Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-01 / 22. szám
1974. JÚNIUS 4. XXV. évfolyam, 22. szám. « Ära: 1.— Kčs i Szabad [UNK]о dműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja KORPARANCS: A tudományos-műszaki fejlesztés gyorsítása A közelmúlt napokban Bratislavában ülésezett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Az értekezleten megvitatták az SZLKP KB Elnökségének Szlovákia népgazdasága tudományos-műszaki fejlődése kérdéséről szóló beszámolót. Szlovákia népgazdasága tudományos-műszaki fejlesztése kérdéséről szóló jelentést Miroslav HRUŠKOVIČ, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára terjesztette elő. A beszámoló konkrét tényekkel támasztotta alá azt a magasfokú dinamikát, amely népgazdaságunk fejlődését jellemzi. Többek között megemlítette, hogy a CSSZSZK-ban a társadalmi termelés az 1948-as évhez hasonlítva az ötszörösére emelkedett az SZSZK-ban pedig a hétszeresére. Az említett 24 év alatt a CSSZSZK-ban a lakosság személyi fogyasztása három és félszeresére, az SZSZK-ban pedig több mint négyszeresére emelkedett. Egyidejűleg jelentősen növekedett a tudományos dolgozók száma, akik a kutatás fejlesztése területén tevékenykedtek. A jelentés a továbbiakban Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális fejlődése igényes programja megvalósításának eredményeivel foglalkozott. Ezt a programot a CSKP XIV. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa tűzte ki. A program fő célja a párt egységes gazdaságpolitikája megvalósítása keretében Szlovákia természeti és gazdasági forrásainak hatékony kihasználásával biztosítani Szlovákia hozzájárulása további fokozását az egész CSSZSZK növekvő szükségleteinek fedezéséhez, ugyanakkor ezen az alapon fokozatosan kiegyenlíteni a két köztársaság lakosságának szociális-gazdasági színvonalát. E célokat Szlovákiában és az egész köztársaságban a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek, a nemzetközi szocialista gazdasági integráció előnyeinek kihasználásával, a gazdaság terén megvalósítandó szerkezeti változtatásokkal, a termelési alap átépítésével és korszerűsítésével, ugyanakkor más hatékonysági tényezők alkalmazásával kell elérni. M. Hruškovič elvtárs ezzel kapcsolatban megállapította, hogy Szlovákiában is sikeresen teljesítik a CSKP XIV. kongresszusának egyik alapvető célkitűzését — az anyagi bázis mennyiségi és minőségi fejlesztését, s ennek alapján valósítják meg az összes célkitűzéseket a dolgozók életszínvonalának és létbiztonságának megerősítésében. Az SZSZK gazdasága általános, sikeres fejlődéséhez hozzájárul még a külkereskedelmi kapcsolatok lényeges bővítése és elmélyítése, elsősorban a szocialista országokkal. Az anyagi-műszaki és a nyersanyagbázis kihasználásában felmerült néhány problémával foglalkozva M. Hruékovic elvtárs hangsúlyozta, meg kell erősíteni, ki kell építeni, koncentrálni és szakosítani kell a kutatási és fejlesztési alapnak azt a részét, amely a leglényegesebben befolyásolja fokozatos szerkezeti változásait, megszabja a legfontosabb ágazatok fejlődésének lvekkel országunk dinamikáját, amibekapcsolódik a nemzetközi szocialista integrációba. Rendkívüli figyelmet szentelt a jelentés az SZSZK népgazdasága egyes ágazatai fejlesztésében szereplő fő feladatoknak, a tudományos-műszaki fejlődés irányvételének és eredményeinek a gazdasági gyakorlatban való érvényesítésének. Értékeli ugyancsak a szocialista értelmiség részvételét a munkásosztály vezetésével az SZSZK népgazdaságának tudományos-műszaki fejlődésében, továbbá a dolgozók alkotó kezdeményezését, a szocialista munkaversenyben, az ésszerűsítési- és újítómozgalomban. Hrušković elvtárs kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelés is gyorsan növekedett, és a már többször említett időszakban csaknem a kétszeresére. Mezőgazdaságunk a hektárhozamokat és a minőségi mutatókat illetően az élenjáró magas színvonalú mezőgazdasági termeléssel rendelkező fejlett országok közé tartozik. A termelésben az egy dolgozóra ,so termelőeszközök a CSSZSZK-ban 2,5-szeresére, az SZSZK-ban 3,5-szeresére, a mezőgazdaságban több mint 9-szeresére emelkedtek. A tudományos ismeretek óriási tért hódítottak a mezőgazdaságban, jórészben ennek köszönhető, hogy a mezőgazdaság és az élelmiszeripar a CSKP XIV. kongresszusa határozatának célkitűzése által a népgazdaság fejlődésének jelentős stabilizálási tényezőivé váltak. Egyes mutatók például a nagyobb túlszárnyalása, így gabonatermés, a vágómarhák, a tej és más termékek felvásárlása azt mutatja, hogy a gyakorlatban egyre jobban kihasználjuk a tudományos ismereteket és a technikát. Szem előtt kell tartanunk azonban, hogy a gyorsan fejlődő állattenyésztés megköveteli a takarmányalap ugyanilyen gyors növelését. A takarmányok, így a terméstakarmányok, valamint a fehérjekoncentrátumok kellő mennyiségének biztosítása a növénytermesztés és az állattenyésztés fő feladata. Ebből következik a tudománynak és a technikának az a feladata, hogy hozzájáruljon a hazai források teljes kihasználásához, és kihasználja a fehérjegyártás nem hagyományos forrásait is. Így biztosíthatjuk a behozatal csökkentését. Amint az állattenyésztés szoros kapcsolatban van a növénytermesztéssel, ugyanúgy a növénytermesztés is a (Folytatás a 2. oldalon.) Aki érdeklődik a gyakran feldolgozott világstatisztikai kimutatások iránt, az egyes országok lakossága életszínvonalának jellemzésekor, bizonyosan észrevette, hogy a közélelmezés szintje — az idetartozó többi ágazatokkal szemben — előtérbe van helyezve. Mi adja ezt a kiemelést? Némi gondolattársítás után leszögezhető a tény, hogy egyetlen államapparátusnak sem lehet közömbös, milyen szinten van ez a kérdés megoldva, megelégedettség, esetleg hiányérzet uralkodik az ország lakosainak körében. Hazánk a közélelmezés területén — világviszonylatban is — előkelő helyet foglal el. S ha már ezzel a kérdéssel foglalkozunk, minden bizonnyal az élelmiszeriparunk érdemli a közvetlen dicsérő szót, bár nem feledkezhetünk meg a gépeket, épületeket adó iparról, s a nyersanyagot szolgáltató mezőgazdaságról sem. JELLEMZÉSÜL NÉHÁNY FELADAT Bizonyos konkrétumok felsorolásával így ábrázolható hazánk élelmiszeripara, amely nem torpant meg az egyes problémák leküzdésében, hanem új lehetőségeket keresve a teljes tökéletesedés útján halad. A CSKP KB és az SZLKP KB plenáris ülésein jóváhagyott gazdasági határozatok Szlovákia élelmiszeriparában jóformán minden pontban teljesítve lettek, leszámítva a nem befolyásolható objektív nehézségeket. Egy termelési év mutatóit figyelembe véve 1973-ban Szlovákia élelmiszeriparának terve 47,9 millió koronával lett túlszárnyalva, ami azt hozta magával, hogy a teljesítmények növekedése 1 milliárd 307 millió koronát tett ki. Jelentős javulás állt be — az utolsó két évet figyelembe véve — a teljesítmények és a tiszta bevételt illetően. Ez az iparág 1973-ban 245 új terméket szolgáltatott a fogyasztóknak, népgazdaságunknak. Ebből a számból néhány százalék a forgalomból ki lesz vonva, de a túlnyomó részének — beváltságuk révén — megsokszorozódik a termelésük. Szót érdemel az élelmiszeripar csomagolástechnikájának fejlődése. Üzleteinkben mind gyakrabban látható a szép kivitelezésű, higiénikus csomagolás. Ennek jelentősége, nagyobb, mint azt gondolnánk. Mivel ez úgy az értékesítés, mint a tartósítás szempontjából fontos tényező. A rövid jellemzésből is kitűnik, hogy élelmiszeriparunk helyes, rugalmas termelési módszerrel gazdálkodik. Az objektív problémák kiküszöbölésének igyekezete mellett arra is koncentrál, hogy az egyes részlegek hathatós tervteljesítésével megteremtse a kedvező egyensúlyt. MEGÉRDEMELT KITÜNTETÉSEK Az év minden májusában ez az iparág kitünteti dolgozóit, kiválasztja 60 ezres táborból azokat az embereket, akik munkájukkal példaképkéntszolgálhatnak. Egy olyan megnyilvánulás ez, ami nem a jó eredmények sugalla megnyugvást idézi elő, hanem a felújult erőt, a tölbtermeléshez szükséges bizalmat. Az 1974-es évben Trnava volt a színhely, ahol 134 dolgozót tüntetett ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Közel mérnök, miniszterhelyettes az ágazatok vezérigazgatóival adta át az elismerő okleveleket, érmeket az erre érdemes elvtársaknak. Tizennégyen kapták meg a Szocialista Munka Úttörői kitüntetést, a többiek a Példás Dolgozó címet nyerték el. ÍGY LÁTJA A MINISZTERHELYETTES L. Közel mérnök elvtárs üdvözlőbeszédében — többek között — foglalkozott a termelés jellemzésével. Ezek a szavak méltattak, de nem feledkeztek meg a termelés még hatékonyabbá tételének hangsúlyozásáról sem. A beszédben külön ki lett emelve az, hogy a jubileumok évében élünk. A haladás útján elérkeztünk egy mérföldkőhöz, amely emlékeztetéshez késztet, utal a nehéz munka, a kiépített virágzó jelenhez, összességében pedig mindez egyet kíván; azt, hogy igénnyel pillantsunk előre. Intenzív munkakifejtéssel alapozzuk meg azt, ami nem lehet közömbös számunkra. S ez a jövő. Közel miniszterhelyettes külön kiemelte a szocialista munkabrikádok által kifejtett erőfeszítéseket, amelyek a jó kollektívák megteremtésén keresztül munkaszakaszuk még jobb teljesítményére törekedtek. Figyelmeztetőül szólt a gépekkel való kíméletes bánásmódról, a nyersanyagokkal való takarékoskodásról. Ugyanis sokat áldoz népgazdaságunk a fent említett termelési eszközökre. Itt persze dicséretet érdemelnek azok az újítók és szakemberek, akik nagy összegeket takarítanak meg példás helytállásukkal, értékes ötleteikkel. A bevezetőben megemlítettem azt, hogy földünk egyes országai gazdaságának mennyire befolyásos részét képezi az élelmezés magas szinten való biztosítása. Ez hazánkra is vonatkozik. Éppen ezért, az élelmiszeripar ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság, gép- és építőipar dolgozói — kell, hogy megértsék, — munkájuk mennyire segítheti elő az életszínvonalunk mércéjének emelkedését. S a szóért, hogy — magas életszínvonal — vagyis mindannyiunk érdekében igenis érdemes volt, és érdemes lesz szocialista módon dolgozni. KALITA GÁBOR AKCWlETKK AZ SZSZK ÉLELMISZERIPARÁNAK DOLGOZOTT Egy célért hatvanezren kitüntetik az élelmiszeripar dolgozóit. Fotó: S. Barcák Lapunk tartalmából Az alapok lerakása 1944-ben történt Félszáz hektáron kezdték Előtérben a versenymozgalom Huszonöt év távlatából Jelen, múlt, jövő Hazai gabonatermesztésünk fokozása érdekében Lehetőségek, távlatok a tudományos kutatás és a termelési gyakorlat együttműködésében Magunk vagyunk az okozói a talaj sekély termőrétegéből eredő károknak MÉHÉSZET VADÁSZAT HALÁSZAT