Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)
1973-06-09 / 23. szám
2 Az SZSU HL itan ülése Kratislavában két napig tartott a Szlovák Nemzeti Tanács VIII. plenáris ülése. A tanácskozáson részt vett Jozef Lenárt, a CSKP KB elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára is. Az SZNT VIII. plenáris ülése foglalkozott a szocialista törvényesség betartásával, érvényesítésével, valamint Bratislava fejlesztésének problémáival. Emellett a képviselők jóváhagyták a nyilvános gyűjtésekről és sorsjátékokról szóló törvényjavaslatot, valamint a Szlovák Nemzeti Tanács elnökségének a legutóbbi plénum óta eltelt tevékenységét. A képviselők ezenkívül foglalkoztak a keletszlovákiai öntözőrendszer építésével, és általában a kerület fejlesztésének problémáival. Az egyik képviselő bírálta, hogy a városokban, főleg az új lakónegyedekben, kevés a művelődési lehetőség; vannak olyan 60 ezer lakosú negyedek is, ahol egyetlen mozi, klub és kávéház sincs. Ezen a helyzeten a közeljövőben változtatni kell, mert nehézségekbe ütközik a lakosság tömegpolitikai nevelése. A szocialista törvényesség betartásáról dr. Ján Bencura, az SZSZK Legfelsőbb Bíróságának elnöke tartott hosszabb beszámolót. Fejtegette, hogy bár a bírósági gyakorlatból bizonyos fokig sikerült kiküszöbölni a liberális álláspontokat, és általában napról-napra fegyelmezettebbek polgáraink, mégis tapasztalhatjuk, hogy egyének és kisebb-nagyobb csoportok rendszeresen megszegik a törvényeket, és a bűnözés nem csökken. Szlovákiában megközelítőleg 15 százalékkal több feltétel nélküli ítéletet kellett hozni 1972- ben, mint 71-ben. A bűntettek 40 százalékát ittas személyek követik el, és a büntetett előéletű egyének 60 százaléka szintén az alkohol hatása alatt követ el törvénybe ütköző tetteket. A Legfelsőbb Bíróság elnöke hangsúlyozta, hogy a egyrészt lehetővé kell jövőben tenni, hogy társadalmunkban a büntetett előéletű egyének is érvényesüljenek, másrészt szigorúan meg kell büntetni azokat, akik előre megfontolt szándékkal, többször is vétenek szocialista törvényeink ellen. Bratislava fejlődésének problémáiról Karol Martinka, Szlovák Szocialista Köztársaság a kormányának alelnöke, a Szlovák Tervbizottság elnöke beszélt. Rámutatott arra, hogy Szlovákia fővárosa nem fejlődik a követelményeknek megfelelően. Elavult a lakásalap is, és az ipari üzemek dolgozóinak nagy része még mindig vidékről jár be munkába. Bejelentette, hogy az ötéves tervben 21,5 milliárd koronát fordítunk Bratislava fejlesztésére, ebből az építőipari munkák terjedelme 15,2 milliárd korona. Mivel a fővárosban nincs elég munkaerő és építőkapacitás, szükséges, hogy a kerületek is részt vállaljanak az építési munkákból. Tény, hogy a vidéki városok, köztük Nitra, Prešov, Banská Bystrica, Košice, Martin és még jónéhány, lényegesen gyorsabban fejlődnek, mint Bratislava. POLITIKAI ÉS GAZDASÁGI NYILATKOZATOKAT FOGADTAK EL az afrikai államok addisz abebai értekezletén Az afrikai államfők 10. értekezletén, Addisz Abebában vasárnap és hétfőn több politikai határozatot fogadtak el. A határozatokat a külügyminiszterek jubileumi ülésszaka az érintett afrikai szervezetek és mozgalmak képviselőinek bevonásával dolgozta ki. Az államfők politikai nyilatkozatban foglaltak állást a földrész gazdasági függetlenségének megteremtése és az arab országok, a palesztin nép törvényes jogai mellett. Az ünnepélyes nyilatkozat megvonja az Afrikai Egységszervezet tízéves munkájának mérlegét, különös tekintettel a kontinens politikai felszabadításáért folytatott harcra. A részleges eredményekért felelőssé teszi a nyugati országokat, sőt az ENSZ-et is, és felszólítja a nemzetek közösségét, hogy a jövőben nyújtsanak nagyobb erkölcsi és anyagi támogatást az afrikai felszabadító mozgalomnak. Az afrikai államfők határozatban foglaltak állást amellett, hogy Spanyolország adjon önrendelkezési jogot Spanyol-Szahara népeinek. Úgy döntöttek, hogy Algéria képviselőjét jelölik az ENSZ-gyűlés soron következő ülésszakának elnöki tisztségére. A tanácskozás részvevői erőfeszítéseket tesznek azoknak az ellentéteknek és nézeteltéréseknek a rendezésére, amelyek már a jubileumi külügyminiszteri ülésszakon jelentkeztek. Különbizottság foglakozik Etiópia és Szomália területi vitájával, Hailé Szelasszié etiópiai császár pedig személyesen próbál közvetíteni Nyerere tanzániai elnök és Idi Amin ugandai államfő között. E két utóbbi ország vitáját az okozza, hogy Tanzánia adott menedékjogot Obote volt ugandai elnöknek. SZABAD FÖLDMŰVES kommentárunk Szinított ellenőrzést A Szlovák Nemzeti Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottságának 17. ülése értékelte az erdő- és vízgazdálkodás, valamint a mezőgazdaság és az élelmezésügy szakaszán a tervfeladatok teljesítését, valamint rámutatott az ellenőrzésben mutatkozó hiányosságok okaira. Az illetékes miniszterek, helyetteseik és osztályvezetők beszámolóikban megállapították, hogy bizonyos sikereket értünk el a terv- és pénzügyi fegyelem megszilárdításában. Ennek ellenére olyan fogyatékosságok mutatkoznak az egyes szakaszokon, amelyek jobban szervezett és felelősségteljesebb ellenőrzéssel elkerülhetők lennének. A bizottság tagjai — akik egyben a Szlovák Nemzeti Tanács képviselői — szintén egyetértettek ezzel a megállapítással és konkrét példákkal bizonyították, hogy a felelőtlenség, a nemtörődömség, a bűnözőkkel való „elnéző politika“ miatt a már büntetett előéletű polgárok mégegyszer vagy többször egymás után rossz útra térnek. A kimutatások szerint a volt bűnözők negyven százaléka újra olyan tetteket követ el, amelyekért ismét börtönbüntetés jár. Ján Janovic mérnök, CSc, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nagyon fején találta a szöget, amikor kijelentette, hogy komoly fogyatékosságok vannak a tömegpolitikai nevelőmunkában is. Pár évvel ezlőtt például a falvak lakói elítélték és kivetették maguk közül azokat, akik megsértették a szocialista törvényességet (sokszor tanúi voltunk annak, hogy kisebb lopásokért is kizárták a tagokat a szövetkezetből ! Ma viszont főleg a fiatalok hőstettnek tartják a törvény megszegését és a többiek kíváncsian érdeklődnek tőle, hogyan teltek el a szabadságvesztés napjai. Természetesen nem arról van szó, hogy ne fogadjuk vissza a társadalomba azokat, akik egyszer félreléptek, azonban a notorikus bűnözőket messzemenően el kell ítélnünk, mert azok a becsületes dolgozók által létrehozott javakat jogtalanul élvezik, és megzavarják szocializmust építő polgáraink mindennapi munkáját, békés életét. Főleg a vidéki városokban és falvainkban burjánzott el a pógárságkomaság elvén nyugvó kéz kezet mos „politika“. Esetenként még a felelős funkcionáriusok egy része is elnézi például, hogy a húsboltok elárusítói naponta becsapják a vásárlókat. Ugyanis az olcsó húst drágábban adják el. Aki pedig tiltakozik a visszaélés ellen, egyszerűen nem kap húst. A mezőgazdasági miniszter szerint a jövőben a hús nagy részét előre csomagolva árusítják, az igelitzacskókon feltüntetik a hús minőségi csoportját és árát. Remélhető, hogy ezzel lényegesen kevesebb lehetőséget adunk a visszaélésekre. A mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottság alaposan foglalkozott a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemek ellenőrzésnek problémáival, javasolta, hogy a jövőben olyan üzemőröket kell állítani az élelmiszeripari, valamint a mezőgazdasági üzemek gazdasági udvarának a védelmére, akik előzőleg megfelelő képesítést szereztek és úgy fizikai, mint szakmai szempontból megfelelnek erre a posztra. Az országos ellenőrzés ugyanis megállapította, hogy az üzemi őrök nagy része csak azért vállalja ezt a funkciót, mert más munkaszakaszon már nem tudja megállni a helyét. Az ülésen külön problémakör volt a mezőgazdasági üzemek többoldalú ellenőrzése. Jelenleg sok mezőgazdasági üzemben nincs elsődleges nyilvántartás, az állatokat nem súly szerint könyvelik, kevés a raktárhelyiség és emiatt értékes gépek és alkatrészek, valamint más tárgyak ebek harmincadjára kerülnek. A föld nyilvántartásában még mindig káosz uralkodik. A jelenlegi ellenőrzési rendszer mellett úgyszólván senki senkit sem vonhat felelősségre. Azért olyan javaslat született, hogy az ellenőrző bizottságok elnökeit a jövőben függetleníteni kell, hogy azok teljes hatáskörrel végezhessék munkájukat. Eddig ugyanis ki voltak téve a mezőgazdasági üzemek vezetői kénye-kedvének és még azt sem kifogásolhatták, ha valamilyen rendezvény indokolatlanul sokezer koronájába került a szorgalmasan dolgozó tagságnak. A mezőgazdaság és az élelmezésügy szakaszán mintegy 40 millió korona értékű kár keletkezett az üzletekben és üzemekben mutatkozó mankók, valamint a szocialista vagyon szétlopkodása következtében. A járási mezőgazdasági igazgatóságok által irányított üzemekre ebből 15 millió korona jut, a legtöbb a kelet-szlovákiai kerületben. Látjuk, hogy igen jelentős összegről van szó, azonban ez nem fedi teljesen a valóságot, mert sok olyan visszaélést követnek el, amelyekre éppen az „elnéző politika“ miatt sosem derül fény. Bár a bizottság főleg a mezőgazdasági üzemekkel összefüggő ellenőrzési problémákkal foglalkozott, napirendre került a nemzeti bizottságok ellenőrző tevékenysége is, amelyben szintén sok fogyatékosság észlelhető. A háztáji állatok nyilvántartása például távolról sem felel meg a valóságnak. A pár héttel ezelőtt végzett központi ellenőrzés például kimutatta, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben nem volt nyilvántartva hatezer juh, 2500 szarvasmarha és 60 000 sertés. Az ilyen felületes nyilvántartás miatt nem végezhetők el száz százalékosan a betegségeket megelőző oltások sem. Amint a konkrét példák is bizonyítják, a mezőgazdaság és élelmezésügy szakaszán mindnyájunk érdekében lényegesen meg kell szilárdítania ez ellenőrzést, hogy a kitermelt javakat ne az élősködők, hanem a becsületesen dolgozó polgárok élvezhessék. (balra) Jirí Götz csehszlovák külügyminiszter-helyettes, a csehszlovák —nyugatnémet tárgyalásokkal kapcsolatban nyilatkozott a ČSTK és a Rudé právo tudósítójának. A pozitív jellegű nyilatkozatban hangsúlyozta, hogy elégedett a lezárt hivatalos tárgyalások eredményeivel, amelyek mindkét fél számára kielégítőek, és magukba foglalják a kulcskérdések megoldását is. Évek óta csehszlovák részről olyan követelmény volt a Német Szövetségi Köztársaság kormányával szemben, hogy az elejétől fogva érvénytelennek ismerje el a fasizmus által diktált müncheni egyezményt, amely végülis Csehszlovákia feldarabolásához, és a haladó erők üldözéséhez vezetett. A külügyminiszterhelyettes kijelentette, hogy a nyugatnémet fél hozzájárult ahhoz, hogy a müncheni egyezményt semmisnek ismerjék el, és azt úgy erkölcsileg, mint politikailag kétoldalúan elítéljék. Ez a megfogalmazás a szerződés előszavának harmadik mondatában és az első cikkelyében konkrét formát kapott. Amint a külügyminiszter-helyettes nyilatkozatából kitűnt, nagyon sok puhatolózó megbeszélés, kétoldali eszmecsere kellett ahhoz, hogy a szerződés fedje a történelmi igazságot. Egy ideig például a nyugatnémet fél A feladataink teljesíthetők Mezőgazdaságunk Irányító szervei vezető dolgozóinak múlt heti tanácskozásán — amit Ján Janovic mérnök, CSc, mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter nyitott meg. Németh Jenő mérnök, miniszterhelyettes részletesen elemezte állattenyésztésünk jelenlegi helyzetét és kiemelte azokat a feladatokat, amelyek teljesítésével mezőgazdaságunk leküzdheti a kedvezőtlen jelenségek következményeit az állattenyésztés szakaszán. Bevezetőként azokat a feladatokat említette, amelyeket Szlovákia népgazdasági terve 1973-ra és az ötödik ötéves tervünk keretében — az állattenyésztés és az áruértékesítés szempontjából meghatározott. Hangsúlyozta, hogy a jelenlegi időszakban rendkívüli figyelmet kell szentelni a tej- és a hústermelési feladatok teljesítésének. A szakszerű és céltudatos állományfejlesztéssel és a minőségi takarmányok fokozottabb értékesülésével minden lehetőt el kell követni az idei tervfeladatok teljesítése és a jövő évi feladatok teljesítéséhez szükséges előfeltételek megteremtése céljából. Németh elvtárs nem titkolta, hogy a pozitív jelenségek mellett egyes járásokban olyan tünetek is vannak, amelyek kedvezőtlenül hatnak a mezőgazdaság fejlődésére. Ilyen kedvezőtlen, veszélyes tünet például az is, hogy több járásban nem szorgalmazzák céltudatosan a tehénállomány fejlesztését, aránylag kevés üszőt sorolnak be a tehénállományba. Ha lényegesebb javulás ezen a téren nem történik, úgy képtelenek leszünk elérni Szlovákia méretben a tehenek tervezett létszámát és nem tudjuk teljesíteni a lakosság növekvő tejszükségletének kielégítését szolgáló termelési feladatainkat sem. Ezért — hangsúlyozta Németh elvtárs — a jelenlegi időszakban arra van szükség, hogy mielőbb felszámoljuk az állományfejlesztésben mutatkozó ösztönösséget. Felül kell vizsgálni minden mezőgazdasági üzemben a helyzetet, majd a tények ismeretében elő kell irányozni a tehenek számszerű növelését, ki kell dolgozni az üszők fedeztetésének ütemtervét és negyedévenként ellenőrizni kell e feladatok teljesítését. A lakosság hússzükségletének kielégítése céljából arra kell törekedni, hogy mielőbb kiküszöböljük a feladatok teljesítésére károsan ható kedvezőtlen jelenségek következményeit. Ebből a célból — minden olyan gazdaságban, hol az előfeltételek megvannak — átmeneti anyákkal kell növelni az anyasertések számát és kívánatos lesz az értékesített hízósertések átlagsúlyát néhány kilóval növelni. Ugyanis az átlagsúly egy-két kilóval való emelése nyomán több tízezer tonna húst nyerhetünk. A hústermelési feladatok teljesítésében nagyobb jelentőséget kell tulajdonítani a juhtenyésztésnek is. Lényegében a birkahús termelése az egyik legrentábilisabb termelési ágazatok közé tartozik. A termelés gazdaságosságának színvonalát rendkívül pozitívan befolyásolja az az intézkedés is, melynek értelmében a felvásárló minden egyes százhúsz kiló értékesítési súlyt meghaladó egyed után, száz korona prémiumot fizet a termelőnek. Ezek tudatában valóban nehéz magyarázatot találni arra a kérdésre, hogy az utóbbi években miért csökken oly szembetűnően a juhok száma?! A miniszterhelyettes elvtárs beszéde további részében a takarmányalap javításának fontosságával foglalkozott. Hangsúlyozta, hogy az állattenyésztésünk kívánt ütemű fejlődésének egyik legfontosabb előfeltétele — a a szakszerű tenyészmunka mellett — fehérjedús termés takarmányok részarányának szüntelen növelése. Persze, nagyobb gondot kell fordítani a takarmányok tápértékének védelmére is. Ebből a célból hatékonyabban kellene kihasználni a szárító berendezéseket is. Nem tűrhető el tovább, hogy Szlovákia kilencvenöt szárító berendezésének kapacitása csupán hatvan százalékra legyen kihasználva. A szárító berendezésekkel rendelkező mezőgazdasági üzemeknek erkölcsi kötelességük — a saját és a társadalmi érdekek érvényesítése céljából — gondoskodni arról, hogy ezek a nagyszerű berendezések az eddigieknél jobban és szélesebb környezetben is éreztessék áldásos hatásukat az állattenyésztési termelésben. Le kell küzdeni a takarmánykeverékekkel való ellátásban észlelhető problémákat is. A problémák főleg abból adódnak, hogy a mezőgazdasági üzemek eléggé gyakran vonakodnak a szemesek tervszerinti mennyiségét átadni az állami takarmányalapba. Ennek természetes következménye, hogy a takarmánykeverő üzemeknek hiányuk van a takarmánykeverékek alapanyagából. Tekintettel arra, hogy az állatállomány takarmánykeverékkel való tartása nagyon gazdaságosnak bizonyult, már most, a terménybetakarítása előtti időszakban kell gondoskodni arról, hogy a mezőgazdasági üzemeink több szemestakarmánnyal — s a kívánatos választékban — járuljanak hozzá a takarmánykeverékek alapanyagának létrehozásához, s így elérhessük, hogy Szlovákiában már ez év végéig — a garantált súlygyarapodás szerződéses biztosítása az állomány hatvan százalékára kiterjedjen. Németh elvtárs a helyzetelemző és távlatokat mutató beszédének végén hangsúlyozta, hogy a feladatok sikeres teljesítése igényli a dolgozók kezdeményező készségének további kibontakoztatását, a szocialista munkaverseny fejlesztését. (pa) 1973. Június 9. Megolűdtak a kulcskérdésé... a müncheni diktátummal kapcsolatban olyan megfogalmazást javasolt, amely nem tükrözte vissza annak vétkes jellegét. Röviden arról volt szó, hogy a müncheni diktátumot nem akarta erkölcsileg és politikailag elítélni, igazság megbélyegezni. A történelmi szempontjából viszont az egyezmény elítélése nagyon fontos, mert lényegében így jut kifejtésre, hogy Csehszlovákia feldarabolása helytelen volt, és ezzel egyetért a nyugatnémet fél is. A további nyilatkozatok azt bizonyítják, hogy az egyezmény parafálása és aláírása aránylag rövid időn belül megtörténik. Először is a két ország kormányának kell jóváhagyni a szerződéstervezetet és azután júniusban Bonnban a két külügyminiszter vagy a két küldöttség vezetője parafálja. A parafálásra Chopupek csehszlovák külügyminiszter Bonnba utazik, és ezután kerül sor a szerződés aláírására és ratifikálására. Sajtójelentések szerint Willy Brandt, szövetségi kancellár Prágába utazik, hogy aláírja a szerződést. A csehszlovák—nyugatnémet szerződés a megegyezésről szóló hírek után, változatlanul a világ közvéleménye érdeklődésének középpontjában áll. A békeszerető emberek fellélegeztek és remélik, hogy ez a lépés további lehetőségeket teremt az európai problémák rendezésére. A kishitűek, amikor 1970. augusztus 12-én megkötötték a szovjet—nyugatnémet szerződést, úgy vélték, hogy ez csak amolyan formális megegyezés, és minden marad a régiben. Azonban a szovjet békeoffenzíva hatására sor került a lengyel—nyugatnémet szerződés megkötésére is, létrejött a berlini négyhatalmi egyezmény és mindezek után remélhetőleg teljesen tető alá kerül a csehszlovák—nyugatnémet szerződés is. Ezzel viszont nem zárul le a szerződések és egyezmények kötésének sora, mert máris újabb hírek szivárognak ki több kétoldalú szerződés előkészítéséről. Többek között szóba került a magyar—nyugatnémet szerződési javaslat előkészítése is. Az arany Prága tehát az elkövetkező napokban, hetekben a világ közvéleménye érdeklődésének központjában áll, ahol a közös megértés, a kölcsönös bizalom alapján olyan szerződés született, amely a békés egymás mellett élés elveinek alapján lényegesen hozájárul a két különböző rendszerű ország népei kapcsolatainak megjavításához és a társadalmi, valamint a gazdasági együttműködés elmélyítéséhez. Akiknek drága a béke, a szovjet békeoffenzíva nyomán kötött szerződéseket úgy értékelhetik, hogy a népek nyugalmának érdekében, vér nélküli diplomáciai csatározások folynak, és minden egyezmény aláírása után az eddiginél jóval nagyobb lehetőségek nyílnak a társadalmi és gazdasági együttműködésre. A népek boldogulására, azoij kedvező légkörben olyan közös nemzetközi kooperációs vállalkozások jöhetnek létre, amelyek lényegesen hozzájárulnak a munka termelékenységéhez és a jobb minőségű árutermelés fokozásához.