Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)

1970-09-26 / 39. szám

Szabad Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Bratislava, 1970. szeptember 29. Ara 1,— Kis XXI. évfolyam, 39. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója F­elejthetetlen látogatás A Csehszlovák Szocialista Köztár­saság elnöke, Ludvík Svoboda felesé­gével és kíséretével négynapos mun­­kajellegű látogatást tett Nyugat-Szlo­vákiában. Hazánk első polgárát láto­gatása során Szlovákiában a párt és a közélet legmagasabb képviselői is elkísérték. A köztársasági elnök első nap Bra­­tislavát látogatta meg, és a vár dísz­termében fogadta az SZLKP KB és az SZNT elnöksége, valamint a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának­­ küldöttségeit és munkajellegű megbe­szélést folytatott velük Szlovákia poli­tikai és gazdasági életének problémái­ról. A látogatás második napján a Csal­lóközt átszelő betonút mentén virág­gal és transzparensekre írt jelszavak­kal köszöntötték az államfőt és kísé­retét. Komáromban Svoboda elvtárs meg­látogatta a városi nemzeti bizottságot és a Steiner Gábor nevét viselő hajó­gyárat. Dél-Szlovákia egyik­ legna­gyobb üzemében több ezer dolgozó tapsviharral köszöntötte a legmaga­sabb tisztséget betöltő vendégeket. A gyár egyik részlegének megtekintése után az elnök megszemlélte a „Volgo­­balt“ elnevezésű 2700 tonnás motoros­hajót, amelyet a Szovjetunió részére készítettek az üzem munkásai. A gyár vezetői informálták az államfőt, hogy a megrendelések túlnyomó többségét a Szovjetuniótól kapják. Az elnök ez­után behatóan érdeklődött a kereske­delmi és kooperációs kapcsolatokról. A köztársasági elnök a délutáni órákban a Komárom közelében levő Gadóci (Hadovce) EFSZ-be látogatott el. A szövetkezet gazdasági udvarán Varga Kálmán, a szövetkezet elnöke, Ing. Ján Janovic, az SZSZK mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisztere és mások fogadták.­­ Az állatállomány és a gazdasági ud­­var tüzetes megtekintése után a szö­vetkezet korszerű székházának nagy­termében az EFSZ elnöke tömören is­mertette a gazdaság helyzetét, majd Svoboda elvtárs mondott rövid véle­ményt a látottakról. Kicsi a bors, de erős (A szövetkezet elnökének beszámolójából) A gadóci szövetkezet a legkisebbek közé tartozik a komáromi járásban. Az EFSZ, amely összesen 51jp hektá­ron gazdálkodik, (ebből 467 hektár a szántóterület) a múlt hónapban ün­nepelte fennállásának húszéves év­fordulóját. A kezdet kezdetén 43 volt az állan­dó dolgozók száma, jelenleg pedig 117. Jó néhányan a tagok közül a kör­nyékbeli községek lakói. A szövetkezet jó ideig a lemarado­­zók közé tartozott, de megküzdött a gyermekbetegségekkel. Az elmúlt év­tizedben — különösen a csallóközi árvíz óta, amely majdnem mindent tönkretett a gazdaságban — alaposan megváltoztatták a termelés jellegét, formáit és struktúráját s ezáltal je­lentősen emelték a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. A növény­­termesztésben a gabonafélék, techni­kai növények és a zöldségfélék ter­mesztése kerül előtérbe. Az állatte­nyésztésben megszüntették a baromfi­­tenyésztést és a szarvasmarha-hizla­lást. Fő cél a tejtermelés fokozása, a sertés törzsállomány-tenyésztés, va­lamint a sertéshizlalás. A termelés átszervezése eredmé­nyesnek bizonyult. Az utóbbi években 40 mázsán felüli hektárhozamot érnek el, cukorrépából 1960-tól az 500 má­zsás átlaghozamot is túllépték. Olajos növényekből, fokhagymából és évelő takarmányokból jelentősen nagyobbak a hektárhozamok a járási átlagnál. A kiváló hozamok elérésénél nagy­ szerepet játszott a gondos talajmunka mellett a tápanyagellátás fokozása. Műtrágyából (tiszta tápanyagra átszá­mítva) már 300 kg-ot dolgoztak be a talajba évente. A gépek felszerelési értéke eléri a három millió koronát, vagyis néhány év alatt az is megdup­lázódott. Az állattenyésztésben elért ered­mények is szintén figyelemreméltók. Amíg 1963-ban 1880 liter volt tehenen­ként az évi fejési átlag, tavaly már 3088 liter. A napi súlygyarapodás a szarvasmarháknál 0,71, a sertéseknél pedig 0,58 kg. Az évi malacelválasz­tás kocánként 19,2 db, vagyis néggyel több a járási átlagnál. A mezőgazdasági nyerstermelés egy hektárra átszámítva tavaly 15 920 ko­rona volt. A növénytermesztésben 6574 korona tiszta jövedelmet értek el hek­táronként. Ezért lehetséges, hogy a jelentős mennyiségű tartalékalap mel­­lett tavaly egy munkaegység értéke (a teljesítménynormát átszámítva) 40 korona volt és emellett még 16,94 koronát fizettek ki munkaegységen­ként, vagyis az átlagjövedelem egy személyre 26 100 korona volt. Az elnök beszámolt még a gond­jaikról, terveikről, arról, hogy milyen elképzeléseik vannak az elkövetkező ötéves tervben a termelés fokozására. Az átgondolt, hozzáértő vezetés, az emberek szorgalma, odaadó munkája a két évtized alatt paradicsomot vará­zsolt az egykori grófi birtokon és a részes aratók egyenjogú részesei a szövetkezetnek, s sokan közülük 30— 40 ezer koronát is megkeresnek éven­te. A mezőgazdasági dolgozók mindig helytálltak A köztársasági elnök ás kísérete először a szövetkezet tehénistállóját tekintette meg. Svoboda elvtárs rög­tön a zootechnikust kereste és afelől érdeklődött, milyen fajta, egészsé­ges-e az állomány, s mit etetnek. De nemcsak a zootechnikus véleményére volt kíváncsi, hanem az állatgondozó­kéra is. Általában az volt a vélemé­nye, hogy a szlovák tarka fajta hasz­nossága magasabb mint a cseh vö­rösé. Ezért vették tervbe, hogy sür­gősen keresztezik a hazai fajtát a nagy tejhozamú dán vörössel. Az elnök többek között, a sertésól­ban azt kifogásolta, hogy kevés állat van egy ketrecben és a nagy mozgási Svoboda elvtárs beszédének beve­zető részében a Szlovák Nemzeti Fel­kelés jelentőségét méltatta és elisme­rését fejezte ki a gyár dolgozóinak a felkelésben tanúsított harcos helyt­állásukért, majd Szlovákia fejlődését méltatva megállapította: — Jogosan állíthatjuk, hogy Szlo­vákia a kapitalizmusban nem fejlőd­hetett volna annyit gazdasági, szociá­lis és kulturális téren, mint Csehszlo­vákia Kommunista Pártja vezetésével a köztársaság szocialista fejlődésé­nek folyamatában... Szlovákia szín­vonala megközelítette a Cseh Szocia­lista Köztársaság színvonalát. Egyes alapvető mutatókban pedig ma már jobb eredményeket ér el. Azt mond­ták, hogy a szlovákok sokat tanulhat­tak cseh testvéreiktől. Ma azonban sok területen a csehek tanulhatnak Szlovákiától. Beszéde további részében Svoboda elvtárs a nemzetiségi kérdés rende­zésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy — „A kapitalizmusban az ural­lehetőség csökkenti a súlygyarapo­dást. A jó gazda szemével érdeklődött minden iránt, tanácsot adott és tüze­tesen érdeklődött, hogyan érték el ezt, vagy azt a termelési eredményt. A szövetkezet székházában a közös elnökének beszámolója után Svoboda elvtárs véleményt mondott a látottak­ról és hallottakról. Felszólalása elején Klement Gottwaldot idézte: „A falu szocialista átszervezése nélkül lehet a szocializmust felépíteni nem ha­zánkban". Az eltelt húsz esztendő kézzelfoghatóan bizonyította ezt bölcs mondást. A köztársasági elnök a a továbbiakban elismerően szólt a kis szövetkezet és általában a mezőgaz­daság nagyüzemi átszervezése óta elért eredményekről. Aztán saját ta­pasztalatáról és élményéről beszélt, arról, hogy a „Moravská Vysočina“ hegység egy kis falujában a feleségé­vel együtt hogyan segítették talpra­állítani a szövetkezetét, amelynek ma is tiszteletbeli tagja, össze is hason­lította a két mezőgazdasági üzemet. Az övék 840 méter magasságban van a tengerszint felett. Tréfásan megje­gyezte, hogy a gadóci talán 0 alatt van. Ott a hegyekben bizony sokkal nehezebb jó eredményt elérni. De azért mindenütt meg volt a nehézség, és éppen azért nagyra kell értékelni a mezőgazdaságban dolgozók munká­ját, akik a legnehezebb években és körülmények között is helytálltak. Pohárköszöntőjében a következőket mondotta: „Jól gazdálkodnak, jól él­nek, jól vannak. Azokra emelem po­haram és kívánok tartós egészséget, akik nélkül a szocialista társadalmat el sem lehet képzelni. Do videnia! Vi­szontlátásra!" — fejezte be rövid be­szédét. A búcsúzás előtt a szövetkezet el­nöke kedves ajándékot adott át Svo­boda elvtársnak és feleségének. Köztársasági elnökünk az utolsó kohó osztály nem tudta és nem is akarta megoldani Szlovákia fejlődé­sének problémáit, sem pedig nemze­teink kapcsolatait az egyenjogúság alapján. Szlovákia a szegény, elmara­dott országok közé tartozott. A meg­oldatlan nemzetiségi és osztályellen­tétek a ludák, fasiszta erők érdekeit szolgálták. Csak Csehszlovákia Kom­­mu­nista Pártja törekedett már az első köztársaságban is a nemzetiségi kérdés igazságos megoldására.“ Szlovákiában a háború után sok minden lényegesen megváltozott — mondta többek között Svoboda elv­társ. Az iparosítás során sok eszközt fordítottak a termelő alap fejleszté­sére, de egyúttal az iskolaügy, a tu­domány és a kutatás fejlesztésére is. ... A háború után sem érvényesí­tették azonban teljes mértékben azt az elvet, hogy a cseh és a szlovák nemzet maga fogja irányítani ügyeit, együtt intézi közös dolgait. A nemzetiségi politika lenini elvei­­(Folytatás a 2. oldalon.) ~ ~~ SÄSAS? ~Jrs«ssssr ‘ mindenütt virágcsokrok ezreivel inte­gettek, köszöntötték a „haza atyját“. A köztársasági elnök és felesége Partizánskéban először lerótták tisz­teletüket az SZNF-ben elesett hősök emlékműve előtt, majd rövid beszél­getést folytatott az üzemvezető politi­kai és gazdasági funkcionáriusaival. Az üzemrészlegek megtekintése után Svoboda elvtárs beszédet intézett az­­ udvaron összegyűlt többezres tömeg­hez. LUDVIK SVOBODA köztársasági elnök beszédéből тт*Ш$No>ь*. Wmmmmm Svoboda elvtárs a gazdasági udvar megtekintésére indul. vt OAWt/ClACÓCt UULyUZUlUCU. A komáromi hajógyárban a köztársasági elnök derül valami szellemes megjegyzésén.

Next