Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-05-11 / 19. szám

1974. MÁJUS 11. XXV. évfolyam, 19. szám Ara: 1.— К és­zz SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja ■ - MATYASFÖLD élenjáró szövetkezetében Átvették a vörös vándorzászlót A kiváló munka magas szintű tár­sadalmi elismerése — legyen az egyé­né, vagy kisebb-nagyobb közösségé — mindig örömet, felemelő érzést fa­kaszt. Sőt, mi több, még összehangol­tabb erőfeszítésekre kötelez. A céltudatos jó munka ilyenfajta értékelése és becsü­lése társadalmi rendünk sajátossága, mint tömegmoz­­gósító tényező. Gyakorlati példájával a mezőgazdaságban is találkozhatunk. Legutóbb — vagyis a múlt hét pén­tekén — a galántai járás tiszicei ( nádszegi) szövetkezetének derék, szorgalmas tagjai, a termelés „sorka­tonái“ ünneplőbe öltözve, zsúfolásig megtöltötték az új művelődés házát, hogy szemtanúi lehessenek annak a meghitt, örömteljes pillanatnak, ami­kor vezetőik — Nagy István essz­­elnök és Juhos Árpád pártelnök — át­veszik Németh Jenő mérnöknek, a me­zőgazdasági és élelmezésügyi minisz­ter helyettesének kezéből az 1973. évi kiváló munkájuk elismerésének szim­bólumát, vagyis a CSSZSZK kormá­nyának, a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalom Központi Tanácsának és a Szövetkezeti Földművesek Csehszlo­vákiai Központi Bizottságának vörös vándorzászlaját. Ezt a meghitt, ünnepélyes pillana­tot megragadva, a párt központi, ke­rületi és járási küldöttségeinek kép­viselői — Ladislav Cupík, P. Žiak mérnök és J. Zelman mérnök — nagy­ra becsülték az illető szövetkezet tag­jainak áldozatkészségét, becsületes helytállását és a tervfeladatok túltel­jesítésére irányuló erőfeszítéseit, majd friss erőt, jó egészséget kívántak a további sikerek eléréséhez. És most röviden tekintsük át a ne­gyedszázados jubileumát ez év augusz­tusában ünneplő szövetkezet fejlődé­sének főbb mozzanatait, s az utóbbi években elért kiemelkedő eredménye­ket. Huszonöt évvel ezelőtt (1949. május 2-án) alakult az előkészítő bizottság, s ugyanezen év októberében már I. típusú szövetkezet gazdálkodott 121 hektár szántóföldön, s ötvenegy au­gusztus 15-én már III. típusúvá ala­kult, s a következő évben már több mint kétezer hektáron gazdálkodtak. A helyi pártszervezet tagjai nagy erő­feszítéseket tettek annak érdekében, hogy a nagyüzemi gazdálkodás fejlett termelési-üzemszervezési módszerei gyakorlatilag érvényesüljenek. Döntő változás azután következett be, ami­kor a különböző termelési ágazatok­ban pártcsoportok létesültek, s a kom­munisták termelés iránti felelősség­­érzete ily módon elmélyült, ugyanak­kor a párt vezető szerepe is hatványo­­zottan érvényesült. Ebben a szövetkezetben a szocia­lista munkaversenynek már többéves a hagyománya. Az értékes, jól általá­nosítható tapasztalatokat eredménye­sen hasznosítják, főleg a szocialista brigád címért versenyző munkaközös­ségek: a nyolc csoport 36 főt számlál összesen, s ez állattenyésztés szaka­szain működik. Ezek a termelési egy­ségek naprakészen tudják, hányadán állnak feladataik teljesítésével, illetve túlteljesítésével. Erről a versenytábla is rendszeres áttekintést nyújt. Az anyagi érdekeltség nagyon figyelemre méltó megoldása érvényesül, szorosan összehangolva a versenyfeltételekkel, amelyek betartása minőségi változást eredményez, mind a termelés szaka­szán, mind a dolgozók gondolatvilá­gában. Most pedig néhány beszédes szám, ami az utóbbi 3 év fejlődését példáz­za: míg a mezőgazdasági bruttó­ ter­melés 1970-ben összesen 28 931 000 korona volt, a múlt évben már 36 mil­lió 306 ezer korona, s az 1974. évre a terv 24,4 százalékos emelkedést irá­nyoz elő. Érdemes megemlíteni: az egy állandó dolgozóra jutó mezőgaz­dasági bruttó­ termelés az 1970. évihez viszonyítva mintegy 25 ezer koronával emelkedett. Az utóbbi három évben a piaci termelés emelkedése 129,7 szá­zalékot mutat. Legmagasabb az index — 165,3 % — az alapeszközök érté­kének növekedése szakaszán, amely 27 398 000 koronáról 45 219 000 koro­nára gyarapodott. Minőségi fejlődés tapasztalható a növénytermesztésben, ami főleg az egyre korszerűbb növényvédelemnek, a szakszerű tápanyagutánpótlásnak, s nem utolsó sorban a jó szakember- és műszaki gárdának köszönhető, az élen Juhos Dezső agronómussal. S ter­mészetesen, döntő szerepet játszik még e legjobb vetőmagfajták megvá­lasztása. S itt jön a legmagvasabb mondat: búza, dohány, szőlő termesz­tésében tavaly járási elsőséget vívtak ki, kendertermesztésben meg szlová­kiai méretben az elsők (ez utóbbit 100 hektáron termesztették, 99,6 má­zsa hektár hozamátlaggal, 92 százalé­kát I. osztályú áruként értékesítet­ték). Zöldségtermesztésben a tisztes III. helyet érték el, hektáronkénti 58 ezer korona bevétellel. Persze, tennivaló bőven akad még ebben a szövetkezetben is, amely nem­csak a járásban élenjáró, hanem más járások közös gazdaságainak vezetői is értékes tapasztalatokkal távozhat­nának innen. Mi az, amire a fő figyel­met kell összpontosítaniuk? Mármint a nádszegi szövetkezet vezetőinek! Ez a tejtermelés, valamint a szövetkezeti tagok szakmai-politikai tudásgyarapí­tása. Ami pedig a dolgozók munka- és életkörülményeinek javítását illeti, ezen a téren az utóbbi három évben nagyon sokat tettek (Szlovákia szö­vetkezetei közül a tíz legjobb közé tartoznak ebben a vonatkozásban). Nagy István efsz-elnök, a vörös vándorzászló átvételekor arról bizto­sította párt- és mezőgazdasági irányí­tó szerveink képviselőit — a szövet­kezet valamennyi tagja nevében —, hogy lankadatlan szorgalommal lát­nak hozzá további igényes feladataik teljesítéséhez, mert a kormány vörös vándorzászlaja még nagyobb erőfeszí­tésekre kötelezi valamennyiüket. A vándorzászlóátadási meghitt ün­nepséget a helyi iskola pionírjai, a SZISZ-tagok, a Vöröskereszt-szervezet 38 tagú női énekkara és a CSEMADOK helyi szervezetének — már a televízió műsorában is szereplő — citeraegyüt­­tese tartalmas kulturális műsorral gazdagította. S mit tesz a helyi nemzeti bizott­ság? Bizony nem tétlenkedik! A kép­viselők és a honpolgárok bevonásával első helyett vívott ki a járási város és községcsinosítási versenyben. E hét elején a bratislavai Várban vették át a társadalmi elismerést jelentő dísz­­oklevelt és az azzal járó 100 ezer ko­ronát a kormány képviselőinek kezé­ből. N. Kovács István Németh Jenő mérnök, miniszterhelyettes átnyújtja a szövekezet elnökének és pártelnökének a kiváló munka elismerésének szimbólumát — a vörös vándorzászlót. Fotó: St. Barčák ben. —tt— Az utóbbi évtizedekben óriási lépésekkel haladt előre a me­zőgazdasági termelés gépesíté­se. A munkafolyamatok jelentős részét mind a növény- mind az állattenyésztésben gépek, gép­sorok végzik. Persze még min­dig vannak olyan fontos tenni­valók, ahol a kézi munka pótol­hatatlan. Ezek közé tartozik — napjaink egyik legfontosabb munkája — a különféle palán­ták kiültetése. A nem éppen könnyű feladat oroszlánrészét a lányaink és asszonyaink vég­zik a mezőgazdasági üzemek­ _i_ Lapunk tartalmából Fordulat Portugáliában Tizenhatan kezdtük ... Jobb munkával, szebb környezetben Életünk lelke Készül a Magyar—szlovák—cseh mezőgazdasági szótár Nem lépnek kettőt egy nyomba Nagyobb igények a gépekkel és pótalkat­részekkel szemben Törődjünk a zöldség értékesítésével és raktározásával Tokaj-hegyalja szőlészetének jövője w Harmincnyolcezer lúd és liba egy szövetkezetben Ludak helyett nyulak Az akác jó kihasználásáért Amit a csukáról tudni illik

Next