Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)
1970-05-30 / 22. szám
SZÖVETSÉGI SZEMLE Az öntözőberendezések, a mi természeti és ökonómiai feltételeink mellett, nemcsak a szárazság elleni harcot jelentik, hanem lényegesen hozzájárulnak a mezőgazdasági termelés emeléséhez is. Az öntözött területeken a szükséges tápanyagadagolás mellett jóval magasabb hektárhozamokat érünk el. Az utóbbi években nálunk lényegesen emelkedtek az öntözőberendezések technikai paraméterei, ami azt jelenti, hogy egyre gazdaságosabban juttatják a vizet a termőföldekre, és egyben jobb lehetőség nyílik az öntözőberendezések gazdaságosabb kihasználására. A hazai és külföldi tapasztalatok azt mutatják, hogy az öntözőberendezések építése nem is annyira nehéz feladat, mint azok későbbi kihasználása. Ezt mutatja az a tény is. Ebben a csoportban megjutalmazzák azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a dolgozóit, akik szlovákiai méretben az első öt helyezést érik el. A jutalmazásra összesen mintegy 52 ezer koronát fizetnek a megérdemelt versenyzőknek. A közepes területre alkalmas öntözőberendezések a versenyben a második helyre kerülnek. Ennek a csoportnak a keretén belül azok az üzemek, amelyek szlovákiai méretben szintén az első helyre kerülnek, 40 ezer koronát kapnak. A trágyaleves öntözőberendezések a harmadik csoportba tartoznak, és mintegy serkentésképpen szlovákiai méretben 20 mezőgazdasági üzemet jutalmaznak 57 ezer koronával. A verseny-benevezéseket mezőgazdasági üzemek a járási a mezőgazdasági társulásra és a járási mezőgazdasági termelési rendezés átlagosan hány köbméter vizet tud biztosítani hektáronként. 4. Önköltség az öntözésre szolgáltatott víz ezer köbmétere után. 5. Az öntözött terület növényeinek hektárhozama (búza, árpa, kukorica, cukorrépa, lucernaszéna és rétifű). Abban az esetben, hogyha az öntözött terület nem éri el az öntözőberendezés üzemképes teljesítőképességének 60 százalékát és ha a hektáronkénti vízmennyiség nem éri el a 400 km-t, a további versenyből az illetékes üzem kiesik. A hektárhozamok feltételezett nagysága a következő: búza 43,43 g, árpa 40, szemeskukorica 55, silókukorica 450, cukorrépa 500, lucernaszéna 70, rétifű pedig 55 q hektáronként. Ezen felül minden mázsa többtermésért egy pontot kap az üzem. A versenybe az üzemeket az elért számok alapján sorolják be. Összehasonlítás végett még a következő informatív jellegű mutatókat veszik figyelembe: az illető járás átlagos hektárhozamát a főterményekből, valamint a vegetációs időre eső természetes csapadékot. Szocialista verseny az öntözőberendezések kihasználásáért hogy Szlovákiában az öntözőberendezések kihasználása még nincs a megfelelő szinten, nem adnak elég vizet és sok esetben nem olyan minőségben, mint azt a növények megkívánnák. Vonatkozik ez főleg a különös öntözést igénylő növényekre. Nem mindegy például, hogy a növény árasztásos vagy pedig esőszerű öntözést kap. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium abból a célból, hogy a mezőgazdasági üzemek jobban kihasználják az öntözőberendezéseket, szocialista versenyt hirdet a közép- és nagyterületű öntözőberendezések, valamint a trágyaleves öntözőberendezések kihasználására. A verseny keretében értékelik és jutalmazzák azokat a mezőgazdasági dolgozókat, vállalatokat, amelyek a legmegfelelőbben, a leggazdaságosabban használják ki az öntözőberendezéseket, szocialista versenyt három csoportba sorolják. Az első csoportba tartoznak a nagyobb területeket felölelő öntözőberendezések. igazgatóságra küldik, amelyek szervezik a versenyt járásonként. Az előzetes versenyértékelést az előírt feltételek szerint szintén a járási mezőgazdasági társulások és a járási termelési igazgatóságok értékelik a gazdasági év végén. A verseny végleges értékelését a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium versenybizottsága összegezi és értékeli. Szintén helyt kapnak a bizottságban az állami meliorációs vállalatok, valamint kutatóintézetek és gazdaságok képviselői is. A versenyfeltételek egyformák azoknak a mezőgazdasági üzemeknek a számára, amelyek közép vagy nagy területre képes öntözőberendezésekkel rendelkeznek. A versenyfeltételek a következők: 1. Az öntözött terület nagysága és az öntözőberendezés teljesítőképessége. 2. Az öntözéshez szükséges víz mennyisége és az öntözőberendezés által biztosított víz mennyisége. 3. Az üzemképes öntözőbe-A trágyaleves öntözőberendezésekkel rendelkező EFSZ-ek számára a következő versenyfeltételeket hirdetik: Figyelembe veszik a szarvasmarha-állomány számát (az alsó határ legalább két szarvasmarha) hektáronként, az átlagos napi súlygyarapodást darabonként (az alsó határ 60 dkg). Az átlagos tejhozam tehenenként (az alsó határ napi 8 liter). Hektárhozam zöldanyagban (alsó határ 350 g). Versenyfeltételnek veszik többek között még több növény hektárhozamát. A többéves takarmányokból a verseny szerint legalább 450, keverékekből 300, silókukoricából 500, cukorrépából szintén 500, takarmányrépából 700, burgonyából pedig 200 mázsás hektárhozamot kell elérni. Ehhez még hozzájönnek az ún. segédmutatók, mint pl. az egy kg-os súlygyarapodás önköltsége, valamint az 1 liter tej termelésének önköltsége. Remélhető, hogy a verseny jó eredményt hoz majd az öntözőberendezések kihasználásában. J. Balach mérnök ŕ Több megelőző intézkedéssel, szaktudással a balesetek csökkentéséért Az utóbbi időben sokat írunk a mezőgazdaság gépesítéséről. Tanúi lehetünk a gépi munka előnyeinek, azonban a gépesítés mennyiségi és minőségi fogyatékosságainak is. Tény, hogy a mezőgazdaság gépesítése nagyban hozzájárult a munkatermelékenység emeléséhez, azonban emellett a hozzá nem értés, a biztonsági berendezések elhanyagolása a balesetek növekedését eredményezte. A szlovákiai Statisztikai Hivatal adatai szerint a balesetek következtében egyre emelkedik a mezőgazdasági dolgozók munkaképtelensége. Az 1966-os évben 4207, 1967-ben 4313, az 1968-ban 4472, a múlt évben pedig 4783 munkaképtelen dolgozó volt. Természetesen ezzel párhuzamosan nő azoknak a napoknak a száma, amikor az EFSZ-tagok balesetek következtében nem dolgozhatnak. Tavalyelőtt 4 millió 221 ezer 694, tavaly pedig 4 millió 589 ezer 756 napot maradtak otthon a szövetkezeti tagok munkaképtelenség címén. Tehát tavaly ezeknek a napoknak a száma az 1968-as évhez viszonyítva 338 ezer 062 nappal volt több. A munkabalesetek száma egyrészt számának növekedik a gépek gyarapodásával is. Azonban az egyik fő ok az, hogy a megelőző berendezésekre, illetve intézkedésekre nem merítették ki az előirányzott összegeket. A balesetek magas százaléka a felületességből, a hozzá nem értésből, a védelmi intézkedések, törvények be nem tartásából ered. A gépek használatakor a mezőgazdasági üzemekben főleg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 40/67 című rendeletét nem tartják be, amely a gépekkel dolgozó EFSZ-tagok egészségvédelmére irányul. Eszerint például minden traktorra védőrámát kellene szerelni. A traktorok kardántengelyét is be kellene fedni, mert sajnos, a szabadon hagyott kardántengelyek már nem egy traktoros vagy segédmunkás egészségét károsították meg, de gyakran a baleset halálos kimenetelű volt. A balesetekhez sokszor hozzájárult az is, hogy a munkahelyen nem tartják be a munkafegyelmet, és a gépek kezelőinek nincs jó viszonya a szocialista vagyonhoz. Lebecsülik az olyan jellegű iskolázásokat, amelyek a munka biztonságáról szólnak. A mezőgazdasági üzemek még mindig nem fordítanak elég gondot arra, hogy a gépkocsivezetők, a traktorosok és más EFSZ-tagok megfelelő baleset-megelőző iskolázásokon vegyenek részt. Komoly hiányosság az is, hogy a munkabiztonsági felelős funkcióját többször nem szakképzett dolgozók töltik be. Pedig erre van lehetőség, hisz a szövetkezetekben már elég olyan szakember dolgozik, aki ért a gépekhez, munkabiztonsági és ismeri a berendezéseket, valamint komoly tanácsokat tud adni a balesetek megelőzésére. Az Egységes Parasztszövetség központi szerveinek az a nézete, hogy az EFSZ-ek a jövőben helyesen teszik, ha csak az EPSZ járási bizottságának beleegyezésével nevezik ki a munkabiztonsági felelősöket, és visszahívásuk esetén is kikérik a járási bizottság véleményét. A szövetkezetek egyre több korszerűbb és természetesen bonyolultabb gépet kapnak, tehát karbantartásuk, kezelésük, a velük való bánásmód többet követel az EFSZ- tagoktól, kezelőiktől. A balesetek keletkezésének gyakori okozója az is, hogy a mezőgazdasági üzemek vezető dolgozói nem eléggé értékelik a kormány baleset megelőzési irányelveit, útmutatásait, hirdetményeit és nagyon sok esetben nem is ismerik azokat. Ilyen esetekben elfeledkeznek arról, hogy a szocialista társadalomban az ember a legnagyobb érték. Erről tanúskodik az albári szövetkezet esete is, ahol gazdasági megszegték a Mező- és Élelmezésügyi Minisztérium 40/80 számú irányelve 28. pontjának a) részét, amelynek következtében az ENSZ 17 éves brigádosa halálos kimenetelű sebesülést szenvedett. De megszegték a 182/69-es hirdetményt is, amely kimondja, hogy a munkabaleseteket pontosan nyilván kell tartani, mert a halálos balesetet nem jelentették azonnal az illetékes szerveknek. Ezért a 17/68-as számú törvény szerint az előírások megsértése miatt az albári szövetkezetet 10 ezer korona büntetéssel sújtották. Az elmúlt napokban halálos baleset történt a bajtavai EFSZ-ben is az öntözőberendezés kezelése közben, amikor a gépész megszegte a Mezőgazdasági és Élelmezési Minisztérium 4. sz. előírásának 8. bekezdését és borgőzös fejjel vezette a traktort, s az öntözőberendezést sem a technológia előírása szerint kezelték. A felelőtlenség, a biztonsági előírások be nem tartása, amint látjuk, sok balesetet okoz a mezőgazdaságban. Emberek rokkannak meg, sokan az életükkel fizetnek a felelőtlenségért vagy a biztonsági előírások be nem tartásáért. De jelentősek az anyagi károk is. Tegyünk meg tehát mindent, hogy a mezőgazdaságban minél kevesebb baleset legyen a jövőben. Ing. M. Pelei SZABAD FÖLDMŰVES J 1970. május 30. A galántai járásban sokmilliós kötelezettségvállalások segítik a mezőgazdaság fejlődését Az Egységes Parasztszövetség galántai járási bizottsága és a járási mezőgazdasági társulás komoly értekezletre jöttek képviselői össze. A gyűlésen részletesen megvitatták az EPSZ járási bizottságának társadalmi tevékenységét. Jozef Gašpar mérnök, az EPSZ járási bizottságának elnöke beszámolójában hangsúlyozta a programpontok jelentőségét, amelyek összefüggtek a lenini szövetkezeti terv gyakorlati alkalmazásával. V. I. Lenin születésének 100. évfordulójára rendezett ünnepségekkel, valamint hazánk felszabadulásának 25. évfordulójával. Kijelentette, hogy hazánkban nem akarunk megállni a szocializmus építésében, hanem szilárd léptekkel haladunk tovább a megkezdett úton. A járási bizottság végrehajtó apparátusával, valamint az EPSZ központi dolgozóinak munkájával, átgondoltabban kell foglalkozni. Az EPSZ választott szerveinek, valamint végrehajtó szerveinek az eddiginél sokkal komolyabban és bátrabban kell foglalkozni a szociális és a nyugdíjkérdésekkel, a gyógyfürdő kezeléssel, üdüléssel, a bel- és külföldi tanulmányutakkal egybekötött kirándulásokkal, a fiatal szövetkezeti tagokkal való törődéssel, az asszonyok, anyák problémáival, a munkabiztonság kérdéseivel, a munkaerő felújítással, illetve munkaerő biztosítással, az EFSZ-tagok jogi védelmével, valamint az EFSZ-ek adás-vételi problémáival. Ezeknek a problémáknak a megoldása csak akkor lehet sikeres, hogyha az EPSZ felsőbb szervei szorosan együttműködnek a föderális és nemzeti minisztériumokkal, a nemzeti bizottságokkal, és más intézményekkel. A járási bizottság plénumának és elnökségének tagjai, többek között Černuško, Mózes, Mrázik, Bor és Sárkány elvtársak és mások kérték, hogy az Egységes Parasztszövetség az eddiginél még szélesebb körű tevékenységet fejtsen ki. A járásban mindent megtesznek, hogy az Egységes Parasztszövetség minél jobb munkát végezzen. Az ülés második részében termelési problémákkal foglalkoztak. A járásban a legközelebbi években két fő problémát kell megoldani. Egyrészt a gabonatermesztés, másrészt a szarvasmarhatenyésztés fejlesztését. Mind a két probléma megoldására a járási mezőgazdasági társulás, a mezőgazdasági főiskolák, valamint kutatóintézetek tudományos és technikai kádereivel távlati tervet dolgoztak ki, amely lényegében megfelel a legközelebbi évek koncepciójának. Az 1970-es évre komoly feladatot tűztek ki. A búza hektárhozama a tervek szerint 37, az árpáé 34, a kukoricáé 54, az összes gabonafélék hektárhozama pedig összesen 40 mázsa lesz. A feltételezett 17 ezer hektár őszi búza, 10 ezer hektár árpa, 8000 hektár kukorica összesen mintegy 140 ezer tonna terményt eredményezne. Ez a mennyiség az 1969-es évhez viszonyítva hektáronként 1,69 mázsás hektárhozam emelkedést hozna az említett tervek szerint, mennyiségben 6000 tonnát, pénzben kifejezve pedig 10 millió koronát. Az említett igazán bátor tervek teljesítésére a galántai járás földművesei hazánk felszabadulásának 25. évfordulója tiszteletére olyan kötelezettségvállalásokat tettek, amelyeknek alapján az évi termelési tervekbe mintegy 15 ezer tonna terven felüli mennyiséget iktathattak be, 25 millió korona értékben. Ez azt jelenti, hogy a felemelt terveket a lelkes kötelezettségvállalások és egyben a vállalások támogatják, biztosítják annak gyakorlati megvalósítását. A kötelezettségvállalásokba belefoglalták a fő agrotechnikai alapelveket, a vállalások anyagi és technikai biztosítását, az anyagi érdekeltség serkentő hatását. A vezető funkcionáriusok a kötelezettségvállalások teljesítéséért anyagilag is felelősek lesznek, illetve bizonyos pénzjutalomban részesülnek, ha a kötelezettségvállalásukat sikeresen teljesítik az üzemben. Nem kisebbek a feladatok a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztésében sem. Már idén a lehetőségekhez mérten mintegy 3000 darabbal emelik a szarvasmarha állomány számát. De nemcsak a fejlesztést tartják szem előtt, hanem emellett az árutermelést is, és az elfogadott termelési tervek árueladásán felül még további 1500 mázsa húst adnak. A kötelezettségvállalási mozgalomban terven felül 7738 darab malacot választanak el. A sertéshús eladás mennyiségét már idén mintegy 4622 mázsával emelik. A galántai járásban helyesen fogták fel a kötelezettségvállalási mozgalmat, mert azokat a termelési tervekbe iktatták be, teljesítésükért felelősek a mezőgazdasági üzemek vezetői is és olyan problémák megoldására irányultak a kötelezettségvállalások, ami nehézségbe ütközik. Sok lelkes mezőgazdasági dolgozó vállalása teszi lehetővé, hogy a galántai járásban a kitűzött bátor tervek szerint még gyorsabban, eredményesebben fejlődjön a mezőgazdaság és a lenini szövetkezeti terv szerint tovább szilárduljanak, fejlődjenek az egységes földművesszövetkezetek. Ehhez a munkához nagyban hozzá akar járulni az Egységes Parasztszövetség galántai járási bizottsága is. (M. K.)