Szabad Földműves, 1974. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1974-02-16 / 7. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1974. február 16. Ara 1.— Kis XXV. évfolyam, 7. szám. Kooperációval a többtermelésért A szövetkezeti gazdálkodás ne­gyed századának évében a mező­gazdasági termelés egyre nagyobb méretben koncentrálódik. A járási pártbizottságok, a járási termelési igazgatóságok, valamint a Szövet­kezeti Földművesek Szövetségének járási bizottságai jó politikai és felvilágosító munkával igyekszenek meggyőzni a földműveseket a ter­melés összpontosításának előnyei­ről. Csehszlovákia Kommunista Pártja XIV. kongresszusának, Központi Bizottság 1972 áprilisi plé­n­numának, és a földművesszövetke­zetek VIII. kongresszusának hatá­rozatai konkrétan meghatározták ezen a szakaszon a teendőket. Ezekből kitűnik, hogy a jelenlegi időszakban kooperációs termelési­­ központok létrehozása lényegesen hozzájárul a munka termelékeny­ségének fokozásához. Ez olyan jár­ható út, amely véglegesen kiala­kítja a szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság előnyein alapuló kor­szerű termelési folyamatokat. Mi­vel a kooperációs vállalatokba, szövetkezeti és állami mezőgazda­­sági üzemek, valamint gép- és traktorállomások, felvásárló és el­látó vállalatok és más olyan jelle­gű üzemek és intézmények is tár­sulnak, amelyeknek tevékenysége közvetlen vagy közvetett módon hozzájárul a mezőgazdasági ter­meléshez, a mezőgazdasági árucik­kek előállítása egyre­ tőbben össz­társadalmi jellegűvé példa is igazolja, hogy válik. Ez a nem jár­hatjuk a régi utat, mert a kis gaz­dasági egységekben nem érvénye­síthetjük mindazokat az előnyöket, amelyekre a közös összefogás le­hetőséget nyújt. A Mezőgazdasági és Élelmezés­­ügyi Minisztérium irányító és szer­vezési osztályának kimutatása sze­rint Szlovákiában már több mint 100 kooperációs vállalat és üzem működik. Ezeknek tagjai főleg egy­­séges földművesszövetkezetek, ál­lami gazdaságok, gép- és traktor­állomások, mezőgazdasági ellátó és felvásárló vállalatok és az élel­miszeripar néhány üzeme. A leg­több kooperációs vállalat a talaj­javító szövetkezetek keretében jött létre. Utána következik a baromfi­­tenyésztés, a sertéshústermelés, a növényvédelmet elősegítő agroké­miai vállalatok, valamint takarmá­nyok szárítására és készítésére létesült kooperációs üzemek. A­­mint a példák is bizonyítják, a termelés kooperációja terén tehát már megtettük az első lépéseket, de nyomban feltehetjük a kérdést, hogy milyen úton haladjunk to­vább? Természetesen kooperációs vál­lalatok és üzemek létrehozása nem lehet öncélú. A végcél a több és olcsóbb termelés, mégpedig keve­sebb munkaráfordítással. Ha ebből a szemszögből vizsgálgatjuk a koo­perációs üzemek tevékenységét, máris megállapíthatjuk, hogy ezen a téren szép eredmények születtek. Hogy csak egy példát említsünk. A baromfitenyésztő kooperációs üze­mekben az egy dolgozóra eső évi árutermelés értéke már elérte a 230—370 ezer koronát. Bizony pár évvel ezelőtt a munka termelé­kenységének ilyen magas fokáról még álmodni sem mertünk. De ha­sonló bíztató eredmények születtek az új, korszerű sertéshizlaldákban és más kooperációs üzemekben is. Eddig már 30 járás dolgozta ki a termelés ilyen jellegű koncentrá­ciójának távlati tervét, amely sze­rint járásonként a közeljövőben 2—6 nagy kooperációs körzet léte­sül, megközelítőleg 10—30 hektáros földterületet foglal ezer ma­gába. Az 5. és 6. ötéves terv idő­szakában csak a nyugat-szlovákiai kerületben 100 kooperációs válla­lat lesz, ezek közül jónéhány össz­szlovákiai méretekre is kiterjed. Az előrejelző tervek keretében nyolc kooperációs modell készült el, amely lényegesen hozzájárulhat példás kooperációs vállalatok és üzemek létesítéséhez. A példák tehát azt bizonyítják, hogy minden járásban megindult az egészséges erjedés és a Mező­­gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium szervező és irányító osztálya alaposan elemzi a benyúj­tott javaslatokat, terveket. A fel­sőbb szervek helyeslésével talál­koznak mindazok a javaslatok, öt­letek, amelyek a szakosítás kibon­takozását segítik elő. Nagyon egészséges jelenség például, hogy a talajjavító szövetkezetek máris bizonyos szakaszokon fejtenek ki nagyobb tevékenysséget. A Veľké Krtíš-i (nagykürtösi), levicei (lé­vai) és más járásokban a szőlés­­szetek fejlesztésével foglalkoznak a talajjavító szövetkezetek. Tevé­kenységük kiterjed úgy a talajelő­készítő, ültetőanyag-beszerző, ápo­lási és védelmi munkákra. Ezzel szemben a michalovcei, bratislavai és még néhány járásban ezek a szövetkezetek kimondottan a talaj termőerejének növelésével, a víz­­lecsapolási és öntözési problémák­kal foglalkoznak. Az ilyen meg­osztott tevékenység lehetővé teszi, hogy úgy a bel- mint a külföldi gépeket a szükségletnek megfele­lően átcsoportosíthatjuk. Aprópénz­re váltva ez azt jelenti, hogy a gé­peket és más berendezéseket hat­ványozott mértékben használhat­juk ki. A növénytermesztésben a tervek szerint a közeljövőben, gabona, zöldség, burgonya, gyümölcs­ter­mesztő kooperációk jönnek létre. Ez nagyon áldásos irányzat, mert például ilyen kooperáció mellett magasfokú gépesítéssel termelhe­tünk majd burgonyát, de a zöld­ségtermesztésben is egyre keve­sebb fizikai munkaerőre lesz szük­ség. A Nové Zámky-i (Érsekújvári) járási Mezőgazdasági Igazgatóság távlati tervei szerint olyan több száz hektáros kooperációs zöldség­­termesztő központokat hoznak lét­re, amelyekben a „főüzem“ csak két-három zöldségfajtát termeszt és ezek gépesítését természetesen korszerű és nagyteljesítményű kombájnokkal, gépsorokkal oldják majd meg. A járásban máris dol­goznak olyan gépek, amelyek al­kalmasak a zöldbab, a paradicsom és más zöldségfélék begyűjtésére. Tehát azt tapasztalhatjuk, hogy a termelés koncentrációja ebben a járásban is elősegíti a szakosítást. A felmérések azt bizonyítják, hogy a baromfitenyésztés terén bontakozott ki a legjobban a koo­peráció előnye. A levicei (lévai) Üzemközi Baromfitenyésztő Válla­lat például csúcshozamokat ér el úgy a tenyészbaromfi, mint a to­jástermelésben. Ebbe a kooperá­ciós üzembe efsz­ ek, állami gazda­ságok, terményellátó és felvásárló szervek és más üzemek is társul­tak, de az üzem működéséhez lé­nyegesen hozzájárult a magyaror­szági Bábolnai Állami Birtok is, amely kitűnő tenyészállatokat biz­tosít a termeléshez. Ebben az eset­ben tehát tanúi vagyunk a nemzet­közi együttműködésnek. A Cseh­szlovák—Magyar Együttműködési Bizottság olyan javaslatot nyújtott be, amely szerint kooperációs együttműködés jönne létre a ha­tármenti mezőgazdasági üzemek között is. Ez a tevékenység kiter­jed munkaerő, valamint a terme­lési folyamatokat meggyorsító gé­pek és berendezések kicserélésére is. Összehangolják például az ön­tözőrendszerek működését is. (Folytatás a 2.­oldalom.) MÉHÉSZET A nagyüzemi és az egyéni m­éh­észek fóruma és tanácsadója. 1 Fellendülés előtt... H­­ÉL­­OM MILLIÓ KORONÁVAL VÉTELEZTE CSÚCSHOZAMOK A SZŐLÉSZETBEN KOOPERÁCIÓS HIZLALDÁT • ÍVEL •­­ BE TÖBBET A TERVEZETT­­Щ. ÜZEMBE HELYEZIK A A TERMELÉS GÖRBÉJE ISMÉT FELFELÉ A 5ajai (Vágsellyei) egyesült „Ba­rátság“ Elsz is sikerrel zárta az el­múlt gazdasági évet. A számvető köz­gyűlésen a tagság örömmel hallotta, hogy az évközben előforduló nehéz­ségek ellenére a közös gazdaság be­vétele három millió koronával volt több a tervezettnél. Ez bizony nagyon szép eredmény, mert az egyesülés elég sok problémát okozott úgy munkaszervezés, mint a termelés te­­­vén. Az új vezetőségnek komoly erő­feszítésébe került, amíg kialakította az új szervezési formákat, és a mun­kaerőket is azokra a csoportosíttata át, ahol szakaszokra legnagyobb szükség volt rájuk. Egyre gördüléke­nyebben haladt előre a közös gazda­ság szekere és Hlavati Tibor, szövetkezet veterán ökonómusa most a a zárszámadás után, örömmel nyug­tázza ,hogy a tiszta haszon megha­ladta­­ a tizenkétmillió koronát. Bár a belterjesség foka az egyesülés­ előtt a Salai Efsz-ben magasabb volt, most mégis jó eredményre, illetve arra szá­mít, hogy a hektáronkénti­­ nyerster­­melés értéke meghaladja a tizenhét­­ezer koronát. A piaci termelés sem sokkal kevesebb, mert a közös gazda­ság nem tartalékol fölöslegesen, és amit csak lehet, értékesít. A babért a közös­­ gazdaságban a növénytermesztés vitte el. Hogy­­ csak néhány adatot említsünk:­ a búza 46, az árpa 41, a kukorica pedig 47 má­zsát adott hektáronként. Ezek az eredmények annál inkább figyelemre méltóak, mert nagy területeken érték el őket. A gazdag termésből a kolíni felhívásra válaszolva tíz vagon gabo­nát adtak terven felül­­ a közellátás­nak. A növénytermesztési dolgozók ugyancsak kitettek magukért, mert a tervezett 24 millió­­ 505 ezer koroná­val szemben 25 millió 463 ezer­ koro­­­na bevételt­­ értek el. A kertészeti­ dolgozók is igazán­ gyümölcsöző mun­kát végeztek. Margita Poláková, szocialista munkabrigád vezetője, és a Hlavati István segédkertész, rendsze­res napi politikai felvilágosító mun­kával buzdította a csoport tagjait, a lehető legnagyobb eredmény­ elérésé­re. A szocialista kötelezettségvállalá­si mozgalom jobb munkával serken­tette a dolgozókat és­ ennek­ követ­­­keztében 350 ezer koronával­­ több­ árut termeltek a tervezettnél. A poli­tikai, társadalmi és termelő munká­­­ban kifejtett aktivitás alapján az üze­mi pártszervezet vezetősége úgy véli, hogy ez a­ csoport ham­arosan­ meg­­­kapja a szociálisig munkabrigád cí­mét. A közös kasszáját lényegesen gaz­dagították a szőlészeti csoport tagjai is. Átlagosan 131 mázsás hektárhoz­a­­mot értek el, de a salai részleg 161 mázsás csúcshozammal dicsekedhet. A szőlő jó minőségű volt és ezért a felvásárló szervek magas árat fizet­tek érte. Az összesítés után úgy néz ki a helyzet, hogy minden hektár szőlő 80 ezer korona bevételt ered­ményezett. A szövetkezet vezetősége eredetileg tizenöt vagon szőlő eladá­sára kötött szerződést, mert úgy gon­dolta, hogy a fiatal szőlő még nem fog nagyobb termést adni, de végül is a szorgalmas szőlészek 29 vagon­­ny­it szállítottak a feldolgozó üzem­nek. Gazdagon zárta be tehát az évet a hazai szövetkezet, a tagok béralapjá­ra tizenhárom millió koronát fizettek ki, és az­ alapok feltöltése után még mindig több mint tíz millió korona maradt a tartalékalapon. Ez bizony elégedettséggel tölt el minden tagot. Jól keresnek a­ közös gazdaságban, de a szociális­­ juttatások is igen figye­lemre méltóak. A nagy család példá­san segíti az új életbe induló fiata­lokat. Ha a házasulandók közül csak az egyik dolgozik az efsz-ben, három­ezer koronát, kap, viszont ha m­ind­­ketten szövetkezeti tagok, akkor négy­ezret. A nyugdíjasok négy-ötszáz ko­rona karácsonyi segélyt és más jutta­tásokat élveznek. A múlt év végén harmincöt nyugdíjast búcsúztattak akik ezer korona hűségpénzt kaptak útravalóul. A tanulmányutakon, kirán­dulásokon résztvevő­ tagoknak sze­mélyenként­ ezer koronát juttatnak, a többit pedig az érdekeltek fizetik. Ezzel elérik,, hogy a lehető legtöbben részesüljenek ilyen nemű előnyökben. Emil Dafala mérnök, a szövetke­zet elnöke egy rövid interjú kereté­ben elmondotta, hogy a lehetőségek­hez mérten három-négy százalékkal többet termelnek a múlt évi valóság­nál. Ezt, egy­részt úgy érik el, hogy szakosítják a szövetkezetet és az egyes szakaszokon az új technológia alkalmazásával fokozzák a munka termelékenységét. A „főkormányos“ szerint a növénytermesztést is átcso­portosítják.­A Ďlhá Ves-i (vághosszú­­falusi) részlegen fejlesztik a kerté­szetet, ahol egyrészt elegendő mun­kaerő van, másrészt öntözhetik a nö­vényeket. Előre láthatólag a kerté­szet jó bevételi­ forrása lesz a közös gazdaságnak. A termelés mennyiségé­nek növeléséhez azonban legjobban hozzájárul az új sertéshizlalda üzem­behelyezése. A diakovcei (deáki) és tešedíkovói (peredi) efsz-el koope­rációs beruházással készül ez a kor­szerű épület, amelyben évente 135 vagon húst termelnek. Az elnök szá­mítása szerint csak a Salai Efsz-ben 64 vagonról 80 vagonra emelkedik a sertéshústermelés a közös hizlalda üzembe helyezése után. A Salai Efsz zárszámadó gyűlése nemcsak azt mutatta meg a tagok előtt, hogy mennyit gazdagodtak az elmúlt tizenkét hónap alatt, hanem azt is, hogy az egyesült gazdaság nagy fellendülés előtt áll és az el­következő időszakban még több lesz a termelés és gyarapodik, gazdago­dik a közös gazdaság és természete­sen minden szövetkezeti tag is. Balla József A szövetkezetekben ezekben a napokban tartják a zárszámadó közgyűléseket. Az ifjúság kiveszi részét hazánk építéséből Prágában immár tizedszer találkoz­tak a mezőgazdaságban dolgozó fia­talok képviselői. A nagyjelentőségű értekezleten 550 ifjú vett részt. A mezőgazdasági főiskola nagytermében az ifjúsági munkakollektívák, a szo­cialista munkabrigádok egyes tagjai, az országos ifjúsági versenyek győz­tesei, az efsz-ek fiatal elnökei, kiváló agronóm­isok, zootechnikusok, mecha­­nizátorok, más kiváló vezetők és dol­gozók vitatták meg a mezőgazdaság­ban dolgozó fiatalok problémáit. Az aktívaértekezleten a CSKP KB kül­döttségét Jan B­a­r у 1, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsá­gának titkára vezette. A küldöttség tagja volt Július Varga, a CSKP KB osztályvezetője és dr. Bohuslav V­e­­­č­e­r a szövetségi mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. Ján B­r­e­z­n­i­c­k­ý, a Szocialista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsá­gának titkára bevezető beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy a SZISZ töre­kedik a fiatalok sokoldalú eszmei­politikai nevelésére és előkészíti őket, hogy a tudományos-műszaki forrada­lomban a lehető legnagyobb mérték­­­ben részt vegyenek. Az értekezlet résztvevői megállapí­tották, hogy a mezőgazdaságban az elmúlt negyed században lényeges változások történtek. Többen meg­említették, hogy a fiatalok annak ide­jén önzetlenül küzdöttek a párt IX. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next