Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-03-17 / 11. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. március 17. Ara 1.— Kis XXIV. évfolyam, 11. szám. [ A szakirodalom szerepe a mezőgazdasági termelés fejlesztésében Márciusban a könyv hónapjában, különös gondot fordítunk az irodalmi termékek népszerűsítésére, s azt is mérlegeljük, hogyan segíti elő a könyvben írott betű a szocialista társadalmunk fejlesztését. A szerkesztőségünk azért hívta meg beszélgetésre Vincent Sugár mérnököt, a Príroda Könyv- és Lap­kiadó Vállalat könyvkiadási részleg főszerkesztőjét, hogy érdeklődjünk, mi a helyzet a mezőgazdasági szakkönyv-kiadás területén, mit várhatnak az ér­deklődők. 4P Milyen szempontból kíséri figyelemmel a Príroda vállalat a szakkönyvkiadási politikát? — A Príroda az egyetlen állami kiadóvállalat Szlovákiában, amelynek a feladata kiadni a szakirodalmat a mezőgazdaság, az élelmezés, az erdészet, a vízgazdálkodás területén s egyál­talán az agrokomplexum minden üzeme részére. A vállalat kiadási tevékenysége a felsőbb szervek irányelvei alapján tör­ténik, amely minden esetben kiindul a pártunk határozatai­ból, a szocialista mezőgazdaság fejlődésével kapcsolatban. A kiadóvállalat úgy állítja össze tervét, hogy az segítse a korszerű nagyüzemi mezőgazdasági termelést, s emellett ki­adjon olyan könyveket is, amelyek kielégítik az olvasók szé­leskörű érdeklődését a szakismeretek elsajátítása szempont­jából. • Hogyan sikerült teljesíteni ezeket a fontos feladatokat 1972-1:-ben? — A kiadóvállalatunk az elmúlt esztendőben nemcsak telje­­s -JJSkh?nem túllépte az előirányzott tervet és a betervezett j^^TM"^Sopeldány helyett 169-et adtunk ki. Nem kell azt külön hangsúlyozni, hogy ennek milyen kultúrpolitikai jelentősége van, társadalmunk számára. Nagyra értékelhető az is, hogy a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok részére 51 kiadvány jött ki. Emellett egész szériát adtunk ki a növénytermesztés, az állattenyésztés, a gépesítés és az ökonómia szakaszán. Külön ki kell emelni azt a 37 időszerű kiadványt, amelyet a mező­­gazdasági és élelmezési, erdészeti és vízgazdálkodási, vala­mint az agrokomplexum további üzemeinek kérésére került kiadásra. Ezek a művek azonnal reagáltak a legfontosabb problémákra, a termelés irányítására. A magyar polgártár­sainkat bizonyára érdekli, hogy mintegy 20 különböző témájú szakkönyvet hoztunk be a szomszédos Magyarországról és mi is kiadtunk néhány közérdekű könyvet. Azt hiszem leg­fontosabbak közülük „A gyümölcs és zöldség tárolása“, „Szer­vezés és ökonómia a mezőgazdaságban“, „A gépészet“ és „A sporthorgászat“. A legjelentősebb kiadvány politikai és ideológiai szempontból „A szövetkezetek VIII. kongresszusa" című mű. О Milyenek a kiadási tervek 1973-ban és az elkövetkező években? — Vállalatunk kiadási terve ebben az esztendőben mind mennyiségileg, mind minőségileg igényesebb szeretne lenni, mint az elmúlt években és ezt fokozatosan meg is valósítjuk. A kiadványok főleg a termelés elősegítésére lesznek irányítva. Különös figyelmet szentelünk a szövetkezetek megalakításá­nak 25. évfordulója alkalmából megjelenő politikailag jelen­tős kiadványra: „A szocialista mezőgazdaság fejlődése Szlová­kiában“. Természetesen továbbra is komoly gondot fordítunk a nevelő jellegű és az időszerű kiadványokra, vagyis a pár­tunk XIV. kongresszusának irányelvei alapján gyorsan reagá­lunk a mező­gazdaságban és élelmiszeriparban előforduló leg­fontosabb termelési feladatokra. Az elképzelések alapján jelentősen bővítjük a népszerű tudományos kiadványok számát magyar nyelven is. A terve­zett behozatal mellett a következő szakkönyveket adjuk ki: „A szocialista mezőgazdaság ökonómiája és szervezése“, „A tej elsődleges kezelése“, „Az állattenyésztés technológiája“, „A növénytermesztés technológiája“, „A gyümölcsfák metszése és koronaalakítása“, „Kertészkedők tanácsadója“, „A gyümölcs­termő fák, növények, a szőlő és zöldség betegségének és kár­tevőinek atlasza“ és a „Rózsaszál“ című könyveket. Meg vagyunk győződve, hogy a magyar dolgozók, akik odaadóan vesznek részt a szocialista mezőgazdaság fejlesztésében, kiad­ványainkból még jobban elmélyíthetik szakmai műveltségüket, s különösen a kertészkedők, de más érdeklődők is hasznos könyveket kapnak a kezükbe. A következő években a kiadási politikánkat a korszerű nagyüzemi mezőgazdaság követelményeinek szellemében irá­nyítjuk, vagyis a pártunk hosszúlejáratú mezőgazdasági kon­cepciójának az alapján. Alkalomszerűen és időben akarjuk kiadni a mezőgazdasági szakkönyveket, mivel szeretnénk rend­szeresen előkészíteni a szakembereket, specialistákat az igé­nyes feladatok teljesítésére, mert ezáltal fokozatosan elő tud­juk segíteni a kooperációs és integrációs folyamatok meg­gyorsítását, amelyet különösen kihangsúlyozott pártunk XIV. kongresszusának határozata és a szövetkezetek VIII. kongres­­­szusa. Hangsúlyozom, továbbra is úgy szervezzük a könyv­kiadást, hogy az megfeleljen a magyar polgártársaink szük­ségleteinek és igényeinek. Ez bizonyára elősegíti a magyar dolgozók szakmai műveltségének növelését, és ezáltal még­­jobban meg tudjuk oldani a legigényesebb termelési felada­tokat is. Szakmelléklet MÉHÉSZET A nagyüzemi és az egyéni méhészek fóruma és tanácsadója. Teljes ütemben vetik az árpát Bár az időjárás változékony és a földművesek a szó szoros értelmében sok esetben „lopják“ a munkát, az árpa vetése Dél-Szlovákiában már be­fejezés felé közeledik. A gyors mun­ka főleg annak köszönhető, hogy a gépparkok általában üzemképesek és a tavaszi munkák első szakasza csak pár napot vesz igénybe. Járási és szö­vetkezeti agronómusok szerint 3—4 csapadékmentes nap is elég lett vol­na ahhoz, hogy pontot tegyenek a ta­vaszi árpa vetésére. Embereken és gépeken tehát nem múlik, s ha az időjárás kedvezőre fordul, mindenütt behozhatjuk a lemaradást. NINCS ELÉG MEGFELELŐ FAJTA VETŐMAG CUKORRÉPÁBÓL ÉS KUKORICÁBÓL Szutter Pál a (dunaszerdahelyi) Dunajská Streda-i Járási Termelési Igazgatóság agronómusa, általában elégedett az árpa vetésének ütemé­vel, mert már a múlt hét végén több mint felét a földbe szórták és a be­fejezéshez már csak pár napra van szükségük. Összesen 7254 hektáron termelnek árpát, a termelési feltéte­leknek megfelelő összetételben. Az összterület 37 százalékán termelnek Dvoran, 33 százalékán Diamant, 5 szá­zalékán Denár, 20 százalékán Ametist és 5 százalékán pedig egyéb fajta ár­pát. Az Ametisz fajtával jó tapaszta­lataik voltak a múlt évben, mert át­lagosan 45 mázsás hektárhozamot adott. Szerinte a gépparkok nagyon is ütő­képesek azonban sok a vetőgép, számítása szerint rossz, öreg legalább 25—30-at már ki kellene cserélni új­jal. Az ősziek általában jól teleltek, a 17135 hektárból 14 279 hektáron négyzetméterenként több mint 400 egyedet számoltak, ami I. osztályú­nak sorolható. 2622 hektáron 300—400 növényegyed található, ami még szin­tén jónak mondható, mindössze 234 hektáron gyenge a búza, mert csak 200—300 búzaegyed van, de az agro­­nómus szerint, ha az erőnlétet is fi­gyelembe vesszük, ezt a területet sem kell felszántani, mert aránylag jó ter­més várható róla. A búzatáblákon már befejezték az első fejtrágyázást, tehát minden előfeltétel megvan ah­hoz, hogy a növények jól fejlődjenek.­­ Az árpa vetése, valamint az ősziek gondozása mellett már lázasan ké­szülnek a cukorrépa és vetésére is. Cukorrépából a kukorica 4000 hek­tárt vetnek, ebből 1382 hektár lesz Slovmona H fajta, a többi pedig Dob­­rovicei A fajta. A vetőmag-összetétel­lel az agronómus egyáltalán nincs megelégedve, mert Slovmonából leg­alább 70 százalékot akartak venni. Kukorica vetőmagjuk van elég, de nem kapták meg a kívánt fajtákat. A járás területén például nagyon bevál­tak a jugoszláv fajták, főleg az OSSK- félék, azonban ezekből 1 kg-ot sem kaptak, mert a külkereskedelmi szer­vek a partnerekkel későn kötöttték meg a szerződést. Sajnos a helyzet ilyen. Nem tehetnek egyebet, mint ki­sebb termőképességű hazai fajtákkal pótolni a hiányt. JÓ FELKÉSZÜLÉS — FÉL SIKER A komárnoi járásban is elvégezték az őszi vetések állapotának első bio­lógiai ellenőrzését. Megállapították, a viszonylag szeszélyes időjárás ellenére nagyobb károsodás nélkül teleltek át a vetések, a növényzet jól fejlődik, kiszántásra nincs szükség, felülvetést is csak néhány hektáron kell végezni. A végleges tényállást azonban csak a napokban sorra kerülő biológiai el­lenőrzés határozza meg. A járásban 18 ezer 878 ha-on terem őszi búza. Az üzemek elvégezték az első nitratációt, sőt közel 3,5 ezer hektáron a második nitratáció is megtörtént. A járás mezőgazdasági üzemei jól felkészültek a tavaszi munkákra. Az üzemek jelentései arról tanúskodnak, hogy a tavaszi teendőknél nélkülöz­hetetlen gépek — néhány SPC—6 ve­tőgép kivételével — csatasorba állít­hatók. Az idén 7 ezer 945 ha-on terem majd tavaszi árpa a járásban. A leg­nagyobb területen Diamant, Dvoran és Dénár fajtákat vetnek az üzemek. Az Ametisz elnevezésű, újonnan kine­mesített hrubčicei fajta idén 9,5 % erejéig részesedik a tavaszi árpa ter­mőterületéből. A Jantár és Sladár faj­tákat csak kis területen vetik, s ha az új hrubčicei fajta beválik, akkor az utóbbi két fajta helyett is abból vet­nek jövőre. A mezőgazdasági üzemek jól ki­használták a kedvező időjárást, s így a múlt hét végéig mintegy 3,2 ezer hektáron került földbe a tavaszi árpa a komárnoi járásban. Jó ütemben ha­lad a zab és a tavaszi keverékek ve­tése is. A brestoveci, tani, bohatai, Kližská Nemá-i, okoličnái, Radvaň nad Dunajom-i és kolárovoi szövetkezet­ben március 8-án befejezték az árpa vetését. Varga András, a jmi agronómusa a műtrágyahiányra panaszkodott. A káli- és foszfortartalmú műtrágyák szükséges mennyiségének 20, illetve 35 %-a hiányzik a járásban, s így a termelők a legjobb akarat mellett sem tudnak optimális feltételeket te­remteni a földbe kerülő vetőmag szá­mára. HA KEDVEZ AZ IDŐJÁRÁS... A c­otíni szövetkezetben 200 ha ár­pa, 40 ha keverék, 300 ha kukorica, 35 ha cukorrépa, 108 ha silókukorica és 100 ha napraforgó vetését terve­zik. A múlt évben csak a Dénár faj­tából sikerült jó minőségű és nagyobb mennyiségű vetőmagot fogniuk, ezért a tervezett terület 65 %-án ezt az ár­pafajtát vetik. Ezenkívül Dvorant és hrubčicei H—464—b fajtát termeszte­nek majd. A múlt hét mint 100 ha-on juttatták végéig több talajba a magot. Egyelőre van elég műtrágyá­juk, de a kukorica alá már nem tud­ják biztosítani a foszfor tervezett mennyiségét. A vetési és növényápo­lási munkák agrotechnikai határideje betartásának biztosítása érdekében gyorsan be kell szerezniük egy SPC— 6-os vetőgépet és egy NDK-beli vagy magyar gyártmányú építőszekrényes permetező gépet. Ha az időjárás engedi — mondták a szövetkezet vezetői ottjártunkkor —, akkor mi is „kész“-et jelentünk, mire ez az írás megjelenik. BEFEJEZTÉK A VETÉST Radvan nad Dunajom-on (Dunarad­­ványon) Takács András mérnök, a szövetkezet elnöke jó hangulatban fo­gadott, mert idejében befejezték az árpa vetését. A tavaszi munkák első szakaszában komolyabb problémájuk nem volt. Elég műtrágya áll rendel­kezésükre, s a géppark is üzemképes, csak amiatt fű a fejük, hogy a ma­gyarországi Dutra traktor javításához egyáltalán nem kapnak alkatrészt. Ezért az értékes gép hosszabb ideje üzemképtelenül vesztegel. KISS ANDRÁS AGRONOMUS ELÉGEDETLEN Virten is napok alatt fejezték be a tavaszi árpa vetését, mert Igar László m­echanizátor szerint a géppark ki­tűnően működött és szinte órapontos­­sággal szórták el a műtrágyát és vé­gezték a talajelőkészítést. Kiss And­rás agronómus azonban elégedetlen­kedik, mégpedig azért, mert a múlt évben már február 20-án vetették az­ árpát, és ez két-három mázsával töb­bet adott hektáronként, mint az, amit később szórtak a földbe. Bár idén is gyorsan ment a tavaszi munkák első szakasza, azonban március első de­­kádjában került a földbe a mag és valószínű, hogy ennek következtében néhány mázsával kisebb termés lesz hektáronként. (BÁLLÁ—KÁDEKJ

Next