Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-05-19 / 20. szám

1973. május 19. óra 1.— Kis XXIV. évfolyam, 20. szám. A tervfeladatok teljesítéséért Bratislavában értekezletre jöttek össze a kerületi és járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok vezetői, valamint a szolgáltatásokat nyújtó vállalatok és üzemek igazgatói. A fő­beszámolót Ján Janovic mérnök, mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszter mondotta, amelyben értékelte a múlt évi tervek teljesítését és taglalta az idei feladatok teljesítésének lehető­ségeit. Részletes és elemző beszédéből kiemelhetjük azt a meg­állapítást, hogy a múlt évben a mezőgazdaságban és az élelmi­szeriparban általában jók voltak az eredmények, de ez nem jogosít fel bennünket arra, hogy babérjainkon pihenjünk. Amíg például az állattenyésztésben szinte döntő fordulat következett be, többek között a tejtermelésben is, addig a növénytermesz­tésben olyan komoly lemaradások, veszteségek is mutatkoztak, amelyeket jobb felkészültséggel megelőzhettünk volna. Annak ellenére, hogy 1971-hez képest az árutermelés 1972-ben 8,5 százalékkal növekedett, — ami a tervvel szemben 3 százalékos többletet jelent — a mezőgazdasági termelés üteme lényegében lelassult, mert egyes járásokban még mindig nem használnak ki minden lehetőséget a termelés fokozása, a termények és termékek veszteség nélküli begyűjtése, raktározása céljából. Az 1972-es év a szocialista mezőgazdaság történetében — a mezőgazdasági és élelmiszeripari termelés szempontjából — a leggazdagabb lett volna, ha a gabonabegyűjtésben a mosto­ha időjárás miatt nem szenvedtünk volna el az előző évekhez viszonyítva óriási károkat. Amint viszont a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a felszólalók többsége na­gyon helyesen és a tapasztalatokra támaszkodva megállapítot­ta, a veszteségek azért voltak nagyok, mert számos mezőgaz­dasági üzemben — bár már a gabona kasza alá érett — várt az aratás megkezdésével. Jómagam is beszéltem több essz és állami gazdaság vezetőjével, akik úgy vélekedtek, hogy nem aratnak többszakaszosan, mert ily módon lényegesen növeked­nek a termelési költségek. Tehát vártak az úgynevezett egye­nes aratásra. Tény az is, hogy a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalatok sem biztosítottak elegendő berendezést a ga­bona szárítására. Jólesett hallani, hogy a múlt év hibáin okul­va, egyharmadával több lesz a szárítókapacitás, és több más olyan intézkedés születik, amelyek biztosítják a gabonának nemcsak a learatását, hanem megfelelő nedvességtartalomra való szárítását és későbbi raktározását is. Ugyanis a múlt évi termésből a raktárakban is jelentős mennyiség tönkrement. Idén a növénytermesztés általában jól indul és a múlt év­hez viszonyítva kevesebb búzát kellett kiszántani. Azonban az alávetések gyengék, és ezért a miniszter javasolta, hogy mint­egy 15 ezer hektáron silókukoricát vessenek a herefélék he­lyére. A gabonafélék Szlovákia-szerte megkapták a megfelelő fej­trágyázást és gondozást. S mivel növekedett az olyan búza­fajták aránya, amelyek esős időjárás esetén is nehezen dőlnek meg, számíthatunk rá, hogy a kombájnok jobb körülmények között dolgozhatnak, mint az elmúlt évben. A mezőgazdasági termelési igazgatóságok vezetői arról számoltak be, hogy a tavasziak jól fejlődnek, és mindent megtesznek azért, hogy gazdag termést adjanak. Az állattenyésztésben jelenleg központi probléma a szarvas­­marha — főleg a tehén —, valamint a sertésállomány számá­nak növelése. A tehénállomány ugyanis a múlt évhez viszonyít­va néhány járásban ijesztően csökkent. A Velké Krtíš-i (nagy­kürtösi) és más járásokban 300—400 darabbal kevesebb a te­hén a tervezettnél. Ez egyrészt abból ered, hogy még mindig sok borjú pusztul el, és kevés üszőt fedeztetnek be, másrészt abból, hogy a meglévő teheneket akkor is selejtezik, hogyha nincs utánpótlás. A tehénállomány fejlesztésével kapcsolatban nagyon mozgósítóan szólalt fel Pindúr elvtárs, a Bratislava­ Járási Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság vezetője, aki el­mondotta, hogy a múlt évben sok üszöborjút fedeztettek be és ezért a tehénállomány 24 százalékát selejtezhették ki. De ezt is úgy végezték el, hogy csak akkor küldték a vágóhídra a teheneket, ha már volt helyettük. Figyelmeztette a résztvevő­ket, hogy a tehénállomány tervét január elsejétől be kell tar­tani, mert csak így lehet teljesíteni a tejeladási tervet. A tehe­nek létszámának növelése, valamint hasznosságuk fokozásá­nak következtében egy millió liter tejjel többet termelnek, mint a múlt év hasonló időszakában. A Banská Bystrica-i Járási Termelési Igazgatóság vezetője szintén olyan tapasztalatokról számolt be, hogy csak akkor selejtezik ki a teheneket, ha már van helyettük utánpótlás. A Velký Krtíš-i (nagykürtösi) járás­ban viszont az egyik efsz-ben 300 tehenet selejteztek ki, és mivel újak nem voltak helyettük, a hiány megmutatkozik já­rási szinten is. Mezőgazdasági üzemeink vezetőinek külön figyelmet kell szentelniük a sertésállomány számának növelésére is. A járási mezőgazdasági termelési igazgatóságok máris feladatul kap­ták, hogy az előhizlaldából átmeneti anyákat válasszanak ki, hogy ily módon a nagyhizlaldák számára elegendő malacot biz­tosíthassunk. Az élénk és konkrét vita megmutatta, hogy nagy tartalékok vannak még a termelés fokozására, csak azokat minden szaka­szon fel kell tárni. Ugyanakkor figyelmeztetett arra is, hogy a mezőgazdaságban meg kell szilárdítani a fegyelmet, mert komoly károk származnak a lazaságból, a nemtörődömségből és emiatt jónéhány vezetőt el is kellett mozdítani állásából. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium máris dolgo­zik egy olyan irányítási, szervezési struktúrán, amely egyrészt lehetővé teszi a rugalmasabb munkát, másrészt nem engedi meg, hogy felelőtlenségekből komoly károk és veszteségek ke­letkezzenek. Remélhető, hogy a terv és általában a munka­­fegyelem megszilárdulása után, a jövőben még gyorsabban fo­kozódik a termelés úgy a mezőgazdaság, mint az élelmiszer szakaszán. Szakmelléklet Az érdekköri szövetségbe tömörült, valamint a többi tenyésztő tájékoztatója és tanácsadója Minden borúlátás ellenére, az utóbbi hetekben szépen fejlődtek a növények és sokhelyütt már május elején megkezdték az őszi keverékek kaszálását. Ezt tették a Tesmaki (Tesmagi) Efsz-ben is és a friss zölddel javítják a takarmányozást, hogy nagyobb tejhozamot érjenek el. Minden erőt a növényápolásba nizátor számítása szerint legalább 17 saraboló kellene. Köztük a 6 KRX ro­tációs saraboló is. A legnagyobb baj az, hogy ezek a gépek meglesznek, de sajnos, csak a harmadik negyedév vé­gén, amikor már nem lesz rájuk szük­ség. TÖBB JÁRVASZECSKÁZÓ KELLENE Lezárult a tavaszi munkák első szó- és begyűjtési munkákhoz. A főmecha­­dasági igazgatóságon, s a gépállomá­sasza és a mezőgazdasági üzemek mindenütt a növényápolásra összpon­tosítják erejüket. A kedvező, meleg időben a gyorsan fejlődő növények első sarabolását már lényegében el­végezték és itt-ott töltögetik a korai burgonyát, a cukorrépa egyelése pe­dig olyan gyors ütemben folyik, hogy a hét végén már számos helyen be­fejezik. A tavaszi munkák dandárjában lá­togattunk el a Veľký Krtíš-i (nagy­kürtösi) járásba, ahol a határszemle után Augustin Gluch elvtárssal, a já­rási, mezőgazdasági termelési igazga­tóság főmérnökével, valamint­­ Híres­­ György főmechanizátorral beszélget­­tünk az ősziek és tavasziak fejlődéséi­ről, a növényápolási munkákról és az aratásra­ való felkészülésről is. A­­ szálastakarmányok begyűjtésére és tárolására jól felkészültek a járás­ban. A tervek szerint több mint felét­­ fonnyasztott állapotban (szenázsolva) tartósítják. Azonban ezen a szakaszon­­ is gondot okoz a géphiány. Legalább­­ 8 darab lárvaszecskázóra lenne szük­ség. A járás funkcionáriusai látnak­­futnak és remélik,­ hogy­­ valamilyen­­ módon sikerül beszerezni ilyen gépe­­Az őszi bükkönyt már április 27-től zölden takarmányozzák, s most folyik a lucerna első kaszálata, 120 hektár­ról. S emellett még 93 hektárnyi a vörös here. Elég gondot okoz ennek "az egyébként értékes pillangós takar­­m­ánynak a betakarítása, mert — mint az agronómus mondotta —, a hagyo­mányos betakarítási mód érvényesül. Még csak silózására sem gondolhat­nak, silókombájn és silógödör híján, így aztán a gépek helyett az össz­­jtagoknak kell latba vetniük minden erejüket, igyekezetüket. KEVÉS A ROSTERŐSÍTŐ ÉS GYOMIRTÓ VEGYSZER a­ főmérnök általában elégedett az ősziek fejlődésével,­és mivel a gyen­gébb parcellákat nagyobb adag, mű­trágyával fejtrágyázták, mindössze 98 hektár búzát kellett kiszántani. Azonban kellene még CCC rosterősítő vegyszer mintegy 500 hektárra. Egyes körzetekben az árpa hideg miatt fej­lődésben lemaradt és ezért fokozott mértékben kellene irtani a gyomot, de nincs elég „Aretit“,­ pedig mintegy félezer hektárra kellene. TÖLTÖGETIK A KORAI BURGONYÁT A korai burgonyát a nenincei (nyé­­nyei), a zselovcei (zsélyi), vrbovkai (varbói) és efsz-ben már sečiankyi (szécsénkei­) töltögetik. A­ járásban­­ igen kevés csapadék hullott az utóbbi időben, ezért a korai burgonyát, ahol van rá lehetőség, öntözik. A főmérnök szerint a korai burgonya és a cukor­répa sokkal ígéretesebben fejlődik, mint a múlt év hasonló időszakában. NINCS ELÉG GÉP Épp ottjártunkkor fejeződött be a mezőgazdasági üzemek agronómusai­­nak értekezlete. Többen panszkodtak, hogy nincs elég gép a 'növényápolási .ket.. . . . .. '. . A KOMBÁJNOK INDULÁSRA KÉSZEN A kombájnok 90 százaléka már most üzemképes. A­ javítást már a múlt évi aratás befejezése után megkezdték, •az úri idény utáni javítás a legtöbb üzemben meghozta az eredményeket. •A szerzett tapasztalatok alapján a jö­vőben minden üzemben ily módon akarják majd javítani az összes gépe­ket. Határszemlénk­­ alkalmából többek között­ bekukkantottunk a levicei (lé­­■vai) járás Zbrojníky-i .­(Fegyverneki) Efsz-ébe is, ahol tök égető problémá­val találkoztunk. A HATÁSTALAN GYOMIRTÓ VEGYSZEREK Mi a helyzet a Zbrojníky-i (Fegy­verneki) Efsz-ben? Erről Karol Ka­mensky agronómus tájékoztat: — Szépen sorjázik a cukorrépánk, 53 hektáron. Sajnos, a Pyramin gyom­irtószer nem hatott, így kézi sarabo­­lásra kényszerülünk. Ugyanez a hely­zet a kukorica esetében is, amelyet 100 hektáron termesztünk. Itt Gesa­­gardot és Hungazint alkalmaztunk. A vegyszerezést a gépállomás želiezov­­cei (zselízi) üzemrészlegének nö­vényvédelmi brigádja végezte. Az ese­tet jelentettük már a járási mezőgaz­siak is tudnak már a gyomirtószer ha­tástalanságáról, s a szárazságra hi­vatkoznak. Elég az hozzá, hogy az illető szö­vetkezet 75 ezer koronát fordított gyomirtásra, mégis — kézi sarabolás­­sal kell a mindjobban eluralkodó gyo­mot irtaniuk. KÉSZÜLŐDÉS AZ ARATÁSRA Hétszáz hektár gabonának a beta­karításához 3 saját SZK—4-es kom­bájn áll rendelkezésre, két kombájnt meg a Krskany-i Gépállomás biztosít Hradec Královéról. Ezen a téren nincs különösebb nehézségük, problémájuk, annál inkább a szárítóberendezés és a raktározási lehetőség hiányossága aggasztja őket. Mert, még csak mezei szérvvel sem rendelkeznek. Beruházá­si eszközeik igen jelentős részét, kö­zel háromnegyedmillió koronát a hid­­roglóbusz építése viszi el, amivel a vízellátási problémájuk végre megol­dódik. Nincs tehát más hátra, minthogy valamiféle együttműködés útján te­remtsék meg a segítségnyújtás elő­feltételeit. Bizonyára a Željezovcei Állami Gazdaság igazgatósága is ki­segítené őket szorult helyzetükből. Nem beszélve arról, hogy a kukucino­­voi és a Hont­ Vrbica-i (hontfüzes­­gyarmati) szövetkezetek épp a legutóbb tárgyaltak vezetőivel a szoro­sabb együttműködés lehetőségeiről. (Balla — Kovács) HAGYOMÁNYOS TAKARMÁNYBEGYŰJTÉS

Next