Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1974-02-16 / 7. szám
Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1974. február 16. Ara 1.— Kis XXV. évfolyam, 7. szám. Kooperációval a többtermelésért A szövetkezeti gazdálkodás negyed századának évében a mezőgazdasági termelés egyre nagyobb méretben koncentrálódik. A járási pártbizottságok, a járási termelési igazgatóságok, valamint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai jó politikai és felvilágosító munkával igyekszenek meggyőzni a földműveseket a termelés összpontosításának előnyeiről. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának, Központi Bizottság 1972 áprilisi plénnumának, és a földművesszövetkezetek VIII. kongresszusának határozatai konkrétan meghatározták ezen a szakaszon a teendőket. Ezekből kitűnik, hogy a jelenlegi időszakban kooperációs termelési központok létrehozása lényegesen hozzájárul a munka termelékenységének fokozásához. Ez olyan járható út, amely véglegesen kialakítja a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság előnyein alapuló korszerű termelési folyamatokat. Mivel a kooperációs vállalatokba, szövetkezeti és állami mezőgazdasági üzemek, valamint gép- és traktorállomások, felvásárló és ellátó vállalatok és más olyan jellegű üzemek és intézmények is társulnak, amelyeknek tevékenysége közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdasági termeléshez, a mezőgazdasági árucikkek előállítása egyre tőbben össztársadalmi jellegűvé példa is igazolja, hogy válik. Ez a nem járhatjuk a régi utat, mert a kis gazdasági egységekben nem érvényesíthetjük mindazokat az előnyöket, amelyekre a közös összefogás lehetőséget nyújt. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium irányító és szervezési osztályának kimutatása szerint Szlovákiában már több mint 100 kooperációs vállalat és üzem működik. Ezeknek tagjai főleg egységes földművesszövetkezetek, állami gazdaságok, gép- és traktorállomások, mezőgazdasági ellátó és felvásárló vállalatok és az élelmiszeripar néhány üzeme. A legtöbb kooperációs vállalat a talajjavító szövetkezetek keretében jött létre. Utána következik a baromfitenyésztés, a sertéshústermelés, a növényvédelmet elősegítő agrokémiai vállalatok, valamint takarmányok szárítására és készítésére létesült kooperációs üzemek. Amint a példák is bizonyítják, a termelés kooperációja terén tehát már megtettük az első lépéseket, de nyomban feltehetjük a kérdést, hogy milyen úton haladjunk tovább? Természetesen kooperációs vállalatok és üzemek létrehozása nem lehet öncélú. A végcél a több és olcsóbb termelés, mégpedig kevesebb munkaráfordítással. Ha ebből a szemszögből vizsgálgatjuk a kooperációs üzemek tevékenységét, máris megállapíthatjuk, hogy ezen a téren szép eredmények születtek. Hogy csak egy példát említsünk. A baromfitenyésztő kooperációs üzemekben az egy dolgozóra eső évi árutermelés értéke már elérte a 230—370 ezer koronát. Bizony pár évvel ezelőtt a munka termelékenységének ilyen magas fokáról még álmodni sem mertünk. De hasonló bíztató eredmények születtek az új, korszerű sertéshizlaldákban és más kooperációs üzemekben is. Eddig már 30 járás dolgozta ki a termelés ilyen jellegű koncentrációjának távlati tervét, amely szerint járásonként a közeljövőben 2—6 nagy kooperációs körzet létesül, megközelítőleg 10—30 hektáros földterületet foglal ezer magába. Az 5. és 6. ötéves terv időszakában csak a nyugat-szlovákiai kerületben 100 kooperációs vállalat lesz, ezek közül jónéhány összszlovákiai méretekre is kiterjed. Az előrejelző tervek keretében nyolc kooperációs modell készült el, amely lényegesen hozzájárulhat példás kooperációs vállalatok és üzemek létesítéséhez. A példák tehát azt bizonyítják, hogy minden járásban megindult az egészséges erjedés és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium szervező és irányító osztálya alaposan elemzi a benyújtott javaslatokat, terveket. A felsőbb szervek helyeslésével találkoznak mindazok a javaslatok, ötletek, amelyek a szakosítás kibontakozását segítik elő. Nagyon egészséges jelenség például, hogy a talajjavító szövetkezetek máris bizonyos szakaszokon fejtenek ki nagyobb tevékenysséget. A Veľké Krtíš-i (nagykürtösi), levicei (lévai) és más járásokban a szőlésszetek fejlesztésével foglalkoznak a talajjavító szövetkezetek. Tevékenységük kiterjed úgy a talajelőkészítő, ültetőanyag-beszerző, ápolási és védelmi munkákra. Ezzel szemben a michalovcei, bratislavai és még néhány járásban ezek a szövetkezetek kimondottan a talaj termőerejének növelésével, a vízlecsapolási és öntözési problémákkal foglalkoznak. Az ilyen megosztott tevékenység lehetővé teszi, hogy úgy a bel- mint a külföldi gépeket a szükségletnek megfelelően átcsoportosíthatjuk. Aprópénzre váltva ez azt jelenti, hogy a gépeket és más berendezéseket hatványozott mértékben használhatjuk ki. A növénytermesztésben a tervek szerint a közeljövőben, gabona, zöldség, burgonya, gyümölcstermesztő kooperációk jönnek létre. Ez nagyon áldásos irányzat, mert például ilyen kooperáció mellett magasfokú gépesítéssel termelhetünk majd burgonyát, de a zöldségtermesztésben is egyre kevesebb fizikai munkaerőre lesz szükség. A Nové Zámky-i (Érsekújvári) járási Mezőgazdasági Igazgatóság távlati tervei szerint olyan több száz hektáros kooperációs zöldségtermesztő központokat hoznak létre, amelyekben a „főüzem“ csak két-három zöldségfajtát termeszt és ezek gépesítését természetesen korszerű és nagyteljesítményű kombájnokkal, gépsorokkal oldják majd meg. A járásban máris dolgoznak olyan gépek, amelyek alkalmasak a zöldbab, a paradicsom és más zöldségfélék begyűjtésére. Tehát azt tapasztalhatjuk, hogy a termelés koncentrációja ebben a járásban is elősegíti a szakosítást. A felmérések azt bizonyítják, hogy a baromfitenyésztés terén bontakozott ki a legjobban a kooperáció előnye. A levicei (lévai) Üzemközi Baromfitenyésztő Vállalat például csúcshozamokat ér el úgy a tenyészbaromfi, mint a tojástermelésben. Ebbe a kooperációs üzembe efsz ek, állami gazdaságok, terményellátó és felvásárló szervek és más üzemek is társultak, de az üzem működéséhez lényegesen hozzájárult a magyarországi Bábolnai Állami Birtok is, amely kitűnő tenyészállatokat biztosít a termeléshez. Ebben az esetben tehát tanúi vagyunk a nemzetközi együttműködésnek. A Csehszlovák—Magyar Együttműködési Bizottság olyan javaslatot nyújtott be, amely szerint kooperációs együttműködés jönne létre a határmenti mezőgazdasági üzemek között is. Ez a tevékenység kiterjed munkaerő, valamint a termelési folyamatokat meggyorsító gépek és berendezések kicserélésére is. Összehangolják például az öntözőrendszerek működését is. (Folytatás a 2.oldalom.) MÉHÉSZET A nagyüzemi és az egyéni méhészek fóruma és tanácsadója. 1 Fellendülés előtt... HÉLOM MILLIÓ KORONÁVAL VÉTELEZTE CSÚCSHOZAMOK A SZŐLÉSZETBEN KOOPERÁCIÓS HIZLALDÁT • ÍVEL • BE TÖBBET A TERVEZETTЩ. ÜZEMBE HELYEZIK A A TERMELÉS GÖRBÉJE ISMÉT FELFELÉ A 5ajai (Vágsellyei) egyesült „Barátság“ Elsz is sikerrel zárta az elmúlt gazdasági évet. A számvető közgyűlésen a tagság örömmel hallotta, hogy az évközben előforduló nehézségek ellenére a közös gazdaság bevétele három millió koronával volt több a tervezettnél. Ez bizony nagyon szép eredmény, mert az egyesülés elég sok problémát okozott úgy munkaszervezés, mint a termelés tevén. Az új vezetőségnek komoly erőfeszítésébe került, amíg kialakította az új szervezési formákat, és a munkaerőket is azokra a csoportosíttata át, ahol szakaszokra legnagyobb szükség volt rájuk. Egyre gördülékenyebben haladt előre a közös gazdaság szekere és Hlavati Tibor, szövetkezet veterán ökonómusa most a a zárszámadás után, örömmel nyugtázza ,hogy a tiszta haszon meghaladta a tizenkétmillió koronát. Bár a belterjesség foka az egyesülés előtt a Salai Efsz-ben magasabb volt, most mégis jó eredményre, illetve arra számít, hogy a hektáronkénti nyerstermelés értéke meghaladja a tizenhétezer koronát. A piaci termelés sem sokkal kevesebb, mert a közös gazdaság nem tartalékol fölöslegesen, és amit csak lehet, értékesít. A babért a közös gazdaságban a növénytermesztés vitte el. Hogy csak néhány adatot említsünk: a búza 46, az árpa 41, a kukorica pedig 47 mázsát adott hektáronként. Ezek az eredmények annál inkább figyelemre méltóak, mert nagy területeken érték el őket. A gazdag termésből a kolíni felhívásra válaszolva tíz vagon gabonát adtak terven felül a közellátásnak. A növénytermesztési dolgozók ugyancsak kitettek magukért, mert a tervezett 24 millió 505 ezer koronával szemben 25 millió 463 ezer korona bevételt értek el. A kertészeti dolgozók is igazán gyümölcsöző munkát végeztek. Margita Poláková, szocialista munkabrigád vezetője, és a Hlavati István segédkertész, rendszeres napi politikai felvilágosító munkával buzdította a csoport tagjait, a lehető legnagyobb eredmény elérésére. A szocialista kötelezettségvállalási mozgalom jobb munkával serkentette a dolgozókat és ennek következtében 350 ezer koronával több árut termeltek a tervezettnél. A politikai, társadalmi és termelő munkában kifejtett aktivitás alapján az üzemi pártszervezet vezetősége úgy véli, hogy ez a csoport hamarosan megkapja a szociálisig munkabrigád címét. A közös kasszáját lényegesen gazdagították a szőlészeti csoport tagjai is. Átlagosan 131 mázsás hektárhozamot értek el, de a salai részleg 161 mázsás csúcshozammal dicsekedhet. A szőlő jó minőségű volt és ezért a felvásárló szervek magas árat fizettek érte. Az összesítés után úgy néz ki a helyzet, hogy minden hektár szőlő 80 ezer korona bevételt eredményezett. A szövetkezet vezetősége eredetileg tizenöt vagon szőlő eladására kötött szerződést, mert úgy gondolta, hogy a fiatal szőlő még nem fog nagyobb termést adni, de végül is a szorgalmas szőlészek 29 vagonnyit szállítottak a feldolgozó üzemnek. Gazdagon zárta be tehát az évet a hazai szövetkezet, a tagok béralapjára tizenhárom millió koronát fizettek ki, és az alapok feltöltése után még mindig több mint tíz millió korona maradt a tartalékalapon. Ez bizony elégedettséggel tölt el minden tagot. Jól keresnek a közös gazdaságban, de a szociális juttatások is igen figyelemre méltóak. A nagy család példásan segíti az új életbe induló fiatalokat. Ha a házasulandók közül csak az egyik dolgozik az efsz-ben, háromezer koronát, kap, viszont ha mindketten szövetkezeti tagok, akkor négyezret. A nyugdíjasok négy-ötszáz korona karácsonyi segélyt és más juttatásokat élveznek. A múlt év végén harmincöt nyugdíjast búcsúztattak akik ezer korona hűségpénzt kaptak útravalóul. A tanulmányutakon, kirándulásokon résztvevő tagoknak személyenként ezer koronát juttatnak, a többit pedig az érdekeltek fizetik. Ezzel elérik,, hogy a lehető legtöbben részesüljenek ilyen nemű előnyökben. Emil Dafala mérnök, a szövetkezet elnöke egy rövid interjú keretében elmondotta, hogy a lehetőségekhez mérten három-négy százalékkal többet termelnek a múlt évi valóságnál. Ezt, egyrészt úgy érik el, hogy szakosítják a szövetkezetet és az egyes szakaszokon az új technológia alkalmazásával fokozzák a munka termelékenységét. A „főkormányos“ szerint a növénytermesztést is átcsoportosítják.A Ďlhá Ves-i (vághosszúfalusi) részlegen fejlesztik a kertészetet, ahol egyrészt elegendő munkaerő van, másrészt öntözhetik a növényeket. Előre láthatólag a kertészet jó bevételi forrása lesz a közös gazdaságnak. A termelés mennyiségének növeléséhez azonban legjobban hozzájárul az új sertéshizlalda üzembehelyezése. A diakovcei (deáki) és tešedíkovói (peredi) efsz-el kooperációs beruházással készül ez a korszerű épület, amelyben évente 135 vagon húst termelnek. Az elnök számítása szerint csak a Salai Efsz-ben 64 vagonról 80 vagonra emelkedik a sertéshústermelés a közös hizlalda üzembe helyezése után. A Salai Efsz zárszámadó gyűlése nemcsak azt mutatta meg a tagok előtt, hogy mennyit gazdagodtak az elmúlt tizenkét hónap alatt, hanem azt is, hogy az egyesült gazdaság nagy fellendülés előtt áll és az elkövetkező időszakban még több lesz a termelés és gyarapodik, gazdagodik a közös gazdaság és természetesen minden szövetkezeti tag is. Balla József A szövetkezetekben ezekben a napokban tartják a zárszámadó közgyűléseket. Az ifjúság kiveszi részét hazánk építéséből Prágában immár tizedszer találkoztak a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok képviselői. A nagyjelentőségű értekezleten 550 ifjú vett részt. A mezőgazdasági főiskola nagytermében az ifjúsági munkakollektívák, a szocialista munkabrigádok egyes tagjai, az országos ifjúsági versenyek győztesei, az efsz-ek fiatal elnökei, kiváló agronómisok, zootechnikusok, mechanizátorok, más kiváló vezetők és dolgozók vitatták meg a mezőgazdaságban dolgozó fiatalok problémáit. Az aktívaértekezleten a CSKP KB küldöttségét Jan Bar у 1, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára vezette. A küldöttség tagja volt Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője és dr. Bohuslav Večer a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ján Breznický, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságának titkára bevezető beszámolójában hangsúlyozta, hogy a SZISZ törekedik a fiatalok sokoldalú eszmeipolitikai nevelésére és előkészíti őket, hogy a tudományos-műszaki forradalomban a lehető legnagyobb mértékben részt vegyenek. Az értekezlet résztvevői megállapították, hogy a mezőgazdaságban az elmúlt negyed században lényeges változások történtek. Többen megemlítették, hogy a fiatalok annak idején önzetlenül küzdöttek a párt IX. (Folytatás a 2. oldalon.)