Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-04-27 / 17. szám

2 a közelmúlt napok jelentős ENSZ eseményei közé tartozik az VI. rendkívüli közgyűlése, ahol fontos, aktuális kérdéseket vitattak meg. A rendkívüli ülésszak első az ENSZ történetében, amelyen gazda­sági kérdésekkel foglalkoztak. Ez azt bizonyítja, hogy az ENSZ-tag­­államok, különösen a fejlődő or­szágok egyre nagyobb jelentőséget tulajdonítanak a gazdasági kérdé­sek ENSZ-ben történő megtárgya­lásának. A jelenlegi nemzetközi helyzet lehetővé teszi, hogy a fontos nem­­zetközi problémákat politikai tár­gyalásokkal és kölcsönösen elfo­gadható megállapodásokkal oldják meg. Ez érvényes a gazdasági kér­désekre és az eltérő társadalmi rendszerű államok közös gazdasági együttműködésének fejlesztésére is. Az új gazdasági világrend meg­teremtéséért Az ENSZ közgyűlése rendkívüli időszakának lefolyását és eredmé­nyeit a szocialista államok érde­keinek szempontjából kedvezően lehet megítélni. Számos fejlődő or­szág küldöttsége felszólalásában tárgyilagosan beszélt gazdasági fejlődésének lehetőségeiről. So­kan és határozottan szót emelnek a fejlődő országok nyersanyagfor­rásai rablógazdálkodásszerű ki­használásának gyarmatosító és neokolonista formája ellen. Eddig sohasem tapasztalt mértékben szálltak szembe a fejlődő orszá­gok gazdasági függetlenségét aka­­dályozó nemzetközi monopóliumok tevékenységével. Az általános vita azt is feltárta, hogy az energiavál­ság és kísérőjelenségei nem okai, hanem tünetei a kapitalista világ­­gazdasági rendszer általános válsá­gának. A vezető tőkés országok képvise­lői az energiaválságot és az olaj árának „szédületes emelkedését“ igyekeztek minden baj és probléma okozójaként a vita központjába ál­lítani. A fejlődő országok képvise­lői viszont meggyőző adatokkal alátámasztva statisztikái mutatták ki, hogy több mint két évtizede már mesterségesen alacsony szin­ten tartott olajárak nagy szerepet játszottak a legfejlettebb tőkés or­szágok gazdasági fejlődésében és a kooperáció terjesztésében, ám az olcsó üzemanyag javította a fejlődő semmivel sem országok nyo­morgó néptömegének sorsát. A harmadik világ képviselői azt megállapításukat is megcáfolhatat­a­lan tényekkel, adatokkal húzták alá. Bebizonyították, hogy az ENSZ által meghirdetett „fejlesztési év­tizedben“ tovább szélesedett a sza­kadék a nyersanyag importáló tő­kés országok és a természeti kin­cseket exportáló fejlődő országok népeinek életszínvonala között. A vitából kitűnt, hogy a fejlődő or­szágok többsége immár felismeri azt, amit a szocialista országok képviselői már korábban és ezen az ülésszakon is nyomatékosan hangoztattak. Nevezetesen azt, hogy a politikai függetlenség kiví­vása után fontos lépés a gazdasági, társadalmi és politikai független­ség megalapozása. Tudatában van­nak annak is, hogy a gazdasági függetlenségnek és gyarmati rend­szertől örökölt elavult társadalmi struktúrák demokratikus és forra­dalmi átalakításának előfeltétele­­ a nemzeti erőforrások birtokba vétele. A szocialista államok küldöttsé­gei felszólalásaiban felvázolták el­képzeléseiket a nyersanyagokkal és a fejlesztéssel összefüggő kér­dések megoldásáról. Emlékeztettek a KGST 25 esztendeje alatt elért eredményekre, arra, hogy a KGST keretében a tagállamok megoldot­ták a gazdasági szintkülönbség ki­­egyenlítésének és az egyes orszá­gok népgazdaságfejlesztésének szá­mos problémáját. Sok még az ellentét, a megoldat­lan kérdés. Egy azonban tény: el­érkezett az ideje egy igazságosabb új gazdasági világrend megterem­tésének. —H— SZABAD FÖLDMŰVES 1974. április 27 A nők a politikai és közéleti munkában helytállnak Az elmúlt napokban tartották meg Prágában a Csehszlovák Nőszövetség országos kongresszusát. A nőmozgalom 600 ezer tagját 540 küldött képvi­selte. A fő beszámolót Gusta Fučíková terjesztette elő. Az első napon felszólalt Jozef Korčák, a CSKP KB elnökségének tagja, a Szövetségi Kormány alelnöke, a küldöttség vezetője. Beszédében nagyra értékelte a nők részvételét a politikai, társadalmi és gazdasági munkában. Hangsúlyozta, az elmúlt időszak bizonyította, hogy a nők milliói becsülettel teljesítik feladataikat a munkahelyeken, a közéletben, a családi életben és az ifjú nemzedék­ nevelésében. A kongresszuson felszólalt Gustáv Husák elvtárs, a CSKP KB főtitkára is. Beszéde bevezető részében köszönetet mondott mindazért, amivel az asszo­nyok az iparban, a mezőgazdaságban, az oktatásügyben, a kulturális mun­kában, a kereskedelemben és a társadalmi, valamint a gazdasági élet külön­böző szakaszain végeztek a szocialista építőmunkában. Leszögezte, hogy a nők maximális elkötelezettségét célzó igyekezetnek mélyreható értelme is van. Marxista-leninista tanainkból eredő egyenes követelmény, hogy a nők a lehető legnagyobb mértékben vegyenek részt mindenben, amit a szo­cialista államban alkotunk, gyakorlatilag megvalósítunk és a jövőben ter­vezünk. A küldöttek jóváhagyták a Csehszlovák Nőszövetség új alapszabályzatát és a kongresszus határozatát, amely a világ összes nőit fokozottabb béke­harcra szólítja fel. Mindkét dokumentum hangsúlyozza, hogy a nőket az eddiginél még jobban bele kell kapcsolni a politikai, gazdasági és társa­dalmi életbe, és ezzel egyidejűleg jobb feltételeket kell számukra terem­teni, hogy gyermeknevelési hivatásukat teljesíthessék. A­z elmúlt hét legjelentősebb po­­litikai eseménye a Varsói Szer­ződés Politikai Tanácsadó Testületé­nek Lengyelország fővárosában meg­tartott ülése volt. A szocialista orszá­gok a legmagasabb szintű küldöttsé­gekkel képviseltették magukat, ame­lyet a tagállamok vezető pártjainak fő, illetve első titkárai vezettek. A Politikai Tanácsadó Testület ülé­sének képivelői megvitatták az euró­pai biztonság, a nemzetközi feszültség további enyhülésének összefüggő idő­szerű kérdéseit és a világpolitikai helyzet alakulását. Megállapították, hogy a különböző társadalmi rend­szerű államok békés egymás mellett élésének elve mind szélesebb mérték­ben érvényesül. A Politikai Tanácsko­zó Testület ülésének résztvevői ugyan­akkor megállapították, hogy a nem­zetközi feszültség enyhülésének ellen­felei, a „hidegháború“ bajnokai, az imperializmus és a reakció erői nem­esi megállapodásoknak valamennyi aláíró fél által való pontos és feltét­len teljesítésére irányul. A tanácskozáson megvitatták a chi­lei helyzetet is. Határozottan követe­lik, hogy vessenek véget az ENSZ ok­mányaiban rögzített emberi jogok dur­va megsértésének, a chilei hazafiak üldözésének. Felhívják a világ orszá­gait és a nemzetközi közvéleményt, hogy támogassák a chilei haladó erő­ket. A tanácskozáson résztvevő orszá­gok kifejezték meggyőződésüket, hogy a feszültség enyhülését ki kell ter­jeszteni valamennyi földrajzi övezetre. A béke megőrzése egyaránt érdeke a nagy- és kisállamoknak, függetlenül attól, milyen társadalmi-politikai rendszerhez tartoznak. A tanácskozás résztvevői megállapították, az el nem kötelezett mozgalom erősödő szerepét a nemzetközi ügyekben, s kifejezésre juttatták, hogy kedvezően ítélik meg az el nem kötelezett országok politi- Sikeresen teljesítjük a tervet A Szlovák Nemzeti Tanács mező­­gazdasági és élelmezésügyi bizottsága 24. ülésén foglalkozott a kormány 1971. december 20-i programnyilatko­zatából eredő feladatok teljesítésével a mező-, erdő- és vízgazdálkodás, va­lamint az élelmiszeripar szakaszán. Az elhangzott beszámolókból és vita­felszólalásokból kiderült, hogy általá­ban sikeresen teljesítik a kitűzött ter­veket, azonban néhány szakaszon le­maradás észlelhető, amely kedvezőt­lenül hathat az ötéves terv utolsó két évi feladatok teljesítésére. A negatív jelenségek közé tartozik, hogy lassú ütemben fejlesztjük az ön­tözőrendszereket, annak ellenére, hogy az utóbbi években egyre na­gyobb károkat okoz a csapadékhiány. A vizek szennyezettségének mértéke is igen aggasztó. A múlt évben a szű­rőberendezések üzembehelyezésének tervét mégis csak 52 százalékra telje­sítettük. Az élelmiszeripar szakaszán kevés az olyan közepes nagyságú fel­dolgozó és hűtőközpont, amelyet több műszakban lehetne üzemeltetni. An­nak ellenére, hogy a mezőgazdaság­ban a megmozgatott termény és ter­mék mennyisége kétszer annyi, mint egy fél évtizeddel ezelőtt, a mezőgaz­dasági üzemek mégsem kapnak elég nagyteljesítményű szállítóeszközt. tak A képviselők részletesen foglalkoz­az állattenyésztés fejlődésével. Megállapították, hogy bár az állatállo­mány létszáma a múlt évben az 1972-es szinthez képest több, a terv­hez viszonyítva 3000 tehénnel, 12 ezer sertéssel (ebből 3000 az anyakoca), 65 ezer juhkal és 36 ezer tyúkkal tartunk kevesebbet. Az állatállomány számának gyarapítására tehát meg kell ragadni minden alkalmat. Az idei első negyedévi adatok azt bizonyítják, hogy a mezőgazdasági üzemek példásan teljesítik szerződé­ses eladási terveiket. A múlt év ha­sonló időszakához viszonyítva, közellátás számára 4614 tonna mar­­­ha- és sertéshússal, 1165 tonna ba­romfihússal, 19 281 000 liter tejjel és 7 millió 452 ezer tojással vásároltunk fel többet. —b— A népek békéjéről, biztonságáról tanácskoztak tették le a fegyvert, megkísérlik fé­kezni és akadályozni a népek vágyai­val egybevágó enyhülési folyamato­kat. Megelégedéssel nyugtázták azt is, hogy Európában a feszültség enyhü­lése terén történt előrehaladás, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívásához vezetett, és ez az értekezlet valamennyi európai ország népének és kormányának kö­zös ügyévé vált. A tanácskozó testü­let ülésének résztvevői ismételten megerősítik azt a véleményüket, hogy célszerű lenne az össz-európai érte­kezlet zárószakaszát és dokumentu­mainak aláírását a legmagasabb szin­ten megszervezni. Ez megfelelne az esemény történelmi fontosságának és hangsúlyozná az össz-európai értekez­let által elfogadott határozatok és do­kumentumok Európa jövője szem­pontjából való rendkívüli jelentőségét. A Politikai Tanácsadó Testület részt­vevői megvizsgálták a közép-keleti helyzetet, s egységesen, teljes szoli­daritásukat fejezték ki az arab népek­nek az imperialista agresszióval szem­ben, az izraeli csapatoknak az összes megszállt arab területről való kivoná­sáért, a Palesztina arab népe törvé­nyes jogai biztosításáért folytatott igazságos harcában. Kifejezésre jut­tatták, hogy teljes mértékben támo­gatják a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormányát és a Dél-vietnami Köztársaság ideiglenes forradalmi kormánya irányvonalát, amely a pári­kájának imperialista ellenességét, ü­d­­vözlik az enyhülést, a háború és az agresszió ellen, a békéért és a népek nemzeti függetlenségéért folytatott küzdelemben. Az ülésen résztvett tagállamok kép­viselői ismételten megerősítették vál­tozatlan állásfoglalásukat, hogy ké­szek a Varsói Szerződés szervezetének megszüntetésére, egyidejűleg az At­lanti Szövetség megszüntetésével, vagy — első lépésként — azok kato­nai szervezetének felszámolása után. Ugyanakkor kijelentették, amíg fenn­marad a NATO és nem lesznek haté­kony intézkedések a leszerelés terén, addig a Varsói Szerződés tagállamai elengedhetetlennek tartják védelmi képességük erősítését és ebben a vo­natkozásban a szoros együttműködés fejlesztését. A Politikai Tanácsadó Testület ülé­sén, amely a testvéri barátság és együttműködés légkörében zajlott le, három fontos nyilatkozatot fogadtak el. A nyilatkozatok a Közép-Kelet igazságos békéjéért, a vietnamiak nemzeti érdekének biztosításáért szállnak síkra és fejezik ki a Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanács­kozó Testületének álláspontját. Kifej­tették álláspontjukat a chilei helyzet­tel kapcsolatban is, amelyben felhív­ják a haladást, a béke útját egyengető államokat, hogy segítsék elő az ön­kénynek és a demokraták üldözésének megszüntetését a sokat szenvedett országban. huszonöt év nagyon jelentős idő­­■ [UNK] szak­vállalatunk életében. A jubileum lelkesítőleg hat a dolgozók munkájára. A Príroda elődje, az Oráč Könyv­kiadó a Szlovák Földművesek Szövet­sége Elnökségének elhatározásából született 1949. április 27-én, tehát ab­ban az időszakban, amikor az első szövetkezetek megkezdték mezőgaz­daságunk forradalmi átalakítását. Tu­lajdonképpen ezzel a nappal kezdő­dött mezőgazdasági sajtónk mennyi­ségi és minőségi fejlődése is, mely jelentősen kivette részét a szövetke­zetek megalakításából és gazdasági szilárdításából. Az írái tevékenységének már az első szakaszában átveszi a Rolnický hlas, Slovenský ovod­nár, a Vinohrad­ník, Slovenský Veelár, Poľovnický ob­zor és a Slovenský Rolnik című la­pok kiadását. A későbbiek folyamán a Brázda Kiadótól a Slovenka című hetilapot is átveszi, és összevonja a szervezetek és egyesületek kiadóit, így az Órás tovább fejleszti kiadói tevékenységét és a Slovenské pôdo­hospodárstvo, Štátne lesy, Polana, Štátne majetky, Družstevná výroba, Družstevný obzor, Družstevník, Szabad Földműves és a Szövetkezeti Terme­lés című lapokat is kiadja. A periodi­kus sajtó ilyennemű koncentrálása után az Órái már 1949-ben 15 lapot jelentetett meg. A kiadóvállalat azonban nem ma­radt csupán az említett tevékenység­nél. A Szlovák Földművesek Egységes Szövetségének Elnöksége 1949 július 13-i gyűlésen egyetért azzal az elkép­zeléssel, hogy a prágai Brázda, mint idősebb és tapasztaltabb partner 12, a mezőgazdaság alapjaival foglalkozó kézikönyvet adjon ki szlovák és cseh szerzők tollából. A Brázda segítségé­vel az Orác még 1949-ben a tervezett 12 könyv helyett 32-t ad ki, melyek segítségével a kis és középparasztok elmélyíthették szaktudásukat. Az Oráč első nyomtatványai közé a földművesek részére kiadott gya­korlati könyvecskék tartoztak, mint például a Tarlóhántás, Munkaver­sennyel a termelés fokozásáért. Véd­jük erdőinket a tűztől, Hajdanában és ma, A legelők helyes kihasználá­sa stb. Az, hogy az Oráő tevékenysé­ge a kezdeti időszakban elsősorban a terjedelmileg kisebb könyvekre, szak­­brozsúrákra irányult, abból adódott, hogy az ily formában kiadott isme­retterjesztő anyagok, melyek röviden, szabatosan, érthető stílusban adtak választ a gyakorlati kérdésekre — anyagilag valamennyi mezőgazdasági dolgozó részére hozzáférhetővé vál­tak — ezenkívül előállításuk is ol­csóbb, gyorsabb volt. Összefüggött ez továbbá a földművesek és a többi ol­vasó szaktudásával is. A kiadott könyvek közül elsősorban az orosz nyelvből lefordított művek voltak ér­tékesek, melyek a kolhozok tapasz­talatairól számolnak be, s e tapaszta­latokat földműveseink felhasználhat­ták saját munkájuknál és könnyebben tájékozódhattak a közös gazdálkodás bonyolult kérdéseiben. Az akkori szovjet fordítások közül elsősorban Stejman: Hogyan létesült a karavaje­­voi rekord­csorda, Dubkoveckij: Ho­gyan építettük kolhozunkat, Mozolov: Agrotechnika, Angelina: A kolhoz­földek emberei, Nyikolajeva: Az ara­tás, Denisov: Munkaszervezés a szar­vasmarha-farmon, Momme-Novikov. Általános zootechnika stb. c. művek érdemelnek figyelmet. Ezerkilencszázötvenháromban kezd­ték szervezni az állami könyvkiadó­kat. Az Oráč tevékenységét 1953. ja­nuár 1-től a prágai Állami Mezőgaz­dasági Könyvkiadó bratislavai üzeme vette át. A volt Mezőgazdasági Meg­bízotti Hivatalban úgy döntöttek, hogy lehetséges, sőt gazdaságilag elő­nyös is, ha a szakfolyóiratokat orszá­gos méretben adják ki, így is történt. Az érdekszövetségek folyóiratait ös­­­szevonták a Prágában kiadott orszá­gos folyóiratokkal. A Rosnický hlas, és a Rolnická nedeľa című hetilapok fúziójából született a Rolnické novi­ny, mely eleinte heti kétszeri, majd háromszori kiadásban jelent meg. Az Állami Mezőgazdasági Kiadó még a következő sajtótermékeket jelentette meg: — Szabad Földműves, (a magyar me­zőgazdasági dolgozók hetilapja) — Družstevná výroba, (kéthetente megjelenő szaklap a szövetkeze­tek funkcionáriusai részére) — Szövetkezeti termelés, kéthetente megjelenő magyar lap) — Poľana, (az erdőtermelésben dol­gozók szaklapja — (1954. január 1-től a Les nevet vette fel) A mezőgazdasági sajtóban beállott változás kedvezőtlenül befolyásolta az érdekszövetség sajtótermékeinek terjesztését és kihasználását, ezért már négy év múlva ismét megjelen­nek az eredeti lapok. Hogy ez men­­nyire indokolt volt, azt legjobban a folyóiratok jelenlegi magas példány­száma bizonyítja. Az említett átszervezés a könyvkia­dói tevékenységet lényegesen nem be­folyásolta. Néhány új könyvsorozat is született. Pl. A növénytermesztés és állattenyésztés, Ökonómia, Gépesí­tés, Erdészet és vadászat, továbbá tankönyvek, aktualitások és néhány magyar kiadvány is napvilágot látott. A könyvkiadói tevékenység úgy­ volt irányítva, hogy a lehető legjobban segítse falvaink kulturális életének fejlődését a mezőgazdasági dolgozók szakmai műveltségét. Az élenjáró egységes földművesszövetkezetek és állami gazdaságok kimagasló ered­ményeinek népszerűsítésével hozzá­járuljon a szövetkezeti gazdálkodás színvonalának emeléséhez. Szlovák írta: Juraj Ferenčík és cseh szerzők tollából megkezdő­dött az igényesebb művek kiadása is. Elsősorban Maloch: Takarmányozás, Hlaváč és Bojüansky: Burgonya, Szal­­din: Rostnövények, Kováč: Juhte­nyésztés, Fiséra: Tervezés a szövet­kezetekben, Herzig: A gazdasági ál­latok takarmányozása és a racionális hústermelés stb. c. könyvek érdemel­nek figyelmet. Ezeket és más szakkiadványokat a mezőgazdasági középiskolák, valamint a nitrai főiskola diákjai is felhasz­nálták tanulmányaiknál. A szlovákiai kiadók önállósága és felelőssége megszilárdításának szük­ségessége, valamint a nemzeti könyv­­kultúra fejlődése érdekében újabb változásokat eszközöltek a kiadóvál­lalatok szerkezetében. Ezerkilencszázötvenöt július 1-én megalakult a Szlovák Mezőgazdasági Kiadóvállalat, mely a könyvkiadáson kívül folyóiratokat és a mezőgazdasá­gi üzemek és szervezetek részére űr­lapokat és egyéb nyomtatványokat is kiad. A Szlovák Mezőgazdasági Kiadó az időszakos és nem periodikus sajtó­termékeket csak 1956-ig adja ki. Ezerkilencszázötvenhét január 1-vel megalakult a Mezőgazdasági Kiadó, mely a mezőgazdasági folyóiratok és aktualitások kiadását is átvette. A vállalat további kiadói tevékeny­ségét már lényegesen nem befolyá­solták egyéb szervezési tényezők, in­kább csak a mezőgazdaság fejlődése, különösen a szakosítás és az integrá­ció, valamint az ebből adódó változá­sok a termelés és a munkaerők ös­­­szetételében. Ebben az időben a kiadó egyik leg-­ huszonöt éves a

Next