Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-03-23 / 12. szám

2 SZABAD FÖLDMŰVES Л barátság megszilárdításáért A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségei 1974. március 11-től 14-ig folytattak tárgyalásokat. Varsóban, a két ország barátságának megszilárdításáról és az eddig is gyü­mölcsöző kapcsolatok elmélyítéséről. A tárgyalássorozatok után mindkét küldöttség vezetője elégedetten állapította meg, hogy olyan komoly meg­egyezések, illetve megállapodások történtek, amelyek tovább fejlesztik az 1967. március 1-én kötött barátsági, együttműködési és kölcsönös segély­­nyújtási szerződés által lefektetett kétoldali politikai, társadalmi és kultu­rális kapcsolatokat. Az eddig megtett útra visszatekintve megállapították, hogy elmélyült a két ország népeinek és nemzeteinek barátsága és a pro­letár nemzetköziség elveinek szellemében bővült testvéri együttműködésük. Szilárdult a Szovjetunióval való megbonthatatlan barátság és növekedett a Varsói Szerződés, valamint a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tag­államainak egysége. A kiadott közös közlemény vezérvonala is az egységre való törekvést és a szocialista integrációban való nagyobb részvétel jelentőségét tükrözi vissza. Hangsúlyozza, hogy a két ország, a marxista-leninista eszmékre támaszkodva, továbbra is híve a lenini békés egymás mellett élés politiká­jának és meg van rá minden lehetőség, hogy ezen a téren közös összefo­gással még nagyobb eredmények szülessenek. A küldöttségek megállapítot­ták azt is, hogy a két ország népgazdasága éppen az együttműködés követ­keztében fejlődik rendkívül dinamikusan. Az 1971—73-as évek között a KGST-ben lefolytatott együttműködés külkereskedelmi téren is szép ered­ményeket hozott. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Lengyel Nép­­köztársaság küldöttsége egyetért azzal, hogy a szocialista építés tovább­fejlesztése, a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása, a termelés gaz­dasági hatásfokának növelése, valamint a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése csak úgy valósítható meg sikeresen, ha még szo­rosabbra fűzzük kapcsolatainkat. Ehhez pedig lényegesen hozzájárul a szo­cialista integrációban való együttműködés, amely összehangolja a tagálla­mok érdekeit. Csakis a KGST-n keresztül valósítható meg az a nagyméretű szakosított kooperációs együttműködés, amely egyrészt az árutermelés rendkívül gyors fokozásához, másrészt a termelési folyamatok korszerűsí­téséhez és ezzel egyidőben az önköltség csökkentéséhez vezet. A küldött­ségek megegyeztek abban, hogy az említett célok elérésének érdekében a közeljövőben alakítandó albizottságok olyan távlati terveket dolgoznak ki, amelyek aláírására már az 1975-ös év első felében sor kerülhet, s melyek egészen az 1980-as évig szabják meg az együttműködés irányát és arányait. Egyetértettek azzal, hogy ma már ilyen hosszúlejáratú tervekre van szük­ség, mert az új technológiai folyamatok bevezetése előzetes körültekintést és több időt vesz igénybe. Örvendetes, hogy a két ország a jövőben komoly erőfeszítéseket tesz a vizek és a levegő szennyeződésének megakadályozá­sára, illetve korlátozására. A politikai, társadalmi és gazdasági együttműködéssel párhuzamosan, az eddiginél jóval nagyobb méretben, bővülnek a kulturális, oktatásügyi, tár­sadalmi és sportkapcsolatok is. Természetesen ez is a két ország népeinek közeledését szolgálja. A két ország illetékes szervei támogatják a rokon­ágak dolgozóinak és ágazatainak, ifjúság és társadalmi szervezeteinek, fő­iskoláinak és további intézményeinek közvetlen kapcsolatainak fejlődését. Intézkedések történnek a turisztika fejlesztésére is. A tárgyalásokról kiadott nyilatkozatok és a közös közlemény azt bizo­nyítja, hogy a hagyományos csehszlovák—lengyel együttműködés megfelel a kor követelményeinek és az új megállapodások gazdagabb tartalommal, formával töltötték ki az 1967-ben megkötött szerződést. A két ország népei­nek nagyobb fokú összefogása hozzájárul a szocialista integrációba tömörült államok egységének szorosabbra fűzéséhez. ”A szovjet—francia csúcstalálkozó nagy visszhangot keltett az egész világon. Nem csoda, hisz Leo­­nyid­ Brezsnyev, a Szovjetunió Kom­munista Pártjának főtitkára és Geor­ges Pompidou, francia elnök Pican­­don olyan fontos kérdésekről tár­gyalt, amelyek megoldása kedvezően hathat a világpolitika alakulására. Természetesen ezzel kapcsolatban elő­térbe kerültek az olyan szovjet— francia erőfeszítések, amelyek a vi­lág népei előtt megmutatják, hogy a különböző rendszerű államok is bé­kében élhetnek egymás mellett, ha tiszteletben tartják egymás érdekeit. Nem véletlen, hogy a két ország kap­csolatát eddig is a békés egymás mel­lett élés modelljének tartották. Ter­mészetesen, az együttműködés nem véletlenül alakult ki. Franciaország már jó pár évvel ezelőtt tudomásul vette, hogy a Szovjetunió hozzájáru­lása nélkül nem oldhatók meg az konkrétan hozzájáruljon a problémák megoldásához. Egyetértettek abban is, hogy a közel-keleti kérdést az ENSZ Biztonsági Tanácsának határo­zata alapján kell megoldani, tehát ki kell üríteni a megszállt arab terüle­teket. Ennek érdekében fokozott dip­lomáciai tevékenységet fejtenek ki. Azonban amíg az előző két kérdésben megegyeznek a nézetek, a bécsi lesze­relési tárgyalásokkal kapcsolatban már eltérőek. Franciaország továbbra sem hajlandó például bécsi tárgyalásokon, mert résztvenni a úgy véli, hogy még nincsenek meg azok a fel­tételek, amelyek keretében az Euró­pában lévő haderők kiegyensúlyozott csökkentését lehetne végrehajtani, íme tehát a bizonyíték, hogy amíg az egyik oldalon akcióegység jön létre, a másik oldalon eltérőek a vélemé­nyek. A legmagasabb szintű tárgyaláso­kon a felek megállapították, hogy a Együttműködés a európai problémák. Ezt a felismerést elősegítette az is, hogy a francia centristák különleges helyet akartak biztosítani országuknak Európában, és ezért kapóra jött nekik a Szovjet­unióval való barátság. Eltekintve az előzményektől, tény, hogy a szocia­lista rendszerű Szovjetunió és a kapi­talista rendszerű Franciaország kö­zött a világon egyedülálló példaként, évről-évre szorosabbra fűződtek a politikai, társadalmi és gazdasági kapcsolatok, amelyek néhány esetben akcióegységekben csúcsosodtak ki. S bár a két ország kormánya a külön­böző problémákat természetesen a sa­ját rendszerének szemszögéből ítélte meg — tehát nem voltak és ma sin­csenek egységes álláspontok — ennek ellenére nagy horderejű kérdésekben, mint a tartós béke biztosításában, tá­mogatták egymás javaslatait. Gondo­lunk az európai biztonsági értekezlet mak rendezésére. A két ország diplo­matái jelenleg úgy ítélik meg a hely­zetet, hogy az együttműködésük meg­felel népeik érdekeinek és tovább fej­lesztve a tartós béke biztosításának is. A csúcstalálkozón például a tárgya­lófelek leszögezték, hogy mindkét ország kormánya nagyobb erőfeszíté­seket tesz azért, hogy az európai biztonsági értekezlet harmadik szaka­sza a legmagasabb szinten folyjon és béke érdekében két ország kapcsolatai előrőek. Az elmúlt évben igen gyümöl­kölcsönös külkereskedelmi forgalmunk 40 szá­zalékkal emelkedett. Franciaország például a Kamna folyó menti hatalmas teherautó kombinát részére, valamint az Uszty-Süme papírkombinát részére nagyjelentőségű anyagi és szaksegít­­séget nyújt. Francia tudósok olyan léggömböt bocsájtottak fel, amelynek fedélzetén szovjet berendezések van­nak, ugyanakkor a szovjet Lunohod francia gépek segítségével működik. Franciaország a Szovjetuniótól töb­bek között vasérc megmunkáló gépe­ket, préseket, traktorokat, villanymoz­donyokat, olajfinomító berendezése­ket, órákat, fényképezőgépeket, rádió­kat, valamint optikai és mérőeszközö­­ket kap. Évente a két ország 700 tu­dósa látogat el egymás államába ta­pasztalatcsere keretében. A francia kereskedelmi körök érdekeltek a Szovjetunióval való kapcsolatokban, mert hosszú távlatokra biztosítva lát­ják az együttműködés feltételeit. A mostani megegyezés keretében az árucsere-forgalom az elmúlt évekhez viszonyítva megkétszereződik. Íme, az élő példa arra, hogy külön­böző rendszerű országok is példásan együttműködhetnek mind politikai, mind pedig gazdasági téren, ha tisz­teletben tartják a békés egymás mel­lett élés alapelveit. Az első­ ek megalakulásának 25. év­­forulóján több jelentős országos ak­ció megszervezésére került sor. Ezek közül olyanra is, amilyenre ezidáig nem volt példa a mezőgazdaságban és azzal kapcsolatos üzemekben, is­kolákban tevékenykedő fiatalok I. or­szágos olimpiájára. Ha visszatekintünk az elmúlt év­tizedekre, bátran állíthatjuk, hogy a sporttevékenység rohamléptekkel fej­lődött falvainkon. Kevés olyan köz­ség van, ahol ne tevékenykedne sporszervezet (a szervezetek 80 szá­zaléka falun van) s annak keretében egy vagy több szakosztály. Mi tette lehetővé a viszonylagosan gyors fejlődést? Talán tekintsünk egy kicsit vissza a harmincas évekre, s akkor sokkal jobban megértjük az hordozóját. Az említett előrehaladás időszakban a legnagyobb gondot a sportpályák létesítése okozta. Ha volt is a falu­ban közös rét, legelő, a gazdák min­denképpen igyekeztek megakadályoz­ni, hogy a fiataloknak sportcélokra bizonyos részt átengedjenek belőle. Ha mégis sikerült kiharcolni a lab­darúgópályát, a gáncsoskodók úton útfélen akadályozták a tevékenységet és számtalan esetben kivágták a ka­pufát, hogy ezzel akadályozzák meg egy-egy mérkőzés megtartását. A másik gondot az okozta, hogy nem volt pénz felszerelés és sport­a szerek vásárlására. Legtöbb esetben sportolni vágyó fiatalok maguk adták össze koronáikat a legszüksé­gesebbek megvásárlására és különféle lábbelikben rúgták a bőrt. Termé­szetesen a parasztfiatalok közül na­gyon kevesen vettek részt a sport­­tevékenységben, mert a szülők nem engedték tréningre járni őket, s min­denféleképpen akadályozták, hogy a „fölösleges bolondságnak“, részesei legyenek. A felszabadulás utáni első években nem volt könnyű a sportélet fejlesz­tése. Mégis néhány év elteltével egy­re több helyen alapították meg a sportegyesületeket és ezzel megkez­dődött a rendszeresebb tevékenység. Eleinte nem igen találtak segítségre, mert a nemzeti bizottságok vajmi ke­veset törődtek a falu sportéletével. De később a pártszervezetek ösztön­zésére egyre több hab kezdett ko­molyabban foglalkozni a sportélet fontosságával és nem zárkóztak el az anyagi hozzájárulástól sem. A még gyorsabb fejlődés a szövet­kezetek gazdasági megerősödése után következett be. Közös összefogásban a helyi nemzeti bizottságokkal és a sportszervezetekkel komoly sportlé­tesítményeket alkottak, amelyek sok­oldalú lehetőséget biztosítottak a kü­lönböző szakosztályok munkájának. Emellett a falu gazdasági ereje nem zárkózott el a rendszeres anyagi se­gítségtől sem és évente jelentős ös­­­szegeket juttatott a sportolóknak. Ez érthető, hiszen a csapatok jelentős része „Szövetkezet“ (Družstevník) néven szerepel a különböző bajnoki csoportokban. Természetesen a szín­vonal emeléséhez az is nagyban hoz­zájárult, hogy az efsz-ek vagy álla­mi gazdaságok vezetői lehetővé tet­ték a fiataloknak a rendszeres edzés­re járást. Az idejében való felkészü­lést és a rendszeres testedzést sok­helyütt az is lehetővé tette, hogy tornatermek egész sora épült az utóbbi években. A falusi fiatalok sportéletének fej­lődését, annak sokoldalú szervezését az is nagyban segítette, hogy sok olyan fiatal mérnök, technikus került a szövetkezetbe, akik az iskolában ezen a téren alaposan felkészültek. E pozitív tényezők hatására nem cso­da, ha a különböző osztályokban ki­váló labdarúgócsapatok vannak, s egyre több más sportágban alakul szakosztály és többhelyütt rendsze­res atlétikai vetélkedőket szerveznek. Ez a nagyméretű fellendülés tette le­hetővé, hogy a jubileumi évforuló je­gyében megrendezzék a mezőgazda­­sági fiatalok első csehszlovák olim­piáját. A nagyszabású rendezvény fő szer­vezője és irányítója a Csehszlovák Testnevelési Szövetség lesz. Termé­szetesen jelentős segítőtársként sze­repelnek a mezőgazdasági és élelme­zési, valamint az iskolaügyi miniszté­riumok, továbbá a SZISZ Központi Bizottsága, a Szövetkezeti Földmű­vesek Szövetségének Központi Bizott­sága és a Mezőgazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének Köz­ponti Bizottsága is. A sokat ígérő olimpián az efsz-ek, az állami gazdaságok, a gépállomá­sok és egyéb szolgáltatóüzemek fia­taljai, valamint a mezőgazdasági, élelmiszeripari, erdészeti techniku­mok diákjai és szaktanintézetek ta­nulói vesznek részt. Az olimpia műsorában a férfiak és nők, fiúk és lányok (ifjúságiak), at­létikai számai és úszóviadal szere­pel. Természetesen labdarúgásban, asztali- és lábteniszben, röplabdában és lovaglásban is vetélkednek majd a fiatalok. A mezőgazdaságban dolgozó fiata­lok olimpiájának szerves része a fa­lusi és mezőgazdasági sportolók or­szágos mezei futóbajnoksága. A kézi­labdázók országos vetélkedőjét Nit­rán az aratási ünnepség keretében tartják meg. Az olimpiát előkészítő selejtező fordulókat 1974 április 30-ig kell le­bonyolítani. A járási fordulókat — amelyeket a CSSZTSZ járási bizottsá­gai irányítanak — május 26-ig, a ke­rületi viadalt pedig június 17-ig kell befejezni. A sokat ígérő nyári olim­piát június 24—30. között rendezik meg Olomoucban. A járási vetélke­dőn a csapatversenyekben csupán egyazon mezőgazdasági üzem vagy iskola tagjaiból álló csoport indulhat. Ugyanez a helyzet a kerületi, vala­mint az országos olimpián is. A nyári olimpiát követően télire is sor kerül. A téli részben a serdü­lők, ifjúságiak, férfiak és nők mé­rik össze erejüket, tudásukat. A ver­senyzők műlesiklásban, óriásműlesik­­lásban és sífutásban indulnak. Szán­kózásban szintén lesz vetélkedés és sor kerül a sakkozók szellemi torná­jára is. A téli rész selejtezői csak decemberben kezdődnek és az olim­piára 1975 február 27­. és március 2-a között kerül sor Cadcán. A várva várt lehetőség adva van. Most már csak a szervezőkön, ver­senyzőkön múlik, hogy az I. orszá­gos vetélkedő méltó legyen a jelen­tős évforudlóhoz. De minden bizon­­nyal a nagy akció elősegíti majd a jövőt is, a falusi tömegsport még szélesebb körű kibontakozását. Ez pedig nagyon lényeges, mert a rend­szeres sportolás, testnevelés a szo­cialista ember életstílusának pótol­hatatlan része. Pártunk XIV. kongresszusának ha­tározata azt adta feladatul a sporto­lás irányításával foglalkozó tömeg­szervezeteknek, hogy biztosítsák a dolgozók minél nagyobb méretű rész­vételét a testnevelésben, sportolás­ban, turisztikában, vagyis mindabban, ami védi a lakosság egészségét és edzetté, munkabíróvá teszi őket. A mezőgazdasági fiatalok I. országos olimpiája szintén ezt a célt szolgál­ja, és azt is, hogy a sok rátermett fiatal még jobban érdeklődjék az él­sport iránt, kiváló teljesítményeikkel elismerést szerezzenek hazánk szí­neinek. TÓTH DEZSŐ Fiataljaink olimpiai vetélkedőre készülnek 1974. március 23 Megvalósítható tervek KOMMUNISTÁK TANÁCSKOZTAK A Levicei (lévai) Járási Mezőgazda­­­­sági Igazgatóság kommunistái is érté­­­­kelték múlt évi munkájukat. A párt­­i alapszervezet beszámolóját František­­ Greman mérnök, a szervezet elnöke terjesztette elő. Megállapította, hogy­­ a szervezetnek 33 tagja van, amely az alkalmazottaknak 53,2 százalékát teszi ki. (Meg kell említeni, hogy a J JMI 70 mezőgazdasági üzem, 18 086­­ dolgozóját irányítja.) A szervezeti élet előre kidolgozott és a tagság által jóváhagyott terv szerint bonyolódik le. Kritikusan álla­pították meg, hogy a tagsági gyűlése­­ken való részvétel csupán 77,8 száza­lékot tesz ki, ami bár 0,9 százalékkal­­ jobb az 1972-es átlagtól, de még min­­­­dig nem éri el a kitűzött 80 százalé­kot. A múlt évben 25 vezetőségi, 11­­ tag- és nyilvános pártgyűlést szervez­tek. A szervezetnek három pártcso­portja van, melyek a rájuk bízott fel­adatokat maradéktalanul teljesítették. Az üzem vezetősége és a pártszer­vezet között jó az együttműködés, s a­­ párt vezető szerepe minden szakaszon­­ érvényesül. A társadalmi szervezetek­­ élén — melyek szintén jól működnek — ugyancsak kommunisták állnak, s ezek munkáját a pártszervezet veze­tősége figyelemmel kíséri és rendsze­resen értékeli. Az utóbbi években komoly erőfeszí­téseket tettek a pártiskolázás maga­sabb szintre való emeléséért. Az alap­fokú csoportokban minden tervezett előadást megtartottak, s az ezeken való részvétel 83 százalékos. Az egyes előadások után vitát rendeztek, mely­be a hallgatók aktívan bekapcsolód­tak. A középfokú csoportban nem­csak hogy megtartották a tervezett előadá-sorozatot, de még ki is bőví­tették. Bil’ak elvtárs, a CSKP ülésén elhangzott, a XIV. pártkongresszus utáni ideológiai kérdésekkel foglal­kozó beszédének megvitatásával. Az idén az alapfokú csoportba 21, a középfokúba pedig 20 dolgozó van beosztva. Ketten a marxizmus-leniniz­­mus esti egyetem hallgatói, egy párt­, tag pedig az SZI­KP JB mellett nyílt kétéves propagandista iskolát láto­gatja. A pártszervezet kilenc tagja az SZLKP JB dolgozója. A pártfeladatok maradéktalan telje­sítésénél fontos szerepet játszik a pártsajtó rendszeres figyelemmel kí­sérése. Ebből a célból a pártszervezet minden évben felmérést készít, hogy a tagság milyen mértékben veszi ki részét a pártsajtó olvasásából. Ebből a szempontból az eredmény megnyug­tató. A tömegpolitikai munka területén szintén távlati tervet dolgoztak ki, melynek egyik pontját képezi a he­tente egyszeri politikai „tízperc“. En­nek keretén belül a múlt évben a smi összes dolgozója felváltva beszámolt az elmúlt hét fontosabb bel- és kül­politikai eseményeiről. Ebben az év­ben újításként bevezették, hogy az egyes osztályok dolgozói számolnak be a részükről irányított dolgozók munkájáról. A kommunisták örömmel állapítot­ták meg, hogy az elmúlt évben elfo­gadott szocialista kötelezettségválla­lást a mezőgazdasági üzemek teljes mértékben teljesítették, sőt túltelje­sítették. Ebben természetesen nagy részük van a jini kommunistáinak is, akik a versenyt szervezték, rendsze­resen figyelemmel kísérték és érté­kelték teljesítését. Az értékelő gyűlés foglalkozott a gazdasági eredményekkel is. Kritiku­san mutatott rá az állattenyésztésben előforduló hibákra, főleg ami a tej­termelést illeti, mely az elmúlt évben ismét csökkent, s az egy tehénre eső fejési átlag mindössze 2759 liter volt. Milan Smolka mérnök, a smi igazga­tója szintén nagyon nyíltan bírálta azokat a hibákat, melyek az elmúlt évben előfordultak. Az 1974-es állami terv nagyon igé­nyes feladatok elé állítja a járás me­­­­zőgazdasági dolgozóit, ezek a felada­­­­tok azonban mind teljesíthetők. A szó­­­­ban forgó irányító szerv kommunistái­­ mindent megtesznek majd, hogy azok teljesítve is legyenek! A. G.

Next