Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-03-30 / 13. szám
I 1974. MÁRCIUS 30. • • XXV. évfolyam, 13. szám Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Ara: 1.— Kčs Kedvezőbb termelési feltételeket ф Árpát vetettek a búza közé ф Szállítóeszközök hiánya miatt nem kapnak elég műtrágyát ф A vetőmag is késve érkezik ф Gondot okoz a gyomirtószer beszerzése ф Sürgősen lucernamagra lenne szükségük ф A régi közmondás (Sándor, József, Benedek, zsákba hozzák a meleget) tudatában indultunk útnak. Bratislavát elhagyva zöldellő búzatáblák, rügyező fák, s az arcunkat cirógató meleg szellő hirdette a tavasz játékos leheletét. A csallóközi róna élénk zöld színben pompázott. Körútunk során tapasztalhattuk, hogy a gyerekek is megérezték a tavaszt. Az utak mentén csapatokba verődve, önfeledten golyóztak. Mert faluhelyen a gyerekek számára a golyózás jelenti a tavasz jöttét. Meg az, amikor a tyúkanyó a kiscsibéit féltő szárnya alá tereli. Mikor a ludak apró sárga fiókáikkal bearanyozzák a zöldellő réteket. Mikor az újszülött bárány, s a kecskegida nyakába piros szalagot köthetnek. TAVASZNÉZŐBEN Kiváncsiak voltunk, mi a szövetkezet irányítóinak a véleménye a korai ,.vendégről“. Dolný Báron (Albáron) Bogyai elvtárs, a szövetkezet elnöke elégedett a tavaszi munkák menetével. A búza gyomtalanítását megkezdték, s a 120 hektár tavaszi árpa is szépen soral. A kukorica alá a talajt előkészítették, amelyből az idén 200 hektárt vetnek. Cukorrépát 160 hektáron termesztenek, amelynek vetését a tavasz első napján kezdték el. Búzából 50, árpából 45, kukoricából májusi morzsáltan 60, cukorrépából pedig 450 mázsás hektárhozamra számítanak. Ha továbbra is kedvez az időjárás, s ha lesz elegendő mennyiségű csapadék, a terv reálisnak mondható. Figyelemre méltó az a tény is, hogy a szövetkezet már hatodik éve egymás után cukorrépából eléri hektáronként a 460 mázsát. Utunkat a komárnoi (komáromi) járásban folytattuk. Az igazi tavasszal a Duna mentén találkoztunk, ahol a gyümölcsösök virágtengerhez hasonlítottak. A haragoszöld levélzetű őszi repce pedig azt ígéri, hogy talán május végén elkezdhetik majd az aratását. A búci (búcsi) szövetkezet szőlészetében takaros asszony sereg szorgoskodott a szőlő metszésének a befejezésénél. A pincében éppen bort fejtettek, olyat, amelynek ősszel a maligán-cukor foka jóval húszon felül volt. Szinte hihetetlen, hogy a búéi határban, ahol hajdanában főleg „háromemberes bort“ készítettek, ma ilyen kitűnő nedűvel találkozhatunk. Természeesen, jó termés csak ott várható, ahol hozzáértően rakják le az alapokat. A két Barnáth (apa és fia) kiváló szakember, akik szeretik a szőlészetet, a szakmájukat szívügyüknek tekintik. Az eredmények pedig önmagukról beszélnek, hiszen tavaly a 43 hektáros középvezetékes szőlőről 137 mázsás átlaghozamot értek el, de voltak táblák, ahol 200 mázsa is termett hektáronként. A szép eredmények részben annak is köszönhetők, hogy minden munkát agrotechnikai határidőn belül végeznek el és nem sajnálnak a földtől a szervestrágyát sem. Négy évenként egy hektárra 500 mázsa istálló s évente 10 mázsa kombinált műtrágyát szórnak szét. AŠahy-i (Ipolysági) Vörös Lobogó nevű szövetkezetben Kajtár Pál agronómussal és Matyis István mechanizátorral beszélgettünk a tavaszi munkákról. Elmondották, hogy ez év januárjában egyesült a szövetkezet, s bizony nehézségekkel indultak: az 57 traktorból mindössze húsz volt üzemképes. Persze hozzáértéssel és egy kis önfeláldozással elérték, hogy az urógépek közül eddig már 49 üzemképes, s így minden munkát idejében tudnak elvégezni. A cukorrépa vetését március 19-én kezdték el az ipotyviski részlegen. Kísérletképpen 15 hektár miktormona H elnevezésű magot vetettek. Előnye, hogy termesztésénél nincsen szükség élőmunkára, ami 800 korona megtakarítást jelent hektáronként a szövetkezetnek. Cukorrépát az idén 120 hektáron termesztenek, s a tervezett 375 mázsás átlaghozamot még tíz mázsával szeretnék emelni. A többéves takarmányok, rétek, legelők fejtrágyázását is agrotechnikai határidőn belül végezték el. Érdemes még megjegyezni, hogy az egyesített szövetkeezt mákot 20, kukoricát 100, lencsét pedig öt hektáron termeszt magra. Befejezésül tehát elmondhatjuk, hogy a szép időt földműveseink mindenütt kihasználják. Gépek zajától hangos újra a határ. A vezetők és a tagság körében azonban némi aggodalom is uralkodik: vajon a szokatlanul enyhe tél után ránk köszöntő meleg idő nem bosszulja-e majd meg magát? — Ez a jövő titka, mert valóban lehet még mostoha időjárás. Ennek ellenére a sokéves tapasztalat azt igazolja: ki korán vet, rendszerint gazdag termést takarít be. ÓVÁRY PÉTER A tavaszi szárazságot a gabonafélék és az évelők a levicei (lévai) járásban is megsínylik. Már most legalább olyan kiadós esőre lenne szükség, amelynek következtében legalább 20—30 mm-nyi csapadék hullana a földre. Bár a búzát időben feltrágyázták, mégis néhány parcellán kevés az egyed, és félő, hiány miatt jelentős hogy a csapadékterületet fel is kell szántani. Eddig a Vef Ďúri Efsz egyik parcelláján kellett árpát vetni a búza közé. Természetesen, amíg az ősziek a csapadékhiány miatt kedvezőtlenül fejlődnek, a tavasziak a korai vetés következtében egyenletesen és gyorsan kelnek. Persze ezekre is el kellene már a langyos tavaszi eső. Pavel Bukoven, a járási mezőgazdasági igazgatóság főmérnöke eddig eléggé bizakodó és úgy véli, hogy sikerül teljesíteni az ötéves tervből eredő feladatokat. A szükségleteknek megfelelően változtattak a növénytermesztés szerkezetén. Ennek következtében a cukorrépa termőterülete 300, a hüvelyeseké 650 (ebből 300 hektár szója), a silókukoricáé pedig 1000 hektárral emelkedik. Több szálas takarmány termelése érdekében 4000 hektár rétet trágyáznak meg. Az adatok tehát azt bizonyítják, hogy az igyekezet megvan a járási szervek és a mezőgazdasági üzemek vezetői részéről a mezőgazdasági termelés fokozására. Azonban, amint később megtudtuk, ehhez nem minden esetben kedvezőek a feltételek. A főmérnök szerint a mezőgazdasági üzemek műtrágyaraktárai üresek. A 100 ezer hektár mezőgazdasági területtel rendelkező járásban úgyszólván nincs semmi műtrágya-tartalék. De a gyomirtószereket is késve kapják és a legtöbb esetben nem a legmegfelelőbb minőséget. Ezzel kapcsolatban, valamint a vetőmagellátásról a mezőgazdasági felvásárló és ellátó vállalat lévai üzemében kaptunk további felvilágosítást. Vida László mérnök, igazgatóhelyettes nem volt valami rózsás hangulatban, mert problémák merültek fel a sertéshús eladása körül. Gálos elvtárssal sorra hívták telefonon a húsfeldolgozó üzemeket, de mégsem tudták idejében elszállítani a mezőgazdasági üzemekből a felvásárolt hízósertéseket. A növénytermesztőknek is többnyire szállítási nehézségek miatt juttatják késve a műtrágyát. Jozef Krchnák és Jozef Píš, a felvásárló üzem dolgozója elmondotta, hogy sokat lótnak-futnak műtrágya, gyomirtószer és vetőmagbeszerzés miatt. A nagy hajsza közben megállapították, hogy Ostraván van elég mészsalétrom, azonban elszállításához nincs elég vagon. A Salai Duslo 80 vagon műtrágyával tartozik nekik. Aggasztja őket, hogy a vetőmag is elég lassan jut el a termelőkhöz. Üzemük eddig a szükséges 560 mázsa lencsevetőmag helyett csak 160 mázsát kapott. Lóbabból a vetőmaghiány 90, szójából szintén 90, borsóból pedig 100 mázsa. Már azon törik a fejüket, ha nem kapják meg idejében az ígért vetőmagot, akkor hazai forrásokból teremtik elő a szükséges mennyiséget. Persze ezek nem mindig a legjobb tulajdonságokkal és termőképességgel rendelkeznek. A járásban is csökken a mezőgazdasági dolgozók száma és ezért — a munkafolyamatok fokozottabb gépesítése mellett — egyre jobban előtérbe kerül a vegyszeres gyomirtás is. Sajnos, ezen a szakaszon is komoly problémák vannak. A mezőgazdasági üzemeknek például 500 mázsa Lassú gyomirtószer kellene, de csak 60 mázsát kapnak. De Aretitből és Burexből sincs elég. Máris megtették az intézkedéseket, hogy a gyomok nagy részét mechanikus módon irtják, és esetleg brigádmunkásokat biztosítanak az egyelési és ápolási munkákhoz. A határszemle alkalmából meggyőződtünk róla, hogy vezetőket, beosztottakat egyaránt fűti a lelkesedés és felelősséget éreznek az igényes feladatok teljesítéséért. Az előző évekhez viszonyítva sokkal jobb feltételeik vannak a termeléshez, azonban, amint megemlítettünk néhány példát, vannak olyan hiányosságok is, amelyek egyrészt elkedvetlenítik a termelőket, másrészt kedvezőtlen hatással lehetnek a hektárhozamokra. Rugalmasabb szervezéssel, a legtöbb problémát kedvezően lehetne megoldani. A levicei járás például más járásoknak árpavetőmagot kínál, de ugyanakkor nincs elég lucernavetőmagja, tehát szívesen venné a kölcsönös kisegítést. Egyébként elég paradox helyzet ez, mert a múltban viszont épp ebben a járásban jónéhány essz nem tudta értékesíteni a lucerna-vetőmagot. Ez a példa is bizonyítja: valahogy országos méretben is nehezen hangoljuk össze a termelést a szükséglettel. Sajnos az előforduló problémáknak csak az egy részét oldhatjuk meg menetközben. Viszont a tavaszi startolásból levonhatjuk a tanulságokat és ezek alapján jobban felkészülhetünk a növényápolási és aratási munkákra. BALLA JÓZSEF Az elmúlt napokban sokan tevékenykedtek a HaidúBúcsi Efsz hatalmas szőlőtábláin. A jó termés érdekében a férfiak a szőlő istálló trágyázásával foglalatoskodtak. A szorgoskezű asszonyok pedig az utolsó tőkéket metszették. Délidőben leültek egy fél órácskára „az édes anyaföldre“ és terefere közben élvezték a kellemes napsütést. Fotó:tt- Lapunk tartalmából Az új ember kovácsai Jelentős évfordulók jegyében Mi újság a felnőttoktatás körül? Nincs megállás! Több figyelmet a hüvelyeseknek! Tudományosan megalapozott termelés követelménye: az igényeknek megfelelő szolgáltató-hálózat kiépítése Az üzemirányítás időszerű kérdései A tudományos-műszaki ismeretbázis igénybevételével: többet, jobbat, kisebb költséggel! Tapasztalataink a kukorica-hibridek termesztésében A nagy fehérje tartalmú kukorica termesztésének kutatási eredményei A gabona és a kukorica növényvédelme Az anyátlan méhcsaládok tavasszal A vadgazdálkodásban is tervszerűen! Tudnivalók a pontyról