Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-02 / 22. szám
Szabad Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. június 2. Ara 1.— Kis XXIV. évfolyam, 22. szám. Szakmelléklet i fosÉllata Az illetékes érdekköri szövetségbe tömörült, aktív pihenést kedvelő dolgozók tájékoztatója és tanácsadója a legkedvesebbeket ! M •• a • •• 1 köszontjuk Széles e világon július 1-én ünneplik a Nemzetközi Gyermeknapot. Nem évszázados hagyományokkal rendelkező ünnepről van szó, mégis a legnépszerűbbek közé tartozik. Azokat köszöntjük, akik fényt, örömet hoznak a családi életbe, a jövő reménységeit. Elsősorban a bölcsődékben, óvodákban, iskolákban emlékeznek meg erről az évfordulóról. Az igazi legszebb ünnep azonban mégis otthon van, a családi fészek melegében. Az ünnepeltek mosolya, vidámsága örömet varázsol a szülők arcára. Az ő kacajuk, énekük a legszebb muzsika, amellyel sohasem tudunk betelni. Mi neveljük, formáljuk őket, tőlünk függ milyen művelt, becsületes, hazáját szerető ember válik belőle. A szocialista rendszerünk a lehető legjobb anyagi feltételeket teremtette meg a gyermeknevelésnek. A családi pótlék emelése, az anyák hosszú ideig tartó szabadságolása, a gyermekintézmények sokaságának a létesítése, mind-mind a legifjabb nemzedék gondtalanabb nevelését szolgálja. Társadalmunk olyan lehetőséget, előnyöket biztosít, hogy a gyermekszaporulat még jelentősebben növekedhetne. A nagyvilágban sokhelyütt nincsenek olyan helyzetben a gyerekek, mint a szocializmust építő országunkban. A dolgozók gyermekeinek nehéz előteremteni a mindennapit, nem tudják befizetni a méregdrága orvosi kezelést, s nincs módjuk megtanulni még a betűvetés mesterségét sem. Csak a kiváltságosak csemetéi élvezhetik a javak sokaságát, s a többi nyomorog, éhezik, rongyos gúnyában jár. Amíg a mi legkedvesebbjeink az ajándékok halmazának örülnek, másutt még napjainkban is az éhséget csillapító karéj kenyér a legfontosabb. Mi, az idősebb generáció, még jól emlékszünk hasonló sorsunkra. Szerencsére a marxista-leninista párt megfogta kezünket, és elvezetett arra az útra, amely boldog kort biztosít a felcseperedő nemzedéknek. A legkedvesebbeket köszöntjük június elsején. Azt a nemzedéket, amelyről tudjuk, hogy lehetőségeiben és távlataiban sokszorta különb élet várja, mint amilyen a nagyszüleié, sőt különb, mint a szüleié volt. Ezen a napon csak azt kívánhatjuk gyermekeinknek, éljenek békességben, boldogságban, a mosoly és a szeretet fényében. —tt— Nincs náluk drágább kincs. Ezt vallja a fiatalasszony, aki megteremtette a legkorszerűbb körülményeket, hogy a gyerekek a szabadban minden baleset elkerülésével játszadozzanak. A meleg időjárás meggyorsította a gabonafélék és a kapások növekedését. Buja gabonatáblák, haragoszöld színű kapásnövények reménnyel töltik el a mezőgazdasági dolgozók szívét. Tavaszi körútunkon többször hallottuk, hogy ha valami közbe nem jön, bőséges lesz a termés. Persze, akadnak problémák és gondok is, amelyek az elkövetkező napokban megoldásra várnak. A csapadékhiány miatt a legtöbb parcellán máris szomjaznak a növények, tehát minden lehetőséget fel kell használni az öntözésre. A növényápolással egyidőben kisebbnagyobb sikerrel máris készülődnek az aratásra is. Amint a gyakorlat bizonyítja, újra kevés az alkatrész és ezért számos mezőgazdasági üzemben lassan haladnak a gépek javításával. AZ ÉVELŐK 25 SZÁZALÉKÁBÓL LISZTET KÉSZÍTENEK A Galantai Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon Mikovics Sándor főmechanizátorral és ing. Balušik Bohumil agronómussal, valamint Belovics Lajossal, a gép- és traktorállomás igazgatójával beszélgetünk a tavaszi munkákkal kapcsolatos problémákról. Az agronómus elmondja, hogy a 11 ezer hektár évelőtakarmány 25 százalékát korszerű szárítókban lisztté őrlik. A járásban már tíz szárítóberendezés üzemel, de még további négy kezdi meg a munkát a takarmánybegyűjtési idényben. A szárító kapacitás tehát lényegesen növekedik, azonban az agronómus elpanaszolja, hogy alkatrészhiány miatt többször szünetel a munka. A begyűjtés jóval gyorsabb lehetne, ha a mezőgazdasági üzemek több lárvaszecskázót kapnának. A szálasok tíz százalékát zöld állapotban feletetik, 15 százalékát szenázsolják, 50 százalékát pedig hagyományos módon kazlazzák. LASSAN HALAD A KOMBÁJNOK JAVÍTÁSA A főmechanizátor elárulja, hogy 28 ezer hektár gabonát kell aratniuk. Erre a munkára 181 saját és 108 vendégkombájnjuk van biztosítva. Számítása szerint mindössze 85 hektár jut egy kombájnra. Ez ideális is lenne, de az a baj, hogy a kombájnoknak a múlt hét végéig csak a 60 százalékát javították meg. Amint meggyőződtünk róla, jónéhány kombájnt a magasfokú elhasználódás következtében ki kell selejtezni. Ez pedig azt jelenti, hogy a nyilvántartott kombájnok száma csökkenni fog. A gép- és traktorállomás igazgatója szerint a lemaradás azért ilyen nagy, mert a mezőgazdasági üzemek többségében nem kezdik meg a kombájnok javítását időben. Meghánytuk-vetettük az aratás módját is. Végül arra a következtetésre jutottunk, hogy bár az „egyenes“ aratás olcsóbb, ennek ellenére készültségbe kell helyezni a rendrakókat, mert kedvezőtlen időjárás esetén ezekkel két-három nappal előbb lehet kezdeni a munkát, mint a kombájnokkal. A járásban jelenleg 141 rendrakó van, de a felmérések szerint jóval többre lenne szükség. A szalma begyűjtéséhez 142 prés és 137 nagy befogadóképességű kocsi áll a mezőgazdasági üzemek rendelkezésére. SZOMJAS A FÖLD A parázs vita folyt, az állami talajjavító vállalat járási kirendeltségén, ahol a Veiké Ulany-i (nagyfödémesi) és Salai (vágsellyei) körzet öntözőrendszerének kihasználásáról volt szó. Jelenleg a járásban megközelítőleg 23—24 ezer hektárt lehet öntözni, azonban a kapacitások távolról sincsenek kihasználva. A múlt év hasonló időszakához képest mindkét körzetben 10—15 százalékkal kevesebb területet öntöztek. A lemaradás főleg azzal indokolható, hogy Veiké Ulany-i körzetben olajjal szennnyezett a víz, és nem mindig lehet vele öntözni. A jövőben hat 25 méter mély kútból nyernek majd megfelelő vizet az önörzéshez. A tervek szerint a két körzetben az évelő takarmányok, a cukorrépa, valamint a keverékek egész területét öntözik és a szükségletnek megfelelően a többi növényeket is. Egyes mezőgazdasági üzemek a kukorica területének 50 százalékát is öntözik. Természetesen az öntözés mennyiségét az időjárás alakulása határozza majd meg. GAZDAG TERMÉST IGÉI A HATÁR Határszemlénk alkalmából ellátogattunk Žiharecre (Zsigárdra) is, ahol Pápai József, főagronómussal jártuk be a gazdag termést ígérő parcellákat. Amikor a legdúsabb, már kalászba szökkenő búzatáblában gyönyörködött, így kiáltott fel: „Ilyen búzám még nem volt!“ Negyvenöt mázsás hektárhozamot terveztek, de úgy látja, hogy ennél jóval több lesz. Egy gyors, kiadós eső nagyon sokat segíthetne.Öntözni már nem lehet, mert a vízvezető csövek áttelepítése sok kárt okozna. Cukorrépájuk is rendkívül fejlett és nemsokára már másodszor kapálják. A lucerna begyűjtése tervszerűen, szakaszosan folyik. A kaszálás után hektáronként 60 kg műtrágyát adnak tiszta tápértékben és máris öntözik. Ily módon 4—5 kaszálás esetén hektáronként 100 mázsa szárazanyagot akarnak elérni. Erre megvan minden lehetőségük, mert már az első kaszálásból is 35 mázsa szárazanyagot gyűjtöttek be hektáronként. A lucerna 85 százalékát öntözik és nagy részét lisztté őrlik, a többit pedig hagyományos módon kazlakba rakják. A tavaszi munkákról és az aratási előkészületekről elbeszélgettünk még Ján Titis gépesítővel és Horváth Jenő segédagronómussal is. Az utóbbi nagyon elégedett volt a munkálatokkal, mert minden nap jó körülmények között lehet dolgozni. A gépesítő nem látta ilyen rózsásan a helyzetet, mert a négy kombájnból még csak kettő üzemképes. Az SK—4-es kombájnok javításához nincs elég alkatrész, és ezért nem haladnak a javítással. De a Zetor-Super traktor is alkatrészhiány miatt vesztegel. NINCS ELÉG ERE Pál Kálmán a Vlčany-i Farkasdij Eisz elnöke is elégedett az ősziek fejlődésével. Az évelőket ők is gyors ütemben gyűjtik. Az öntözésre jól felkészültek és mintegy 300 hektárt öntöznek. A múlt évi hibákon okulva jól felkészülnek az aratásra. Két rendrakót is vettek, hogy meggyorsítsák a gabona begyűjtését. A gépek javításával ő is elégedetlen, panaszolja, hogy nincs elég alkatrész és emiatt előfordulhat, hogy nem minden kombájn lesz majd üzemképes az induláskor. Pál Géza, a traktorosbrigád vezetője nehezményezi, hogy nem tudnak elég ekét vásárolni. A talajművelő munkát kopott ekékkel kénytelenek végezni. Akadnak tehát problémák is a tavaszutóban, de ezektől eltekintve azt mondhatjuk, hogy a munkák jó ütemben folynak, és minden remény megvan a gazdag termésre. MÁR AZ ARATÁSRA GONDOLNAK A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás mezőgazdasági üzemeinek határát jártuk a közelmúlt napokban. Kopár területet már nem láttunk, s mindenütt sorollik a kukorica, a répa és a lucernaföldeken az emberek százai dolgoztak. Meggyőződhettünk arról is, hogy a búzatáblák tömöttek, és a virágzás alapján a repce jó hektár hozamot ígér. A Ciližská Radvan-i (csilizradványi) szövetkezetben éppen a kukorica fejtrágyázását végezték. A műtrágyatörő gépbe egy idős, és egy fiatal férfi rakta a zsákokban már összeállt Liadok elnevezésű kombinált tápot. Csak úgy, találomra elsőnek az idős bácsit szólítottam meg. Szabó Zoltán szívesen válaszolt kérdéseimre. Három évvel ezelőtt nyugdíjazták, de a szövetkezettől nem tud elszakadni, mert a közös gazdálkodási forma nagyon a szívéhez nőtt. S ez érthető is, hiszen Zoltán bácsi már 21 éve tagja a közösnek. Tizenöt éven keresztül az állattenyésztésben dolgozott — s ami a legfontosabb — nagyon eredményesen. Munkáját lelkiismeretesen végezte, amit az is bizonyít, hogy se szeri se száma, hány kisborjút nevelt fel. Nem sajnálta a fáradságot, ha kellett, dudlisüvegből szoptatta a jószágot. A fiatalember, Füsi Zoltán (27 éves) még csak három éve tagja a szövetkezetnek. Több üzemben dolgozott, de a szíve mindig visszahúzta a faluhoz. Keresni itt is lehet — mondta —, ha valaki becsületesen végzi a rábízott feladatokat. Közben Lantódi Károly csoportvezető is bekapcsolódott a beszélgetésbe. Elmondotta, hogy a földeken a lucerna boglyákba rakásánál a nyugdíjasok jeleskednek. Természetesen a hagyományos módszer alkalmazása több időt vesz Viszont így kiváló minőségű igénybe, takarmányhoz jut az állatállomány. A Ciližská Radvaíi-i szövetkezet mindössze 1038 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodik. Az idén 200 hektáron búzát (Kaukázus, Auróra, Jubilejná 50-es), 80 hektáron árpát, 170 hektáron pedig kukoricát termesztenek. Ifjú Rácz József, pártelnök véleménye szerint gazdag termés várható. Például kukoricából májusi morzsokból hektáronként 60 mázsát terveztek. Remélik azonban, hogy ezt túlszárnyalják, hiszen tavaly már 71 mázsás hektárhozamot értek el. A jó gazda mindig előrelátó, nemcsak a jelenre, hanem a jövőre is gondol. Így van ez azután, hogy Szabó Istvánt, a szövetkezet elnökét és Pőp István agronómust nem találtam otthon. Csehországba utaztak, hogy kisegítésképpen kombájnokat kérjenek, mert észre sem vesszük, mindjárt nyakunkon az aratás. A veszteségmentes betakarítást pedig csak úgy lehet elérni, ha a legrövidebb időn belül magtárba kerül a termés. BÁLLA—ÓVÁR? REMÉNYTELJES TAVASZUTÓ шя [UNK] [UNK]ля [UNK]якт’тт чинит ti irr1