Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-06-29 / 26. szám

2 55 évvel ezelőtt kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom hatására egész Európában meg­erősödött a forradalmi mozgalom. A magyar dolgozó nép 1919 márciusában kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársa­ságot és megkezdte a demokratikus, szabad, kizsákmányolástól mentes tár­sadalom építését. A világ proletáriá­­tusa örömmel fogadta a hírt, és azt várta, hogy a forradalmi hullám to­vább terjed Európában. Az imperia­lista hatalmak viszont mérhetetlen gyűlölettel figyelték a magyar prole­tárállamot, és mivel ez akadályozta hódító tervüket, igyekeztek mielőbb megsemmisíteni. A csehszlovák kormány 1919. április 27-én kezdte meg az intervenciós há­borút a Magyar Tanácsköztársaság el­len. Azonban már a kezdet kezdetén megmutatkozott, hogy a csehszlovák katonáknak semmi kedvük nincs az imperialisták céljaiért harcolni. Ezért hallgattak azoknak a cseh és szlovák munkásoknak a felhívásaira, akik önként fogtak fegyvert a Magyar Tanácsköztársaság védelmére és áll­tak be a magyar Vörös Hadseregbe. Döntő fordulat május 20-án történt, amikor a Magyar Vörös Hadsereg megkezdte az ellentámadást, és gyor­san nyomult előre Szlovákia területén. A csehszlovák kormány ijedtében a francia tábornokokra bízta Szlovákiát és 1919. június 5-én kihirdette ezen a területen a katonai diktatúrát. A magyar Vörös Hadserg jelenléte növelte a szlovák proletáriátus forra­dalmi lelkesedését, és az osztályiin­­tudatos magyar proletáriátus példáját követve 1919. június 16-án Prešovban kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársa­ságot. Egyidejűleg megválasztották Antonín Janousek cseh kommu­nista vezetésével­ a forradalmi kor­mányt is. A szlovák munkásosztály a prešovi népgyűlésen elfogadott kiált­ványban bejelentette, hogy csatlakozik a Kommunista Internacionálé alapel­veihez. A forradalmi kormány azután Kosl­­cére (Kassára) költözött és több je­lentős rendeletet adott ki. Elrendelte a nagyobb gyárak, pénzintézetek, nagy­birtokok államosítását, eltörölte a parasztok régi adósságait és az adó­kat, kihirdette a teljes nemzeti és nyelvi egyenjogúságot, majd választó­jogot biztosított Szlovákia dolgozó ná­nének. A Szlovák Tanácsköztársaság forradalmi kormánya széles körű pro­paganda-tevékenység keretében is­mertette a szocialista tanokat és a proletárdiktatúra alapelveit. Jóváhagy­ta a szlovák Vörös Hadsereg szabály­zatát is. A forradalmi kormányzó­­tanács egyéb intézkedései is a front támogatását, a közellátást és a közle­kedés javítását szolgálták. A Szlovák Tanácsköztársaság híre a legnagyobb visszhangot az oroszorszá­gi csehszlovák kommunisták körében váltotta ki. A Tanácsköztársaság kor­mánya igyekezett összehangolni tevé­kenységét a proletár nemzetköziség alapelveivel és ezen a téren is jelen­tős eredményeket ért el. A Szlovák Tanácsköztársaság azon­ban nem tudott elkerülni néhány té­vedést, s az idő rövidsége miatt nem tudta teljesen megszüntetni a mutat­kozó hiányosságokat sem. Nagyon hiányzott például a forradalmi mun­káspárt, amely irányította volna a for­­­radalom folyamatát. A további hiba: forradalmi csak a budapesti kormányzótanácsban cseh és szlovák szekciók, valamint a magyar munkás­­mozgalom képviselői vettek részt, nem pedig az egész Szlovákia proletariá­tusának képviselői. A földkérdést sem oldotta meg: nem elégítették ki a kis­­parasztok földéhségét, mivel a nagy­birtokot csak államosították és nem osztották fel a szegényparasztok kö­zött. A Szlovák Tanácsköztársaságot az erőszak döntötte meg, amikor a ma­gyar Vörös Hadsereg az imperialista hatalmak nyomására kénytelen volt csapatait július 5-én magyar területre visszavonni. A magyar Vörös Hadse­reggel együtt távozott a szlovák for­radalmi kormány is, és ez gyakorla­tilag a szlovákiai proletárdiktatúra megszűnését jelentette. A Szlovák Tanácsköztársaság a szlovákiai forradalmi hagyományok történetének dicsőséges fejezete. Bár csak rövid ideig állt fenn, jelentősen hozzájárult a szlovákiai proletáriátus forradalmiságának növeléséhez, nép­szerűsítette a szocialista tanokat, el­mélyítette internacionalizmusát és megteremtette a forradalmi pert 1921. évi megalakulásának előfeltételeit. rp. SZABAD FÖLDMŰVES 1974. június 29. A SZLOVÁKIAI ARATÁSI BIZOTTSÁG ELSŐ ÜLÉSE Már most készüljünk az akadályok leküzdésére A Szlovák Szocialista Köztársa­ság Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztériumának aratási bi­zottsága megállapította, hogy bár a növények általában jól fejlődnek, az átmeneti hideg miatt lemaradt a silókukorica és más növényféle. A csapadékdús időjárás követ­keztében egyes körzetekben — a trebišovi (tőketerebesi), rožňavai (rozsnyói) járásban — jelentős te­rületeket elöntött a lezúduló víz. A kelet-szlovákiai kerületben a gabona 30 százaléka­­ megdőlt és ezért nehéz aratásra lehet számí­tani. Örvendetes jelenség, hogy a múlt év hasonló időszakához képest 20 ezer hektárral többet öntöztünk annak ellenére, hogy az elmúlt he­tekben sok csapadék hullott a földre. Mezőgazdasági üzemeink tehát kihasználták a lehetőségeket és még akkor is öntöztek, amikor csapadéktöbblet mutatkozott, mert pótolni akarták a föld nedvesség­hiányát. Az aratási bizottság megállapí­totta, hogy a gépi felkészültség ál­talában jó, mert egy kombájnra lényegesen kevesebb gabona ara­tása jut, mint a­ múlt évben. Ag­gasztó jelenség azonban, hogy a rendrakó gépek késve érkeznek Bulgáriából. A növényápolás általában jól ha­lad, de a levicei (lévai) és más já­rásokban kissé elgyomosodott a kukorica. A cukorrépa hasznosítva a lehulló csapadékot, ígéretesen fejlődik. A csapadékos időjárás azonban komoly erőfeszítéseket igényel a növényvédelemben. Úgy a közép -mint a kelet-szlovákiai kerületben több növényvédőszer kellene a burgonyapenész ellen. Az elkövetkező napokban a burgo­nyatermesztő üzemekben sürgősen szükség lesz mezőgazdasági repü­lőgépekre, hogy ezek segítségével elvégezhessék a permetezést. Az aratási bizottság határozatot hozott, mely szerint meg kell gyor­sítani a kombájnok, a szárítóberen­dezések javításának ütemét, gon­doskodni kell arról, hogy a román traktorokra a mezőgazdasági üze­lmek a lehető legrövidebb időn be­lül megkapják a szükséges men­­­nyiségű gumiabroncsot. Felhívja a figyelmet arra, hogy a gabonát megfelelő érettségi állapotban arassák, mert a múlt évben a túl korán begyűjtött gabonaszemek összezsugorodtak, s az elhamarko­dottságból jelentős kár keletkezett. Meg kell gyorsítani az évelő takar­mányok begyűjtését és a lehetősé­gekhez mérten minél több régi fü­vet kell szenázsolni és szilázsolni. Amint az aratási bizottság ülésé­ből is kitűnt, szélsőséges időjárás újabb problémákat gördít a gazdag termés begyűjtésére készülődő földművesek elé. Ezért már most olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek hozzájárulnak a lehető legkisebb veszteséggel járó betaka­rításhoz. A közép-szlovákiai kerü­letben például már megszervezték az ún. készültségi csoportokat, a­­melyeket szükség esetén rövid idő alatt oda irányíthatnak, ahol a leg­nagyobb szükség van rájuk. Szorosabbra fűződnek az integrációs kapcsolatok Szófiában befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 28. ju­bileumi ülésszaka. A négynapos ta­nácskozásokon egyeztették az 1978— 1980-as évekre szóló népgazdasági terveket. A fő figyelmet a szocialista gazdasági integráció továbbfejleszté­sére fordították. A végrehajtó bizott­ság elnökévé Lázár Györgyöt, a Ma­gyar Népköztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettesét választották. Három fontos dokumentumot fogad­tak el. Az első a KGST alapokmánya, amely jogi normákat határoz meg. A második, a szabványok alkalmazásá­nak alapelveit fekteti le, a harmadik általános egyezmény, amely többek között kooperációs tevékenységekre terjed ki. Meghatározza például, mi­lyen részt vállalnak a tagállamok az orenburgi gáz kitermeléséből, vala­mint a gázvezeték építéséből. Nyikolaj Fagyajev, a KGST titkára részletes jelentést terjesztett elő a szocialista integráció 25 éves tevé­kenységéről. Ennek alapján a résztve­vők terjedelmes határozatot fogadtak el a KGST 25 éves munkájának ered­ményeiről és a komplex programban lefektetett távlati tervek megvalósítá­sáról. Élénk vitát zési­ együttműködést váltott ki a terve­bizottság tevé­kenységéről szóló jelentés is, amely­ből kitűnt, hogy az 1971—1973-as idő­szakban a KGST tagállamok kölcsönös áruforgalma 34 százalékkal bővült és emellett a gépek és berendezések cseréje másfélszerte nagyobbodott. Az együttműködés lényegesen elősegítet­te a szocialista országok népgazdasá­gának fejlődését. A nemzeti jövedelem a KGST tagállamokban 8 százalékkal nőtt az 1973-as évben az 1972-es évi 5 százalékkal szemben. Az ipari ter­melés növekedése 8, a mezőgazdasági termelésé pedig 11 százalékos. A több­­termelés következtében lényegesen emelkedett a lakosság életszínvonala is.­­ A szocialista államok együttműkö­désében új fejezet kezdődött; első íz­ben került sor az ötéves tervek ös­­­szehangolására. Ennek értelmében a tagállamok konkrétan és céltudatosan irányozzák elő a szükséges gazdasági eszközöket és munkaerőket a nagy közös létesítmények megvalósítására. Az ülésszakon a 2750 km hosszú orenburgi gázvezeték építésén kívül — amely 15,5 milliárd m3 földgázt juttat a Szovjetunióból a szocialista országokba — megállapodás jött létre 750 kilovolt feszültségű nemzetközi villamosvezeték közös építéséről a szovjetunóbeli Vinicáról, a magyaror­szági Albertirsáig. Továbbá megegyez­tek az egyes vasöntvényfajták gyártá­sához szükséges nyersanyagok közös erővel történő kitermeléséről, előállí­tásáról a Szovjetunió területén, ös­­­szesen 11 sokoldalú termelési-szakosí­tási és kooperációs egyezményt írtak alá a gépipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az atomenergia bé­kés felhasználásának területén. Meg­alakult az „Ineratomenergo“, az „In­­terextilmas", valamint az „Inter­­elektro“ nemzetközi gazdasági szerve­zet. A Végrehajtó Tanács tagjai egyez­ményt írtak alá az „Interhtmvolokno“ új nemzetközi gazdasági társulás meg­alapításáról, a művészgyártás gyor­sabb fejlesztésének érdekében. Amint látjuk, több olyan egyezmény megkötésére, illetve megállapodásra került sor, amelyek a kölcsönös elő­nyök alapján az eddiginél még ered­ményesebben hozzájárulnak a nagy közös célok megvalósításához. A KGST 28. üléséről kiadott jegyző­könyvből kitűnik, hogy a tagállamok­ egészen az 1990-es évig a legnagyobb erőfeszítést az energetikai problémák megoldására fordítják. Ennek értelmé­ben gyors ütemben fejlesztik a közös villamosvezetékek építését. Az elkö­vetkezendő időszakban az európai tag­államok egybekapcsolt energetikai rendszere elsősorban a Szovjetunió nagy erőforrásaira támaszkodva bizto­sítéka lesz annak, hogy nem lesznek komolyabb áramellátási problémák. A KGST és a mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) mányunkat az összehangolt tudomá­nyos kutató munka vívmányainak cél­tudatos kihasználásával fejlesztjük. Az együttműködés mércéje felfelé ível. Míg például 1970-ben a KGST tagállamai összesen 43 ezer 250 tonna vetőmagot és ültető anyagot szállítot­tak egymásnak, addig 1975-ben, vagyis az ötéves tervünk utolsó évében a köl­csönös szállítmányok már 150 ezer 750 tonnát tesznek ki. Például a mi­nőségi gabonavetőmagvak cseréje 52 ezer, a vetőburgonya mennyisége 37 ezer és a takarmány vetőmagvak mennyisége 8700 tonnával növekszik. Csupán a Szovjetunió 4232 féle nö­vényfajtát és hibridet szállított a KGST tagállamainak. A szocialista integráció komplex programja jelenleg a szarvasmarha­­tenyésztés teljes gépesítésének meg­oldására, a minőségi takarmánybázis létrehozására és a fajtanemesítés meggyorsítására irányul. Kidolgoztuk a mezőgazdasági munka teljes gépesí­tésének tudományos-műszaki alapel­veit, illetve körvonalaztuk, hogy 1985-ig milyen színvonalat ér el a mezőgazdasági termelés gépesítése. A tudományos kutató munka területén is mind jobb együttműködés tapasz­talható. Közös törekvések szolgálják a mezőgazdasági termelés komplex gépesítésének, kemizálásának és auto­matizálásának megoldását. Az élelmiszeripari termelés haté­konyságának fokozásával is behatóan foglalkoznak a KGST tagállamai. A közelmúltban például — az ulánbátori értekezleten — olyan intézkedések szerepeltek napirenden, amelyek a mezőgazdasági termékek ipari feldol­gozásának korszerűsítését helyezik kilátásba. Előtérbe került az a törek­vés is, hogy új élelmiszeripari termé­kekkel gazdagítsuk az élelmiszerek választékát a lakosság igényeinek optimális kielégítése céljából. A KGST tagállamok mezőgazdasági termelése mindjobban ipari jelleget ölt. Ennek természetes következménye a mezőgazdaságban dolgozó polgárok számának folyamatos csökkenése. A KGST megalakulása óta 28 százalék­kal, vagyis több mint 15 millió sze­méllyel csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. — Milyen eredményeket értünk el a mezőgazdaság műszaki fejlesztésé­ben, a mezőgépek kölcsönös szállítá­sában? — A szocialista gazdasági integrá­ció komplex programjában rendkívüli jelentőséggel bír a termelés összehan­golása és szakosítása a mezőgépgyár­tás szakaszán. Gépiparunknak tehát nem az a célja, hogy mindent — ami­re a mezőgazdaságnak szüksége van — gyártson, hanem az, hogy a KGST tagállamai között olyan nemzetközi munkamegosztás valósuljon meg a mezőgépgyártásban, amely a komplex programmal összhangban biztosítékot nyújt a mezőgazdasági termelés kor­szerű iparosítására, gépesítésére. Je­lenlegi időszakban mezőgazdaságunk több mint ötszáz féle gépet kap, s en­nek felét behozatallal fedezzük. Pél­dául az NDK-ből gabona, kombájnokat, burgonya betakarító gépeket, növény­­védelmi gépeket vetőgépeket, szárító berendezéseket, stb. kapunk. A Lengyel Népköztársaság többek között burgo­nya kiszántó gépeket, ter­més takar­mányt begyűjtő gépeket, sarabolókat szállít mezőgazdaságunknak. A Ma­gyar Népköztársaságból és Bulgáriá­ból pedig többek között kukorica be­takarító gépi eszközöket, zöldség- és szőlő­kezelő gépeket kapunk. A Szov­jetunió szállítja részünkre a kerekes­és lánctalpas nehéz traktorokat, eké­ket, gabona kombájnokat és a melio­rációs munkákban jól bevált nehéz gépeket. Nagy jelentősége van annak az együttműködésnek is, amely mező­­gazdasági technika fejlesztése terén bontakozott ki. Például Csehszlovákia és a Szovjetunió alkatrészek szállítá­sával járul hozzá a magyarországi, a lengyelországi és az NDK-beli mező­­gépgyártáshoz. Eddig már hetven gép­csoport gyártására terjed ki a testvéri szocialista országok kooperációja. Tény, hogy a KGST országok együtt­működése nagyon eredményesnek bi­zonyult. A szakosításnak és a koope­rációnak köszönhető, hogy korszerű gépek sokasága könnyíti a KGST or­szágok mezőgazdasági dolgozóinak munkáját. • Lehetne szó arról, hogy az alel­­nök elvtárs néhány konkrét dologgal jellemezné a KGST országok együtt­működését? — Természetesen! — Vegyük pél­dául a cukorrépa kombájnok fejlesz­tését. A Jlőíni AGROSTROJ NDK-beli szakemberek közreműködésével ké­szítette el — rekord idő alatt — az önvontatású hatsoros répafejelő gé­pet. Ez a 2IETOR motorral felszerelt gép — amelyből már nyolcvan darab van — az eddig ismert répafejelő gé­pek teljesítményének dupláját bizto­sítja, tehát forradalmasítja a cukorrépa betakarítását. Ezzel a nagyszerű gép­pel egyidőben készült el a Szovjet­unióban a hatsoros répakiszántó, il­letve begyűjtő kombájn. Ennek a két nagyszerű alkotásnak az összekapcso­lása — a további korszerű gépekkel együtt — lehetővé teszi a cukorrépa­­termesztés komplex gépesítését. Ez csak egy példa a sok közül, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szocialista országok együttműködése a munkater­melékenység gyors növekedését ered­ményezi. • Magától értetődik, hogy a szocia­lista gazdasági integrációt tovább fejlesztjük. Kérjük alelnök elvtársat, jellemezze tömören a fejlesztés irá­nyát. — A szocialista nemzetközi gazda­sági integráció fejlesztésének távlatait lényegében a komplex program kör­vonalazta. Ez azt jelenti, hogy a szo­cialista országok további együttműkö­dése a mezőgazdasági termelés fejlő­désének meggyorsítására is irányul. Feltételezéseink szerint 1990-ig KGST országok gabonatermesztése kö­­­rülbelül hetven, tojástermelése 146, tejtermelése 72, gyümölcstermesztése 141, zöldségtermesztése 150, gyapjú­termelése 38 és a dohánytermesztése 106 százalékkal növekszik. Ha el akarjuk érni a fejlődésnek ezt a feltételezett színvonalát, akkor hozzá kell komolyan látnunk az in­tegrációs és kooperációs viszonyok fejlesztéséhez és a termelés szakosí­tásához. Gazdaságfejlesztési terveink számol­nak azzal, hogy tovább fejlesszük együttműködésünket a tudományos kutató munkában, a mezőgépgyártás­ban, az állatállomány hasznosságának növelésében, a termelési technológia fejlesztésében és minden olyan terüle­ten, amely kihatással van a mezőgaz­dasági termelésre. Meggyőződésem, hogy a KGST-ben tömörült szocialista országok együtt­működése a mezőgazdaság szakaszán is elérte azt a célt, amit magunk elé tűztünk. Ezt a tényt persze az eddigi tapasztalataink is egyértelműen bizo­nyítják. K. HÄJEK Bizakodva várjuk az aratást (Folytatás az 1. oldalról.) S­­­szerűbb mezőgazdasági gépeket is, amelyeket újszabású munkaruhákba öltözött kezelőszemélyzet vezet majd. Az allegorikus kocsik az előző évek­hez viszonyítva még ötletesebbek lesz­nek és ízelítőt adnak a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonaláról. A tervek szerint a menetben helyet kap­nak a nemzeti és nemzetiségi együt­tesek és színpompás népviseletekben is gyönyörködhet majd a több tízezer résztvevő. Optimizmussal készülünk tehát az Agrokomplex országos ünnepélyére, amely kifejezi azt is, hogy mezőgaz­dasági és élelmiszeripari dolgozóink — politikai elkötelezettségről tanús­kodva — teljesítik igényes feladatai­kat. (balta)

Next