ahol 320 ton­nát készítettek e fontos anyagból. A járási nemzeti bizottság mező­­gazdasági osztályán mérlegelték a szántás­vetés hiányosságait, és az illető körzetekbe kiküldték dolgozói­kat a hibák helyszínen történő elhá­rítására. Ezek után minden­­ bizonnyal javul majd a munka üteme. - hai - A KOMÁRNOI JÁRÁSBAN Stefan Zizka járási agronómus szol­gált adatokkal. Annak ellenére, hogy délebben fekvő járásról van szó, valahogy úgy néz ki, mintha itt a szervezés szín­vonala alacsonyabb szinten mozogna, mint a szomszéd járásban. Ez abból is látható, hogy még 8624 hektár terület várja az ekét, ahová búzának és őszi keveréknek kell majd kerül­nie. A 131 lánctalpasból 77­­ dolgozik két műszakban, a többi hosszabbított műszakban szánt. Ha azonban az összes lánctalpast két műszakra állí­tanák át, úgy a vetőszántást október 15-ig föltétlenül befejeznék. Ez akkor is kifizetődne, ha a Zetor 25-ösökről — ott ahol arra szükség van — ideiglenesen a lánctalpasokra helyez­nék a traktorosokat. Az őszi keverékekből a vetőmag­hiány végett körülbelül 1000 hektárt nem tudnak elvenni, s helyébe búzát tesznek. E téren 15 szövetkezet kul­log leghátul. De a legnagyobb lema­radás a csaloveczi, ímelyi és a szo­­bárovói szövekezeteknél tapasztalható. A lassú szántás végett eddig csak 4140 hektáron vetették el a búzát. Ha azonban a fenti módon javítani tudnának a szántás menetén, úgy a járás mezőgazdasági üzemei legké­sőbb október 20-ig földbe tehetnék a búzát. Hátráltatja a munkálatok jó minőségű elvégzését az is, hogy a járás műtrágyaellátása nem kielégítő. Foszforos és nitrogén­trágya-félékből egyenként 5000, kálitrágyákból pedig közel 3000 tonnára rúg a hiány. Jó lenne, ha az illetékes felsőbb szervek a műtrágyaellátás terén javítanának saját munkájukon. A búzafajták kiválasztása terén itt is hasonló a helyzet, mint az előző járásban. Azért választják a Kosútit, mert ez a búzafajta a nehezebb és a könnyebb talajokon jól bevált, a Pavlovicei 198-as a nehéz kötött tala­ két járás­­ tükrében Huszonegy kombájn kukoricát Karol Kostáit, a Stúrovoi Állami Gazdaság főagronómusát épp telefo­nálás közben találjuk. Szidja az Agro­­letet, mert egy hete nincs pilóta, és 1100 hektárt előkészítettek vetés alá, csak a műtrágyát kellene rászórni. — Mennyit vetettek már el? — kérdezzük.­­ Hát bizony, ha a repülőgép ide­jében megkezdte volna a munkát, már 15 °­ o-kal többet mondhatnák. Rep­cénk és őszi árpánk szépen zöldell, és a tervezett 770 hektár búzából már közel 300 hektárt elvetettünk. Épp az imént ígért pilótát az Agrolet. Ha valami közbe nem jön, október 20-re készen leszünk a vetéssel.­­ A gépeket kellően kihasználják a begyűjtési és vetési munkáknál? — Valóságos gépoffenzívát indítot­tunk. 15 traktorunk két váltásban dolgozik és naponta 145 hektárral gyarapodik a szántott terület. A ku­koricát 21 kombájn töri, a répabeta­­karításnáál is 3 kombájnt alkalma­zunk. — Hogy állnak a trágyahordással? — Már több mint 800 hektárt le­trágyáztunk, örömmel mondhatom, hogy végre sikerült a földterület 25 százalékát megtrágyáznunk. A mun­ka jól halad. Megalakítottuk a trá­gyázó csoportot. Hat trágyaszóró és 3 lakógép tartozik hozzá. A traktorosokat a felrakott súly szerint díjazzuk. Ennek az az előnye, hogy hektáronként legkevesebb 300 mázsát szórnak, mert nem a hektá­rok száma után értékeljük munkáju­kat. Állami gazdaságunkban annyira bevált a trágyahordó brigád, hogy a részlegekből teljesen kiszállították a földekre a trágyát. — Befejezőül mondjon valamit a hektárhozamokról. — Búzából átlagosan 29 mázsás hektárhozamot értünk el. Tavaly ku­koricából 73 mázsás csúcseredményt is elértünk szemesen; az átlaghozam 40 mázsa volt. Most 30 — 32 mázsát várunk a rendkívüli szárazság miatt. A jövőben jobban kihasználjuk az ön­tözési lehetőségeket. Sajnos, idén ha­tárunkban nagyon keveset öntöztünk. A kukoricát nézetem szerint legjobb négyzetesen ültetni, mert így adja a legnagyobb hektárhozamot. A munkaszervezés gazdasági rész­legeinken jó. Megvan rá minden le­hetőség, hogy a begyűjtést és a ve­tést is idejében elvégezzük. -b- Az Ipoly-melléki viskov­­cei szövetkezetben jól halad a vetés. Kovács György elmondotta, hogy 120 hektárt elvetettek és már csak a kukoricaföld van hát­ra. A kukoricatörést is megkezdik és október 10-ig befejezik a ve­tést. Főleg nagyhozamú búzafajtá­kat vetnek. A Kosúti 36, a Pavlo­vicei 38, a Kasticei pedig 35 má­zsás hektárhozamot adott. Búzából átlagosan 30,80 mázsás hektár­hozamot értek el. Képünkön: GÁL István traktoros agregáttal veti a búzát. (Fotó: Bállá) jön a répa, megy a répa A komárno-teher­ai cukorrépabe­gyűjtő állomáson Lehnert Gá­bor mázsamesternek alig akad ideje megállásra. Jön a répa, megy a répa. Gyulaudvari Állami Gazdaság londori részlegéről, valamint a kávai szövet­kezetből rakomány rakományt követ; a répát a CSAD teherautót egyenesen a surani cukorgyárba viszik. A terv szerint ezen a begyűjtőhe­lyen mintegy 900 vagon cukorrépa átvételével számolnak. A lándoriaktól és a kávaiaktól eddig több mint 40 ezer mázsa répát vettek át, de az ütem tovább gyorsul, mert október A kávai EFSZ traktorjáról lerakják a répát 6-án a komárnoiak is megkezdték a szállítást. — Hű, de meleg napok köszönte­nek ránk! - jegyzi meg Bartos Mik­lós, a mázsamester segédje. Közben vagonszámra érkezik a sze­let. Illés István, a lándoriak trakto­rosa eddig 520 mázsa répaszeletet hordott ki. Eddig rendszeresen érkez­nek a répaszelettel megrakott vago­nok, így mód van arra, hogy a me­zőgazdasági üzemekben egyenletesen végezhessék a kukoricaszár lesilózá­­sát. -hal- A lándoriak már a szeletet viszik Már 33 afrikai állam nyerte el szabadságát Uganda független Uganda területén négy monarchia van, amelyeknek Anglia külön-külön biztosított „védelmet“, hogy ezáltal megakadályozza az ugandai nép egy­ségének megteremtését. Az angol gyarmaturalom elleni harc a második világháború után erősödött meg, ami­kor az ugandai afrikaiak megalakítot­ták saját politikai pártjaikat és szak­­szervezeteiket. Uganda életének fejlődésében je­lentős tényezők voltak az utolsó vá­lasztások, amikor Uganda Nemzeti Kongresszusa megszerezte a s­zavazók többségét. A tavalyi választások so­rán is ez a párt győzött, azonban a gyarmattartók mesterkedései folytán az egyház irányítása alatt álló De­mokratikus Párt vette át a hatalmat. Uganda Nemzeti Kongresszusa 1960-ban erősödött meg, amikor an­nak elnöke Apoli Milton Obete, a je­lenlegi miniszterelnöknek sikerült egyesíteni a haladó erőket. Obete pártja fő céljául a függetlenség kiví­vását tűzte ki, valamint a feudaliz­mus maradványainak felszámolását és az ország gazdasági életének mielőbbi fellendítését. A most függetlenné vált Uganda népe most már szabadon építheti hazáját. Kedden, október 9-én több mint 70 éves angol gyarmati elnyomás után kikiáltották Uganda független­ségét. A „fekete földrész“ szívében elterülő gazdag ország Afrika 33. állama, amely a szabad nemzetek nagy családjába lépett. Brazília választott Az elmúlt vasárnap tartották meg Brazíliában a képviselőházi választá­sokat. Előzetes jelentések szerint a választók 85—93 %-a adta le szava­zatát. A választási kam­pányba a külföldi és hazai reakciós erők hatalmas ös­­­szegeket fektettek be. Attól féltek, hogy a választások a baloldal erősö­dését eredményezhetik, ami azt je­lentené, hogy növekedne azoknak a száma, akik szociális reformokat követelnek. A választás nagy hatással lesz az ország sorsára, mivel az új képvise­lőház hagyja jóvá, vagy veti el majd azokat a szociális reformokat, ame­lyeket a brazil nép egyre határozo­­tabban követel.

Next