Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-16 / 24. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES kommentárunk A mezőgazdasági ifjúság napjai Mezőgazdasági üzemeinkben az if­júság egyre jobban bekapcsolódik a termelőmunkába és az egyes szaka­szokon csúcseredményeket ér el. Lel­kes fiataljainkkal találkozhatunk a kertészeti csoportokban, az állatte­nyésztésben, de főleg a gépesített bri­gádokon. Az ifjúság ugyanis szereti a gépeket és ha csak lehet, ezek segít­ségével végzi munkáját. Jónéhány mezőgazdasági üzemben a fiatalok szervezték meg a Szocialista Munka­­brigád clmért versenyző kollektívákat, hogy ilymódon hozzájáruljanak a tár­sadalmi és kulturális élet fellendíté­séhez, valamint az új technológia al­kalmazásával a munka termelékeny­ségének fokozásához. A Szocialista Ifjúsági Szövetség alapszervezetei az elmúlt hónapokban lényegesen aktivizálódtak. Egyre több fiatal kapcsolódik be az alkotó jelle­gű társadalmi és termelőmunkába, amiről a nagyarányú kötelezettség­vállalási mozgalom is tanúskodik. A berlini X.­VIT Ifjúsági és Diákfesztivál tiszteletére 1396 ifjúsági szervezet 24 460 tagja, valamint 89 ifjúsági kol­lektívája közel félmillió korona érté­kű kötelezettségvállalást tett. De emel­lett a Februári Győzelem 25., valamint a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfor­dulója tiszteletére napjainkban is to­vábbi vállalások születnek. Az ifjúság helyt akar állni az idei kenyércsatában is. A voderadyi, vrbovkai (várból) és más szövetkeze­tekben öt-hattagú ifjúsági rohambri­gádok alakultak. Ezek a csoportok a mezőgazdasági üzemtől megkapják a kombájnokat és más gépeket és kom­plex módon gyűjtik be a termést. A SZISZ falusi szervezetei egymás után ajánlják fel segítségüket a gabonabe­­gyűjtéssel járó munkákra. Ha szükség lesz rájuk, segítenek a begyűjtés mel­lett a szállítási-, szárítási- és raktáro­zási munkálatoknál is. De igen jelen­tős az a felajánlásuk is, hogy a köz­ségekben tűzőrségeket alakítanak, hogy ily módon is védjék a nép kenye­rét. A fiatalok aktivizálásához nagyban hozzájárulnak majd a Banská Bystri­­ca-i járásban Jaseni községben rende­zett Mezőgazdasági Ifjúsági Napok is. Erre a nagyjelentőségű akcióra már harmadízben került sor. A program szerint a négynapos akció keretében sor kerül kulturális-, népművészeti-, sportversenyekre is. A legfejlettebb fiatalok kvíz keretében társadalmi érettségit tesznek. Ezzel is hozzá akarnak járulni az ifjúság színvona­lasabb politikai neveléséhez. A sport­­rendezvények közül kiemelhetjük az aranypatkóért folyó lóversenyt. A me­zőgazdasági üzemek szempontjából igen jelentős a fiatal gépjavítók ver­senye, amelyre három ízben is sor kerül. A kritériumok szerint azok a fiatalok lesznek a győztesek, akik a legrövidebb idő alatt a lehető legjobb minőségben végzik el a javítást. Ez­zel a versennyel a rendezőség azt a célt akarja elérni, hogy a fiatalok a mezőgazdasági üzemek javítóműhe­lyeiben a szocialista munkaverseny kezdeményezőivé váljanak. A košicei (kassai) járásban a Caňai (Hernádcsányi) Efsz-ben június 22— 23-án rendezik meg a traktorosok ügyességi versenyét, amelyből az ifjú­ság igen nagy részt vállal, mert hi­szen a traktorosok túlnyomó többsége fiatal. Az ellenőrzés szerint a SZISZ tagok az ügyességi versenyre jól fel­készültek, s remélhető, hogy az egyes kategóriákban megfelelő helyezéseket érnek el. Június 27-e és 30-a között rendezik meg a középiskolás fiatalok I. feszti­válját. Ennek a megmozdulásnak is nevelő és versenyjellege van. össze­mérik tudásukat a legjobb sportegye­sületek, értékelik az ifjúsági üzemi lapok tevékenységét és a legjobbakat díjakkal jutalmazzák. A fiatal képző­művészek számára szemináriumot ren­deznek és a zsűri szintén díjakkal jutalmazza a legjobb festményeket, rajzokat, grafikai munkákat, fénykép­­felvételeket. A fiatalok a Chemosvit üzemben találkoznak a tapasztaltabb újságírókkal. A népművészeti verse­nyek keretében fellép a középiskolá­sok Jánošík, Marina, Trencan és Doli­­necka együttese. Sor kerül a Magas- Tátra megtekintésére is, és az ifjúság tábortüzek mellett emlékszik meg a Szlovák Nemzeti Felkelés résztvevői­ről. Azt is mondhatjuk, hogy június az ifjúság aktivizálásának hónapja. Ren­dezvény, verseny, különféle megmoz­dulás lesz elég, és az előkészítő bi­zottság szerint a részvétel is biztosít­va van. Szocialista ifjúságunk tehát sokoldalúan mutathatja be rátermett­ségét úgy a társadalmi, a kulturális, a sportélet, valamint a termelőmunka szakaszán. A nagyarányú rendezvények is azt bizonyítják, hogy szocialista társadal­munk a lehető legnagyobb mértékben felkarolja az ifjúságot és minden sza­kaszon számít tevékenységére. A sok­oldalú neveléssel el akarjuk érni, hogy a régi helyére egy olyan új, munkaszerető, alkotókedvvel teli ge­neráció kerüljön, amely tovább fej­leszti a szocialista vívmányokat, veze­tője, mozgatója lesz a társadalmi élet­nek és a szocializmus­ adta lehetősé­geket még nagyobb mértékben gyü­mölcsözte« társadalmunk fejlesztésé­nek érdekében. —b— Prágában június 5-e és 8-a között ülésezett a Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsának XXVII. ülésszaka. A tárgyalások eredményéről a tagál­lamok közös közleményt adtak ki, ami hosszú időre meghatározza az együtt­működés különböző formáit. A közle­mény első része részletesen taglalja a KGST államok népgazdaságainak fejlődését, népei életszínvonalának emelkedését, amihez lényegesen hoz­zájárul a kölcsönös előnyök alapján kialakult együttműködés. Amint a közlemény megállapítja, a KGST tagállamokban elért sikerek bi­zonyítéka a nemzeti jövedelem dina­mikus növekedése, amely 1972-ben az előző évhez viszonyítva, 11,6 százalé­kot ért el. Az elmúlt két évben az ipari termelés növekedése meghaladta a 15 százalékot, ugyanakkor a fejlett tőkés országokban az ütem csak 8,8 százalék volt. Emelkedett a KGST tag­államok népeinek életszínvonala is. Emelkedett az egy főre jutó reáljöve­delem, a kiskereskedelmi áruforgalom volumene, továbbá bővült a lakásépí­tés. A KGST tagállamok jelentős sike­reket értek el a közoktatás további kiszélesítésében és a lakosság orvosi ellátásának javításában. Az országok­ban és a KGST szervekben a Komplex Program, valamint a KGST XXVI. ülés­szaka határozatának teljesítésére tett intézkedések eredményeképpen to­vább mélyült és tökéletesedett a KGST tagállamok együttműködése és fejlő­dött szocialista gazdasági integráció­­juk. A komplex program megvalósí­­tása ezen országok gazdasági és tu­dományos-műszaki együttműködésé­nek alapjává vált. A közlemény megállapítja, hogy a tagállamok, valamint a KGST illetékes szervei között lényegesen bővültek a két vagy többoldalú kapcsolatok, megállapodások, amelyek eredménye­ként együttes tervezéssel, több objek­tumot építettek, tengeri hajókat gyár­tottak. De nagyarányban kibontakoz­tak az integrációs együttműködés for­mái a kutatóintézetek, gazdasági szer­vezetek, a gyártási szakosítási koope­ráció és a tudományos műszaki fej­lesztés terén is. A KGST tagállamai a nemzetközi kereskedelemből is egyre nagyobb részt vállalnak. A külkereskedelmi forgalom 1971-ben 68,4 milliárd ru­belt ért el. A KGST tagállamoknak a világ összes országaival folytatott kül­kereskedelmi forgalma a múlt évben 1970-hez képest két százalékkal, a kölcsönös áruforgalom pedig 10,2 szá­zalékkal emelkedett. Az ülésszak elégedetten állapította meg, hogy a tagállamok békeszerető politikája kedvezően hatott a nemzet­közi kapcsolatokban a békés egymás mellett élés lenini elveinek gyakor­lati megvalósításában. Lényegesen hozzájárultak a feszültség enyhülésé­hez és a tartós béke útjának egyen­­getéséhez. A XXVII. ülésszakon meghatározták a tudomány és a technika főirányát, fejlesztését, a KGST tagállamok nép­gazdaságai számára az 1976—1880-as időszakra. További terveket dolgoztak ki, több jelentős ipari objektumnak, az érdekelt országok közös részvéte­lével történő felépítésére. A bulgár, a magyar, az NDK, lengyel, román, szovjet és a csehszlovák központi tervezőszervek elnökei, kormányaik megbízásából általános szerződést ír­tak alá az évi 900 tonna kapacitású, a kiembajevi, azbesztbányászati és dúsító kombinátnak, a Szovjetunió területén történő felépítésére. Az ülés­szak felhívta a KGST tervezési együtt­működési bizottságát, és a tanács más szerveit, hogy az elkövetkező időszakban tevékenységüket a KGST tagállamok főbb energia- és fűtő­anyag-fajták (ideértve az atomener­giát is) iránt jelentkező szükségletei­nek kielégítését elősegítő gazdasági együttműködési problémák megoldá­sára, valamint a nyersanyagágazatok fejlesztésében kifejtett együttműködés elmélyítésére összpontosítsák. Ebből ez következik, hogy közös erőfeszí­téssel az eddiginél jóval szorosabb együttműködésre kerül sor a nagyobb mennyiségű energia és nyersanyag biztosítására. A szocialista együttmű­ködés elveinek érvényesítésére vall az ülésszaknak az az ajánlata, hogy a komplex program keretében nagyobb figyelmet kell szentelni a KGST tag­államok gazdasági fejlettségi szintjé­nek kiegyenlítésére. Röviden arról van szó, hogy egyes országok ipará­nak fejlesztését meggyorsítják, hogy megközelítőleg egyenlő partnerként vehessenek részt a nagy integrációs vállalkozások megvalósításában. A KGST tudományos együttműkö­dési bizottsága megbízást kapott arra, hogy a környezetvédelmi és a környe­zet megjavítására irányuló együttmű­ködési intézkedések kidolgozása és megvalósítása során vegye figyelem­be, hogy ezeket össze kell hangolni össz-európai alapon megvalósuló in­tézkedésekkel. Az ülésszak ajánlotta a KGST tagállamainak és a tanácsko­záson résztvevő Jugoszláviának, vala­mint a KGST tagállamok nemzetközi szervezeteinek, és megbízta a tanács szerveit, hogy tegyenek intézkedése­ket az olyan iparágak technológiai folyamatainak tökéletesítésére, ame­lyek legnagyobb mértékben szennye­zik a levegőt, a vizet és a talajt és közös együttműködéssel a lehető leg­nagyobb mértékben csökkentsék a ká­ros hulladékanyagok környezetbe ju­tását, tovább együttműködés gyorsítsák meg ezen eredményeinek gya­korlati bevezetését. Az ülésszak megbízta a KGST gép­ipari bizottságát azzal a feladattal, hogy a közeljövőben fejezze be a gyártás-szakosítási ás kooperációs ja­vaslatot, valamint a KGST tagállamok főbb gépipari termékfajták iránti igé­nyeinek kielégítésére vonatkozó, olyan javaslatok kidolgozását, amelyek meg­határozzák a gépipari ágazatok pro­filját és biztosítják a műszaki fejlődés meggyorsítását oly módon, hogy a munkák eredményeit érvényesítsék a tagállamok 1978—1980-as évi népgaz­dasági terveinek koordinációjában. Megbízást kapott arra is, hogy fordít­­son nagyobb figyelmet a gyártás összpontosítására, valamint az alkat­részek és részegységek szakosítására. A sokoldalú együttműködés közül kiemelhetjük még a KGST határozatát közös ösztöndíj-alap létrehozására, amely segítségével lehetővé tesszük a fejlődő országok szakembereinek kép­zését. A KGST ösztöndíj-alapja már az 1974—1975-ös tanévben felhasznál­ható lesz. A KGST XXVII. ülésszaka nagyjelen­tőségű előrelépés a sokoldalú együtt­működés kibontakoztatására, amely lehetővé teszi a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak gyors al­kalmazását a tagállamok népgazdasá­gainak fejlesztésében. Kibontakozóban a szocialista integráció Indokínában még mindig nincs béke Amikor 1973. január 28-án életbe lépett a vietnami tűzszüneti egyez­mény, joggal reméltük, hogy végre teljes mértékben felsüt a béke napja a sokat szenvedett nép fölött. Eleinte úgy látszott, hogy a remények valóra válnak, de alig telt el pár nap, máris olyan hírek keltek szárnyra, hogy a dél-vietnami bábrezsim hadserege te­rületszerzési akciókat indított, s en­nek során naponta többször összetűz a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány hazafias erőivel, akik ra­gaszkodva az egyezményhez, egy lé­pést sem hátráltak. A Vietnami De­mokratikus Köztársaság kormánya valamint a Dél-vietnami Ideiglenes Forradalmi Kormány több esetben til­takozott az incidens miatt, azonban azok napjainkban is folytatódnak. An­nak ellenére, hogy a nemzetközi el­lenőrző bizottság is több konkrét je­lentéssel, dokumentummal, bizonyí­totta, hogy a bábrezsim fittyet hány az egyezménynek, a helyzet úgyszól­ván semmit sem változott. Amíg a dél­vietnami bábkormány különböző ürü­gyekkel indokolja a harci cselekmé­nyeket, a Dél-vietnami Ideiglenes For­radalmi Kormány legújabb javaslatá­ban világosan kimondja, hogy a két dél-vietnami fél vonja vissza összes fegyveres erőit azokba az állásokba, amelyeket 1973. január 28-a, vagyis a tűzszünet hatályba lépése előtt ellen­őrzött. Az ellentétek kiküszöbölésének érdekében szervezzenek vegyes cso­portokat, amelyek bejárják a két fél által ellenőrzött övezeteket és fel­ügyelnek a tűzszünet megtartására. Továbbá javasolja, hogy jelöljenek ki olyan mintatérségeket, amelyekben minden eszközzel biztosítják az ellen­ségeskedések megszüntetését, meg­oldják a szembenálló felek békés kapcsolat­felvételét. A jóindulat tehát igazán meglátszik ebből a javaslatból, mégsem talált eddig meghallgatásra. Ha elemezzük az indokínai helyze­tet, akkor azt láthatjuk, hogy a fegy­verszüneti egyezmény megkötése nagy lépés volt a teljes béke megteremtése felé. Azonban úgyszólván az egyez­mény majdnem teljesen papíron ma­radt, és alig valósult meg belőle va­lami. Az amerikai repülőgépek to­vábbra is felderítéseket végeznek a Vietnami Demokratikus Köztársaság felett. A dél-vietnami börtönökben és „tigrisketrecekben“ embertelen kö­rülmények között még mindig 200 ezer vietnami hazafi sínylődik, akiknek a szabadon bocsátásáról a reakciós báb­rezsim kormánya hallani sem akar. Napirenden vannak az összetűzések, tehát nem jöttek létre a dél-vietnami helyzet rendezésének előfeltételei. Szintén nem került sor az általános választásokra sem, amelyek megmu­tatnák a Vietnamban lévő politikai erőviszonyokat. Ma már egyre jobban bebizonyoso­dik, hogy Vietnam békéje egész Indo­kína problémáinak rendezésétől függ. Ismeretes, hogy a fegyverszüneti egyezmény megkötése után Laosszal is egyezmény történt, azonban ebben az országban sincs béke. Kambodzsá­ban pedig óriási méreteket öltöttek a harcok. Az amerikai légierő Viet­namból Kambodzsába helyezte át te­vékenységét, és száz meg százezer bombával pusztítja az értékeket és oltja ki a becsületes polgárok ezrei­nek életét. Kambodzsában ugyanaz is­métlődik, mint Vietnamban. Kambod­zsában a Lon Nol reakciós rendszere került válságba és az amerikai impe­rializmus segítségével akarja fenntar­tani a népellenes hatalmát. Tehát mindkét esetben amerikai szuronyok támogatják a talajvesztett reakciós kormányt. hír Nincs olyan nap, hogy ne érkezne Kambodzsa bombázásáról, de Laoszra is gyakran lecsapnak a há­ború vészmadarai. Újabban olyan hí­rek is napvilágot láttak, hogy a kam­bodzsai repülőtámadások irányítására titkos amerikai légierő parancsnoksá­got hoztak létre, amely valószínű a főváros közelében ütötte fel főhadi­szállását, hogy az akciókat ellenőriz­hesse és irányíthassa. De több jel is arra enged következtetni, hogy a há­borús kalandra vágyó amerikai körök az Indokínai háború további folytatása mellett törtek lándzsát. Bár az ameri­kai kongresszus nem szavazta meg a vietnami háborúra előirányzott költ­ségvetést, Nixon, amerikai elnök fenn­­héjázóan kijelentette, hogy kong­resszus ide, kongresszus oda, a hábo­rút pedig tovább folytatják, egészen a végső győzelemig. Indokínára tehát még mindig nem sütött fel teljes egészében a béke nap­ja és a fegyverszünet-egyezmény is csak akkor hozza meg a várt ered­ményt, ha az teljes mértékben meg­valósul, ennek pedig egyik legfőbb előfeltétele, hogy az amerikaiak végre teljesen kivonuljanak Indokínából és bízzák a problémák rendezését az ott élő népekre. 4 1973. június 18. Július 3-án biztonsági konferencia A világ békeszerető közvéleménye örömmel értesült arról, hogy Helsin­kiben a nagyköveti szintű előkészítő tanácskozásokon olyan megállapodás született, amelynek értelmében július 3-ára Helsinkiben külügyminiszteri szinten összehívják az Európai Bizton­sági és Együttműködési Konferenciát. A külügyminiszterek találkozója elő­reláthatólag öt-nyolc napig tart. A jó­váhagyott napirend szerint a követ­kező problémákkal foglalkoznak: az európai biztonsággal összefüggő kér­dések; együttműködés a gazdaság, a tudomány, a technika és a környezet­­védelem területén; együttműködés emberiességi és egyéb téren; további lépések a konferencia után. Mind a négy ponthoz részletes fel­adattervet csatoltak. A harmadik pontban kompromisszumos fogalma­zást találtak, a nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására, a kul­turális és oktatási együttműködés kérdésében. Július 3-án tehát végre Finnország fővárosában megkezdődik az Európai Biztonsági és Együttműködési Konfe­rencia, ami valószínű, hogy hozzájá­rul a népek közötti kapcsolatok szo­rosabbra fűzéséhez, a feszültség eny­hítéséhez és a tartós béke megterem­téséhez. Késedelem nélkül... (Folytatás az 1. oldalról.) — A múlt évhez képest nagyot lép­tünk előre. Például az évelő takarmá­nyok 9,9 százalékát silóztuk, 31,1 szá­zalékát szenázsoltuk és 13,6 százalé­kát meleg levegővel szárítottuk. An­na­k ellenére, hogy közel 10 000 hek­tár évelő takarmányfélét ki kellett szántanunk, a nagyobb mok következtében mégis hektárhoz a­megfelelő mennyiségű, és jó minőségű száraz­takarmányt tartósítottunk az állatállo­mány számára. — Idén az érés milyen állapotában kezdjük az aratást? — A múlt évi tapasztalatok alapján elhatároztuk, hogy nem várjuk be a gabona teljes érését. Ugyanis emiatt tavaly két-három nappal elhúzódott az aratás megkezdése. A legtöbb me­zőgazdasági üzemben a magas ned­vességtartalom indoklásával halogat­ták az indulást. Mivel most van elég szárítóberendezésünk, a gabonát már viaszos érésben rendre vágjuk — még akkor is, ha túl sok a nedvességtar­talma — és még kedvező időjárás esetén is utánszárítjuk a szemeket, hogy előbb kezdhessünk az új kenyér begyűjtéséhez. Számításaink szerint a mezőgazdasági üzemek dolgozói, más üzemek és intézmények segítségével, 14—18 nap alatt begyűjthetik a gabo­naféléket. Beszélgetett: BALLA JÓZSEF

Next