Szabad Földműves, 1970. július-december (21. évfolyam, 27-52. szám)
1970-09-26 / 39. szám
Szabad Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Bratislava, 1970. szeptember 29. Ara 1,— Kis XXI. évfolyam, 39. szám. Szakmelléklet KERTÉSZET-MÉHÉSZET — A gyümölcs- és szőlőtermesztők, — a kertészkedők, — és a méhészek tanácsadója Felejthetetlen látogatás A Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, Ludvík Svoboda feleségével és kíséretével négynapos munkajellegű látogatást tett Nyugat-Szlovákiában. Hazánk első polgárát látogatása során Szlovákiában a párt és a közélet legmagasabb képviselői is elkísérték. A köztársasági elnök első nap Bratislavát látogatta meg, és a vár dísztermében fogadta az SZLKP KB és az SZNT elnöksége, valamint a Szlovák Szocialista Köztársaság kormányának küldöttségeit és munkajellegű megbeszélést folytatott velük Szlovákia politikai és gazdasági életének problémáiról. A látogatás második napján a Csallóközt átszelő betonút mentén virággal és transzparensekre írt jelszavakkal köszöntötték az államfőt és kíséretét. Komáromban Svoboda elvtárs meglátogatta a városi nemzeti bizottságot és a Steiner Gábor nevét viselő hajógyárat. Dél-Szlovákia egyik legnagyobb üzemében több ezer dolgozó tapsviharral köszöntötte a legmagasabb tisztséget betöltő vendégeket. A gyár egyik részlegének megtekintése után az elnök megszemlélte a „Volgobalt“ elnevezésű 2700 tonnás motoroshajót, amelyet a Szovjetunió részére készítettek az üzem munkásai. A gyár vezetői informálták az államfőt, hogy a megrendelések túlnyomó többségét a Szovjetuniótól kapják. Az elnök ezután behatóan érdeklődött a kereskedelmi és kooperációs kapcsolatokról. A köztársasági elnök a délutáni órákban a Komárom közelében levő Gadóci (Hadovce) EFSZ-be látogatott el. A szövetkezet gazdasági udvarán Varga Kálmán, a szövetkezet elnöke, Ing. Ján Janovic, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere és mások fogadták. Az állatállomány és a gazdasági udvar tüzetes megtekintése után a szövetkezet korszerű székházának nagytermében az EFSZ elnöke tömören ismertette a gazdaság helyzetét, majd Svoboda elvtárs mondott rövid véleményt a látottakról. Kicsi a bors, de erős (A szövetkezet elnökének beszámolójából) A gadóci szövetkezet a legkisebbek közé tartozik a komáromi járásban. Az EFSZ, amely összesen 51jp hektáron gazdálkodik, (ebből 467 hektár a szántóterület) a múlt hónapban ünnepelte fennállásának húszéves évfordulóját. A kezdet kezdetén 43 volt az állandó dolgozók száma, jelenleg pedig 117. Jó néhányan a tagok közül a környékbeli községek lakói. A szövetkezet jó ideig a lemaradozók közé tartozott, de megküzdött a gyermekbetegségekkel. Az elmúlt évtizedben — különösen a csallóközi árvíz óta, amely majdnem mindent tönkretett a gazdaságban — alaposan megváltoztatták a termelés jellegét, formáit és struktúráját s ezáltal jelentősen emelték a hektárhozamokat és az állatok hasznosságát. A növénytermesztésben a gabonafélék, technikai növények és a zöldségfélék termesztése kerül előtérbe. Az állattenyésztésben megszüntették a baromfitenyésztést és a szarvasmarha-hizlalást. Fő cél a tejtermelés fokozása, a sertés törzsállomány-tenyésztés, valamint a sertéshizlalás. A termelés átszervezése eredményesnek bizonyult. Az utóbbi években 40 mázsán felüli hektárhozamot érnek el, cukorrépából 1960-tól az 500 mázsás átlaghozamot is túllépték. Olajos növényekből, fokhagymából és évelő takarmányokból jelentősen nagyobbak a hektárhozamok a járási átlagnál. A kiváló hozamok elérésénél nagy szerepet játszott a gondos talajmunka mellett a tápanyagellátás fokozása. Műtrágyából (tiszta tápanyagra átszámítva) már 300 kg-ot dolgoztak be a talajba évente. A gépek felszerelési értéke eléri a három millió koronát, vagyis néhány év alatt az is megduplázódott. Az állattenyésztésben elért eredmények is szintén figyelemreméltók. Amíg 1963-ban 1880 liter volt tehenenként az évi fejési átlag, tavaly már 3088 liter. A napi súlygyarapodás a szarvasmarháknál 0,71, a sertéseknél pedig 0,58 kg. Az évi malacelválasztás kocánként 19,2 db, vagyis néggyel több a járási átlagnál. A mezőgazdasági nyerstermelés egy hektárra átszámítva tavaly 15 920 korona volt. A növénytermesztésben 6574 korona tiszta jövedelmet értek el hektáronként. Ezért lehetséges, hogy a jelentős mennyiségű tartalékalap mellett tavaly egy munkaegység értéke (a teljesítménynormát átszámítva) 40 korona volt és emellett még 16,94 koronát fizettek ki munkaegységenként, vagyis az átlagjövedelem egy személyre 26 100 korona volt. Az elnök beszámolt még a gondjaikról, terveikről, arról, hogy milyen elképzeléseik vannak az elkövetkező ötéves tervben a termelés fokozására. Az átgondolt, hozzáértő vezetés, az emberek szorgalma, odaadó munkája a két évtized alatt paradicsomot varázsolt az egykori grófi birtokon és a részes aratók egyenjogú részesei a szövetkezetnek, s sokan közülük 30— 40 ezer koronát is megkeresnek évente. A mezőgazdasági dolgozók mindig helytálltak A köztársasági elnök ás kísérete először a szövetkezet tehénistállóját tekintette meg. Svoboda elvtárs rögtön a zootechnikust kereste és afelől érdeklődött, milyen fajta, egészséges-e az állomány, s mit etetnek. De nemcsak a zootechnikus véleményére volt kíváncsi, hanem az állatgondozókéra is. Általában az volt a véleménye, hogy a szlovák tarka fajta hasznossága magasabb mint a cseh vörösé. Ezért vették tervbe, hogy sürgősen keresztezik a hazai fajtát a nagy tejhozamú dán vörössel. Az elnök többek között, a sertésólban azt kifogásolta, hogy kevés állat van egy ketrecben és a nagy mozgási Svoboda elvtárs beszédének bevezető részében a Szlovák Nemzeti Felkelés jelentőségét méltatta és elismerését fejezte ki a gyár dolgozóinak a felkelésben tanúsított harcos helytállásukért, majd Szlovákia fejlődését méltatva megállapította: — Jogosan állíthatjuk, hogy Szlovákia a kapitalizmusban nem fejlődhetett volna annyit gazdasági, szociális és kulturális téren, mint Csehszlovákia Kommunista Pártja vezetésével a köztársaság szocialista fejlődésének folyamatában... Szlovákia színvonala megközelítette a Cseh Szocialista Köztársaság színvonalát. Egyes alapvető mutatókban pedig ma már jobb eredményeket ér el. Azt mondták, hogy a szlovákok sokat tanulhattak cseh testvéreiktől. Ma azonban sok területen a csehek tanulhatnak Szlovákiától. Beszéde további részében Svoboda elvtárs a nemzetiségi kérdés rendezésével foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy — „A kapitalizmusban az urallehetőség csökkenti a súlygyarapodást. A jó gazda szemével érdeklődött minden iránt, tanácsot adott és tüzetesen érdeklődött, hogyan érték el ezt, vagy azt a termelési eredményt. A szövetkezet székházában a közös elnökének beszámolója után Svoboda elvtárs véleményt mondott a látottakról és hallottakról. Felszólalása elején Klement Gottwaldot idézte: „A falu szocialista átszervezése nélkül lehet a szocializmust felépíteni nem hazánkban". Az eltelt húsz esztendő kézzelfoghatóan bizonyította ezt bölcs mondást. A köztársasági elnök a a továbbiakban elismerően szólt a kis szövetkezet és általában a mezőgazdaság nagyüzemi átszervezése óta elért eredményekről. Aztán saját tapasztalatáról és élményéről beszélt, arról, hogy a „Moravská Vysočina“ hegység egy kis falujában a feleségével együtt hogyan segítették talpraállítani a szövetkezetét, amelynek ma is tiszteletbeli tagja, össze is hasonlította a két mezőgazdasági üzemet. Az övék 840 méter magasságban van a tengerszint felett. Tréfásan megjegyezte, hogy a gadóci talán 0 alatt van. Ott a hegyekben bizony sokkal nehezebb jó eredményt elérni. De azért mindenütt meg volt a nehézség, és éppen azért nagyra kell értékelni a mezőgazdaságban dolgozók munkáját, akik a legnehezebb években és körülmények között is helytálltak. Pohárköszöntőjében a következőket mondotta: „Jól gazdálkodnak, jól élnek, jól vannak. Azokra emelem poharam és kívánok tartós egészséget, akik nélkül a szocialista társadalmat el sem lehet képzelni. Do videnia! Viszontlátásra!" — fejezte be rövid beszédét. A búcsúzás előtt a szövetkezet elnöke kedves ajándékot adott át Svoboda elvtársnak és feleségének. Köztársasági elnökünk az utolsó kohó osztály nem tudta és nem is akarta megoldani Szlovákia fejlődésének problémáit, sem pedig nemzeteink kapcsolatait az egyenjogúság alapján. Szlovákia a szegény, elmaradott országok közé tartozott. A megoldatlan nemzetiségi és osztályellentétek a ludák, fasiszta erők érdekeit szolgálták. Csak Csehszlovákia Kommunista Pártja törekedett már az első köztársaságban is a nemzetiségi kérdés igazságos megoldására.“ Szlovákiában a háború után sok minden lényegesen megváltozott — mondta többek között Svoboda elvtárs. Az iparosítás során sok eszközt fordítottak a termelő alap fejlesztésére, de egyúttal az iskolaügy, a tudomány és a kutatás fejlesztésére is. ... A háború után sem érvényesítették azonban teljes mértékben azt az elvet, hogy a cseh és a szlovák nemzet maga fogja irányítani ügyeit, együtt intézi közös dolgait. A nemzetiségi politika lenini elvei(Folytatás a 2. oldalon.) ~ ~~ SÄSAS? ~Jrs«ssssr ‘ mindenütt virágcsokrok ezreivel integettek, köszöntötték a „haza atyját“. A köztársasági elnök és felesége Partizánskéban először lerótták tiszteletüket az SZNF-ben elesett hősök emlékműve előtt, majd rövid beszélgetést folytatott az üzemvezető politikai és gazdasági funkcionáriusaival. Az üzemrészlegek megtekintése után Svoboda elvtárs beszédet intézett az udvaron összegyűlt többezres tömeghez. LUDVIK SVOBODA köztársasági elnök beszédéből тт*Ш$No>ь*. Wmmmmm Svoboda elvtárs a gazdasági udvar megtekintésére indul. vt OAWt/ClACÓCt UULyUZUlUCU. A komáromi hajógyárban a köztársasági elnök derül valami szellemes megjegyzésén.