Szabad Földműves, 1973. július-december (24. évfolyam, 27-52. szám)

1973-10-13 / 41. szám

1973. október 13. óra 1.— Kis XXIV. évfolyam, 41. szám. Építő jellegű bírálattal a többtermelésért örömmel állapíthatjuk meg, hogy szorgalmas földműveseink igazi paraszt­becsülettel teljesítik az ötéves tervből rájuk háruló feladato­kat. Tény, hogy szocialista mezőgazdaságunk ígéretesen fejlődik és soha nem látott eredmények születnek mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben. Ezzel ország-világ előtt bizonyítják a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. A legújabb elemzés sze­rint a mezőgazdasági üzemek Szlovákiában az előzetes tervekkel szemben idén fél milliárd koronával magasabb nyerstermelést érnek el. Az árutermelési többlet pedig meghaladja az egymilliárd koronát. Ezek az adatok beszédesen bizonyítják a fejlődés gyors ütemét. Hogy még néhány adattal érveljünk, tejből egy évvel előbb értük el a feltételezett mennyiséget, tojásból pedig két évvel. Bizony a tervek készítői sem remélték, hogy a mezőgazdasági dolgozók a tartalékok felhasználásával ilyen sikereket érnek el. Ma már tehát eljutottunk odáig, hogy az előforduló problémák ellenére, (akadozó műtrágya- és gépellátás, kedvezőtlen időjárás) megbirkózunk a feladatokkal. Ez a földművesek rendkívüli nagyfokú kezdeményező készségéről tanúskodik. Számtalan példát hozhatnánk fel arra, hogy a helyi tartalékok felhasználásával, a szocialista mun­kaverseny lázában született ötletekkel, többszörösére fokozták a ter­melést. A jó példák arról tanúskodnak, hogy minden az emberektől függ, és ha az üzemekben elérjük, hogy mindenki gazda a maga munkaszakaszán, akkor sikert sikerre halmozhatunk. Persze a fejlődés nem halad előre magától, a járásokban végzett elemzések azt bizonyítják, hogy az építőjellegű bírálattal kedvező feltételeket teremthetünk a többtermelésre. Sok esetben a hátul kul­logó mezőgazdasági üzemekben káderváltoztatásokat kell eszközölni, de a konkrétumokon alapuló bírálat érvényesítése ilyen megoldás nélkül is eredményeket hozhat. Ha egy pár évre számtalan olyan példával érvelhetünk, hogy indokolt visszatekintünk, esetben több szövetkezet vezérkarának kicserélése kedvezően mutatkozott meg a termelési eredményekben. A Sazdicei (Százdi) Efsz például hosszú évekig a sereghajtók közé tartozott, és bizony néhány hónapon ke­resztül még a munkaegységekre sem jutott elég pénz. Amióta Bartal Lajos elvtárs, a megfelelő politikai és szaktudással rendelkező káder került a gazdaság élére, lényegesen megváltozott a helyzet, és az árutermelés mennyisége megkétszereződött. Ugyanilyen jó eredmé­nyeket hozott a káder-felfrissítés a Nová Vieska-i (Kisújfalusi) Efsz­­be is, amely idén egyesült a gbelcei (köbölkúti) szövetkezettel, ahol szintén rohamosan növekedett a bevétel, mert fokozódott az állat­­tenyésztés hasznossága és a hektárhozamok is jóval nagyobbak let­tek. A tapasztalatokat leszűrve azt mondhatjuk, hogy ott születtek kedvező eredmények, ahol olyan vezetők kerültek a mezőgazdasági üzemek élére, akik a társadalmi érdeket helyezték előtérbe, és en­nek szolgálatába állították a termelést. A megfelelő strukturális vál­tozások következtében olyan árut termeltek, amelyre népgazdasá­gunknak égetően szüksége van. Ezek a kiváló szakemberek össze tudták egyeztetni az egyéni érdekeket a közösségi érdekkel, mert amellett, hogy fokozták a termelést, a tagok jövedelme is növeke­dett. A nagy család tagjai tehát látták, hogy a többtermelés az­­ ér­deküket is szolgálja, és ezért a munkaidő jobb kihasználásával, még odaadóbban dolgoztak. A bíráló elemzések eddig tehát szlovákiai méretben jó eredménye­ket hoztak, azonban még mindig nagy tartalékaink vannak a terme­lés fokozására. Ezt tapasztaltuk a komárnoi (komáromi) járásban is, ahol Vázsonyi Éva mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság fő­­ökonómusa, valamint Ágoston mérnök, a népgazdasági nyilvántartási részleg vezetője és Albert Štipák, az elemzések módszerint vezetője tájékoztatott az eddigi eredményekről és a jövőbeni feladatokról. A rendszeres elemzés bebizonyította, hogy az egyes mezőgazdasági üzemek között — a legtöbbször egyforma termelési feltételekkel ren­delkeznek —• nagyon eltérőek a hozamok, és ez megmutatkozik az egy hektárra jutó nyers- és árutermelésben is. A járásban átlagosan 13 ezer 600 korona nyerstermelés jut egy hektárra — néhány efsz­­ben már elérték a 22 ezret is — azonban jónéhány szövetkezetben csak 9000 koronát érne­k el. A félévi pénzügyi felmérések azt bizo­nyítják, hogy néhány efsz „gyengélkedik“, tehát pénzügyi nehézsé­gekkel küszködik. Hogyha a járásban minden efsz elérné az említett átlagot, a nyerstermelés értéke 40 millió koronával lenne nagyobb. Ez bizony nagy tétel, és ezért a járási mezőgazdasági igazgatóság a járási pártbizottság segítségével mindent megtesz a jobb termelési feltételek biztosítására. Ezen a téren már eddig is komoly tapaszta­latokat szereztek. A Nesvadyi (Naszvadi) Elsz is a hátul kullogók közé tartozik. Azonban, amikor a járási mezőgazdasági igazagtóság javaslatára a tagság alkotni akaró szakemberekkel frissítette fel a ve­zetőséget, lényegesen megváltozott a helyzet. Az egy hektárra jutó nyerstermelés megkétszereződött. Az évi bevétel tíz év alatt 20 mil­lió koronával lett nagyobb. Ha a közös gazdaság tovább tartja az ütemet, hamarosan az élenjárók közé küzdi fel magát. A Kolárovoi ( Gútai) Efszt-t is többször bírálták, főleg az alacsony hektárhozamok miatt. Az eredmény nem maradt el. A szemes kukorica hektárhozama 34 mázsáról 37 mázsára emelkedett. Az évi bevétel ebben a szövet­kezetben is 20 millió koronával több, mint tíz évvel ezelőtt. A ter­melés helytelen összetétele miatt több bírálatot kap a Chotíni (Heté­­nyi) Efsz is, amely jelenleg szintén a sereghajtók közé tartozik. Az építő jellegű bírálat nyomán kidolgozott javaslat szerint csökkenteni kellene a kertészet területét — nincs elég munkaerő , és fejleszteni az öntözéses gazdálkodást. A Kávai Efsz-ben javult valamit a hely­zet, azonban még mindig nem érték el a kellő szintet. A bírálat tehát a termelés fejlődésének előmozdítója, főleg akkor, ha az konkrét javaslatok formájában, a termelés növekedésének ér­dekében lát napvilágot. " BALLA JÓZSEF A nagyüzemi és az egyéni méhészek fóruma és tanácsadója. Szakmelléklet MÉHÉSZET Sürget az idő ♦ Lassan halad a rozs vetése + Még félmillió hektáron kell elvégeznünk az őszi mélyszántást ♦ Kevés répa áll a cukor­gyárak rendelkezésére ф Több géppel gyűjtsük be az őszieket A mezőgazdasági munkák dandár­jába értünk. Mivel a többnapos esőzé­sek egyes körzetekben tétlenségre ítélték a mezőgazdasági dolgozók egy részét, átmeneti lemaradás észlelhető mind a talajelőkészítési, vetési, mind a begyűjtési munkákban. Sajnos, ki­adós eső csak a nyugat-szlovákiai ke­rületben volt,­­a közép-szlovákiai, de főleg a kelet-szlovákiai kerületben viszont a szomjas, száraz­földből a gépek nagyobb üzemanyag-fogyasz­tással szántják ki a burgonyát és a cukorrépát. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztéri­um őszi munká­kat irányító bizottsága, felmérve a jelenlegi helyzetet, több olyan javas­latot tett, amelyek gyakorlati megva­lósítása lényegesen hozzájárulhat a munkák ütemének fokozásához. Az őszi szántás jól haladt s lénye­gében már mindenütt befejezték, azonban nem lehetünk mert november 25-ig még elégedettek, félmillió hektáron kell elvégezni a mélyszán­tást. A szakemberek azt javasolják, hogy ahol szükséges, éjjel is szánt­sunk, nappal pedig vessünk. A búza vetését már nagyon sok helyen meg­kezdték. Úgy tűnik, hogy október 15-ig mindenütt befejezik. Ezzel szem­ben a rozs jelentős hányada nem ke­rül idejében a földbe. Mindamellett fontos, hogy a mezőgazdasági üzemek az előirányzott tervet teljesítsék! A bizottság külön foglalkozott a burgonyabegyűjtés problémáival. Fő­leg a kelet-szlovákiai kerületben ta­pasztalható lemaradás. A még egyéni­leg gazdálkodó földművesek, igen ke­vés burgonyát adtak el és nem na­gyon törődnek eladási kötelezettségük teljesítésével. A járási mezőgazdasági igazgatóságok feladatul kapták, hogy minden emberi és kézi erő felhaszná­lásával gyorsítsák meg a burgonya begyűjtését és felvilágosító munkával biztosítsák, hogy a magánszektor is teljesítse az állami iránti kötelezett­ségeit. A múlt hét végén már megkezdte a cukorrépa feldolgozását a trnavai, nitrai, Trenč, Teplice-i cukorgyár is. Mivel azonban a mezőgazdasági üze­mek többsége nem tartotta be a szál­lítás időtervét, a cukorgyárak nem rendelkeztek elég répa­tartalékkal.­­Emiatt néhány cukorgyárban lassíta­ni kellett a répa feldolgozását, sőt a Sládkovičovo­ (diószegi) cukorgyár­nak le is kellett állnia! A répaszelet­tel takarékoskodnunk kell, mert az alacsonyabb hektárhozamok miatt nincs belőle elég. A cukorrépa be­gyűjtését már majdnem teljesen gépe­sítettük, és ahol felhasználták a gépe­ket, gyors a munka üteme is. A jelen­tések arról számolnak be, hogy kevés kiszántó berendezésünk van. Azonban a raktárokban még 38 kétsoros ki­szántó vesztegel, a mezőgazdasági üzemek viszont ezeket nem akarják megvásárolni. Arra hivatkoznak, hogy üzemeltetésük nem kifizetődő. Ezt megcáfolja az a tény, hogy a cseh országrészekben 1700 ilyen kétsoros kiszántót használnak a begyűjtésben. Egy-egy ilyen kiszántó ára már csak 15 ezer korona, ezért érdemes meg­vásárolni, mert a befektetés kamatos­tól megtérül. A gumiabroncs-hiány sok gépet ítél tétlenségre. A kelet-szlovákiai kerü­letben 110 gumiabroncs hiányzik, a legtöbb a trebišovi (tőketerebesi), ko­­šicei (kassai) és svidníki járásban. A rožňavai (rozsnyói) járásban 24 ro­mán traktor vesztegel gumiabroncs­hiány miatt. Ezért intézkedések tör­ténnek a meglévő gumiabroncs-men­­­nyiség leghelyesebb elosztásának ér­dekében. Annak ellenére tehát, hogy az őszi munkákat lényegében sikeresen vé­gezzük, a munka szervezéséből, vala­mint a gépek elosztásából több olyan probléma keletkezett, amelyeket sür­gősen meg kell oldani. A Sokolcei (Lakszakállasi) Efsz-ben országos méretben is elsők között kezdték meg a cukorrépa begyűjtését. Kürthy Sándor mechanizátor jól megszervezte a gépi begyűjtést és ennek következtében az időterv szerint szállítják a répát a cukorgyárba. Balra felv. Az ifjúság sokoldalúbb neveléséért A Polgári Honvédelmi Szövetség második szlovákiai kongresszusának küldöttei alaposan megvitatták az if­júság sokoldalú honvédelmi nevelésé­nek módszereit. A Bratislavában meg­tartott kongresszus konkréten kitűzte az elkövetkező időszakban megvaló­sítandó feladatokat. A kongresszuson felszólalt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, aki méltatta a Polgári Honvédelmi Szövetség eddigi eredmé­nyes munkáját és egyben hangsúlyoz­ta, hogy minden lehetőséget meg kell teremteni arra, hogy az ifjúságot a szocialista hazafiasság szellemében neveljük. Megemlítette, hogy a múltban az antiszocialista és jobboldali erők megbontották az PHSZ alapszerveze­teinek egységét és szétszúrták járási bizottságait. Minden erejükkel a haza­fias honvédelmi szervezet felszámo­lására törekedtek. A szervezet azon­ban a konszolidáció éveiben újjászü­letett és betölti hivatását. Az elért eredményekkel azonban nem lehetünk megelégedve, és az ifjúság részére különböző érdekköröket kell létre­hozni az alapszervezetekben, hogy ezekben és a technikai klubokban el­sajátíthassák a tudomány legújabb vívmányait. Hangsúlyozta: fokozni kell a szervezet tagjainak ideológiai nevelését, mégpedig az osztályszem­pontok alapján. A fiatalok tudatosít­ják, hogy a világon osztályháborúk dúlnak, és egy olyan szocialista rend­szer védelmére készülnek, amelyben már nincsenek elnyomók és elnyo­mottak és mindenkit az elvégzett munka után értékelnek. A kétnapos vitát Egyd Pepich­ tábor­nok, a Polgári Honvédelmi Szövetség Szlovákiai Központi Bizottságának el­nöke értékelte, és megállapította, hogy a felszólalások nagy segítséget jelentenek a további munkához és hozzájárulnak ahhoz, hogy a szerve­zet a jövőben az eddiginél még ered­ményesebb munkát végezzen. A kül­döttek a CSKP és az SZLKP Központi Bizottságához küldött levélben bizto­sítják a pártszerveket, hogy felada­taiknak maradéktalanul eleget tesz­nek, hatékonyan támogatják a párt lenini politikáját

Next