Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-07 / 36. szám

Szabadföldműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1874. (September 7. Ara: 1.— KCa XXV. évfolyam. 38. szám. ­----------------------------------------------------------------------------“ Köszöntjük a rekord ter­­­més bajnokait, a huszonöt éves szocialista mező­gazdaságunk dolgozóit! Az új kenyér éneke Irta: NÉMETH JENŐ mérnök, az SZSZK mezőgazdasági ás élelmezésügyi miniszterének helyettese Az idei új kenyér ünnepe — a szlovákiai aratóünnepély —, amit a dicső Szlovák Nem­zeti Felkelés 30. és a szocialista mezőgazda­ságunk 25. évfordulója jegyében tartunk, öröm ünnepe nemcsak dolgozó parasztságunknak, hanem az egész társadalmunknak. Az aratási, illetve a gabonatermesztési eredményeink pe­dig egyértelműen kifejezik, hogy az út, amit pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja meghatározott, helyesnek bizonyult. Egyben azonban kinyilvánítják azt is, hogy dolgozó parasztságunk példás helytállással, a termelési eredmények növelésével készül hazánknak a dicső Szovjet Hadsereg általi felszabadítása Эр. évfordulójának méltó ünneplésére.­­ Ebben az örömteli légkörben azonban nem árt visszatekinteni az eltelt huszonöt évre, arra az útra, amely nem volt mindig „rózsa­szirmokkal“ díszítve. Az eltelt huszonöt év alatt végzett szocia­lista építő munkánk azoknak a feladatoknak a teljesítésére irányult, amelyeket a CSKP IX. kongresszusa határozott meg, hazánk szo­cialista építésének nagyszerű programjában. Ennek a távlatokra szóló politikai és gazda­sági programnak szerves részét képezte a mezőgazdasági kistermelés átformálása szocia­lista nagyüzemi mezőgazdasági termeléssé. A szocialista forradalomhoz vezető politikai győ­zelem ellenére, ennek a nagy feladatnak telje­sítéséhez az akkori gazdasági előfeltételek még eléggé bonyolultak voltak. Lényegében agrártúlnépesedés, a föld felaprózottsága, a technika és a termelés alacsony színvonala jellemezte az akkori viszonyokat. A szocialista mezőgazdasági termelésre való átmenet rend­kívül nagyméretű beruházásokat igényelt az anyagi-műszaki alapok megteremtése, a terme­lés hatékonyságának növelése céljából. Az, hogy a mezőgazdasági kistermelést egy évtized alatt, tehát aránylag rövid idő leforgása alatt, szövetkezeti nagyüzemi termeléssé változtat­tuk, annak köszönhető, hogy ennek a nagy jelentőségű kérdésnek a megoldása össztársa­dalmi feladatot képezett. E forradalmi válto­zások ihletője és szervezője a kommunista pártunk volt, amely elmélyült felvilágosító munkával, hatékony politikai és szervező te­vékenységgel akcióegységbe forrasztotta társa­dalmunk mindazon haladó rétegeit, amelyek a falu szocialista átalakulásának szükségessé­gét tudatosították. A szocialista mezőgazdasá­gunk alapjainak lerakásában rendkívüli érde­meket szereztek mindazok a kis- és közép­parasztok, munkások, a terményfelvásárló vál­lalatok, a nemzeti bizottságok, a gép- és trak­­torállomások, a tudományos kutatóintézetek dolgozói, továbbá tanítók és újságírók stb., akik úttörői, őszinte hívei és fáradhatatlan terjesztői voltak a szövetkezeti gondolatnak. Ma, az elért eredményeink tükrében egy­értelműen hangsúlyozhatjuk, hogy a szocia­lista átalakulás új­ teret nyitott mezőgazdasá­gunk termelő erőinek fejlődéséhez, a társa­dalmi, valamint a termelési-műszaki haladást szolgálja. Az egységes földművesszövetkezetek és az állami gazdaságok politikai-termelési konszolidálódása természetesen a mezőgazda­sági termelés céltudatos fejlesztésének a kö­vetkezménye. A szövetkezetesítés óta eltelt huszonöt év alatt Szlovákia mezőgazdasági termelése 90 százalékkal növekedett. Ugyanez­alatt az idő alatt az árutermelés 3,8-szeresére emelkedett, amit visszatükröz a lakosság élel­miszer-ellátása is mind mennyiségi, mind pe­dig minőségi szempontból. Örömmel állapít­hatjuk meg, hogy a mezőgazdaságból származó élelmiszerekből jelenleg Szlovákia majdnem teljesen önellátó lett. A szocialista mezőgazda­ságunk növekvő eredményei pedig lehetővé tették azt is, hogy hazánk gazdaságpolitikájá­ban, az élelmiszerek alacsony árában, érvénye­süljenek pártunk szociálpolitikájának alap­elvei. A parasztkérdés szocialista megoldása nyo­mán lehetőség nyílt a falu és a város közötti lényeges különbségek megszüntetésére. Meg­változott társadalmunk osztályszerkezete is. Létrejött a szövetkezeti parasztság társadalmi osztálya, amelyet szoros kapcsolatok, erős szá­lak fűznek a munkásosztályhoz. S a megválto­zott körülmények rendkívül kedvezően befo­lyásolják Szlovákia gazdasági fejlődését, mind­jobban eltűnnek a fejlettebb cseh kerületek és a Szlovákia közötti különbségek. Szocialista mezőgazdaságunk fejlődése nyo­mán megváltozott Szlovákia egyes körzeteinek arculata is. Napjainkban például Dél Szlovákia joggal nevezhető nagy mennyiségű gabonát és állattenyésztési terméket nyújtó éléskamrának. A nem is olyan régen még elmaradottként emlegetett Kelet-Szlovákia és a kedvezőtlen hegyi és hegyaljai körzetekkel rendelkező Közép-Szlovákia mezőgazdaságának szüntelen fejlesztéséhez is napról-napra jobb előfeltéte­lek vannak. Azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a CSKP IX. kongresszusa által meghatározott társadalom- és gazdaságfejlesztési feladat­­ teljesítése nyomán születtek, szilárd alapul szolgálnak arra, hogy a szocialista gazdasági rendszer előnyeit a mezőgazdaságban is követ­kezetesen érvényesítsük. Hogy ez mennyire így van, azt az idei aratás eredményei is bi­zonyítják. A nagy hektárhozamok, amelyeket szocialista mezőgazdaságunk — az efsz-ek, állami gazdaságok, vetőmagtermesztő és isko­lai gazdaságok elértek, kétségkívül a világ­­ranglétra felső fokára illenek. Olyan járásaink vannak, amelyek az össz vetésterületen negy­ven, ötven, sőt még nagyobb átlaghektár hoza­­mokat is elértek. Ezek az eredmények nem szorulnak kommentárra, hanem egyértelműen kifejezik a termelés szocialista módjának fölé­nyét, s egyben azt is, hogy a mezőgazdasági termelés további növeléséhez korlátlan lehető­ségeink vannak. Ilyen lehetőségeket csak a szocialista társadalmi rend — amely egyesíti a földművesek, a munkások és a tudományos dolgozók erőfeszítéseit és alkotó képességét, de egyben kifejezi a testvéri szocialista orszá­gok internacionalista együttműködését a mező­­gazdaság tudományos-műszaki fejlesztésében, — tehát ilyen korlátlan előfeltételeket a ter­melés növelésére csak a szocialista rendszer tud teremteni. Köszönet és dicséret illeti mindazokat a dol­gozókat, akik bármilyen formában elősegítet­ték a nagy hektárhozamok elérését és a gaz­dag aratásunk sikeres befejezését. Köszöntse őket példás helytállásukért a felszabadult munka és az új, friss kenyér éneke a nitrai IX. össz-szlovákiai aratóünnepélyen. JOZEF CESNAK rajza | Jöjjön el Mitrára! | \ \ b 't \ 1974 szeptember 7-én vegyen részt a Szlovákiai avatóünnepélyen! | '/ \ \ Augusztus 31-e és szeptember 15-e között pedig \ | tekintse meg az új kiállítási csarnokban rendezett | Agrokomplex ’74 ! kiállítást! ! Agrokomplex 74 ma „A mezőgazdaság és az élelmezésü­gy tegnap, és holnap" témakörének érzékeltetése jegyében nyílt meg Nitrán az az országos kiállítás, amelyet a Szlovák Nemzeti Felkelés 30. évfordulója, valamint mezőgazdaságunk szocialista átalakítása kezdetének 25. évfordu­lója alkalmából rendeztek. A nagyarányú ki­állítás ez év augusztus 31-ike és szeptember 15-ike közötti időben várja látogatóit, naponta 9-től 18 óráig. A kiállítás rendezője a SZSZK Mezőgazda­sági és Élelmezésügyi Minisztériumé, melynek végrehajtó szarva a Nitrai Országos Állandó Mezőgazdasági Kiállítás Gazdasága. A huszon­öt hektárnyi kiállítási terület bejáratától jobb­ra helyezkedik el a három legfontosabb, vagyis az A, B és C pavilon. Az A pavilonban két témakört összpontosí­tottak: „A szocialista nagyüzemi gazdálkodás történelmi fejlődése", továbbá a „Termelő alapeszköz és a nagy terméshozamok útja" néven, amely pavilonban a növénytermesztés, valamint az erre kötődő élelmiszeripar, köztük a szesz- és konzervipar, a söripar, a cukor­ipar és a bőripar dominál.­­ A pavilon két témaköre „A nagy termelékenységű, összpon­tosított nagyüzemi állattenyésztés", valamint „Az ember — a sikerek döntő tényezője“. Itt kapott helyet az állattenyésztésre alapozott húsipar, tejipar és baromfiipar bemutatója is. A C pavilon három témaköre főleg társa­a­dalmi, kulturális jellegű, de itt kapott helyet mezőgazdaságnak végzett szolgáltatások részlege, valamint a „Pillantás a jövőbe“ té­makör is. A belterjesség, a termelékenység, valamint a hatékony mezőgazdasági termelés gyakorla­tának összefonódása a tudománnyal, valamint a haladó tapasztalatokkal képezi a nyolcadik témakörbe összevont mondanivalót. A C pavilon mögötti térségről szabályos időközökben indulnak azok az autóbuszok, amelyek az érdeklődő látogatót elviszik a 10 kilométeres körzeten belüli farmokra, ahol a gyakorlatban tanulmányozhatja a sertéste­nyésztés, a tejtermelés, a növendékmarha nevetés, valamint hizlalás és a növénytermesz­tés korszerű módszereit. Az istállókban elhe­lyezett ún. ipari televíziós kamerák segítségé­vel kísérhető figyelemmel a takarmányozó fejő- és a trágyagyűjtő berendezések működése és az állatok viselkedése. A növénytermesztésben alkalmazott mező­­gazdasági gépek bemutatója és gyakorlati al­kalmazása a kiállítás területén történik. A 20 ezer négyzetméternyi központi betonterület szolgál a tematikailag elrendezett mezőgazda­sági gépek kiállítására. Az öntözőberendezések és a vízpumpák bemutatására szolgál a víz­medence és környéke. A kiállítás területén az élőállatok bemuta­tása korszerűen felszerelt istállókban törté­nik, ahol a látogató megtekintheti a szarvas­marha-, a sertés-, a kaparó- és vízibaromfi­­a juh-, valamint a lé bemutatót. A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetsége volt években mutatja be az egyes kisállatfajtá­kat. A Szlovákiai Vadászok Szövetsége a mini­­zooban számos nem­esvadat és káros vadat mutat be. Az erdőgazdaság, valamint a faipar, továbbá a vízgazdaság önálló bemutatóval vesz részt a rendezvényen. (Folytatás a 2. oldalon.)

Next