Szabad Földműves, 1973. január-június (24. évfolyam, 1-26. szám)

1973-06-23 / 25. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1973. június 23. óra 1.— Kis XXIV. évfolyam, 25. szám. Friss zöldséget a fogyasztónak Örömmel állapíthatjuk meg, hogy szorgalmas, lelkes földműveseink egyre több és jobb minőségű zöldséget termelnek a fogyasztóknak. Igyekezetüket lényegesen elősegíti a kémiai ipar is, amely fóliapony­­vákat gyárt a korai zöldségtermesztéshez. Bár ezen a téren voltak és vannak problémák — főleg talajtakaró fóliából volt kevés — kihasz­nálva a behozatali lehetőségeket is, évről-évre növekedik a fóliás zöldségtermesztés területe. Bátran mondhatjuk, hogy a fóliás zöld­ségtermesztésben már leküzdöttük a kezdeti nehézségeket és a ta­pasztalatok felhasználása alapján rátérhetünk a nagyüzemi módsze­rekre. A múlt évben 39 hektáros területen termeltünk zöldséget fólia­sátrak alatt, idén már 75 hektáron. A takarófóliás dinnyetermesztés tavaly mintegy 86 hektárt tett ki, idén pedig 115 hektárt. A távlati tervek szerint 1980-ig 152, 1985-ig pedig 254 hektár zöldséget terme­lünk fóliasátrak alatt. Figyelembe véve, hogy a takarófóliás és a fó­liasátras zöldségtermesztés sokkal jövedelmezőbb a szabadföldinél, és a termés mennyisége is nagyobb, a számítások szerint a fóliás zöldségtermesztés előretörésével mintegy ezer hektár jó minőségű termőföldet takarítunk meg, amelyen más növényeket termeszthe­tünk. A fóliás zöldségtermesztés problémái közül megemlíthetjük az ön­tözéssel és a szellőztetéssel járó gondokat. Egyes mezőgazdasági üzemek ökonómiai szempontokat előnybe helyezve, a fóliasátrakat nem látták el megfelelő szellőztető berendezéssel, és ezért a hirtelen felszökő hőmérséklet következtében valósággal megfőttek a palán­ták, és újakat kellett a helyükre ültetni. Az öntözés a legtöbb helyen igen nehézkes és sok fizikai munkaerőt igényel. Viszont ezen a téren is vannak már úttörők. A Vlčany-i (Farkasdi) Efsz-ben egy leredu­kált sebességű villanymotorral hosszabbított tengellyel egyszerre öt fóliasátorba húzatnak egy-egy ötletes vízisí­talpakhoz hasonló alkal­matosságon csúszó vízszóró berendezést. De ötletesen oldották meg az öntözést a felirat (sókat) és más efsz-ekben is. A fóliaponyva-ellátás körül is akadnak problémák. Idén kémiai ipa­runk 200, jövőre pedig 300 tonna fóliát gyárt a termelők részére. A mennyiséggel nem is lenne baj, inkább a minőség körül akadnak problémák. Például igen költséges a keskeny fóliaponyvák össze­­ragasztása. Még szerencse, hogy a Bratislava­ Mezőgazdasági Eladó- és Értékesítő Társulás rugalmasan külföldről szerzett be a termelők­nek tizenkét méter széles, és ötven méter hosszú fóliaponyvákat a Magyar Népköztársaságból és a Német Szövetségi Köztársaságból. Az NSZK-ból behozott fóliaponyvák élettartama három­ év. A Dunaj­ská Streda-i (dunaszerdahelyi) Agrof­rigor Franciaországból hozott be hálóval átszőtt fóliaponyvákat, amelyeket hat éven át lehet h­asználni. Jó lenne, ha iparunk is ezekhez hasonló fóliaponyvákat készítene, hogy ily módon a kertészetek csökkenthetnék a kiadásokat egyrészt oly módon, hogy kevesebb fóliaponyvát kellene vásárolniuk, másrészt megtakaríthatnák a sok fizikai munkával járó sátorkészítések költsé­gét is. A fóliás termesztéssel megközelítőleg egy hónappal előbb kaptak zöldséget a fogyasztók. A lakosság jobb zöldségellátásához különö­sen a komárnoi (komáromi), Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi), galantai (galántai), Nové Zámky-i (érsekújvári), levicei (lévai), bra­­tislavai és trebišovi (tőketerebesi) járás járult hozzá. Azonban a ter­melők nem mindig találtak megértésre a felvásárló szerveknél. A legtöbb kertészetben gyönyörű, szinte káposztafej nagyságú téli salá­tát termeltek. Többnyire ez az áru első osztályba sorolható volt. Mivel azonban a felvásárló szervek nem vették át időben a salátát — ugyanakkor kevés volt belőle a piacon és a zöldségüzletekben — kénytelenek voltak eladni másod-, sőt harmadosztályú áron is. Végül is a kitűnő minőségű saláta darabját 30, sőt 12 fillérért is adták már. Ugyanakkor számítások szerint a fóliasátrak alatt termelt őszi saláta önköltségi ára 35 fillér. Tehát a mezőgazdasági üzemek több­sége a salátatermesztésre ráfizetett. Évről-évre korábban kerül a zöldpaprika a piacra. Azonban a ter­melők kedvét gyakran szegi a rugalmatlan árpolitika. A múlt évben is, most is a fóliasátrak alatt termelt zöldpaprika árát máról holnap­ra kilónként szabta meg a Zelenina. A helyes pedig az lenne, hogy a legjobb minőségű paprikát továbbra is darabonkénti árért kellene felvásárolni és a második-harmadik osztályút pedig kilónként. Így a termelők is jól járnának, és a fogyasztók is meg lennének eléged­ve. Az áru minőségét figyelembe véve a fóliasátrak alatt termelt zöldségért, főleg a salátáért, kelkáposztáért és karfiolért többet kel­lene fizetni a termelőknek, mert konkrét példák bizonyítják, hogy a saláta levele sokkal vékonyabb, üdébb, tehát fogyasztásra alkalma­sabb, mint a szabadföldi vastaglevelűé. Röviden arról van szó, hogy a fóliasátrak alatt termesztett salátából sokkal többet használhatunk fel étkezési célokra, mint a szabad földön termesztettből. Ma már a termelők általában jó minőségű árut adnak el a Zeleni­­nának. Azonban a hosszadalmas szállítás és nem megfelelő raktá­rozás következtében sokszor fonnyadt, kevés vitamint tartalmazó zöldséget kap a fogyasztó. Ezért olyan hűtőházakkal ellátott raktá­rakat kellene építeni, amelyekben hosszabb ideig is friss maradna a zöldség és szakaszosan, a szükségletnek megfelelően szállítanák az üzletekbe. Sajnos, a Zeleninának ilyen raktárai jelenleg még nin­­­­csenek, ezért a jövőben jó lenne, ha a mezőgazdasági és más üzemek­kel kooperálva hozna létre korszerű tárolóhelyeket. Termelőink részéről tehát megvan az igyekezet, hogy a lakosságot minél jobb minőségű és megfelelő mennyiségű, vitamindús zöldség­gel lássák el, azonban a legtöbb esetben nem rajtuk múlik, hogy a fogyasztónak elmegy a kedve a vásárlástól. Jó lenne talán a zöldség­üzletek nagy részében egyenesen a kertészetekből szállítani a zöld­séget, előzetes megegyezés értelmében, mert ily módon a termelőnek sem főne a feje, hogy mikor viszik el a már eladásra váró árut és ugyanakkor polgárainknak sem kellene kevés vitamintartalmú, fon­­­nyadt zöldséget vásárolni. Reméljük, hogy az elkövetkezendő idő­szakban a Zelenin a rugalmasabb árpolitikával, a szállítás jobb meg­szervezésével, a kínálat és a kereslet összehangolásával, az eddiginél sokkal többet tesz a jobb zöldségellátás érdekében. BALLA JÓZSEF A nagyüzemi és az egyéni méhészek fóruma és tanácsadója. Szakmelléklet MÉHÉSZET Minden erőt a begyűjtési előkészületek­­ meggyorsítására A begyűjtési előkészületek lázában, mind az alsóbb, mind a felsőbb szer­vek több összejövetelt szerveztek, amelyeken a földművesek és mindazok az üzemek és intézmények képviselői, amelyek részt vállalnak a nagy ke­nyércsatából, meghányták-vetették az aratásra való felkészülés jelenlegi szintjét, a szállítási, szárítási és raktározási gondokat, valamint az élel­miszer és frissítő ellátás problémáit. Ebből is látszik, hogy több szakaszon komplex módon készülünk a nagy erőpróbára. A legfontosabb megmozdulások közül kiemelhetjük az SZLKP KB mező­­gazdasági és élelmezésügyi bizottságának, valamint a Szövetkezeti Föld­művesek Szövetsége társadalmi bizottságának ülését és Ján Janovic, mérnök CSc. mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter találkozóját a mezőgazda­sági újságírókkal. Ezeken minden kendőzés nélkül terítékre kerültek a fel­készülésben mutatkozó hiányosságok és javaslatok születtek a problémák megoldására. " KOOPERÄCIOS ALAPON BIZTOSÍTSUNK TÖBB KOMBÁJNT Az SZLKP KB mezőgazdasági és élelmezésügyi bizottsága az ülés első pontjaként foglalkozott az 1974-es év­re szóló állami terv kidolgozásával.. A bizottság megállapította, hogy a jö­vő évben a mezőgazdaságra az eddi­ginél még nagyobb feladatok hárul­nak a lakosság közélelmezésének biz­tosítására. A növénytermesztésben fő­leg a burgonya, a zöldség, a főzelék­félék, valamint a gyümölcstermesztés növelésére számítunk. De emellett fo­kozott gondot kell fordítani a hüve­lyesek és az ipari növények­ termesz­tésére is. Iparunk az igényes tervek teljesítéséhez a­ múlt évi mennyiség­hez képest 6,8 százalékkal több mű­trágyát ad, úgyhogy minden hektár mezőgazdasági földterületre már 260 kg műtrágya jut tiszta tápértékben számítva. Ezután a­­ bizottság tagjai hangsú­lyozták, hogy jó politikai szervező­­munkával kell biztosítani a lehető legkisebb veszteséggel járó begyűj­tést, a gabona legmegfelelőbb raktá­rozását. Ebben a munkában nagy se­gítséget­ kell nyújtaniok mindazoknak az üzemeknek, amelyek a mezőgaz­dasági üzemeknek különböző­­ szolgál­tatásokat nyújtanak. A bizottság ja­vasol­ja,­ hogy az országrészek közötti kombájncserén kívül a mezőgazdasági üzemek a jól bevált kooperációs­ mó­don is biztosítsanak több kombájnt. AZ ARATÁS MÁR KOPOGTAT AZ AJTÓN Ján Janovic, mérnök CSc, mezőgaz­dasági és elemezésügyi miniszter a sajtóértekezleten figyelmeztette a kü­lönböző szervek és intézmények rész­vevőit, hogy az aratás már az ajtón kopogtat és ezért a múlt évi tapaszta­latok alapján a lehető legjobban fel kell készülni az aratásra. A világpia­con egyre jobban emelkedik a sze­mesfélék ára, ezért a lehető legkeve­sebb szemveszteséggel kell begyűjte­­nünk a gabonát. Bár a májusi száraz­ság — egyes körzetekben csak 1—10 mm csapadékmennyiség hullott földre — egyes körzetekben, főleg a a lučeneci (losonci), a Rimavská Sobo­ta-i (rimaszombati) járásban fékezte a gabona fejlődését, azonban a júniu­si eső lényegében mindent helyreho­zott és ezért általában jó termésre számíthatunk. A kelet-szlovákiai ke­rületben 64—68 mm eső esett és en­nek következtében,a­ kapások is jól fejlődnek. A­ gépi­ felkészüléssel, álta­lában elégedett volt, azonban aggoda­lomma­l közölte,­­ hogy a nyugat-szlo­vákiai kerületben lassan halad a kom­, bajnok javítása. Ezzel kapcsolatban a bírált szervek képviselői azt vála­szolták, hogy­ nincs­­ elég alkatrész a javításokhoz, viszont mindent meg­tesznek, annak­­ érdekében,­hogy június végén ,minden , ,kombájn , üzemképes legyen. Az alkatrészeket például az­ SK—3-as, és­ az SK—4-es kombájnok javításához kamionokkal hozzuk a Szovjetunióból. . . RUGALMASABBAN SZERVEZTÜK MEG A RAKTÁROZÁST A sajtótájékoztatón többen kifogá­solták, hogy­ a­­ kimutatások szerint jelentős, mennyiségű gabonát nem tu­dunk megfelelő körülmények között tárolni. A­­ mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat képviselői elmon­dották, hogy bár még mindig elég na­gyok, a raktározási gondok, de a múlt évhez képest, mégis jobbak a lehető­ségek. A szárítóberndezések teljesítő­képessége 40, a tisztítóberendezéseké pedig­­ 30 százalékkal­ növekedett. A repcetermést a termelőktől egyenesen a feldolgozó­­üzemekbe‘szállítjuk és a­ gabona egy része is a malmokba ke­rül. A számítások szerint a kelet- és a közép-szlovákiai kerületben az elő­zetes tervek szerint a gabonát mint­egy két hónap alatt felvásárolják. A múlt évhez képest félmillió tonna ga­­bonával többet vásárolnak fel a be­gyűjtési munkák idején, ami azt je­lenti, hogy a mezőgazdasági üzemek­nek kevesebb eladott gabonát kell tárolniuk raktáraikba. A KOMÁRNÓI (KOMÁROMI) JÁRÁS MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEINEK FELHÍVÁSA A GYORS ÉS A LEGKISEBB VESZTESÉGGEL JÁRÓ BEGYŰJTÉSRE A komárnoi járás földművesei ötven mezőgazdasági üzemben 27 ezer hek­tárról gyűjtik be a gabonát. A múlt évhez képest százezer tonna gaboná­val többet termelnek. A gazdag ter­més biztosítására a mezőgazdasági üzemek egy értekezleten felhívással fordultak az ország összes mezőgaz­dasági dolgozóihoz, a gép- és trak­torállomások, munkásaihoz, kombájno­­sokhoz, traktorosokhoz, javítókhoz, a termelés szervezőihez, • mindazokhoz, akiktől függ­ a gabona gyors és le­hető legkisebb veszteséggel járó be­gyűjtése,­ hogy­ tegyenek meg mindent, az új kenyér minél gyorsabb betaka­rítása érdekében. A­­ felhívásban a­ résztvevők­­ kötelezettséget vállaltak, hogy biztosítják a gépek többműsza­­kos üzemeltetését, mozgó műhelyek­kel, végzik a gyors javításokat a me­zőn, nagymennyiségű frissítő és a be­gyűjtést végző dolgozók étkeztetésének biztosításával elérik, hogy a dolgozók minden erejüket a begyűjtés meggyor­sítására összpontosítsák. TÖBB ÉLELMISZER ÉS FRISSÍTŐ A begyűjtésre az élelmiszeripar is jól felkészült. Növekedik a tejtermé­kek mennyisége, a sajtféléké pl. 4,7 százalékkal. A múlt évhez képest hús­termékekből 5 százalékkal többet adunk a fogyasztóknak. Az alkohol­­mentes italok mennyisége 18,4 száza­lékkal emelkedik a múlt év hasonló időszakához képest. Az élelmiszerüz­leteket ellátó raktárak hétfőtől pénte­kig hattól tizennyolc óráig, szomba­ton héttől tizennyolc óráig, vasárnap pedig héttől tizenkét óráig állnak az éllemiszerellátó közegek rendelkezé­sére. Tehát az áruellátás feltételeit biztosították. A legújabb szovjet búzafajták ebben az évben is rekordtermést ígérnek.

Next