Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-09-08 / 36. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumiának hetilapja 1973. szeptember 8. Ara 1.— Kis XXIV. évfolyam, 36. szám. GABONATERMESZTÉS VILÁGSZINTEN Dicséretet érdemelnek a mezőgazdasági dolgozók A gazdag termés betakarítását ünnepelték a múlt hét végén Nitrán (Nyitrán), a VIII. Szlovákiai Országos Aratóünnepélyen. A kelle­mes nyárutós reggelen a szélrózsa minden irá­nyából, az ősi város felé robogtak a tízezreket szállító gépjárművek. A város utcáit zászlók és transzparensek sokasága díszítette. Többhelyütt játszottak a fúvós- és népi zenekarok, szár­nyalt a dal. Valóban lelket felemelő, ünnepi hangulat uralkodott mindenütt. A felvonulásra felsorakozott tömeg is olyan színes volt, mint valami csodálatos mezei virágcsokor. A mezőgazdasági dolgozók örömteli ünnepét Ján Janovic mérnök CSc., a Szlovák Szocialista Köztársaság mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztere nyitotta meg, majd azt követően a párt- és kormányküldöttség vezetője, a CSKP KB főtitkára, dr. Gustáv Husák mondott ünnepi beszédet a százezres tömeg előtt. A mezőgaz­daságra és sok másra kiterjedő beszédét sok­szor szakította félbe az ünneplők tapsvihara. Az ünnepi beszéd után a szombati nap egyik jelentős eseményére került sor. Felsorakoztak a járások, mezőgazdasági üzemek és a mező­gazdasági tudomány képviselői, hogy átvegyék a köztársasági elnök által — Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormánya javaslatára — adományozott kitüntetést. A ki­tüntetéseket Gustáv Husák adta át, Ľubomír Štrougal, Jozef Lenárt és Peter Colotka elvtár­sak jelenlétében. A Dunajská Streda-i járás Köztársasági Ér­demrendet kapott, mivel több éven át a köztár­saság gabonatermelésének úttörője volt, leg­nagyobb termelési eredményt ért el, s a szovjet gabonafajták, a tudományos-műszaki haladás terjesztője és népszerűsítője volt. Munkaérdem­rendet a koraárnai, a Považská Bystrica-i és a trebišovi járás kapott, mert nagy term­ést ért el és gabonatermesztésben a legjobbak közé tar­tozott. A mezőgazdasági üzemeek közül a Mun­kaérdemrendet a Gabčíkovoi (bősi) Ál­ami Gaz­daság, a Necpaty-i Béke­ útja Efsz és a Vysoká nad Uhom-i Efsz kapta. A kitüntetések után az očovói szövetkezet népviseletbe öltözött dolgozói a küldö­ttség ve­zetőjének átadták az aratási koszorút. Ezután a színpompás, szemet gyöny­örködtető felvonulás következett. Elsőként a ny­ugat-szlo­­vákiai mezőgazdasági üzemek dolgozói mene­teltek a tribün előtt, majd követték a többi kerületek. A mezőgazdasági üzemek küldöttei sokszor megálltak a főemelvény előtt, hogy át­nyújtsák a pártunk és közéletünk leg­magasabb képviselőinek a szocialista kötelezettségválla­lásokat, avagy tánc- és énekcsoportunk adott ízelítőt műsorából. A több mint kétórás felvonulást a mezőgaz­dasági üzemek és élelmiszeripari vállalatok öt­letesnél ötletesebb, allegorikus kocsijai zárták be. Az ünnepélyes manifesztáció után a sátrak százai előtt sorakoztak az ünnepély­­ észvevői, hogy ínyencfalatokkal csillapítsák éhségüket és jó nedűvel oltsák szomjukat. Az dén gaz­dag volt az ellátás, mindenki kedve szerint válogathatott ételben-italban. A délutáni és esti órákban népművészeti együttesek, zenekarok szórakoztatták a közön­séget. A sokszínű aratási ünnepély vasárnap fejeződött be sport-és kulturális rendezvények­kel és a szemet kápráztató tűzijátékkal. Szemelvények Gustáv Husák beszédéből Pártunk központi bizottságá­nak főtitkára arról szólt, hogy ezekben a napokban a mező­­gazdasági dolgozók és a társult ágazatok dolgozói aratási ünne­pélyek keretében emlékeznek meg munkájuk eredményéről, az idei jó termésről. Az idei aratás bizonyítja, — hangsúlyozta Husák elvtárs —, hogy milyen hatalmas előreha­ladást sikerült elérni a mező­­gazdaság terén Szlovákiában és az egész köztársaságban. Re­kord gabonatermést értünk el. A gabona hektárhozama orszá­gos átlagban néhány méter má­zsával túlszárnyalta a tavalyi eredményeket. Amikor nem csu­pán egy évet veszünk összeha­sonlításul, amikor az éghajlati viszonyok is jelentős szerepet játszhatnak, hanem több eszten­dőt, akkor mutatkozik meg még szembetűnőbben, milyen hala­dást ért el mezőgazdaságunk. Összehasonlítás végett Husák elvtárs néhány adatot ismerte­tett. Az idén gabonatermesztés­ben 40 métermázsán felüli átlag­hozamot 18 járás ért el, míg tavaly mindössze négy. Har­minc-harmincöt mázsás átlagho­zamot idén 43, tavaly 34 járás­ban értek el. Ebben az eszten­dőben Csehszlovákiában a 30 métermázsás átlagos hektárho­zamot elért gyengébb járások száma 36 , a múlt évben pe­dig 54 volt. Ezek az adatok mu­tatják, hogy tömeges haladást értünk el gabonatermesztésben. De több szövetkezet és állami gazdaság 60 métermázsán felüli hektárhozamokat ért el. Ezáltal Csehszlovákia a gabonatermesz­tés átlagos hektárhozamait ille­tően, világviszonylatban az él­vonalra került. Nagyra becsüljük azt is, hogy a kolíni felhívás az egész köz­társaság mezőgazdasági dolgo­zóinak körében visszhangra ta­lált és hogy a járások, kerüle­tek saját lehetőségeikhez mér­ten terven felül is hozzájárul­nak az állami alapok gyarapí­tásához. Az idei gabonatermés Szlová­kia történelmében a legnagyobb. A kukoricahozam feltehetően 3 millió 200 ezer tonna lesz. Országunkban első ízben szár­nyaljuk túl a 9 millió gabona­­termesztési átlagot. Az illetékes elvtársak szlovákiai viszonylat­ban az átlagos gabonatermést hektáronként 35 métermázsára, búzából átlagosan 39 métermá­zsánál valamivel többre becsü­lik. A termelésben a nyugat-szlo­vákiai kerület élenjáró. Az át­lagos gabonahozam 41 méter­mázsa s a búza hektárhozama eléri a 43 métermázsát. Ezek valóban nagyszerű eredmények. Ha megfontoljuk, hogy a nyu­gat-szlovákiai kerület Szlovákia egész gabonatermelésében 50 százalékkal részesedik, akkor az említett számok sokat jelen­­tőek. A 18 járás közül, amelyek gabonaneműekből több mint 40 métermázsás átlaghozamokat értek el, kilenc szlovákiai és köztük hét a nyugat-szlovákiai kerületben található. Különösen nagyra értékelen­dő a Duna Streda-i (dunaszerda­­helyi) mezőgazdasági dolgozói­nak a munkája. A gabonahoza­mokkal ez a járás érült Szlová­kia és Csehszlovákia valamen­­­nyi járásának az élére. Orszá­gunk történetében, mint egész járás első ízben ért el 50 má­zsás hektárhozamot búzából. Mezőgazdaságunk nem csu­pán gabonatermesztés terén ha­ladt gyorsan előre. Jónak mu­tatkozik a burgonya- és a cu­korrépatermés és más mező­gazdasági terményekből is jó termés várható, minden igyekezetét Ezért ősszel arra kell fordítani, hogy minden időben be legyen takarítva. Rohamosan fejlődik az állat­­tenyésztés is. Az idén rendsze­resen teljesítik és túlteljesítik az állati termékek felvásárlási tervét. Az említett néhány adat me­zőgazdaságunk dinamikus fejlő­dését tükrözi. A mezőgazdaság teljesíti és túlteljesíti azokat a feladatokat, amelyeket pártunk XIV. kongresszusa kitűzött, túl­teljesíti az ötéves tervben elő­irányzott feladatokat. Egyes me­zőgazdasági terményekben már­is olyan eredményeket mutat­hatunk fel, amelyekre az ötéves tervben csak 1975 körül számí­tottunk. Jövőre ünnepeljük az egysé­ges földművesszövetkezetek ala­kításának 25. évfordulóját, mely időszak alatt a mezőgazdaság forradalmi átalakuláson ment keresztül. Forradalmi átalaku­láson mentek át a falvak is. Ha röviden összegezzük az el­ért eredményeket, akkor joggal kijelenthetjük, hogy ez a nagy­üzemi termelés elgondolásának nagy politikai győzelme, a CSKP politikájának győzelme. A fel­­ism­erhetetlenségig megváltozott a falvakon élő dolgozók egész élete is. A mai falura a magas életszínvonal a jellemző. Meg­változott a munka jellege is. Ma a mezőgazdasági munkára gé­pek, a vegyszerek tömeges al­kalmazása, a tudománnyal való együttműködés jellemző, mind a gabonatermesztés, mind pe­dig az állattenyésztés terén. Rö­vid idő alatt szakmailag fejlett, tapasztalt kádereket neveltünk. A csehszlovák mezőgazdaságot dicséri az a tény, hogy most körülbelül százezer főiskolai és középiskolai végzettségű szak­emberrel rendelkezik. Az aratási ünnepéllyel nem fejeztük be a munkát — jelen­tette ki Husák elvtárs. — Az aratás befejezése után értékel­ni kell az elért nagyszerű ered­ményeket, a jó tapasztalatokat át kell adni a gyengébb járá­soknak, amelyek hasonló felté­telek között gazdálkodnak. mezőgazdasági termelés továb­­­bi emelése érdekében fel kell használni azokat a tartaléko­kat, amelyekkel a mezőgazda­ságban még rendelkezünk. Be­csületesen kell biztosítani az­t (Folytatás a 2. oldalon.) KIK NYERTEK? Szeptember 2-án, vasárnap délelőtt kihúzták az Aratási Sorsjáték nyertes számait. 10,— Kčs-t nyertek a 3-as számmal végződő, s 1 500,— Kčs-t nyertek az 560-as számmal végződő sorsjegyek. 000,— Kčs-t nyertek a 15 805, a 16 347, a 16 414, a 17 301, a 22 559 és a 29 860-as számú sorsjegyek. 5 000,— Kčs-t nyertek a 14 414, a 21 919 és a 23 407-es számú sors­jegyek. A főnyereményt, a Škoda MB t több mint 55 000,— Kčs értékben a 26 717-es számú sorsjegy nyerte. A nyertesek a sorsjegyeket ajánlva az alábbi címre küldték: Klub poľnohospodárskych redaktorov, Bratislava, Suvorovova ul. 16/VII. A beküldés legkésőbbi határideje 1973. október 31. Azok, akik nem küldik be határidőre a nyereményt igazoló sorsjegyeket, el­veszítik igényjogosultságukat! -hai- Sikeres volt a X. Országos Szántó­verseny ф A kiváló gabonatermés nem a véletlen műve ф Mi szükséges a bőtermő vetőmagvakon és a szakszerű tápanyagjuttatáson kívül ф Hogyan lehetne néhány mázsával jobb az országos termésátlag ф Első ízben a KGST mező­gazdasági bizottságának alapelvei szerint ф Ne csak a versenyben, a nagy­üzemi gyakorlatban is ф Abosi és Milík a Világversenyre mennek ф­ Amikor Pavel Gunár mérnök, a X. Országos Szántóverseny rendezőbizottságának igazgatója és közvetlen munkatársai befejezték a sajtó képviselőinek a tájékoztatását, Ján Hučko mér­nök, a CSSZSZK mezőgazdasági és élelmezés­­ügyi miniszterének a helyettese az alábbiakat mondotta: — A Szovjetunióból behozott nagyhozamú búzafajták, továbbá a hazánkban nemesített ki­váló biológiai tulajdonságú árpafajták, vala­mint az országos méretben hektáronként talaj­ba dolgozott 197 kg (NPK) műtrágyák lehetővé tették, hogy idén gabonafélékből kiváló ered­ményeket érjünk el. Azonban azt sem hallgat­hatjuk el, hogy lelkiismeretesebb, jobb talaj­műveléssel (szántással) a rendelkezésre álló gabonafajták és tápanyagok még többre is ké­pesek lehetnének. Ami végeredményben azt hozná, hogy gabonafélékből nem szorulnánk többé külföldi behozatalra . . . Nagyon komoly, mélyértelmű, szavak ezek, amelyeket tanácsos megszívlelnünk s­ a követ­kező években még­­ nagyobb lelkiismeretességet kell tanúsítanunk talajaink szántásánál. S vall­juk be őszintén, ebben nagy segítségünkre le­hetnek az évenként megrendezett járási, kerü­leti és országos szántóversenyek, ahol a trak­torosok megmutatják, milyen munkát lehet és kell az ekékkel végezni. Az idei X. Országos Jubileumi Szántóverseny a­ korábbi évekhez képest új alapelvek szerint folyt le. Eddig ugyanis csak két kormánylemez­zel felszerelt ekékkel versenyeztek, amelyek a ma nagyüzemi gazdálkodásának már nem felelnek meg. Ezért kellett módosítani, illetve kiegészíteni a verseny kritériumait egyik-másik vonatkozásban: hozzáidomítani a nagyüzemi termeléshez, olyan feltételeket teremteni a ver­senyben, amelyek hasonlítanak a mindennapi szántó-vető ember munkájához. A KGST tagállamok közös egyezménye sze­rint a szántóversenyeket a szocialista­ államok­ban három főcsoportban kell megrendezni. Az első csoportban két, a másodikban négy, a har­madik csoportban pedig nyolc kormánylemez­zel felszerelt ekékkel kell versenyezni ezentúl, így történt a X. Országos Szántóversenyen is. Az első csoportban összesen 38 traktoros állt a rajthoz. Közülük hatan a 28, nyolcan a 18 aluliak korcsoportjába tartoztak, ketten pedig előzetes bejelentés nélkül, de a bizottság bele­egyezésével álltak versenybe. A másik csoport­ban 17, a harmadikban pedig 9 traktoros mérte össze — meglehetősen nehéz, a kelleténél ned­vesebb talajon — tudását. Tehát a Nyitrai Országos Kiállítási Gazdaság Mikovi részlegé­nek a földjein összesen 64 traktoros „mérkő­zött“. A nagyon gondosan kimért és kisorsolt par­cellák rajtvonalánál több ismerőssel találkoz­hattunk, akik az első csoportban versenyeztek. Alig indultak el a traktorok, máris hallani le­hetett a három esélyes nevének az emlegeté­sét. A szurkolók közül többen Jaroslav Pospíšil, Václav Milík és Abosi Sándor versenyparcellá­jának a végében tanácskoztak. Már ebből is látszott, hogy majd hármuk között dől el az első, a második és a­ harmadik hely sorsa. Ők ugyanis idén július 21. és 22-én részt vettek a KGST tagállamok által az NDK-ban Halle mellett, Dormnitz-ben megrendezett I. Nemzet­közi Szántóversenyen, ahol Pospíšil az első csoportban, a lehetséges százból 88 pontot szerzett és abszolút győztes lett. Abosi a má­sodik csoportban elért 78 pontjával a negyedik helyre került. Az első hely kérdése már annál­­fogva­ is, biztosnak tűnt, mert Pospíšil koráb­ban a hazai versenyeken négy ízben lett első­­díjas, viszont a második és harmadik helyezés sorsa még kissé bizonytalan volt. Persze a szurkolók számításba vették, hogy amíg Milík kétszer, Abosi csak egyszer vitte el az első helyezést. Végeredményben mindaddig, míg be nem fejeződött a szántás, s a pontozók meg nem állapították, ki milyen munkát végzett, a szurkolók véleménye csak amolyan szenve­délyes találgatás volt. Az­ eredmények ünnepélyes kihirdetésére szeptember 1-én délután került sor, amikor a rendezőbizottság igazgatója és munkatársai, továbbá Hučko elvtárs átadták az okleveleket, az emlékérmeket és a tárgyi jutalmakat, így az első csoportba tartozók versenyében a két kormánylemezzel felszerelt ekékkel, az aláb­biak lettek a győztesek: 1. hely: Pospíšil Jaroslav, a bernardovi szö­vetkezetből (közép-csehországi kerület) . 90 pontot 2. hely: Milík Václav, ugyancsak a bernar­dovi szövetkezetből 84,5 pontot 3. hely: Abosi Sándor, a buzicai szövetkezet­ből (kelet-szlovákiai kerület) 83 pontot ért el. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next