Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-06-29 / 26. szám
2 55 évvel ezelőtt kiáltották ki a Szlovák Tanácsköztársaságot A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatására egész Európában megerősödött a forradalmi mozgalom. A magyar dolgozó nép 1919 márciusában kikiáltotta a Magyar Tanácsköztársaságot és megkezdte a demokratikus, szabad, kizsákmányolástól mentes társadalom építését. A világ proletáriátusa örömmel fogadta a hírt, és azt várta, hogy a forradalmi hullám tovább terjed Európában. Az imperialista hatalmak viszont mérhetetlen gyűlölettel figyelték a magyar proletárállamot, és mivel ez akadályozta hódító tervüket, igyekeztek mielőbb megsemmisíteni. A csehszlovák kormány 1919. április 27-én kezdte meg az intervenciós háborút a Magyar Tanácsköztársaság ellen. Azonban már a kezdet kezdetén megmutatkozott, hogy a csehszlovák katonáknak semmi kedvük nincs az imperialisták céljaiért harcolni. Ezért hallgattak azoknak a cseh és szlovák munkásoknak a felhívásaira, akik önként fogtak fegyvert a Magyar Tanácsköztársaság védelmére és álltak be a magyar Vörös Hadseregbe. Döntő fordulat május 20-án történt, amikor a Magyar Vörös Hadsereg megkezdte az ellentámadást, és gyorsan nyomult előre Szlovákia területén. A csehszlovák kormány ijedtében a francia tábornokokra bízta Szlovákiát és 1919. június 5-én kihirdette ezen a területen a katonai diktatúrát. A magyar Vörös Hadserg jelenléte növelte a szlovák proletáriátus forradalmi lelkesedését, és az osztályiintudatos magyar proletáriátus példáját követve 1919. június 16-án Prešovban kikiáltották a Szlovák Tanácsköztársaságot. Egyidejűleg megválasztották Antonín Janousek cseh kommunista vezetésével a forradalmi kormányt is. A szlovák munkásosztály a prešovi népgyűlésen elfogadott kiáltványban bejelentette, hogy csatlakozik a Kommunista Internacionálé alapelveihez. A forradalmi kormány azután Koslcére (Kassára) költözött és több jelentős rendeletet adott ki. Elrendelte a nagyobb gyárak, pénzintézetek, nagybirtokok államosítását, eltörölte a parasztok régi adósságait és az adókat, kihirdette a teljes nemzeti és nyelvi egyenjogúságot, majd választójogot biztosított Szlovákia dolgozó nánének. A Szlovák Tanácsköztársaság forradalmi kormánya széles körű propaganda-tevékenység keretében ismertette a szocialista tanokat és a proletárdiktatúra alapelveit. Jóváhagyta a szlovák Vörös Hadsereg szabályzatát is. A forradalmi kormányzótanács egyéb intézkedései is a front támogatását, a közellátást és a közlekedés javítását szolgálták. A Szlovák Tanácsköztársaság híre a legnagyobb visszhangot az oroszországi csehszlovák kommunisták körében váltotta ki. A Tanácsköztársaság kormánya igyekezett összehangolni tevékenységét a proletár nemzetköziség alapelveivel és ezen a téren is jelentős eredményeket ért el. A Szlovák Tanácsköztársaság azonban nem tudott elkerülni néhány tévedést, s az idő rövidsége miatt nem tudta teljesen megszüntetni a mutatkozó hiányosságokat sem. Nagyon hiányzott például a forradalmi munkáspárt, amely irányította volna a forradalom folyamatát. A további hiba: forradalmi csak a budapesti kormányzótanácsban cseh és szlovák szekciók, valamint a magyar munkásmozgalom képviselői vettek részt, nem pedig az egész Szlovákia proletariátusának képviselői. A földkérdést sem oldotta meg: nem elégítették ki a kisparasztok földéhségét, mivel a nagybirtokot csak államosították és nem osztották fel a szegényparasztok között. A Szlovák Tanácsköztársaságot az erőszak döntötte meg, amikor a magyar Vörös Hadsereg az imperialista hatalmak nyomására kénytelen volt csapatait július 5-én magyar területre visszavonni. A magyar Vörös Hadsereggel együtt távozott a szlovák forradalmi kormány is, és ez gyakorlatilag a szlovákiai proletárdiktatúra megszűnését jelentette. A Szlovák Tanácsköztársaság a szlovákiai forradalmi hagyományok történetének dicsőséges fejezete. Bár csak rövid ideig állt fenn, jelentősen hozzájárult a szlovákiai proletáriátus forradalmiságának növeléséhez, népszerűsítette a szocialista tanokat, elmélyítette internacionalizmusát és megteremtette a forradalmi pert 1921. évi megalakulásának előfeltételeit. rp. SZABAD FÖLDMŰVES 1974. június 29. A SZLOVÁKIAI ARATÁSI BIZOTTSÁG ELSŐ ÜLÉSE Már most készüljünk az akadályok leküzdésére A Szlovák Szocialista Köztársaság Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának aratási bizottsága megállapította, hogy bár a növények általában jól fejlődnek, az átmeneti hideg miatt lemaradt a silókukorica és más növényféle. A csapadékdús időjárás következtében egyes körzetekben — a trebišovi (tőketerebesi), rožňavai (rozsnyói) járásban — jelentős területeket elöntött a lezúduló víz. A kelet-szlovákiai kerületben a gabona 30 százaléka megdőlt és ezért nehéz aratásra lehet számítani. Örvendetes jelenség, hogy a múlt év hasonló időszakához képest 20 ezer hektárral többet öntöztünk annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben sok csapadék hullott a földre. Mezőgazdasági üzemeink tehát kihasználták a lehetőségeket és még akkor is öntöztek, amikor csapadéktöbblet mutatkozott, mert pótolni akarták a föld nedvességhiányát. Az aratási bizottság megállapította, hogy a gépi felkészültség általában jó, mert egy kombájnra lényegesen kevesebb gabona aratása jut, mint a múlt évben. Aggasztó jelenség azonban, hogy a rendrakó gépek késve érkeznek Bulgáriából. A növényápolás általában jól halad, de a levicei (lévai) és más járásokban kissé elgyomosodott a kukorica. A cukorrépa hasznosítva a lehulló csapadékot, ígéretesen fejlődik. A csapadékos időjárás azonban komoly erőfeszítéseket igényel a növényvédelemben. Úgy a közép -mint a kelet-szlovákiai kerületben több növényvédőszer kellene a burgonyapenész ellen. Az elkövetkező napokban a burgonyatermesztő üzemekben sürgősen szükség lesz mezőgazdasági repülőgépekre, hogy ezek segítségével elvégezhessék a permetezést. Az aratási bizottság határozatot hozott, mely szerint meg kell gyorsítani a kombájnok, a szárítóberendezések javításának ütemét, gondoskodni kell arról, hogy a román traktorokra a mezőgazdasági üzelmek a lehető legrövidebb időn belül megkapják a szükséges mennyiségű gumiabroncsot. Felhívja a figyelmet arra, hogy a gabonát megfelelő érettségi állapotban arassák, mert a múlt évben a túl korán begyűjtött gabonaszemek összezsugorodtak, s az elhamarkodottságból jelentős kár keletkezett. Meg kell gyorsítani az évelő takarmányok begyűjtését és a lehetőségekhez mérten minél több régi füvet kell szenázsolni és szilázsolni. Amint az aratási bizottság üléséből is kitűnt, szélsőséges időjárás újabb problémákat gördít a gazdag termés begyűjtésére készülődő földművesek elé. Ezért már most olyan intézkedéseket kell tenni, amelyek hozzájárulnak a lehető legkisebb veszteséggel járó betakarításhoz. A közép-szlovákiai kerületben például már megszervezték az ún. készültségi csoportokat, amelyeket szükség esetén rövid idő alatt oda irányíthatnak, ahol a legnagyobb szükség van rájuk. Szorosabbra fűződnek az integrációs kapcsolatok Szófiában befejeződött a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 28. jubileumi ülésszaka. A négynapos tanácskozásokon egyeztették az 1978— 1980-as évekre szóló népgazdasági terveket. A fő figyelmet a szocialista gazdasági integráció továbbfejlesztésére fordították. A végrehajtó bizottság elnökévé Lázár Györgyöt, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét választották. Három fontos dokumentumot fogadtak el. Az első a KGST alapokmánya, amely jogi normákat határoz meg. A második, a szabványok alkalmazásának alapelveit fekteti le, a harmadik általános egyezmény, amely többek között kooperációs tevékenységekre terjed ki. Meghatározza például, milyen részt vállalnak a tagállamok az orenburgi gáz kitermeléséből, valamint a gázvezeték építéséből. Nyikolaj Fagyajev, a KGST titkára részletes jelentést terjesztett elő a szocialista integráció 25 éves tevékenységéről. Ennek alapján a résztvevők terjedelmes határozatot fogadtak el a KGST 25 éves munkájának eredményeiről és a komplex programban lefektetett távlati tervek megvalósításáról. Élénk vitát zési együttműködést váltott ki a tervebizottság tevékenységéről szóló jelentés is, amelyből kitűnt, hogy az 1971—1973-as időszakban a KGST tagállamok kölcsönös áruforgalma 34 százalékkal bővült és emellett a gépek és berendezések cseréje másfélszerte nagyobbodott. Az együttműködés lényegesen elősegítette a szocialista országok népgazdaságának fejlődését. A nemzeti jövedelem a KGST tagállamokban 8 százalékkal nőtt az 1973-as évben az 1972-es évi 5 százalékkal szemben. Az ipari termelés növekedése 8, a mezőgazdasági termelésé pedig 11 százalékos. A többtermelés következtében lényegesen emelkedett a lakosság életszínvonala is. A szocialista államok együttműködésében új fejezet kezdődött; első ízben került sor az ötéves tervek összehangolására. Ennek értelmében a tagállamok konkrétan és céltudatosan irányozzák elő a szükséges gazdasági eszközöket és munkaerőket a nagy közös létesítmények megvalósítására. Az ülésszakon a 2750 km hosszú orenburgi gázvezeték építésén kívül — amely 15,5 milliárd m3 földgázt juttat a Szovjetunióból a szocialista országokba — megállapodás jött létre 750 kilovolt feszültségű nemzetközi villamosvezeték közös építéséről a szovjetunóbeli Vinicáról, a magyarországi Albertirsáig. Továbbá megegyeztek az egyes vasöntvényfajták gyártásához szükséges nyersanyagok közös erővel történő kitermeléséről, előállításáról a Szovjetunió területén, összesen 11 sokoldalú termelési-szakosítási és kooperációs egyezményt írtak alá a gépipar, az élelmiszeripar, a mezőgazdaság és az atomenergia békés felhasználásának területén. Megalakult az „Ineratomenergo“, az „Interextilmas", valamint az „Interelektro“ nemzetközi gazdasági szervezet. A Végrehajtó Tanács tagjai egyezményt írtak alá az „Interhtmvolokno“ új nemzetközi gazdasági társulás megalapításáról, a művészgyártás gyorsabb fejlesztésének érdekében. Amint látjuk, több olyan egyezmény megkötésére, illetve megállapodásra került sor, amelyek a kölcsönös előnyök alapján az eddiginél még eredményesebben hozzájárulnak a nagy közös célok megvalósításához. A KGST 28. üléséről kiadott jegyzőkönyvből kitűnik, hogy a tagállamok egészen az 1990-es évig a legnagyobb erőfeszítést az energetikai problémák megoldására fordítják. Ennek értelmében gyors ütemben fejlesztik a közös villamosvezetékek építését. Az elkövetkezendő időszakban az európai tagállamok egybekapcsolt energetikai rendszere elsősorban a Szovjetunió nagy erőforrásaira támaszkodva biztosítéka lesz annak, hogy nem lesznek komolyabb áramellátási problémák. A KGST és a mezőgazdaság (Folytatás az 1. oldalról.) mányunkat az összehangolt tudományos kutató munka vívmányainak céltudatos kihasználásával fejlesztjük. Az együttműködés mércéje felfelé ível. Míg például 1970-ben a KGST tagállamai összesen 43 ezer 250 tonna vetőmagot és ültető anyagot szállítottak egymásnak, addig 1975-ben, vagyis az ötéves tervünk utolsó évében a kölcsönös szállítmányok már 150 ezer 750 tonnát tesznek ki. Például a minőségi gabonavetőmagvak cseréje 52 ezer, a vetőburgonya mennyisége 37 ezer és a takarmány vetőmagvak mennyisége 8700 tonnával növekszik. Csupán a Szovjetunió 4232 féle növényfajtát és hibridet szállított a KGST tagállamainak. A szocialista integráció komplex programja jelenleg a szarvasmarhatenyésztés teljes gépesítésének megoldására, a minőségi takarmánybázis létrehozására és a fajtanemesítés meggyorsítására irányul. Kidolgoztuk a mezőgazdasági munka teljes gépesítésének tudományos-műszaki alapelveit, illetve körvonalaztuk, hogy 1985-ig milyen színvonalat ér el a mezőgazdasági termelés gépesítése. A tudományos kutató munka területén is mind jobb együttműködés tapasztalható. Közös törekvések szolgálják a mezőgazdasági termelés komplex gépesítésének, kemizálásának és automatizálásának megoldását. Az élelmiszeripari termelés hatékonyságának fokozásával is behatóan foglalkoznak a KGST tagállamai. A közelmúltban például — az ulánbátori értekezleten — olyan intézkedések szerepeltek napirenden, amelyek a mezőgazdasági termékek ipari feldolgozásának korszerűsítését helyezik kilátásba. Előtérbe került az a törekvés is, hogy új élelmiszeripari termékekkel gazdagítsuk az élelmiszerek választékát a lakosság igényeinek optimális kielégítése céljából. A KGST tagállamok mezőgazdasági termelése mindjobban ipari jelleget ölt. Ennek természetes következménye a mezőgazdaságban dolgozó polgárok számának folyamatos csökkenése. A KGST megalakulása óta 28 százalékkal, vagyis több mint 15 millió személlyel csökkent a mezőgazdasági dolgozók száma. — Milyen eredményeket értünk el a mezőgazdaság műszaki fejlesztésében, a mezőgépek kölcsönös szállításában? — A szocialista gazdasági integráció komplex programjában rendkívüli jelentőséggel bír a termelés összehangolása és szakosítása a mezőgépgyártás szakaszán. Gépiparunknak tehát nem az a célja, hogy mindent — amire a mezőgazdaságnak szüksége van — gyártson, hanem az, hogy a KGST tagállamai között olyan nemzetközi munkamegosztás valósuljon meg a mezőgépgyártásban, amely a komplex programmal összhangban biztosítékot nyújt a mezőgazdasági termelés korszerű iparosítására, gépesítésére. Jelenlegi időszakban mezőgazdaságunk több mint ötszáz féle gépet kap, s ennek felét behozatallal fedezzük. Például az NDK-ből gabona, kombájnokat, burgonya betakarító gépeket, növényvédelmi gépeket vetőgépeket, szárító berendezéseket, stb. kapunk. A Lengyel Népköztársaság többek között burgonya kiszántó gépeket, termés takarmányt begyűjtő gépeket, sarabolókat szállít mezőgazdaságunknak. A Magyar Népköztársaságból és Bulgáriából pedig többek között kukorica betakarító gépi eszközöket, zöldség- és szőlőkezelő gépeket kapunk. A Szovjetunió szállítja részünkre a kerekesés lánctalpas nehéz traktorokat, ekéket, gabona kombájnokat és a meliorációs munkákban jól bevált nehéz gépeket. Nagy jelentősége van annak az együttműködésnek is, amely mezőgazdasági technika fejlesztése terén bontakozott ki. Például Csehszlovákia és a Szovjetunió alkatrészek szállításával járul hozzá a magyarországi, a lengyelországi és az NDK-beli mezőgépgyártáshoz. Eddig már hetven gépcsoport gyártására terjed ki a testvéri szocialista országok kooperációja. Tény, hogy a KGST országok együttműködése nagyon eredményesnek bizonyult. A szakosításnak és a kooperációnak köszönhető, hogy korszerű gépek sokasága könnyíti a KGST országok mezőgazdasági dolgozóinak munkáját. • Lehetne szó arról, hogy az alelnök elvtárs néhány konkrét dologgal jellemezné a KGST országok együttműködését? — Természetesen! — Vegyük például a cukorrépa kombájnok fejlesztését. A Jlőíni AGROSTROJ NDK-beli szakemberek közreműködésével készítette el — rekord idő alatt — az önvontatású hatsoros répafejelő gépet. Ez a 2IETOR motorral felszerelt gép — amelyből már nyolcvan darab van — az eddig ismert répafejelő gépek teljesítményének dupláját biztosítja, tehát forradalmasítja a cukorrépa betakarítását. Ezzel a nagyszerű géppel egyidőben készült el a Szovjetunióban a hatsoros répakiszántó, illetve begyűjtő kombájn. Ennek a két nagyszerű alkotásnak az összekapcsolása — a további korszerű gépekkel együtt — lehetővé teszi a cukorrépatermesztés komplex gépesítését. Ez csak egy példa a sok közül, amelyek arról tanúskodnak, hogy a szocialista országok együttműködése a munkatermelékenység gyors növekedését eredményezi. • Magától értetődik, hogy a szocialista gazdasági integrációt tovább fejlesztjük. Kérjük alelnök elvtársat, jellemezze tömören a fejlesztés irányát. — A szocialista nemzetközi gazdasági integráció fejlesztésének távlatait lényegében a komplex program körvonalazta. Ez azt jelenti, hogy a szocialista országok további együttműködése a mezőgazdasági termelés fejlődésének meggyorsítására is irányul. Feltételezéseink szerint 1990-ig KGST országok gabonatermesztése körülbelül hetven, tojástermelése 146, tejtermelése 72, gyümölcstermesztése 141, zöldségtermesztése 150, gyapjútermelése 38 és a dohánytermesztése 106 százalékkal növekszik. Ha el akarjuk érni a fejlődésnek ezt a feltételezett színvonalát, akkor hozzá kell komolyan látnunk az integrációs és kooperációs viszonyok fejlesztéséhez és a termelés szakosításához. Gazdaságfejlesztési terveink számolnak azzal, hogy tovább fejlesszük együttműködésünket a tudományos kutató munkában, a mezőgépgyártásban, az állatállomány hasznosságának növelésében, a termelési technológia fejlesztésében és minden olyan területen, amely kihatással van a mezőgazdasági termelésre. Meggyőződésem, hogy a KGST-ben tömörült szocialista országok együttműködése a mezőgazdaság szakaszán is elérte azt a célt, amit magunk elé tűztünk. Ezt a tényt persze az eddigi tapasztalataink is egyértelműen bizonyítják. K. HÄJEK Bizakodva várjuk az aratást (Folytatás az 1. oldalról.) Sszerűbb mezőgazdasági gépeket is, amelyeket újszabású munkaruhákba öltözött kezelőszemélyzet vezet majd. Az allegorikus kocsik az előző évekhez viszonyítva még ötletesebbek lesznek és ízelítőt adnak a mezőgazdasági termelés jelenlegi színvonaláról. A tervek szerint a menetben helyet kapnak a nemzeti és nemzetiségi együttesek és színpompás népviseletekben is gyönyörködhet majd a több tízezer résztvevő. Optimizmussal készülünk tehát az Agrokomplex országos ünnepélyére, amely kifejezi azt is, hogy mezőgazdasági és élelmiszeripari dolgozóink — politikai elkötelezettségről tanúskodva — teljesítik igényes feladataikat. (balta)