Szabad Földműves, 1974. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1974-09-21 / 38. szám

Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztiáriumának hetilapja 1974. szeptember 21. Ara 1,— Kés XXV. évfolyam, 38. szám. A további jó együttműködésünk reményében - a sajtó napja alkal­mából - köszöntjük levelezőinket, külső munkatársainkat és kedves olvasóinkat! A sajtó, a rádió és a televízió dolgozóival együtt az egész dolgozó társadalmunk szep­tember huszonegyedikén ünnepli a sajtó napját. Talán az lenne a helyénvaló, ha ezt az eseményt kihasználva méltatnánk lapunk erényeit, ha a tények sokaságával is bizo­nyítanánk, hogy szerkesztőségünk minden­kor olyan lapot igyekezett az olvasóink ke­zébe adni, amely hasznos segítőtársnak bi­zonyult a szocialista építő munkában. Mi azonban — a jelen esetben — nem élünk a lehetőségekkel. Nem látunk semmi okot annak bizonygatására, hogy a Szabad Földműves derekasan helytállt. Olvasóink­nak hagyjuk a véleménynyilvánítás jogát. Ők a legilletékesebbek megítélni azt, hogy a huszonöt éve megjelenő lapunk milyen ha­tékonynak bizonyult, milyen segítséget nyújtott a politikai és szakmai ismereteik tárházának gyarapításában, milyen segítő­társnak bizonyult a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés alapjainak leraká­sánál, a termelés szüntelen fejlesztését szolgáló nemes igyekezetük közben, vala­mint a szocialista életstílus kialakításában. Ahogy a múltban számtalanszor tanújelét adtuk annak, hogy szívesen fogadjuk a se­gítő szándékot, vagyis minden olyan véle­ményt és javaslatot, melynek realizálása lapunk színvonalának emelkedéséhez vezet, most, vagyis a sajtó ünnepén is az jelenti számunkra a legnagyobb örömet, ha lapunk olvasói, régi és új barátai — a nagyfokú társadalmi felelősséggel párosuló alkotó­­szerkesztő munkánkban — nem hagynak magunkra, hanem őszinte elvtársi véle­ménynyilvánításukkal is tanúsítják, hogy a Szabad Földművest valóban sajátjuknak te­kintik, s annak formálásában is részt akar­nak venni. Az olvasóink persze joggal elvárják tő­lünk újságíróktól azt, hogy a csehszlovákiai kommunista sajtó születésének évforduló­ján, a sajtó napján ismertessük elképzelé­seinket, illetve azt, hogy miként akarunk és fogunk az általunk készített újsággal hoz­zájárulni Csehszlovákia Kommunista Pártja társadalom- és gazdaságfejlesztési program­jának, vagyis az egész dolgozó társadal­munk érdekeit kifejező program teljes meg­valósításához. Kétségtelen, hogy mint a múltban, úgy a jövőben is lapunk példaképének a harcos kommunista sajtót tekintjük. Határozottan érvényesítjük lapunkban a kommunista saj­­tó több mint fél évszázados forradalmi ha­gyományait, a pártos elkötelezettségről ta­núskodó bátor kiállását a dolgozó nép fel­­emelkedését, anyagi­ és kulturális életszín­vonalának emelkedését sürgető és gyorsító haladó eszmék és törekvések mellett. Ez azt jelenti, hogy lapunk a jövőben is következetesen síkra száll a kommunista párt társadalomformáló programja mellett és harcolni fog minden olyan eszmei áram­lat, valamint gyakorlati opportunizmus el­len, amely káros következményeket idézhet elő a szocialista építő munkánkban. Tuda­tosítottuk persze azt is, hogy a Szabad Földműítés esetében a haladás ügye melletti pártos kiállás egyértelmű azzal, hogy la­punk minél több és minél hatékonyabb se­gítséget nyújtson dolgozó parasztságunknak a mezőgazdasági termelés további növelését szolgáló termelés- és gazdaságfejlesztési munkában. A tudományos-műszaki forradalom teljes kibontakozásának időszakát éljük. Nem vé­letlen tehát, hogy pártunk, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának plenáris ülése a termelésnövelés egyik leg­főbb tényezőjének a tudományos-műszaki fejlesztés céltudatos szorgalmazását tartja. Ennek a nagyszerű fejlesztési programnak a kivitelezésében — a maga sajátos mód­ján — lapunknak is részt kell­­ vennie. Tud­juk, hogy ez igényes feladatokat ró lapunk­ra és annak minden szerkesztőjére. El kell ér­nünk­ azt, hogy a Szabad Földműves fá­radhatatlan közvetítő legyen a tudományos kutatás és a mezőgazdasági őstermelés kö­zött. Kétségtelen, hogy lapunknak a terme­lőkre és a termelésre gyakorolt hatását csak úgy tudjuk növelni, ha a tudományos kutatókról,a vívmányait rendszeresen nép­szerűsítjük. Vagyis ha a mezőgazdasági ter­melés széles skálájával összhangban tájé­koztatjuk a mezőgazdasági dolgozókat mezőgazdasági technika és termelési tech­a­nológia legkorszerűbb formáiról, ha ismer­tetjük a progresszív növényfajták sajátos tulajdonságait és a gazdasági állatok hasz­nossága növelésének újszerű lehetőségeit. A termelés gyors növekedésének velejá­rója a mezőgazdasági üzemek szüntelen di­­ferenciálódása. Vagyis azok a mezőgazda­­sági üzemek, amelyek felismerik időben a tudományos-műszaki vívmányokban rejlő előnyöket és az előfeltételeik is adottak ah­hoz, hogy ezeket a vívmányokat rugalmasan meghonosítsák, egy nagy lépéssel mindig előbb járnak, mint azok, amelyek a ter­melés szokványos, vagyis maradi módszerei­hez ragaszkodnak. Az új, tehát a korszerű termelési mód­szerekben rejlő előnyök általános felismeré­séhez rendkívüli segítséget kell nyújtania lapunknak. Hogy a Szabad Földműves ér­demben tudja teljesíteni ezt a feladatát, az élenjáró mezőgazdasági üzemek termelési csúcseredményeinek ismertetése mellett, köztudatba viszi azokat a termelési módsze­reket is, amelyek a rekorderedményekhez vezettek. Tehát fáradhatatlanul küzd azért, hogy a termelés növekedését eredményező korszerű tényezők minél gyorsabban köz­kinccsé váljanak. A mezőgazdasági termelés hatékonyságá­nak növelésében helyenként rangos helyet tölt be a dolgozók kezdeményező készségé­ről tanúskodó újító mozgalom. De még sok­kal nagyobb szerepet tölthetne be, ha gyak­ran nem őriznék a munkatermelékenység növekedését eredményező kisebb-nagyobb újításokat ,­hét lakat alatt“. Lapunk a jövő­ben még bátrabban nyitogatja ezeket a ,,la­katokat , vagyis elősegíti, hogy a legjobb újítások mielőbb közismertekké váljanak s így ne csak egyes gazdaságokban, hanem minél többen érzékeltessék áldásos szere­püket. Magától értetődik, hogy a tudományos­műszaki forradalomnak fokozatosan be kell törnie a háztáji kistermelésbe is. Ugyanis a háztáji kertek és szőlőterületek hazánk szántóterületének jelentékeny hányadát ké­pezik. A háztáji baromfiállomány pedig a takarmánykészletnek köti le eléggé nagy részét. Mind a háztáji kistermelő egyéni érdeke, mind pedig az egész társadalom érdeke megkívánja, hogy a háztáji termelés minél gyümölcsözőbb legyen, vagyis, hogy az adott lehetőségek keretein belül, minél nagyobb mértékben járuljon hozzá a köz­­élelmezés színvonalának növekedéséhez. Ezért a jövőben is kötelességünknek tartjuk terjeszteni a háztáji gyümölcs-, zöldség- és szőlőtermesztés, valamint a kisállattenyész­tés korszerűsítésének sajátos lehetőségeit, a termelés növekedéséhez vezető úttörő munka hatékonyabb segítését. A szocialista életstílus falusi viszonylatú kibontakozásának lényegében csak a kezde­tén vagyunk. Ennek ellenére már felismer­hetők azok a tényezők, melyek tovább­fej­lesztése a falusi életforma gyökeres meg­változásához, állandó szépüléséhez vezet. Lapunk ezért a jövőben is következetesen tá­m­ogatja azokat a törekvéseket, amelyek a szocilista életstílus teljes győzelmét sürge­tik. Tanácsokkal, jó példák népszerűsítésé­vel működik közre a munka- és életkörnye­zet szépítésében, a szocialista munkaerkölcs színvonalának emelésében, a mezőgazdasági dolgozók kezdeményező készségének szün­telen fejlesztésében és határozottan támo­gatja azokat a nemes törekvéseket, amelyek a burzsoá és kispolgári csökevények hatá­sának teljes semlegesítésére, illetve arra irányulnak, hogy a falu társadalmi életének fejlődését a szocialista erkölcs normái ihlessék. Lapunk sajátos jellegéből és küldetéséből kiindulva úgy látjuk, hogy a körvonalazott fő feladataink teljesítésével a Szabad Föld­műves továbbra is bizonyítani fogja, hogy ha a dicső Szlovák Nemzeti Felkelés törté­nelmi, eszmei hagyatékához és alkotó mó­don alkalmazza a kommunista sajtó forra­dalmi hagyományait. PATHÓ KÁROLY Sajtónapi fogadalom Nagyobb teljesítményű gépparkkal A szélsőséges időjárás miatt az aratási és begyűjtési munká­kat 10—14 nappal később fejez­tük be a tervezettnél. Ennek következtében egyes munkála­toknál torlódás észlelhető, ezért nem árt, hogyha az őszi mun­kák dandárja előtt még egyszer felülvizsgáljuk a munkaterve­ket. A múlt évben lényegesen meggyorsították az őszi munká­kat olyan kooperációs alapon készülő tervek, amelyek üzem együttműködésével több ké­szültek. A csúcsmunkák idején ezek alapján rugalmasan oda lehetett csoportosítani az erő­gépeket, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. Most az induláskor, nem ért néhány adattal érzékeltetni, hogy milyen nagy feladatok várnak földműveseinkre, és mindazokra a dolgozókra, akik a parasztság segítségére siet­nek a gazdag termés begyűjté­sében. Különleges figyelmet kell szentelnünk a burgonya, a kukorica és a cukorrépa szer­ződéses eladási tervének telje­sítésére. Ezeknek a növények­nek a begyűjtése magas szintű politikai szervezőmunkát és technikai felkészültséget igé­nyel. A múlt évhez viszonyítva lényegesen nagyobb területről kell begyűjtenünk a burgonyát. A tervek szerint a mezőgazda­­sági üzemek 258 ezer tonna burgonyát adnak el a felvásár­ló szerveknek. Az eddigi becs­lések szerint a burgonya gaz­dag termést ad és minden lehe­tőség megvan a szerződéses el­adási terv teljesítésére. A beta­karítást egy és kétsoros ki­szántókkal és kombájnokkal végezzük. A tervek szerint 500 darab VBN—1 egysoros burgo­nyakombájnt kapunk. A kimu­tatások szerint egy kombájnra 20 hektár burgonya begyűjtése jut. Ha ezt a teljesítményt sike­rül elérni, akkor a burgonya 19,4 százalékát kombájnokkal takarítjuk be. Nagy teljesít­ményt várunk, az E—871/2 tí­pusú kombájnoktól, amelyek a Német Demokratikus Köztársa­ságból érkeztek hozzánk. Ezek a gépek a kötöttebb talajból is a lehető legkisebb veszteséggel szedik ki a burgonyát. Az NDK-ból vásárolt burgonya osz­tályozó gépsorok is hozzájárul­nak ezen igényes munka meg­gyorsításához. Annak ellenére, hogy a burgonyabegyűjtést m­últ évhez viszonyítva lényege­­­sen nagyobb arányban gépesí­tettük, továbbra is szükség van a brigádmunkások segítségére. Ezért a mezőgazdasági üzemek vezetői már most egyezzenek meg az iskolák, ipari üzemek vagy intézmények vezetőivel, hogy hány brigádost kapnak a csúcsmunkák idejére. A kukorica termőterülete 18 860 hektárral több, mint a múlt évben.­ Az állami alapokba 100 ezer tonnát kell felvásárol­nunk. Mivel egyes körzetekben a kukorica a hideg időjárás miatt nem fejlődött elég gyor­san, számolnunk kell a szem­termés mesterséges úton való szárításával. Emellett töreked­nünk kell a gyors és a lehető legkisebb veszteséggel történő begyűjtésre. A gépesítési szak­emberek becslése szerint egy adapterrel ellátott gabona kom­bájnra 108 hektár szemeskuko­rica begyűjtése jut. Ez megfe­lel a gépek teljesítőképességé­nek és a begyűjtés ütemének is. Ezen a téren tehát nem lesz komolyabb probléma, viszont a silókukorica begyűjtése egyes körzetekben a gépek kiesése­­ miatt máris nehézséget okoz. KS—2,6-os lárvaszecskázó kombájnra 26,1 hektár silóku­korica begyűjtése jut. Ez nem lenne sok, ha minden gép üzemképes lenne. A cukorrépa begyűjtése idén rendkívüli erőfeszítéseket igé­nyel, mert a múlt évhez viszo­nyítva a termőterülete 4876 hektárral több. Szorgalmas földműveseink a tervek szerint több mint két millió tonna cu­korrépát adnak át a feldolgozó üzemeknek. Ilyen óriási munka végzése rendkívüli nagy erő­feszítést igényel. A mezőgazda­sági üzemeknek nem okoz gon­dot a cukorrépa betakarítása. A meglevő kombájnokhoz és gépekhez újabbak érkeznek. A tervek szerint 142 darab 3—OCX és 23 darab 6—OCX répafejelő gép érkezik. Ezen kívül 168 da­rab 3—VCX és 17 darab hatso­ros kiszántó dolgozik majd a cukorrépa földeken. A számí­tások szerint egy kombájnra, vagy begyűjtő gépsorra 55 hek­tár cukorrépa betakarítása jut. Az 56 625 hektár cukorrépából 46 ezret komplex gépesítéssel gyűjtünk be. A gazdag termés gyors elszállításának érdekében több átvevőhelyet létesítünk és a múlt évhez, viszonyítva több nagyteljesítményű teherautót üzemeltetünk. A begyűjtési munkák mellett el kell vetnünk 470 ezer hek­tár gabonafélét, amelynek mun­kálatai szintén nagy igényeket támasztanak, úgy az emberek, mint a gépek iránt. Az állami alapokból biztosítottuk az őszi­­repce vetőmagot, azonban a búza és rozs vetőmagot fele arányban a mezőgazdasági üze­meknek kell saját tartalékaik­ból megfelelő mértékben ki­­tisztítani, és szakszerűen meg­csávázni. Különösen a nagyter­mő képességű Mironovszkaja szovjet búzafajta vetőmagjából van kevés. Országos méretben­ ez a búzafajta nagy termést adott, ezért kölcsönös kisegí­téssel pótolható a vetőmag hiány. Az idei ősz „újdonsága“, hogy hosszú évek után első ízben gyűjtünk — mintegy 4000 hek­tárról — növényi fehérjedús szóját. A lehető legkisebb veszteséggel gyűjtsük, mert a takarmánykeverékek készítése­kor szójával pótolhatjuk az or­szágos méretben mutatkozó fe­hérje­hiányt. Bár a tervezett gépek teljes számban nem érkeztek meg, ennek ellenére azt mondhatjuk, hogy nagyobb és ütőképesebb gépparkkal indulunk a nagy begyűjtési munkára, mint a múlt évben. A mezőgazdasági üzemekben például csak a ke­rekes traktorok száma 1607 da­rabbal több mint a múlt évben. Ha hozzászámítjuk, hogy az új traktorok­­ teljesítőképessége lényegesen nagyobb, mint a régieké, akkor bátran mond­hatjuk, hogy gépparkunknak minden feltétele megvan ahhoz, hogy a nagyobb mennyiségű terményt földműveseink időben begyűjthessék vele. Milan Kovác mérnök, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium növénytermesztési osztályának dolgozója.

Next