Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-05-25 / 21. szám
1974. MÁJUS 25. XXV. évfolyam, 21. szám ára: 1.— Kčs Szabadföld mives Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja П Д CSEP IX. kongresszusának huszonötödik évfordulójára ÍRTA: PATHÓ KÁROLY, FŐSZERKESZTŐ A forradalmi munkásosztályunk Februári Győzelme végérvényesen meghiúsította azoknak a társadalmi rétegeknek a terveit, akik a politikai életben és az államirányításban való részvételüket a kizsákmányolók pozícióinak megszilárdítására, a kapitalista társadalmi rend felújítására, vagyis a szocialista fejlődést sürgető össznépi mozgalom elfojtására szerették volna kihasználni. A társadalmunk fejlődését fékező társadalmi rétegek teljes vereségével egyidőben eltűntek azok az akadályok is, amelyek késleltették hazánkban a szocialista átalakulás történelmi jelentőségű programjának körvonalazását, gyakorlati megvalósítását. Csehszlovákia Kommunista Pártjának új korszakot nyitó IX. kongresszusa tehát olyan időszakban ülésezett, amikor hazánk munkásosztálya, a dolgozó parasztsággal és az összes haladó erőkkel való szilárd harci szövetségben, magabiztosan és következetesen gyakorolta osztályhatalmát. Pártunk IX. kongresszusának történelmi jelentősége abban van, hogy a szocializmus építésének marxista-leninista alapelveihez igazodva és a nemzeti sajátosságok figyelembe vétele mellett, egyértelműen állásfoglalt társadalmi és gazdasági életünk szocialista átalakulása mellett és bölcs előrelátással határozta meg azokat a feladatokat, amelyek a szocializmus építésének első szakaszában megoldásra vártak. Pártunk, mint a kibontakozó szocialista társadalmunk vezető ereje, tudatában volt annak, hogy a kivívott hatalom állandósításának egyik nélkülözhetetlen előfeltétele a munkásosztály és a parasztság harci szövetségének további szilárdítása, valamint az, hogy a társadalom átalakulását az életszínvonal tervszerű emelkedése is kísérje. A szocializmus építésének programját körvonalazó kongresszus idején az iparunk már szocialista jelleget öltött. Ezzel szemben a mezőgazdaság — nagybirtokok kisajátítása és a földreform ellenére — magán viselte a kapitalista társadalomban kialakult jellegét. Határozottan érzékelhető volt, hogy a szétfordácsolt mezőgazdaságban meghonosodott kistermelői mód mindjobban fékezi a meglévő szocialista ipar fejlődését. Egyrészt azáltal, hogy rengeteg munkaerőt köt le, másrészt pedig azért, mert képtelen az ipar részére biztosítani a mezőgazdaságból származó nyersanyag-szükségletet. Magától értetődik az is, hogy a társadalmunk szocialista átalakulásától a lakosság döntő többsége életszínvonalának lényeges emelkedését várta. Az életszínvonal emelkedése, amely elképzelhetetlen élelmiszerbőség nélkül, hatványozott igényeket támasztott a mezőgazdasággal szemben. Ezzel szemben a tények — a gyenge termelési eredmények — arra utalta, hogy a felaprózott egyéni gazdálkodás mellett nem számolhatunk a mezőgazdasági termelés lényeges növekedésével, s így azzal sem, hogy mezőgazdaságunk kielégíti a szüntelenül növekvő társadalmi igényeket. A hagyományos kisparaszti termelési módnak a szentesítése tehát törvényszerűen gátolta volna az össztársadalmi érdekek érvényesülését, de ugyanakkor konzerválta volna a parasztság vagyon szerinti rétegeződésével járó ellentéteket és a falusi dolgozók többségének rendkívül nehéz munka- és életkörülményeit. Ezért joggal hangsúlyozta Klement Gottwald azt a történelmi igazságot, hogy „A falu szocializálása nélkül nem lesz nálunk szocializmus!“ Dolgozó parasztságunk csak tisztelettel és hálával emlékezhet vissza pártunk IX. kongresszusára, amely egyik legfőbb feladatként tűzte ki a mezőgazdasági termelés kollektivizálását, az egységes földművesszövetkezetek megalakítását, tehát a korszerű szocialista nagyüzemi termelés meghonosítását mezőgazdaságunkban. A jelenlegi kulturált munka- és életkörülmények mellett szinte hihetetlennek tűnik, hogy a falusi élet szépüléséhez vezető szövetkezeti program megvalósítása a parasztságnak jelentős részénél komoly ellenállásba ütközött. Hej, pedig de sokan kardoskodtak a nélkülözést és nyomort szülő egyéni gazdálkodás mellett! Kezdetben nem hittek, talán sokan nem is akartak hinni az újban. Nem tudták elképzelni azt, hogy az évszázadokon keresztül sokszor megcsalt és becsapott parasztot egyszer már olyan cselekedetre is ösztönzik, amely elsősorban is a saját boldogulását szolgálja. A szocialista mezőgazdaságunk születésének és kibontakozásának huszonötödik évfordulóján csak tisztelettel adózhatunk a szövetkezeti mozgalom úttörőinek, a lelkes agitátorok népes seregének. Mindazoknak az élharcosoknak, akik pártos elkötelezettséggel szálltak síkra a CSKP IX. kongresszusa határozatának maradéktalan teljesítéséért, a falvaink szépülését s a parasztságunk boldogulását eredményező gazdasági előfeltételek megteremtéséért, az egységes földművesszövetkezetek megalakításáért, szervezeti megszilárdulásáért és a mezőgazdasági termelés szüntelen korszerűsítéséért. Nekik, a kitartó felvilágosító munkájuknak és példamutatásuknak köszönhető, hogy a dolgozó parasztságunk ingadozó rétegei is aránylag rövid időn belül felismerték a nagyüzemi mezőgazdasági termelés előnyeit, s egyben tudatosították azt is, hogy pártunk gazdaságpolitikája a falu és a város közötti különbségek felszámolását, a falu gazdasági és kulturális felemelkedését is szolgálja. Immár huszonöt év telt el Csehszlovákiai Kommunista Pártjának új korszakot formáló IX. kongresszusa óta. Szocialista mezőgazdaságunk kibontakozásának és fejlődésének nem volt kényelmes, kitaposott útja. Sok gonddal és problémával kellett megküzdeni az eltelt huszonöt év alatt. Meg kellett barátkozni a miénk fogalmával. Meg kellett tanulni újszerűen gazdálkodni, s nemcsak a mának élni, hanem gazdaságfejlesztés tekintetében távlatokban gondolkodni. Le kellett küzdeni a kollektív szellemet mérgező káros csökevényeket, valamint az üzemirányítás és munkaszervezés fogyatékosságaiból származó kisebb-nagyobb nehézségeket. Ma már joggal állíthatjuk, hogy dolgozó parasztságunk sikeresen megbirkózott a kezdeti nehézségekkel. A mezőgazdasági termelésünk színvonalának szüntelen emelkedése elsősorban is azzal magyarázható, hogy pártunk, a népgazdaságunk fejlődésének minden szakaszában, helyesen határozta meg azokat a teendőket, amelyek a mezőgazdaság fejlődését gyorsítják. Felelősségteljesen gondoskodott a mezőgazdasági termelés fejlődéséhez szükséges összes előfeltételek megteremtéséről. Sürgette a mezőgazdasági termelés gépesítését, kemizálását, a mezőgazdaságnak nyújtandó különböző szolgáltatások színvonalának emelését, gondoskodik arról, hogy a mezőgazdasági dolgozók politikai és szakmai felkészültsége összhangban legyen a gazdaságfejlesztéssel járó követelményekkel stb. S felmérhetetlen jelentősége van annak a ténynek, hogy a mezőgazdasági termelés fejlesztése ma már nemcsak a parasztságunk szívügye, hanem mindjobban az egész társadalmunk feladatává válik. Kétségtelen, hogy a nagyszerű termelési eredményekért elsősorban is a mezőgazdasági dolgozókat illeti dicséret. Pártos elkötelezettségükről, a szocialista rendszerünk iránti hűségükről dicsőségtáblára kívánkozó (Folytatás a 2. oldalon.) Vetés a szövetkezetek megalakulásának időszakában és napjainkban. —tt— ШЯ [UNK]ВНМИ ÜLÉSEZETT A CSKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGA A népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztéséért A CSKP Központi Bizottsága Elnökségének a csehszlovák népgazdaság tudományos-műszaki fejlesztése kérdéseiről szóló jelentését Jozef Kempný elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a központi bizottság titkára terjesztette elő. A jelentés bevezető részében Kemény elvtárs kijelentette, hogy a központi bizottság tervszerűen és céltudatosan oldja meg a kongresszusi irányvonal megvalósításának fő szakaszait. Elemezte a népgazdaság hatékonysága növelésével, a tervteljesítéssel, a mezőgazdaság fejlesztésével, a nemzetközi kapcsolatokkal és az ideológiai munkával összefüggő kérdéseket, valamint a fiatal nemzedék problematikáját. A beszámoló hangsúlyozta, hogy a kongresszus a tudományos-műszaki fejlődést olyan társadalmi folyamatként értelmezte, amelynek jelentőségét kifejezi a Szovjetunió Kommunista Pártja XXIV. kongresszusa lenini eszméje, amikor leszögezi, hogy a tudományos-műszaki forradalom vívmányainak és a szocialista gazdasági rendszer előnyeinek szerves egysége, a szocializmus és a kapitalizmus világtörténeti versenyében aratott győzelmünk meghatározó feltétele. Kemény elvtárs megállapította, hogy tudományos-műszaki fejlődés egyre kifejezőbben járul hozzá az ötödik ötéves terv fő irányának teljesítéséhez. Az e fejlődésből eredő többlet révén tovább növekedett a társadalmi munka termelékenysége. Az ipari termelés növekedésében az ötéves tervidőszak három éve alatt már több mint 90 százalékkal vett részt. A jelenlegi állami-műszaki politikát mindenekelőtt úgy kell irányítani, hogy a lehetőleg gazdálkodjon a tüzelőanyagokkal, az energiával, a nyersolajokkal, a földalappal és a többi természeti erőforrással. Továbbá, hogy az eszközök arányos kifejezőbb megtakarítást ráfordításával érjünk el az élőmunkából mind a termelő, mind a nem termelő tevékenységekben. A további feladat a termelőerők szerkezetének tervszerű átalakítása, az eszközök hatékonyabb felhasználása kutatási és fejlesztési célokra. Az elnökség jelentése azután részletesen rámutatott a tudományos-műszaki fejlődéssel összefüggő egyes problémákra, és megjelölte azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XIV. kongresszusa döntésével összhangban minden szakaszon teljesíteni kell. A központi bizottság a múlt heti ülésén amellett, hogy értékelte miként teljesítik a CSKP XIV. kongresszusa határozatait, a tudományosműszaki fejlesztés területén, kitűzte a fő feladatokat a tudomány és a technika hatásának, valamint a gazdaságfejlesztés hatékonyságának növelésére az ötödik ötéves tervidőszak utolsó másfél esztendeje és a hatodik ötéves terv előkészítésével kapcsolatban. A tartalmas vita után a CSKP Központi Bizottsága jóváhagyta: — a központi bizottság határozatát a tudományos-műszaki fejlesztés feladatainak fokozására a csehszlovák népgazdaság hatékonyságának fokozásában. (Folytatás a 2. oldalon.) SZAKMELLÉKLET: KERTÉSZET ÉS KISÁLLAT TENYÉSZTÉS A kertészkedők, a gyümölcs és szőlőtermesztők, valamint a kisállattenyésztők tanácsadója MÉHÉSZET m VADÁSZAT HALÁSZAT TOVÁBBI CIKKEK A helytállás példaképe • Győzelmes út Az első elnök A barátság, együttműködés elmélyítői Ésszerűen használjuk ki a meglévő eszközöket! Egyenlő esélyek mellett is eltérő eredmények A HYSO hibrid szudáni fő termesztéséről