Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-01 / 22. szám

1974. JÚNIUS 4. XXV. évfolyam, 22. szám. « Ära: 1.— Kčs i Szabad [UNK]о­ dm­ű­ve­s Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja KOR­PARANCS: A tudományos-műszaki fejlesztés gyorsítása A közelmúlt napokban Bratislavá­­ban ülésezett Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága. Az érte­kezleten megvitatták az SZLKP KB Elnökségének Szlovákia népgazdasága tudományos-műszaki fejlődése kérdé­séről szóló beszámolót. Szlovákia népgazdasága tudomá­nyos-műszaki fejlesztése kérdéséről szóló jelentést Miroslav HRUŠKOVIČ, a CSKP KB Elnökségének póttagja, az SZLKP KB titkára terjesztette elő. A beszámoló konkrét tényekkel tá­masztotta alá azt a magasfokú dina­mikát, amely népgazdaságunk fejlődé­sét jellemzi. Többek között megemlí­tette, hogy a CSSZSZK-ban a társa­dalmi termelés az 1948-as évhez ha­sonlítva az ötszörösére emelkedett az SZSZK-ban pedig a hétszeresére. Az említett 24 év alatt a CSSZSZK-ban a lakosság személyi fogyasztása három és félszeresére, az SZSZK-ban pedig több mint négyszeresére emelkedett. Egyidejűleg jelentősen növekedett a tudományos dolgozók száma, akik a kutatás fejlesztése területén tevé­kenykedtek. A jelentés a továbbiakban Szlovákia gazdasági, szociális és kulturális fej­lődése igényes programja megvalósí­tásának eredményeivel foglalkozott. Ezt a programot a CSKP XIV. kong­resszusa és az SZLKP kongresszusa tűzte ki. A program fő célja a párt egységes gazdaságpolitikája megvaló­sítása keretében Szlovákia természeti és gazdasági forrásainak hatékony ki­használásával biztosítani Szlovákia hozzájárulása további fokozását az egész CSSZSZK növekvő szükségletei­nek fedezéséhez, ugyanakkor ezen az alapon fokozatosan kiegyenlíteni a két köztársaság lakosságának szociá­lis-gazdasági színvonalát. E célokat Szlovákiában és az egész köztársaság­ban a tudományos-műszaki fejlődés eredményeinek, a nemzetközi szocia­lista gazdasági integráció előnyeinek kihasználásával, a gazdaság terén megvalósítandó szerkezeti változtatá­sokkal, a termelési alap átépítésével és korszerűsítésével, ugyanakkor más hatékonysági tényezők alkalmazásá­val kell elérni. M. Hruškovič elvtárs ezzel kapcso­latban megállapította, hogy Szlovákiá­ban is sikeresen teljesítik a CSKP XIV. kongresszusának egyik alapvető célkitűzését — az anyagi bázis men­­­nyiségi és minőségi fejlesztését, s en­nek alapján valósítják meg az összes célkitűzéseket a dolgozók életszínvo­nalának és létbiztonságának megerő­sítésében. Az SZSZK gazdasága álta­lános, sikeres fejlődéséhez hozzájá­rul még a külkereskedelmi kapcsola­tok lényeges bővítése és elmélyítése, elsősorban a szocialista országokkal. Az anyagi-műszaki és a nyersanyag­­bázis kihasználásában felmerült né­hány problémával foglalkozva M. Hruékovic elvtárs hangsúlyozta, meg kell erősíteni, ki kell építeni, kon­centrálni és szakosítani kell a kuta­tási és fejlesztési alapnak azt a ré­szét, amely a leglényegesebben befo­lyásolja fokozatos szerkezeti változá­sait, megszabja a legfontosabb ágaza­tok fejlődésének lvekkel országunk dinamikáját, ami­bekapcsolódik a nemzetközi szocialista integrációba. Rendkívüli figyelmet szentelt a je­lentés az SZSZK népgazdasága egyes ágazatai fejlesztésében szereplő fő feladatoknak, a tudományos-műszaki fejlődés irányvételének és eredmé­nyeinek a gazdasági gyakorlatban való érvényesítésének. Értékeli ugyancsak a szocialista értelmiség részvételét a munkásosz­tály vezetésével az SZSZK népgazda­ságának tudományos-műszaki fejlődé­sében, továbbá a dolgozók alkotó kez­deményezését, a szocialista munka­versenyben, az ésszerűsítési- és újító­mozgalomban. Hrušković elvtárs kiemelte, hogy a mezőgazdasági termelés is gyorsan növekedett, és a már többször említett időszakban csaknem a kétszeresére. Mezőgazdaságunk a hektárhozamokat és a minőségi mutatókat illetően az élenjáró magas színvonalú mezőgaz­dasági termeléssel rendelkező fejlett országok közé tartozik. A termelés­ben az egy dolgozóra ,so termelőesz­közök a CSSZSZK-ban 2,5-szeresére, az SZSZK-ban 3,5-szeresére, a mező­gazdaságban több mint 9-szeresére emelkedtek. A tudományos ismeretek óriási tért hódítottak a mezőgazdaságban, jó­részben ennek köszönhető, hogy a me­zőgazdaság és az élelmiszeripar a CSKP XIV. kongresszusa határozatá­nak célkitűzése által a népgazdaság fejlődésének jelentős stabilizálási té­nyezőivé váltak. Egyes mutatók például a nagyobb túlszárnyalása, így gabonatermés, a vágómarhák, a tej és más termékek felvásárlása azt mutatja, hogy a gya­korlatban egyre jobban kihasználjuk a tudományos ismereteket és a tech­nikát. Szem előtt kell tartanunk azon­ban, hogy a gyorsan fejlődő állat­­tenyésztés megköveteli a takarmány­alap ugyanilyen gyors növelését. A takarmányok, így a ter­méstakarmá­­nyok, valamint a fehérjekoncentrátu­­mok kellő mennyiségének biztosítása a növénytermesztés és az állattenyész­tés fő feladata. Ebből következik a tudománynak és a technikának az a feladata, hogy hozzájáruljon a hazai forr­ások teljes kihasználásához, és kihasználja a fehérjegyártás nem ha­gyományos forrásait is. Így biztosít­hatjuk a behozatal csökkentését. Amint az állattenyésztés szoros kapcsolatban van a növénytermesztés­sel, ugyanúgy a növénytermesztés is a (Folytatás a 2. oldalon.) Aki érdeklődik a gyakran feldol­­gozott világstatisztikai kimu­tatások iránt, az egyes országok la­kossága életszínvonalának jellemzé­sekor, bizonyosan észrevette, hogy a közélelmezés szintje — az idetartozó többi ágazatokkal szemben — előtér­be van helyezve. Mi adja ezt a kieme­lést? Némi gondolattársítás után le­szögezhető a tény, hogy­ egyetlen ál­lamapparátusnak sem lehet közömbös, milyen szinten van ez a kérdés meg­oldva, megelégedettség, esetleg hiány­érzet uralkodik az ország lakosainak körében. Hazánk a közélelmezés területén — világviszonylatban is — előkelő helyet foglal el. S ha már ezzel a kér­déssel foglalkozunk, minden bizon­­nyal az élelmiszeriparunk érdemli a közvetlen dicsérő szót, bár nem feled­kezhetünk meg a gépeket, épületeket adó iparról, s a nyersanyagot szolgál­tató mezőgazdaságról sem. JELLEMZÉSÜL NÉHÁNY FELADAT Bizonyos konkrétumok felsorolásá­val így ábrázolható hazánk élelmi­szeripara, amely nem torpant meg az egyes problémák­ leküzdésében, ha­nem új lehetőségeket keresve a teljes tökéletesedés útján halad. A CSKP KB és az SZLKP KB plenáris ülésein jóváhagyott gazdasági határo­zatok Szlovákia élelmiszeriparában jó­formán minden pontban teljesítve let­tek, leszámítva a nem befolyásolható objektív nehézségeket. Egy termelési év mutatóit figyelembe véve 1973-ban Szlovákia élelmiszeriparának terve 47,9 millió koronával lett túlszárnyal­va, ami azt hozta magával, hogy a tel­jesítmények növekedése 1 milliárd 307 millió koronát tett ki. Jelentős ja­vulás állt be — az utolsó két évet figyelembe véve — a teljesítmények és a tiszta bevételt illetően. Ez az iparág 1973-ban 245 új terméket szol­gáltatott a fogyasztóknak, népgazda­ságunknak. Ebből a számból néhány százalék a forgalomból ki lesz vonva, de a túlnyomó részének — beváltsá­­guk révén — megsokszorozódik a ter­melésük. Szót érdemel az élelmiszer­­ipar csomagolástechnikájának fejlő­dése. Üzleteinkben mind gyakrabban látható a szép kivitelezésű, higiénikus csomagolás. Ennek jelentősége, na­gyobb, mint azt gondolnánk. Mivel ez úgy az értékesítés, mint a tartósítás szempontjából fontos tényező. A rövid jellemzésből is kitűnik, hogy élelmiszeriparunk helyes, rugal­mas termelési módszerrel gazdálko­dik. Az objektív problémák kiküszö­bölésének igyekezete mellett arra is koncentrál, hogy az egyes részlegek hathatós tervteljesítésével megteremt­se a kedvező egyensúlyt. MEGÉRDEMELT KITÜNT­ETÉSEK Az év minden májusában ez az ipar­ág kitünteti dolgozóit, kiválasztja 60 ezres táborból azokat az embere­­­ket, akik munkájukkal példaképként­­szolgálhatnak. Egy olyan megnyilvá­­nulás­ ez, ami nem a jó eredmények sugalla megnyugvást idézi elő, hanem a felújult erőt, a tölbtermeléshez szükséges bizalmat. Az 1974-es évben Trnava volt a színhely, ahol 134 dol­gozót tüntetett ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium. Közel mérnök, miniszterhelyettes az ágaza­tok vezérigazgatóival adta át az elis­merő okleveleket, érmeket az erre ér­demes elvtársaknak. Tizennégyen kap­ták meg a Szocialista Munka Úttörői kitüntetést, a többiek a Példás Dol­gozó címet nyerték el. ÍGY LÁTJA A MINISZTERHELYETTES­­ L. Közel mérnök elvtárs üdvözlőbe­szédében — többek között — foglal­kozott a termelés jellemzésével. Ezek a szavak méltattak, de nem feledkez­tek meg a termelés még hatékonyab­bá tételének hangsúlyozásáról sem. A beszédben külön ki lett emelve az, hogy a jubileumok évében élünk. A haladás útján elérkeztünk egy mér­földkőhöz, amely emlékeztetéshez késztet, utal a nehéz munka, a kiépí­tett virágzó jelenhez, összességében pedig mindez egyet kíván; azt, hogy igénnyel pillantsunk előre. Intenzív munkakifejtéssel alapozzuk meg azt, ami nem lehet közömbös számunkra. S ez a jövő. Közel miniszterhelyettes külön kiemelte a szocialista munka­­brikádok által kifejtett erőfeszítése­ket, amelyek a jó kollektívák megte­remtésén keresztül munkaszakaszuk még jobb teljesítményére törekedtek. Figyelmeztetőül szólt a gépekkel való kíméletes bánásmódról, a nyersanya­gokkal való takarékoskodásról. Ugyan­is sokat áldoz népgazdaságunk a fent említett termelési eszközökre. Itt persze dicséretet érdemelnek azok az újítók és szakemberek, akik nagy ös­­­szegeket takarítanak meg példás helytállásukkal, értékes ötleteikkel. A bevezetőben megemlítettem azt, hogy földünk egyes országai gazdasá­gának mennyire befolyásos részét ké­pezi az élelmezés magas szinten való biztosítása. Ez hazánkra is vonatko­zik. Éppen ezért, az élelmiszeripar ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság, gép- és építőipar dolgozói — kell, hogy megértsék, — munkájuk men­­nyire segítheti elő az életszínvonalunk mércéjének emelkedését. S a szóért, hogy — magas életszínvonal — vagyis mindannyiunk érdekében igenis érde­mes volt, és érdemes lesz szocialista módon dolgozni. KALITA GÁBOR AK­CWlETK­K AZ SZSZK ÉLELMISZERIPARÁNAK DOLGOZOTT Egy célért­­ hatvanezren kitü­ntetik az élelmiszeripar dolgozóit. Fotó: S. Barcák Lapunk tartalmából Az alapok lerakása 1944-ben történt Félszáz hektáron kezdték Előtérben a versenymozgalom Huszonöt év távlatából Jelen, múlt, jövő Hazai gabonatermesztésünk fokozása érdekében Lehetőségek, távlatok a tudományos kutatás és a termelési gyakorlat együttműködésében Magunk vagyunk az okozói a talaj sekély termőrétegéből eredő károknak MÉHÉSZET VADÁSZAT HALÁSZAT

Next