Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-23 / 12. szám
2 SZABAD FÖLDMŰVES Л barátság megszilárdításáért A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei 1974. március 11-től 14-ig folytattak tárgyalásokat. Varsóban, a két ország barátságának megszilárdításáról és az eddig is gyümölcsöző kapcsolatok elmélyítéséről. A tárgyalássorozatok után mindkét küldöttség vezetője elégedetten állapította meg, hogy olyan komoly megegyezések, illetve megállapodások történtek, amelyek tovább fejlesztik az 1967. március 1-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés által lefektetett kétoldali politikai, társadalmi és kulturális kapcsolatokat. Az eddig megtett útra visszatekintve megállapították, hogy elmélyült a két ország népeinek és nemzeteinek barátsága és a proletár nemzetköziség elveinek szellemében bővült testvéri együttműködésük. Szilárdult a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátság és növekedett a Varsói Szerződés, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak egysége. A kiadott közös közlemény vezérvonala is az egységre való törekvést és a szocialista integrációban való nagyobb részvétel jelentőségét tükrözi vissza. Hangsúlyozza, hogy a két ország, a marxista-leninista eszmékre támaszkodva, továbbra is híve a lenini békés egymás mellett élés politikájának és meg van rá minden lehetőség, hogy ezen a téren közös összefogással még nagyobb eredmények szülessenek. A küldöttségek megállapították azt is, hogy a két ország népgazdasága éppen az együttműködés következtében fejlődik rendkívül dinamikusan. Az 1971—73-as évek között a KGST-ben lefolytatott együttműködés külkereskedelmi téren is szép eredményeket hozott. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság küldöttsége egyetért azzal, hogy a szocialista építés továbbfejlesztése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a termelés gazdasági hatásfokának növelése, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése csak úgy valósítható meg sikeresen, ha még szorosabbra fűzzük kapcsolatainkat. Ehhez pedig lényegesen hozzájárul a szocialista integrációban való együttműködés, amely összehangolja a tagállamok érdekeit. Csakis a KGST-n keresztül valósítható meg az a nagyméretű szakosított kooperációs együttműködés, amely egyrészt az árutermelés rendkívül gyors fokozásához, másrészt a termelési folyamatok korszerűsítéséhez és ezzel egyidőben az önköltség csökkentéséhez vezet. A küldöttségek megegyeztek abban, hogy az említett célok elérésének érdekében a közeljövőben alakítandó albizottságok olyan távlati terveket dolgoznak ki, amelyek aláírására már az 1975-ös év első felében sor kerülhet, s melyek egészen az 1980-as évig szabják meg az együttműködés irányát és arányait. Egyetértettek azzal, hogy ma már ilyen hosszúlejáratú tervekre van szükség, mert az új technológiai folyamatok bevezetése előzetes körültekintést és több időt vesz igénybe. Örvendetes, hogy a két ország a jövőben komoly erőfeszítéseket tesz a vizek és a levegő szennyeződésének megakadályozására, illetve korlátozására. A politikai, társadalmi és gazdasági együttműködéssel párhuzamosan, az eddiginél jóval nagyobb méretben, bővülnek a kulturális, oktatásügyi, társadalmi és sportkapcsolatok is. Természetesen ez is a két ország népeinek közeledését szolgálja. A két ország illetékes szervei támogatják a rokonágak dolgozóinak és ágazatainak, ifjúság és társadalmi szervezeteinek, főiskoláinak és további intézményeinek közvetlen kapcsolatainak fejlődését. Intézkedések történnek a turisztika fejlesztésére is. A tárgyalásokról kiadott nyilatkozatok és a közös közlemény azt bizonyítja, hogy a hagyományos csehszlovák—lengyel együttműködés megfelel a kor követelményeinek és az új megállapodások gazdagabb tartalommal, formával töltötték ki az 1967-ben megkötött szerződést. A két ország népeinek nagyobb fokú összefogása hozzájárul a szocialista integrációba tömörült államok egységének szorosabbra fűzéséhez. ”A szovjet—francia csúcstalálkozó nagy visszhangot keltett az egész világon. Nem csoda, hisz Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártjának főtitkára és Georges Pompidou, francia elnök Picandon olyan fontos kérdésekről tárgyalt, amelyek megoldása kedvezően hathat a világpolitika alakulására. Természetesen ezzel kapcsolatban előtérbe kerültek az olyan szovjet— francia erőfeszítések, amelyek a világ népei előtt megmutatják, hogy a különböző rendszerű államok is békében élhetnek egymás mellett, ha tiszteletben tartják egymás érdekeit. Nem véletlen, hogy a két ország kapcsolatát eddig is a békés egymás mellett élés modelljének tartották. Természetesen, az együttműködés nem véletlenül alakult ki. Franciaország már jó pár évvel ezelőtt tudomásul vette, hogy a Szovjetunió hozzájárulása nélkül nem oldhatók meg az konkrétan hozzájáruljon a problémák megoldásához. Egyetértettek abban is, hogy a közel-keleti kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozata alapján kell megoldani, tehát ki kell üríteni a megszállt arab területeket. Ennek érdekében fokozott diplomáciai tevékenységet fejtenek ki. Azonban amíg az előző két kérdésben megegyeznek a nézetek, a bécsi leszerelési tárgyalásokkal kapcsolatban már eltérőek. Franciaország továbbra sem hajlandó például bécsi tárgyalásokon, mert résztvenni a úgy véli, hogy még nincsenek meg azok a feltételek, amelyek keretében az Európában lévő haderők kiegyensúlyozott csökkentését lehetne végrehajtani, íme tehát a bizonyíték, hogy amíg az egyik oldalon akcióegység jön létre, a másik oldalon eltérőek a vélemények. A legmagasabb szintű tárgyalásokon a felek megállapították, hogy a Együttműködés a európai problémák. Ezt a felismerést elősegítette az is, hogy a francia centristák különleges helyet akartak biztosítani országuknak Európában, és ezért kapóra jött nekik a Szovjetunióval való barátság. Eltekintve az előzményektől, tény, hogy a szocialista rendszerű Szovjetunió és a kapitalista rendszerű Franciaország között a világon egyedülálló példaként, évről-évre szorosabbra fűződtek a politikai, társadalmi és gazdasági kapcsolatok, amelyek néhány esetben akcióegységekben csúcsosodtak ki. S bár a két ország kormánya a különböző problémákat természetesen a saját rendszerének szemszögéből ítélte meg — tehát nem voltak és ma sincsenek egységes álláspontok — ennek ellenére nagy horderejű kérdésekben, mint a tartós béke biztosításában, támogatták egymás javaslatait. Gondolunk az európai biztonsági értekezlet mak rendezésére. A két ország diplomatái jelenleg úgy ítélik meg a helyzetet, hogy az együttműködésük megfelel népeik érdekeinek és tovább fejlesztve a tartós béke biztosításának is. A csúcstalálkozón például a tárgyalófelek leszögezték, hogy mindkét ország kormánya nagyobb erőfeszítéseket tesz azért, hogy az európai biztonsági értekezlet harmadik szakasza a legmagasabb szinten folyjon és béke érdekében két ország kapcsolatai előrőek. Az elmúlt évben igen gyümölkölcsönös külkereskedelmi forgalmunk 40 százalékkal emelkedett. Franciaország például a Kamna folyó menti hatalmas teherautó kombinát részére, valamint az Uszty-Süme papírkombinát részére nagyjelentőségű anyagi és szaksegítséget nyújt. Francia tudósok olyan léggömböt bocsájtottak fel, amelynek fedélzetén szovjet berendezések vannak, ugyanakkor a szovjet Lunohod francia gépek segítségével működik. Franciaország a Szovjetuniótól többek között vasérc megmunkáló gépeket, préseket, traktorokat, villanymozdonyokat, olajfinomító berendezéseket, órákat, fényképezőgépeket, rádiókat, valamint optikai és mérőeszközöket kap. Évente a két ország 700 tudósa látogat el egymás államába tapasztalatcsere keretében. A francia kereskedelmi körök érdekeltek a Szovjetunióval való kapcsolatokban, mert hosszú távlatokra biztosítva látják az együttműködés feltételeit. A mostani megegyezés keretében az árucsere-forgalom az elmúlt évekhez viszonyítva megkétszereződik. Íme, az élő példa arra, hogy különböző rendszerű országok is példásan együttműködhetnek mind politikai, mind pedig gazdasági téren, ha tiszteletben tartják a békés egymás mellett élés alapelveit. Az első ek megalakulásának 25. évforulóján több jelentős országos akció megszervezésére került sor. Ezek közül olyanra is, amilyenre ezidáig nem volt példa a mezőgazdaságban és azzal kapcsolatos üzemekben, iskolákban tevékenykedő fiatalok I. országos olimpiájára. Ha visszatekintünk az elmúlt évtizedekre, bátran állíthatjuk, hogy a sporttevékenység rohamléptekkel fejlődött falvainkon. Kevés olyan község van, ahol ne tevékenykedne sporszervezet (a szervezetek 80 százaléka falun van) s annak keretében egy vagy több szakosztály. Mi tette lehetővé a viszonylagosan gyors fejlődést? Talán tekintsünk egy kicsit vissza a harmincas évekre, s akkor sokkal jobban megértjük az hordozóját. Az említett előrehaladás időszakban a legnagyobb gondot a sportpályák létesítése okozta. Ha volt is a faluban közös rét, legelő, a gazdák mindenképpen igyekeztek megakadályozni, hogy a fiataloknak sportcélokra bizonyos részt átengedjenek belőle. Ha mégis sikerült kiharcolni a labdarúgópályát, a gáncsoskodók úton útfélen akadályozták a tevékenységet és számtalan esetben kivágták a kapufát, hogy ezzel akadályozzák meg egy-egy mérkőzés megtartását. A másik gondot az okozta, hogy nem volt pénz felszerelés és sporta szerek vásárlására. Legtöbb esetben sportolni vágyó fiatalok maguk adták össze koronáikat a legszükségesebbek megvásárlására és különféle lábbelikben rúgták a bőrt. Természetesen a parasztfiatalok közül nagyon kevesen vettek részt a sporttevékenységben, mert a szülők nem engedték tréningre járni őket, s mindenféleképpen akadályozták, hogy a „fölösleges bolondságnak“, részesei legyenek. A felszabadulás utáni első években nem volt könnyű a sportélet fejlesztése. Mégis néhány év elteltével egyre több helyen alapították meg a sportegyesületeket és ezzel megkezdődött a rendszeresebb tevékenység. Eleinte nem igen találtak segítségre, mert a nemzeti bizottságok vajmi keveset törődtek a falu sportéletével. De később a pártszervezetek ösztönzésére egyre több hab kezdett komolyabban foglalkozni a sportélet fontosságával és nem zárkóztak el az anyagi hozzájárulástól sem. A még gyorsabb fejlődés a szövetkezetek gazdasági megerősödése után következett be. Közös összefogásban a helyi nemzeti bizottságokkal és a sportszervezetekkel komoly sportlétesítményeket alkottak, amelyek sokoldalú lehetőséget biztosítottak a különböző szakosztályok munkájának. Emellett a falu gazdasági ereje nem zárkózott el a rendszeres anyagi segítségtől sem és évente jelentős összegeket juttatott a sportolóknak. Ez érthető, hiszen a csapatok jelentős része „Szövetkezet“ (Družstevník) néven szerepel a különböző bajnoki csoportokban. Természetesen a színvonal emeléséhez az is nagyban hozzájárult, hogy az efsz-ek vagy állami gazdaságok vezetői lehetővé tették a fiataloknak a rendszeres edzésre járást. Az idejében való felkészülést és a rendszeres testedzést sokhelyütt az is lehetővé tette, hogy tornatermek egész sora épült az utóbbi években. A falusi fiatalok sportéletének fejlődését, annak sokoldalú szervezését az is nagyban segítette, hogy sok olyan fiatal mérnök, technikus került a szövetkezetbe, akik az iskolában ezen a téren alaposan felkészültek. E pozitív tényezők hatására nem csoda, ha a különböző osztályokban kiváló labdarúgócsapatok vannak, s egyre több más sportágban alakul szakosztály és többhelyütt rendszeres atlétikai vetélkedőket szerveznek. Ez a nagyméretű fellendülés tette lehetővé, hogy a jubileumi évforuló jegyében megrendezzék a mezőgazdasági fiatalok első csehszlovák olimpiáját. A nagyszabású rendezvény fő szervezője és irányítója a Csehszlovák Testnevelési Szövetség lesz. Természetesen jelentős segítőtársként szerepelnek a mezőgazdasági és élelmezési, valamint az iskolaügyi minisztériumok, továbbá a SZISZ Központi Bizottsága, a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Központi Bizottsága is. A sokat ígérő olimpián az efsz-ek, az állami gazdaságok, a gépállomások és egyéb szolgáltatóüzemek fiataljai, valamint a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti technikumok diákjai és szaktanintézetek tanulói vesznek részt. Az olimpia műsorában a férfiak és nők, fiúk és lányok (ifjúságiak), atlétikai számai és úszóviadal szerepel. Természetesen labdarúgásban, asztali- és lábteniszben, röplabdában és lovaglásban is vetélkednek majd a fiatalok. A mezőgazdaságban dolgozó fiatalok olimpiájának szerves része a falusi és mezőgazdasági sportolók országos mezei futóbajnoksága. A kézilabdázók országos vetélkedőjét Nitrán az aratási ünnepség keretében tartják meg. Az olimpiát előkészítő selejtező fordulókat 1974 április 30-ig kell lebonyolítani. A járási fordulókat — amelyeket a CSSZTSZ járási bizottságai irányítanak — május 26-ig, a kerületi viadalt pedig június 17-ig kell befejezni. A sokat ígérő nyári olimpiát június 24—30. között rendezik meg Olomoucban. A járási vetélkedőn a csapatversenyekben csupán egyazon mezőgazdasági üzem vagy iskola tagjaiból álló csoport indulhat. Ugyanez a helyzet a kerületi, valamint az országos olimpián is. A nyári olimpiát követően télire is sor kerül. A téli részben a serdülők, ifjúságiak, férfiak és nők mérik össze erejüket, tudásukat. A versenyzők műlesiklásban, óriásműlesiklásban és sífutásban indulnak. Szánkózásban szintén lesz vetélkedés és sor kerül a sakkozók szellemi tornájára is. A téli rész selejtezői csak decemberben kezdődnek és az olimpiára 1975 február 27. és március 2-a között kerül sor Cadcán. A várva várt lehetőség adva van. Most már csak a szervezőkön, versenyzőkön múlik, hogy az I. országos vetélkedő méltó legyen a jelentős évforudlóhoz. De minden bizonnyal a nagy akció elősegíti majd a jövőt is, a falusi tömegsport még szélesebb körű kibontakozását. Ez pedig nagyon lényeges, mert a rendszeres sportolás, testnevelés a szocialista ember életstílusának pótolhatatlan része. Pártunk XIV. kongresszusának határozata azt adta feladatul a sportolás irányításával foglalkozó tömegszervezeteknek, hogy biztosítsák a dolgozók minél nagyobb méretű részvételét a testnevelésben, sportolásban, turisztikában, vagyis mindabban, ami védi a lakosság egészségét és edzetté, munkabíróvá teszi őket. A mezőgazdasági fiatalok I. országos olimpiája szintén ezt a célt szolgálja, és azt is, hogy a sok rátermett fiatal még jobban érdeklődjék az élsport iránt, kiváló teljesítményeikkel elismerést szerezzenek hazánk színeinek. TÓTH DEZSŐ Fiataljaink olimpiai vetélkedőre készülnek 1974. március 23 Megvalósítható tervek KOMMUNISTÁK TANÁCSKOZTAK A Levicei (lévai) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság kommunistái is értékelték múlt évi munkájukat. A párti alapszervezet beszámolóját František Greman mérnök, a szervezet elnöke terjesztette elő. Megállapította, hogy a szervezetnek 33 tagja van, amely az alkalmazottaknak 53,2 százalékát teszi ki. (Meg kell említeni, hogy a J JMI 70 mezőgazdasági üzem, 18 086 dolgozóját irányítja.) A szervezeti élet előre kidolgozott és a tagság által jóváhagyott terv szerint bonyolódik le. Kritikusan állapították meg, hogy a tagsági gyűléseken való részvétel csupán 77,8 százalékot tesz ki, ami bár 0,9 százalékkal jobb az 1972-es átlagtól, de még mindig nem éri el a kitűzött 80 százalékot. A múlt évben 25 vezetőségi, 11 tag- és nyilvános pártgyűlést szerveztek. A szervezetnek három pártcsoportja van, melyek a rájuk bízott feladatokat maradéktalanul teljesítették. Az üzem vezetősége és a pártszervezet között jó az együttműködés, s a párt vezető szerepe minden szakaszon érvényesül. A társadalmi szervezetek élén — melyek szintén jól működnek — ugyancsak kommunisták állnak, s ezek munkáját a pártszervezet vezetősége figyelemmel kíséri és rendszeresen értékeli. Az utóbbi években komoly erőfeszítéseket tettek a pártiskolázás magasabb szintre való emeléséért. Az alapfokú csoportokban minden tervezett előadást megtartottak, s az ezeken való részvétel 83 százalékos. Az egyes előadások után vitát rendeztek, melybe a hallgatók aktívan bekapcsolódtak. A középfokú csoportban nemcsak hogy megtartották a tervezett előadá-sorozatot, de még ki is bővítették. Bil’ak elvtárs, a CSKP ülésén elhangzott, a XIV. pártkongresszus utáni ideológiai kérdésekkel foglalkozó beszédének megvitatásával. Az idén az alapfokú csoportba 21, a középfokúba pedig 20 dolgozó van beosztva. Ketten a marxizmus-leninizmus esti egyetem hallgatói, egy párt, tag pedig az SZIKP JB mellett nyílt kétéves propagandista iskolát látogatja. A pártszervezet kilenc tagja az SZLKP JB dolgozója. A pártfeladatok maradéktalan teljesítésénél fontos szerepet játszik a pártsajtó rendszeres figyelemmel kísérése. Ebből a célból a pártszervezet minden évben felmérést készít, hogy a tagság milyen mértékben veszi ki részét a pártsajtó olvasásából. Ebből a szempontból az eredmény megnyugtató. A tömegpolitikai munka területén szintén távlati tervet dolgoztak ki, melynek egyik pontját képezi a hetente egyszeri politikai „tízperc“. Ennek keretén belül a múlt évben a smi összes dolgozója felváltva beszámolt az elmúlt hét fontosabb bel- és külpolitikai eseményeiről. Ebben az évben újításként bevezették, hogy az egyes osztályok dolgozói számolnak be a részükről irányított dolgozók munkájáról. A kommunisták örömmel állapították meg, hogy az elmúlt évben elfogadott szocialista kötelezettségvállalást a mezőgazdasági üzemek teljes mértékben teljesítették, sőt túlteljesítették. Ebben természetesen nagy részük van a jini kommunistáinak is, akik a versenyt szervezték, rendszeresen figyelemmel kísérték és értékelték teljesítését. Az értékelő gyűlés foglalkozott a gazdasági eredményekkel is. Kritikusan mutatott rá az állattenyésztésben előforduló hibákra, főleg ami a tejtermelést illeti, mely az elmúlt évben ismét csökkent, s az egy tehénre eső fejési átlag mindössze 2759 liter volt. Milan Smolka mérnök, a smi igazgatója szintén nagyon nyíltan bírálta azokat a hibákat, melyek az elmúlt évben előfordultak. Az 1974-es állami terv nagyon igényes feladatok elé állítja a járás mezőgazdasági dolgozóit, ezek a feladatok azonban mind teljesíthetők. A szóban forgó irányító szerv kommunistái mindent megtesznek majd, hogy azok teljesítve is legyenek! A. G.