Szabad Földműves, 1965. július-december (16. évfolyam, 26-52. szám)

1965-11-13 / 45. szám

ÜLÉSEZETT A NEMZETGYŰLÉS 8. ÜLÉSSZAKA Nagyobb teret a kezdeményezésnek, a jogkörnek és felelősségérzetnek • Jóváhagyták a központi irányító szervekre vonatkozó törvényeket • Jozef Lenárt miniszterelnök beszéde a Nemzetgyűlésben • Újabb minisztériumok létesülnek, egyeseket viszont megszüntetnek • Michal Chudík elvtársat, az SZNT elnökét a Nemzetgyűlés alelnökévé választották • Kedden röviddel tíz óra után Bohuslav LASTOVICKA, a Nemzetgyűlés elnöke megnyitotta a Nemzetgyűlés idei, 8. ülésszakát. A napirendre tűzött pontok jóváhagyását követően felolvasta a Nemzetgyűlés elnökségének és bizottságainak az elmúlt időszakban kifejtett tevékenységéről szóló jelentését. Ezután tolmácsolta a CSKP javaslatát, amelynek értelmében a vá lasztott szervek közötti szorosabb kapcsolat létesítése érdekében Michal CHUDIK képviselőt, az SZNT elnökét választják meg a Nemzetgyűlés alelnökévé. sogi döntőbíróságokról szóló törvény kiegészítésére és az Állami Bankra szóló törvényjavaslat szerepel. A kormányjavaslatokat Jozef Lenárt miniszterelnök indokolta meg. A javaslatok jóváhagyása után Lastovicka elvtárs ismertette a Nemzetgyűlés elnökségének három törvényes intézkedését, amelyeket az utóbbi időben fogadott el. A napirend további pontjaként a pénzügyi, az árakkal és bérezéssel foglalkozó állami bizottság, a műszaki állami bizottság, a gazdasági és tudományos műszaki együttműködést irányító állami bizottság és az irányítási és szervezési állami bizottság létesítésére, valamint az Állami tervbizottságról szóló 52/63. számú törvény kiegészítésére és néhány központi szerv szervezésében és hatáskörében eszközölt módosítására, továbbá a gazda Jozef Lenárt miniszterelnök beszédéből Bevezetőül Lenárt elvtárs emlékeztetett arra, hogy a CSKP Központi Bizottsága a közelmúltban foglalkozott a központi állami és gazdasági irányító szervek tevékenységével és átszervezésével. Novotny elvtárs beszámolójában hangsúlyozta a párt Központi Bizottságának ülésén, hogy sürgősen meg kell oldani a központi irányítás egyes kérdéseit, mégpedig mind a tervszerű irányítás tökéletesített rendszerének, mind pedig gazdaságunk sürgős problémáinak szempontjából. A Központi Bizottság plenáris ülésének alapján a kormány tevékenységének következő fő irányait és feladatait szabta meg: a) Figyelmet elsősorban a népgazdaság távlati tervezésének és irányításának elmélyítésére, tehát az ötéves és hosszú tartamú tervek előkészítésére kell összpontosítania. b) A népgazdaság irányítása terén az irányítás gazdasági eszközeit hatékonyan kölcsönös összhangban kell alkalmaznia. c) A népgazdaság fejlesztésében gondoskodni kell a korszerű tudomány és technika érvényesítéséről. d) Jelentősebb szerepet kell biztosítani a külföldi gazdasági kapcsolatoknak, főként a nemzetközi szocialista munkamegosztás előnyeinek kihasználásával, és a kormánynak folyamatosan figyelemmel kell kísérni és elemeznie kell a terv teljesítését.) Végül a kormány feladatává tette az új irányítási rendszer elveinek rendszeres megvalósítását és továbbfejlesztését. Jozef Lenárt miniszterelnök tartalmas beszámolóját élénk vita követte. (A Nemzetgyűlés munkájának ismertetésére még visszatérünk.) A Nagy Október ünnepségei hazánkban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója alkalmából országszerte nagyszabású ünnepségsorozatra került sor. A prágai Fuelk-Parkban rendezett ünnepségen megjelentek a CSKP KB elnökségének tagjai: Dolansky, Fierlinger, Hendrych, Kolder, Lautovicka, Lenért, Novotný elvtársak, továbbá a Nemzeti Front pártjainak elnökei, a Nemzetgyűlés, valamint a társadalmi szervezetek képviselői. Ott volt S. V. Cservonyenko, a Szovjetunió prágai nagykövete és a barátsági hónap alkalmából hazánkba érkezett szovjet küldöttség is. ünnepi beszédet Jirí Hendrych elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, a Központi Bizottság titkára mondott. Bratislavában a Szlovák Nemzeti Színházban került sor a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 48. évfordulója tiszteletére rendezett ünnepségre, amelyen Szlovákia politikai, gazdasági, tudományos és kulturális életének kimagasló képviselői, valamint számos meghívott vett részt. Az ünnepi szónok Michal Chudík elvtárs, a CSKP Központi Bizottsága elnökségi tagja, a Szlovák Nemzeti Tanács elnöke volt. A prágai és a bratislavai dolgozók ünnepi gyűléséről üdvözletet küldtek a Szovjetunió népeihez, a Nagy Októberi Forradalom évfordulója alkalmából. Mind Hendrych elvtárs Prágában, mind Chudík elvtárs Bratislavában kiemelték a Nagy Októberi Szocialista Forradalom történelmi jelentőségét, amely új korszakot nyitott az emberiség történetében. Az ünnepi szónokok az azóta megtett út jelentőségének kiemelése mellett foglalkoztak hazánk jelenlegi politikai és gazdasági kérdéseivel, különös tekintettel a népgazdaság új tervszerű irányítása bevezetésének jelentőségére. Kiemelték, hogy Csehszlovákia és a Szovjetunió népeinek örök barátsága az egyedüli út, amely a szocializmushoz és a kommunizmushoz vezeti népeinket. Rég nem volt ilyen száraz október A múlt hónap túlnyomó részében az európai belterületek fölött hatalmas kiterjedésű magas légnyomás uralkodott, mely megakadályozta légnyomászavarok és nedves tengeri légtömegek beáramlását az Atlanti-óceán felől Közép-Európa fölé. Ennek a tartós magas légnyomásnak köszönhető, hogy 2, SZABAD FÖLDMŰVES októberben nálunk is hosszantartó napos és rendkívül száraz időjárás volt. A csapadékmennyiség átlaga Szlovákia területének túlnyomó részén még 10 mm-t sem ért el. A múlt havi csapadékviszonyokat mellékelt rajtunk szemlélteti. Az árnyékolt oszlopok az ötven éves megfigyelések alapján kiszámított októberre várt értékeket, a fekete oszlopok pedig a múlt hónap tényleges csapadékmennyiségeit mutatják be a következő sorrendben: 1. Bratislava (2 mm), 2. Ógyalla (1 mm), 3. Kassa (6 mm), 4. Losonc (6 mm), 5. Nyitra (3 mm), 6. Rimaszombat (4 mm), 7. Terebes (9 mm). A zárójelben feltüntetett számadatok a múlthavi csapadékmennyiségeket képviselik. Már a grafikon is bizonyítja, hogy olyan száraz október, mint a múlt hónap, már nagyon régen nem volt nálunk, sőt Ógyallán a század eleje óta a legszárazabb volt (1908-ban 3 millimétert mértek). Dr. P. Forgác 1965. november 13. Emléktábla Major István tiszteletére Bratislavában a Banskobystrická úton, egy jól ismert kis ház előtt, amelyben 1945-től 1963-ig Major István elvtárs, a CSKP alapító tagja lakott, kedves ünnepségre került sor az elmúlt napokban. A nagy harcos és forradalmár emlékére, aki két évvel ezelőtt halt meg, a ház falán elhelyezett emléktábla ünnepélyes leleplezésére gyülekeztek össze volt harcostársai, pártunk és kormányunk vezető képviselői, barátai, tisztelői és több száz ünneplő. Az ünnepélyes aktuson megjelent az SZLKP KB küldöttsége is, amelyet Alexander Dubcek elvtárs, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára vezetett. Az ünneplő tömeghez Dubcek elvtárs szólt. Méltatta Major István emlékét, aki egész életét a munkások, parasztok és az értelmiségiek forradalmi harcának, nemzeti és szociális felszabadításának szentelte, s a szocializmus győzelméért küzdött. — Major István elvtárs neve elválaszthatatlanul összefügg Csehszlovákia Kommunista Pártjának szlovákiai forradalmi tevékenységével. Szerény, egyszerű ember volt, de kimagaslóvá tette rendíthetetlen hite a dolgozók végső győzelmében, a burzsoázia felett — hangoztatta Dubcek elvtárs, majd részletesen ismertette Major István forradalmi tevékenységét, egészen a felszabadulásig, akit a fasiszta rendszer pribékjei nemegyszer zártak rács mögé, kínoztak, üldöztek. A müncheni árulás után Major Istaván a párt vezetőségének utasítására Szovjetunióba emigrált, ahol a Moszkvai Rádió külföldi műsorában dolgozott. A felszabadulás után visszatért hazájába, s ekkor ismét bebizonyította szilárd jellemét és politikai elvhűségét a nemzetiségi kérdésben elfoglalt állásfoglalásával. E nemzetiségi politikában főként az 1945—47 közötti években bizonyos hibák fordultak elő a magyar dolgozókkal és a magyar elvtársakkal szemben is. Major elvtárs nem lett borúlátó és nem ragadta el a szenvedély sem. Bízott abban, hogy a párt kiharcolja a marxi-lenini politika helyes alapelveit, és ez meg is történt. Dubrek elvtárs ezután pártunk jelenlegi nemzetiségi politikájának egyes kérdéseivel foglalkozott, amelyek szorosan összefüggnek Major István tevékenységével és elképzeléseivel is. Többek között ezeket mondotta: “ Országépítő terveink sikeres teljesítésének egyik előfeltétele, hogy helyes nemzetiségi politikát folytassunk magyar nemzetiségű polgártársainkkal szemben. A szocialista iparosítás politikája egyaránt javára válik a magyar nemzetiségű lakosságnak is. Erről tanúskodnak az új korszerű üzemek Kassán, Komáromban, Érsekújvárott, Verebélyen, Rimaszombatban, Tornalján, Sellyén, Szereden, Párkányban, Lévén és másutt. Ennek alapján emelkedik tovább a szlovák és a magyar nemzetiségű lakosok élet- és kulturális színvonala. Ezért a Központi Bizottság feladatul tűzi ki, hogy a következő időszakban az ipari termelés elsősorban Dél-Szlovákiában fejlődjék és ennek kell mindenekelőtt figyelmet szentelnünk. Visszatérve Major István munkásságára, Dubcek elvtárs hangoztatta, hogy Major elvtárs megérdemelte a tisztalelkű, szilárd jellemű kommunista nevet. Kegyelettel adózunk Major elvtárs emlékének, állítsuk őt példaképül minden kommunista, de főként a fiatalok elé. Nagy ember volt ő, — kommunista! A Major István emlékére leleplezett emléktábla mellett balról Alexander Dubcek elvtárs mondja az ünnepi beszédét. (Fotó: K. Sz.) ANTONÍN NOVOTNY ELVTÁRS BESZÁMOLÓJÁBÓL ~A~CSKP KB ÜLÉSÉN r A népgazdaság új, tökéletesített rendszere több következetességet kíván Mint már előző számunkban közöltük, Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága november 5-án plenáris ülést tartott, amelyen részletesen megvitatta a népgazdaság tervszerű irányításával összefüggő kérdéseket, valamint a kormány és a központi szervek munkájának tökéletesítéséről szóló beszámolót. Az ülésen Antonín Novotny, a CSKP KB első titkára, köztársasági elnök mondott beszédet, amelyből az alábbiakban kivonatosan közlünk néhány főbb kitételt. Bevezetőül foglalkozott a kormány átszervezésének és a központi irányítás rendezésének új tervezetével, amely összefügg a tervszerű irányítási rendszer módosításával. — A tervezet a népgazdaság tökéletesebb irányítási formáiból indul ki és részét képezi annak a rendszernek, amely az új gazdasági-termelési egységek megalapozása után jött létre. A tökéletesített irányítási rendszer 1966 január elsejétől történő bevezetésének és a jövő évi állami tervnek előkészítése teszi szükségessé, hogy azt alaposan megvizsgáljuk és előkészítsük — hangoztatta Novotny elvtárs. Több tartalékot kell feltárnunk A Központi Bizottság elnöksége az elemzés megtárgyalása után hangsúlyozta: annak ellenére, hogy ez idén bizonyos javulás tapasztalható, a termelés komoly problémái továbbra is megoldatlanok, vagy ki nem elégítő módon rendezettek, ez pedig veszélyezteti a népgazdaság további egyenletes fejlődését. Még mindig nem becsülik eléggé és a gyakorlatban nem követik figyelemmel a csehszlovák gazdaság jellegének fontos vonásait, amelyekkel pedig számolni kell. Országunk gazdasága jelentős mértékben függ a határokon túli kapcsolatoktól. Fejlett iparunknak jelentős része nyersanyag behozatalra szorul és az élelmiszerellátás növekvő szükségleteit is csak jelentős behozatallal tudjuk biztosítani. Ezek a körülmények gazdasági fejlődésünk fontos tényezői és azok lesznek a jövőben is. Egyetlen egy utat követhetünk, melyről már többször beszéltünk. Elvi jelentőségű intézkedéseket kell tennünk, hogy a jelenlegi ismeretek alapján, a gazdasági alap teljes kihasználásával, tudományos-műszaki korszerűsítésével, a fennálló üzemek felújításával, valamint az egész népgazdaság fejlesztését elősegítő beruházási építkezés célszerű irányításával valóban tudományos módon irányítsuk népgazdaságunkat. A mezőgazdasági termelést tovább kell fejlesztenünk Novotny elvtárs beszédében külön kitért a mezőgazdasági termelés jelenlegi helyzetére, majd ezeket mondotta: — Maradéktalanul érvényesíteni kell azt a követelményt, amit már a párt XII. kongresszusán hangoztattunk, hogy az ipar fejlesztésével párhuzamosan fel kell lendítenünk a mezőgazdasági termelést is. Az elmúlt két esztendő tanúbizonysága annak, hogy ha biztosítani kívánjuk egész népgazdaságunk fellendítését, akkor látnunk kell az ipar korszerűsítése mellett a mezőgazdasági termelés korszerűsítésének követelményeit is, minden törvényszerűségével együtt, kezdve a föld belterjes megművelésétől egészen a munkaerő biztosításáig. Amennyiben ezt nem tesszük, komoly akadály lesz utunkon s gyengíteni fogja népgazdaságunkban a szükséges elvi jelentőségű, operatív intézkedések hatóerejét, így ugyanis csak a kiviteli gyártmányok jelentős részével tudjuk biztosítani a lakosság élelmiszerellátását, ami korlátozza a népgazdaság fejlődését, az életszínvonal emelkedését. A lehetőségeknek megfelelő minél nagyobb mennyiségű hazai gabonatermés tehát enyhíteni fogja az importra nehezedő nyomást. Ezért emeltük a gabonaneműek árát, hogy növeljük a szemestermények felvásárlását. Ezzel összefügg a szántóföldön termesztett növények összetételének alapvető módosítása is. Erre azért került sor, hogy ezeknek a növényeknek összetétele minél jobban megfeleljen a célszerűség követelményeinek és az ország szükségleteinek. Hangsúlyozni szeretném ezzel kapcsolatban: legalább félmillió hektáron kell burgonyát ültetnünk, hogy fedezhessük a lakosság és az állattenyésztési termelés szükségletét. Az utóbbi években meggyőződtünk róla, hogy nem reálisak a burgonyatermesztési terület csökkentését célzó nézetek. A mezőgazdasági termelésre fordított állami eszközöknek nagyobb mennyiségű termés formájában kell megtérülni, hogy fedezhessük a társadalom szükségleteit. Népgazdaságunk forrásainak és hatékonyságának határozott növelésével kapcsolatban olyan irányt kell vennünk, amelyet az egész társadalmi élet reálisabbá tétele útjának nevezhetünk. Nyíltan megmondjuk: gyakran túlságosan szabadjára engedtük az intézmények és egyének követelményeinek érvényesítését a társadalommal, illetve az állammal szemben. Különösen vonatkozik ez a beruházásokra, a társadalmi fogyasztásra és különféle károk megtérítésére. Úgy véljük, hogy az államnak, különösen pedig központi szerveinknek az eddiginél kevesebb kötelezettséget kell vállalniuk és több felelősséggel kell felruházni a nemzeti bizottságokat. Természetesen gondoskodni kell róla, hogy a nemzeti bizottságok a szükséges dolgokra fordítsák az eszközöket. Meg kell teremtenünk a feltételeit annak, hogy több legyen szövetkezeti, a vállalati és a magána lakás építkezés. Ezt a kérdést a jelenleg több városban kísérletképpen megalakított polgári lakáskezelőségekkel kell megoldanunk. A kormány és a központi irányítószervek új munkaköre Azok az intézkedések, amelyeket most jóváhagytunk, a tökéletesített tervszerű irányítási rendszerből indulnak ki. Az irányítás megszervezése és tartalma a népgazdaság jelentős részében a termelési alaptól egészen a kormányig ehhez a rendszerhez idomul. A kormánynak érvényesítenie kell tekintélyét és munkájával kell biztosítania a párt hazánk fejlesztésére irányuló politikai és gazdasági célkitűzéseinek megvalósítását. Munkájának és felelősségének zöme összefügg a népgazdaság hatékonyságának tervszerű fejlesztésével és növelésével. Ez az alap, ettől függ döntő mértékben a társadalom fejlődése. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kormány nem foglalkozik majd a rövid tartamra szóló tervekkel, nem bírálja el, nem hoz konkrét népgazdasági intézkedéseket és nem foganatosít operatív jellegű intézkedéseket. Az új irányítási rendszerben a tervszerű irányítás minden gazdasági eszközének feladatát szervesen beleveszi az ötéves és a távlati tervekbe. A központi irányító szervek tevékenységének megosztásában további változtatást az a követelmény indokolja, hogy a tudománynak és a technikának erőteljesebben kell érvényesülnie a népgazdasági tervekben és az egész termelésben. A központi szervek irányító munkájukat gazdasági eszközök segítségével végzik s ezeket az eddiginél szélesebb mértékben érvényesítik gazdasági életünkben. Novotny elvtárs azután a népgazdaság irányítását végző minisztériumok átszervezésével, szocialista országépítésünk további alapvető kérdéseivel, valamint hazánk nemzetközi helyzetével és a kommunista munkásmozgalom időszerű problémáival foglalkozott. Befejezésül annak meggyőződésének adott kifejezést, hogy a most hozott határozatok teljesítésével megteremtjük a legjobb feltételeket pártunk XIII. kongresszusa számára, hogy az kitűzhesse további szocialista fejlődésünk és a kommunista távlatok reális irányvonalát.