Szabad Földműves, 1970. január-június (21. évfolyam, 1-26. szám)

1970-02-21 / 8. szám

A MEZŐGAZDASÁGI DOLGOZÓK HETILAPJA Bratislava, 1970. február 21. Ara 1,— Kčs XXI. évfolyam, 8. szám. Február hagyatéka Február 25-én lesz huszonkét esztendeje annak a történelmi eseménynek, amely dolgozó népünk hatalmának megszilárdu­lását és szocialista társadalmunk fejlődése előfeltételeinek létrejöttét eredményezte. Soha nem szabad figyelmen kívül hagynunk azt a tényt, hogy a burzsoázia korlátlan hatalmá­nak visszaállításáért harcoló reakció feletti fényes győzelem ihletője és szervezője Csehszlovákia Kommunista Pártja volt, s hogy a szocialista kibontakozást eredményező teljes győzel­met a dolgozó nép haladó erőinek egységes fellépésével vívtuk ki. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a februári győzelem döntő jelentőségű előfeltétele huszonöt évvel ezelőtt, a dicső Szovjet Hadsereg felszabadító harca nyomán jött létre. E győ­zelmes harcok eredményeként születő demokratikus rendsze­rünk kedvező lehetőségeket nyújtott a szocialista haladás erőinek összpontosítására és a megfogyatkozott létszámú, — de a kizsákmányoló osztály érdekeinek biztosításáért kétségbe esve küzdő — burzsoázia népellenes törekvéseinek meghiú­sítására. Pár nap múlva tehát olyan esemény évfordulóját ünnepeljük, amely a kizsákmányolástól mentes társadalmunk győzelmes kibontakozásának kezdetét jelenti. 1948 februárja minden kétséget kizáróan tudtára adta az egész világnak, hogy hazánk dolgozó népe egy pillanatra sem mond le a jogos tulajdonának — az ország természeti kincsei­nek, bányáinak, gyárainak és a többi termelő eszközeinek — birtoklásáról, s hogy végérvényesen elkötelezte magát a szo­cializmus mellett. Az eltelt huszonkét esztendő arról tanúskodik, hogy tudtunk gazdálkodni örökségünkkel. Társadalomformáló építő mun­kánk nyomán hatalmas értékek születtek. Lényegesen megnö­vekedett, korszerűsödött szocialista iparunk és falvaink életé­ben is döntő fordulatra, a dolgozó parasztság összefogásával magyarázható minőségi változásokra került sor. Igaz ugyan, hogy az Irányítás módszereiben érvényesülő hi­bák — főleg az ötvenes évek második felében — érezhetően fékezték népünk alkotó képességeinek teljes kibontakozását és a szocialista vívmányaink gyarapodását. Azokat az ered­ményeket azonban, amelyeket az említett kedvezőtlen körül­mények ellenére is elértünk, nem tagadhatja és nem veheti el tőlünk senki. Csak társadalmunk ellenségei vetemedhetnek arra, hogy becsméreljék építő munkánk gyümölcsét és kétségbe vonják szocialista társadalmi viszonyaink létjogosultságát. Rágalom­hadjáratukat azonban kudarcra ítéli a mindenki számára érzé­kelhető vívmányok — az épülő és szüntelenül szépülő váro­saink és falvaink, a javak mennyiségét gyarapító szocialista mezőgazdasági nagyüzemeink, az emberséges, kulturált élet­­körülményeink — egész sora. Kétségtelen az is, hogy Februárt — a már említett korszak­­alkotó szerepe mellett — a proletár nemzetköziség szelleme hatotta át. Ez persze nemcsak abban nyilvánult meg, hogy népünk sorsformáló küzdelmét a szovjet nép segítsége mellett az egész világ haladó erői erkölcsileg támogatták, hanem abban is, hogy a marxizmus-leninizmus eszméi alapján álló kommunista pártunk, mint a győzelemhez vezető események szervezője és vezetője, ezt az össznépi megmozdulást a prole­tár nemzetköziség eszméivel telítette. Ezáltal vált a győzel­mes Február elsősorban is a szovjet néphez fűződő baráti kapcsolataink elmélyítőjévé, s mint a délkelet-európai or­szágokban folyó társadalmi átalakulás szerves része, a prole­tariátus nemzetközi összefogására támaszkodó szocialista vi­lágrendszer formálásának egyik komoly tényezője. A proletár nemzetköziség eszméihez való hűséget — hazai viszonylatban — igazolja az is, hogy a győzelem után fokozatosan véget ért a megpróbáltatásokkal járó nemzeti, illetve nemzetiségi meg­különböztetés emlékezetes megnyilvánulása, s megnyílt az út hazánk nemzetiségei egyenjogúságának elismeréséhez, gya­­­korlati érvényesüléséhez. Mint ismeretes, a februári események nyomán elért szocia­lista vívmányainkat 1968-ban komoly veszély fenyegette. A szocializmus ellenségei — kihasználva a januári szükség­szerű fordulattal egyidőben létesült pártvezetőség gyengesé­gét és a központi államhatalmi­ végrehajtó szervek ingadozá­sát, a húsz év előtti elődeik példáját követve — bár más módszerekkel, de hasonló céllal — támadásba lendültek szo­cialista rendszerünk ellen. Hálásak lehetünk szövetségeseink­nek, elsősorban is a szovjet népnek, hogy ebben a válságos helyzetben segítségünkre sietett. Most az a feladat hárul re­ánk — mindazokra, akik tisztelik és elfogadták Február ha­gyatékát —, hogy tömörítsük sorainkat; tegyük harcképtelen­né teljesen és örök időkre a fejlődő szocialista társadalmunk ellenségeit; hogy tudatosítsuk és a megtévesztett, de nem ellenséges szándékú emberekkel is tudatosíttassuk a szocializ­mus jövőt formáló erejét és azt, hogy hazánk függetlenségé­nek, valamint szocialista életkörülményeink teljes kibontako­zásának egyik legfontosabb előfeltétele a testvéri szocialista országok népeihez, főleg azonban a segítő szándékát gyak­ran bizonyító szovjet néphez fűződő szövetségünk és őszinte barátságunk ápolása. Tudatosítanunk kell azt is, hogy a szocializmusellenes és a jobboldali opportunista törekvések végleges felszámolásáért folytatott harcnak túl kell nőnie a politikai szféra határait annál is inkább, mert a jobboldali irányzatok káros követ­kezményei gazdasági életünkben is jelentkeztek. Törvény­­szerű követelmény tehát, hogy a két éven keresztül érzékel­hető anarchikus jelenségeket, amelyek a társadalom szükség­leteinek tudatos lebecsüléséhez és mellőzéséhez vezettek, mi­előbb felváltsa a társadalmi igényeket tiszteletben tartó —, de az egyének és csoportok kezdeményezését nem gátló — szo­cialista tervgazdálkodás rendszere. Akkor leszünk tehát való­ban hűek Február hagyatékához, ha a szocialista rendsze­rünk megszilárdulását mind politikai, mind pedig gazdasági téren a lehető leghatékonyabban elősegítjük. PATHÓ KÁROLY Lapunk tartalmából: 2. old. A kommunista párt vezető szerepe az előrehaladta alapja Irta: Dr. Gustáv H­u­s­á к 4. old. Másoknak is útmutató... Hoksza István Írása 5. old. Ahol megállt az idő ... Kovács István és Kovács Zoltán Írása 12. old. Bárány Tamás: Hazafelé « Ha érzed Ha érzed­, hogy erős a karod, Szíved bátor s messzi néz szemed, Es azt a holnapot akarod, Mely napfényes életbe vezet, Merészen lép], indulj el velünk, Sokan együtt csodát művelünk, Ha érzed, hogy köztünk a helyed, S gyógyítani kell múltad sebét, Ha önbizalom a fegyvered, Szorítsd meg a harcosok kezét S merészen lép], Indul] el velünk; Sokan együtt csodát művelünk, Ha érzed, hogy lelked­re]tektén Merész álmok szülnek magzatot: Csókold életre, — sorsunk egén­y] nap ragyog, — megmosdathatod Fényében, csak indul] el velünk; Sokan együtt csodát művelünkl Csontos Vilmos --------------------------------------------► A győzelmes február tette lehetővé azt a későb bekövetkezett történelmi pillanatot, amikor Klement Gottwald köztársasági elnök megbízta Antonín Zápotockýt az új kormány megalakí­tásával. Zárszámadásokon hallottuk KAIBAN Az évzáró gyűlésen VRANA AND­­RÁS, a közös elnöke tartotta a be­számolót. A szövetkezetben a Paraszt­szövetség elapszervezetének 200 tag­ja van. ígéretet tett a tagságnak, hogy mint a szövetség járási vezető­ségének egyik tagja, mindent meg­tesz, hogy alapszervezetü­k illő társa­dalmi tevékenységet fejtsen ki a jö­vőben. Beszélt többek között a termelő­eszközök vételárának rohamos emel­kedése és a mezőgazdasági termékek felvásárlási árának stabilitása közti aránytalanságokról. Megjegyezte pél­dául, hogy az NDK-ból behozott leg­újabb 90 lóerős traktor megvásárlá­sához 650 mázsa búza ellenértéke szükséges . Beszámolója másik felében elmond­ta, hogy a kál­ai szövetkezetben a jól megszervezett mun­ka­verseny ered­ményeként 265 mázsa búzát, 1141 má­zsa árpát, 491 mázsa kukoricát, 469 ezer korona értékű sheremegot és 16 584 liter tejet termeltek terven fe­lül, ami elsősorban a becsületesen dolgozó tagoknak köszönh­ető. Külön meg kell említeni, hogy a kukorica szemtermésében az 1968-as év ered­ményeihez viszonyítva 9 mázsával na­gyobb hektár hezomet értek el, vagyis 41 mázsás hektárátlagot. FEGYVERNEKEN többek közt TÚRÓ ISTVÁN, most is tevékeny dohánykertész nyugdíjas lé­tére, csoportjának jó munkájáról hal­lottam dicséretet, aki a 12 tagú cso­port hét hektáron a Szabolcsi do­hányfajtából 19 mázsás hektárátlagot ért el. Az árut a dohányipar kedvező átlagárban vette át, s a csoport 293 ezer korona hasznot hozott a gazda­ságnak. DUBA JÁNOS messze környéken hírneves zöldségkertész — a múlt évben uborkából ért el magas hoza­mot, pedig a paprika az erőssége. Az uborkánál 80, a zöldpaprikánál pe­dig 70 ezer koronás jövedelmet biz­tosított a szövetkezetnek. Virágok értékesítéséből is gazdag, 125 ezer koronás bevétele volt. A kertészet pénzügyi tervét 180 ezer koronával túltelejsítette. CSÖMÖR SÁNDOR zootechnikus büszkén szólott az állattenyésztés eredményeiről. Az utóbbi években nagy javulás mutatkozott a tejterme­lésben. A gazdaság tehénállományá­ban már igen gyakoriak az olyan egyedek, amelyek megadják a napi 20—25 literes tejátlagot. A legjöve­delmezőbb mégiscsak a tojástermelés volt. A Nick Chik tojófajta egyeden­ként megtermelte az évi 200 tojást. A tojóknál foglakoztatott három dol­gozó több mint 300 ezer korona tisz­ta hasznot hozott a szövetkezetnek. Természetesen az állattenyésztés hasznosságának alakulását nagyban befolyásolta a gazdaság növényter­mesztése is, ahol egyre nagyobb gon­dot fektetnek a saját takarmányalap megteremtésére. IPOLYBÉLEN TENDER LAJOS, a szövetkezet elnö­ke, beszámolójában bírálta a mun­kából indokolatlanul távolmaradókat. Bosszúsan megjegyezte, hogy a rend­bontók nemegyszer távolmaradásuk esetén is megkapták a fizetést, per­sze érdemtelenül. Ecsetelte, hogy a szövetkezet legutóbb sok mindent meg­tett tagjai szociális helyzetének javí­tása érdekében. Például a múlt évben 57 ezer koronát fizettek ki a tagok­nak szabadságpénz címén. Kifogásolta a helyi nemzeti bizott­ság hiányos munkáját. Véleménye szerint ez a hiányosság főképpen a körzeti hivatalok megszervezése óta észlelhető. Amióta ugyanis a HNB elnökének a tisztsége fizetés nélküli, azóta a szövetkezet nem érzi a helyi államhatalmi szerv létezését, s ezzel együtt a segítségét is nélkülöznie kell. A tagság a vitában követelte a ve­zetőség következetesebb irányító és ellenőrző munkájának megvalósulá­sát, de ezzel párhuzamosan az is fon­tos lenne, ha a tagság a hibák elhá­rításával, a munkafegyelem megszi­lárdításával maga is hozzájárulna a rendteremtéshez. NYÍRÁGON DUKONY LAJOS főkönyvelő tájé­koztatott a múlt gazdasági év ered­ményeiről. Ma már a múlté, de va­lóság, hogy az 1963-ban egyesített nyílt és az ágói szövetkezetek külön­­külön nagyon gyengék voltak. Egye­sítésük után csupán 14 koronát fi­zettek munkaegységenként, tavaly pe­dig már 30 koronát juttattak a tag­ságnak. Az üzembiztosítási alapon je­lenleg több mint egymillió koronája van a gazdaságnak. A szövetkezet következetes irányí­tása révén növekedett a termelékeny­ség, s ez hozzájárult a tagság élet­­színvonalának emelkedéséhez. A múlt esztendőben például munkadíjakra 2 millió 636 ezer koronát osztottak ki a dolgozók között. A tehenészet­ben a 3020 literes tejátlaggal a járás­ban az elsők közt emlegetik őket. Példamutató az is, hogy tavaly egy átszámított dolgozó munkatermelé­kenysége túlhaladta az évi 65 ezer koronát. A tiszta haszon elosztásában a tag­ság részesedése + 19,1 az alapok fel­töltése pedig + 26,8 százalék volt, s ez az arány nagyon jó. Érdemes megemlíteni, hogy például Berek Jó­zsef takarmányos fogatosnak a múlt esztendőben 2770, Nagy Magda fejő­nőnek pedig 2363 korona pénzjöve­delme volt havonta. Egy átszámított dolgozó havi keresete meghaladta az 1800 koronát. A dolgozók munkadíját természetesen tisztán, vagyis adóle­vonás nélkül kell értelmezni. SZÁZDON PÉNZ ANTAL főkönyvelővel alapo­san átböngésztük a zárszámadási té­teleket. Mondhatom, BARTAL LAJOS elnökletével a tagság becsületes mun­kája következtében kitűnő eredmén­­nyel zárták a múlt gazdasági évet. Szinte csodálatra méltó, hogy az utóbbi időben mennyire fejlődött ez a szövetkezet. Régebben az alacsony munkaegy­ség értékét is csak negynehezen tud­ták kifizetni a tagságnak, most pe­dig a tervezett 22-re még 8 korona volt az osztalék. Tény, hogy megnö­vekedett az emberek felelősségérzete. Bizonyított és kézzelfogható valóság­nak látják a többtermelés végered­ményét. Tudomásul vették, hogy ne­kik is nagyobb rész jut a többől. Dicséretes, hogy a szövetkezet a rendelkezésére álló szociális alapból segíti az idős, rászoruló embereket. Erre azonban manapság alig-alig kerül sor, mert aki teheti, nyugdíjaz­tatása után is úgy dolgozik, mint az­előtt. S mondjuk meg őszintén, az idősebbek közül a többség valahogy jobban megállja a helyét, mint a fia­talabbak. Természetesen még Százdon is akad tennivaló. Takarmányfélékből már több éve önellátók. Az állattenyész­tés mégis botladozik! Kétségtelen, hogy rendet kell teremteni a tejter­melésben és a malacelválasztásban. Jelenleg ebben a szövetkezetben ta­lán ez a legégetőbb feladat. Hoksza István

Next