Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-09 / 6. szám

á Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja — -----— -- - 1 , 1974. február 9. Ara­d— Кйя ^ XXV. évfolyam, в. szám. A korszerű gazdálkodás alapja A nagyüzemi mezőgazdaság fejlesztése gazdaságpoli­tikánk szerves része. Az előrelépést legjobban az ipar­szerű termelési rendszerek kialakulása biztosítja. Milan Polončák mérnökkel a Kelet-Szlovákiai Kerületi Mező­­gazdasági Igazgatóság főmérnökével a kerület fejlődé­sének ilyen irányú lehetőségeiről beszélgettünk. — A szakosítás és a fejlődő technika hogyan érezteti hatását a kerület közös gazdaságaiban? — A mezőgazdaságban kialakuló specializáció és a fejlődő technika mind nagyobb táblákat igényel az opti­mális eredmények eléréséhez. Emiatt kerületünkben fe­szülnek a jelenlegi üzemi keretek. A feloldásnak két módja van. Az egyik az, hogy megfelelő társulásos együttműködés keretében igyekeznek hasznosítani a mo­dern technika és technológia kínálta lehetőségeket. A másik pedig, ha a szövetkezetek egyesülnek és így nö­velik területüket és megteremtik a szakosítás előfelté­teleit. v . — Hogyan látják saját helyzetüket a szövetkezetek? — Szövetkezeteink felismerték ez egyesülés gazdasági szükségszerűségét. Így az efsz-ek száma 1971-től hat­százról 420-ra csökkent, miközben az egy szövetkezetre jutó termőterület 520 hektárról 1037 hektárra növeke­dett, amely még mindig elmarad az országos átlagtól. Természetesen az optimális üzemnagyság befolyásolja a termelési szerkezetet is, de a kerület adottsága e tekin­tetben nem nagyon tér el lényegesen az országos átlag­tól. — A jövő? — A mintegy 816 ezer hektáron dolgozó 602 ezer szö­vetkezeti tagnak nem lehet közömbös sem saját, sem pedig az utódaik sorsa. Így az efsz-ek egyesülése szerve­sen összefügg a tagok életkörülményeinek, életszínvona­lának emelkedésével. A kerületünkre jellemző az apró­falvas település. A mezőgazdaság szocialista átszervezése folytán gyakorlatilag községenként alakult egy-egy föld­művesszövetkezet. Az egyesülések viszont két, vagy több község gazdasági együvé tartozásának kialakítását jelen­tik. Ez igen sok előítélet, érzelmi motívum levetkőzését is igényli. Közismert, hogy a községek között történel­mileg kialakult anyagi differenciáltság, eltérések a szo­kásokban és egyéb tényezők milyen mély gyökeret eresz­tettek. Ezeket csak türelmes, meggyőző munkával lehet megszüntetni. — Mikor egyesülhet két vagy több szövetkezet? — Az egyesülés célja és értelme mindenek előtt az eddiginél nagyobb termelési eredmények elérése. A szö­vetkezetekben a jövedelem növekedése közvetlenül be­folyásolja a tagok részesedését. Csak jól átgondolt és mindenre kiterjedő számvetés ismeretében lehet egye­sülni — a tagság egyetértésével. Először az egyesülés politikai alapfeltételeit kell megteremteni, fel kell is­merni, hogy a jövedelemnövelés belső tartalékainak fel­­használása után az elért jövedelmi színvonal csak úgy tartható, hogy egyesítik erőforrásaikat. — Milyen haszna származik még a tagoknak az egye­sülésből? — Az egyesülés a tagok szempontjából nemcsak a ré­szesedés növelésén keresztül lehet előnyös. A megnöve­kedett fejlesztési eszközök célszerű befektetésével gé­pesíthetővé válnak a nehéz fizikai munkát igénylő mun­kafolyamatok. További előnye, hogy az egy-egy szövetke­zetben levő kisebb összegű szociális és kulturális alap egyesítésével olyan komolyabb létesítmények megvaló­sítását is eredményezheti, mely nagyban elősegíti a ta­gok kulturális fejlődését, a falu felemelkedését, a város és a falu közötti különbség fokozatos felszámolását. Ezen a téren már komoly eredményekkel dicsekedhetnek a rožňavai (rozsnyói) járásban. — Hogyan segíti a kerület mezőgazdasági igazgatósága az egyesülés folyamatát’ — A kerületi mezőgazdasági igazgatóság sajátos esz­közeivel, a szövetkezetek kérésére a lehető legmesszebb­menő segítséget nyújtja az egyesülésekhez és ezáltal a mezőgazdasági termelés korszerűsítéséhez. Módszert dol­goztunk ki az egysülést előkészítő számítások elvégzé­séhez melyet a szövetkezetekhez eljuttatunk. Nem kam­pány feladatról van szó, hanem folyamatos, a gazdasági szükségszerűség által diktált követelmények kielégítését szolgáló munkáról. E munkában együttműködés alakult ki a járási párt- és állami szervekkel. Az előző években egyesült szövetkezetek tapasztalatait igyekszünk az újab­ban „házasultakkal“ megismertetni. — Vannak-e hátráltató tényezők? — Több szövetkezetnél kedvezőtlenül hatott, hogy az egyesülés előtt a mindent kiosztani elv kerekedett felül, ezért a közös gazdaságok a tartalékok hiányát évek múltán is érzik. A most egyesült szövetkezeteknél alap­vető célként kell kitűzni a jövőt, a jó megalapozást, a tavaszi munkák időben és jó minőségben történő elvég­zését, a tartalékok megteremtésének szükségességét. Például a michalovcei jnagymihályi­ és a trebišovi­­ tő­­keterebesti járásban az egyesült szövetkezetek több milliós biztonsági tartalékkal tekinthetnek az első közös év elé — Mit várnak a következő évektől? — A következő években is számolunk újabb egyesülé­sekkel, mivel megítélésünk szerint további 35—40 szö­vetkezetnél válik indokoltá a terület, a szellemi és anya­gi tőke koncentrációja, de az egyesülést azonban nem szabad elsietni, mert az csak a megérett előfeltételek után szükségszerű. ILLÉS­ BERTALAN Az érdekköri szövetségbe tömörült, valamint a többi tenyésztő tájékoztatója és tanácsadója Az efsz-ek ^*zárszám­­adó közgyű­lései az or­szág minden járásában megkezdőd­tek. Nem vé­letlen, hogy az évzárókat azokban szövetkeze­­­tekben tartották meg elsőként, ahol jók voltak a gazdasági eredmények. A galántai járásban levő Trs­­ticén (Nádszegen) szintén ja­nuár végén került sor az 1973- as évet záró gyűlés megtartá­sára. A zsúfolásig megtelt kul­­túrházban olyan beszámolót hallott a tagság, amely öröm­mel töltötte el őket, mivel hűen igazolta a felfelé ívelés útját. A 2500 hektáros efsz-ben a gazdálkodás erőssége mindig a növénytermesztés volt, így tör­tént ez tavaly is, és az eléggé mostoha időjárás ellenére jó eredményeket értek el, s majd­nem minden kultúrnövénynél jelentősen túlteljesítették az előirányzott tervet. Kiváló ered­ményt értek el búzából, hiszen a 680 hektáros területről 52 mázsás átlaghozamot takarítot­tak be. Kukoricából 56,41 má­zsás átlaghozamot értek el. A kertészetben nem sikerült minden részlegen teljesíteni a kitűzött feladatot. De például dohányból 23,77 mázsás volt a hektárhozam és szőlőből a kö­zel 130 mázsás átlaghozammal elsők lettek a galántai járás­ban. A két hektáros „fóliavá­ros“ majdnem egymillió koro­nát hozott a közös kasszájába. A technikai növényeknél szin­tén túlteljesítették a tervet. Bi­zonyos lemaradás mutatkozott a szálas- és hüvelyes takarmá­nyok termesztésénél. Ezzel a fontos kérdéssel kritikusan fog­lalkoztak a zárszámadó közgyű­lésen. A növénytermesztésben elért jó gazdasági eredmények titka közismert: kiváló talajművelés, jó tápanyagellátás, az agrotech­nikai határidők betartása, mi­nőségi vetőmagok és a veszte­ségmentes betakarítás. Valóság, hogy termelni már a múltban is tudtak, de a betakarításnál sokszor jelentős károk kelet­keztek. Tavaly például a gabo­nát közel 1000 hektárnyi terü­letről 12 nap alatt takarították be és a veszteségek valóban minimálisak voltak. Az idei jó termés alapját szintén lerakták, mert a vetést és a mélyszántást elsők között végezték el a járásban. A ku­koricánál fokozatosan áttérnek a monokulturális termesztésre, mivel ezen a téren már van ta­pasztalatuk. A fólia alatti zöld­ségtermesztés bevált, s ezért az idén újabb területen létesíte­nek sátrakat. A távlatok a növénytermesz­tésben még biztatóbbak. A ta­lajjavító vállalat a közeljövő­ben 1200 hektáros területen megkezdi az öntözőberendezés létrehozását. Ha elkészül, vég­leg hadat üzennek a szárazság­nak, és így a termelési ered­mények minden bizonnyal ug­rásszerűen emelkednek. Az állattenyésztés terén kri­tikus évre emlékeznek a szövet­kezetben. A járás területén ugyanis sok helyütt felütötte a fejét a száj- és körömfájás. Eb­ből kifolyólag a trsticei gazda­sági farmok is hosszabb ideig zárlat alatt voltak és ez jelen­tős károkat okozott. Ennek el­lenére az óvintézkedés sokat jelentő volt, mivel többmilliós értéket mentettek meg a pusz­tulástól. Tény viszont, hogy amíg a növénytermesztésben nagyot léptek előre az 1973-as ben levő csoportok közül a gé­pesítés szakaszán dolgozók vál­tották be legjobban a hozzájuk fűzött reményeket. A műhely­ben szorgoskodó 58 szerelő és az 52 gépkezelő áldozatkész munkája jelentősen segítette a jó eredmények elérését. Nem véletlen, hogy a két brigád tag­jainak 104 ezer koronát fizet­tek ki a versenyfeltételek tel­jesítése alapján. A különböző kritériumok mellett jelentős az újítómozgalom, vagyis olyan al­katrészek készítése, amelyek­nek a beszerzése komoly gon­dot okoz. Az állattenyésztésben szintén versenyeznek a meg­tisztelő cím elnyeréséért. A 11 tagú brigád amellett, hogy a kitűzött terv túlteljesítését tűz­te ki feladatul, egyik legfon­tosabb követelménynek tartja az előhasú úszők gondos keze­lését, szociális célokra. A különböző kirándulások, tanulmányutak szervezése mellett jelentősen segítik a sport- és ifjúsági szer­­vezetet. Az ifjúsági klub helyi­ségének a rendbehozatalához és berendezéséhez 30 ezer ko­­ronával járultak hozzá. A jó eredmények visszetük­­röződnek a tagság jövedelmei­­ben. A tavalyi átlagkereset 580 tagnál fejenként­ 21 738 korona volt. Az állandó dolgozók közül sokan kerestek 30 000 koronán felül. Minden 100 korona alapú bérre az év folyamán és az év végén 44 koronát kaptak a ta* gok. Szabadságpénzként 722 000 koronát fizettek ki. Jelentős összeggel járultak hozzá az ala­­csony nyugdíjat élvező, kiöre* gedett tagok szociális helyzeté* nek javításához. Az évzáró gyű* lésnek most is egy felemelő pontja volt a nyugdíjba menők búcsúztatása, akiket a meleg szavak mellett, szép jutalomban is részesítettek. A tagság átlag életkora 36 év. Ma már nagyon meggondolják, kit vegyenek fel,­­illetve ponto­san tervezik azt. A vezetőjük szerint ma már a nagyteljesít­ményű gépekre szakképzett emberek kellenek, akik a ki­­sebb hibákat helyben meg tud­ják javítani. A gyűlésen négy évre meg­választották a vezetőséget és az ellenőrző bizottságot. Nem volt ellenvetés, mert azok maradtak a közös élén, akik az utóbbi években jó irányító munkát vé­geztek. Nagy István, az eddigi és a most megválasztott elnök nemcsak azért közkedvelt, mert hozzáértő, szorgalmas, hanem azért is, mert ért az emberek­ nyelvén, és egy percre sem fe­lejti, hogy közülük való. Az újonnan megválasztott ve­zetők bizakodva néznek a jövő­be. Egyesülésre egyenlőre nem­ gondolnak,­­­ mert szerintük termelőerők fejlődésének meg­­­felel a gazdaság jelenlegi nagy­sága. Viszont nagyon várják az agroc­émia központ létrehozá­­­sát, amelynek szakszerű szol­gáltatásai minden eddigi nehéz­­séget megoldhatnának. A Trsticei Efsz is ebben az évben ünnepli megalakulásának negyed százados évfordulóját. Sok nehéz, küzdelmes, szegény év telt el, mígnem a boldogu­lás útjára lépett az efsz, és a tagság szorgalma, a jó irányí­­tás nyomán az idén is eredmé­nyes évet zárt. A jövő még biz­tatóbb, mert további lehetősé­get teremtenek a nagyüzemi gazdálkodásnak és a közeljö­vőben a Februári Győzelem megtisztelő nevet felvevő szö­vetkezetről még sok jót hallha­tunk. A további átgondolt gaz­dálkodással jól szolgálják majd saját boldogulásukat és a nép­gazdaságunk fejlődését egy­aránt. TÓTH DEZSŐ A boldogulás útját járják évben, az állattenyésztés ered- Némi is olyan régen a szövet­­ménymutatói az egy helyben kezet gazdasági udvarain az topogást jellemzik. oda vezető utak siralmas álla-Bírálóan szóltak az állatte­­pótban voltak és csapadékos nyésztésben dolgozók munkája- időjárás esetén még gumicsiz­­ról, akik közül néhányan a té­mában is nehezen jutottak el kereset ellenére is megfelelő munkahelyükre a dolgozók.­ A keznek a munkafegyelemről és közös vezetősége, a tagsággal az előírások betartásáról. Ezt egyetértésben hadat üzent a a vezetőség a jövőben szigorúb- sártengernek. A múlt évben han megkövetelt és az ellenőr- már portalanított utakon köz­lésre még nagyobb gondot ter­­lekedtek a traktorok és gördül­­dítanak. Emellett más intézke­­tek a kerékpárok, amelyből tü­­déseket is tesznek, illetve elő­ Ián több mint 1000 is akad­v­a segítik az állattenyésztésben is faluban. A hajdanában elhany a­­nagyüzemi termelést. Már volt gazdasági udvaron szép, megkezdték az 1000 férőhelyes rendezett park díszeskedik. Ta­­sertéselőhizlalda építését, és valy felépült egy korszerű, tervbe vették a minden köve- minden igénynek megfelelő fezd­­­elménynek megfelelő 600 de­­ciális épület. Nem kevesebb, fogadóképességű tehénistálló mint 1 millió 700 ezer koronát létrehozását is. Persze a terme- áldozott a szövetkezet a tagság lés­fokozására még ez sem elő- munka- és életkörülményeinek gendő, és a meglevő törzsálló-­a megjavítására. Nem csoda te­­mány keresztezése elengedhe- hát, ha a szép kulturált gazda­­tetlen követelmény. sági udvarok versenyében já­ Az eredményes évzárásnak rásl viszonylatban az első he­­több­­ tényezője van. Nem utol­­lyen végeztek és szlovákiai me­­sósorban ezek közé tartozik a retben is a megtisztelő megye­­szocialista munkabrigád cím el- dik helyre kerültek. A szövet­­nyeréséért versenyző kollektí­­vezet évente több mint 250 ezer vák tevékenysége. A verseny­ koronát fordít kulturális és ellesett pillanatok — Nádszegen az évzáró gyűlés után. Bár egy kissé sok az üveg, de mulatni is tudni kell!

Next