Szabad Földműves, 1975. január-június (26. évfolyam, 1-25. szám)
1975-04-05 / 14. szám
1975. Április s. XXVI. évfolyam, 14. szám. Ara: 1,— Kčs \ Szabad [UNK]оd műves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja BRATISLAVA • •• ww a jovo varosa Irta: LADISLAV MARTINAK mérnök, Bratislava polgármestere Az 1975-ös esztendő jelentős évforduló hazánk újkori történelmében. A Csehszlovák Szocialista Köztársaság nemzetei és nemzetiségei már 30 éve élnek szabad országban. Ezalatt a három évtized alatt Szlovákia fővárosa, Bratislava is sokoldalú és soha nem látott fejlődésen ment keresztül. tes Amikor visszaidézzük az emlékező1945-ös esztendőt, és országos, nemzeti és városi szinten vesszük számba a fejlődést, kegyelettel kell megemlékezni mindazokról, akik keletről meghozták a szabadságot, a Szovjetunió testvéri népeiről és dicső hadseregéről, mely diadalmas útja során az ősrégi Bratislavai Várra is feltűzte a győzelem lobogóját. Az európai nemzetek fasiszta-ellenes küzdelmében dicső hely illeti meg a Cseh Népi Felkelést és a Szlovák Nemzeti Felkelést, mely elejétől kezdve egy új, igazságos és szociális köztársaságért, valamint a Szovjetunióval való tartós együttműködésért küzdött. Ebben a harcban, mint ahogy azt a CSKP KB jelentése is kihangsúlyozta, a közösen kiöntött vérrel végképp megpecsételődött a csehszlovák— szovjet barátság, mely biztosítéka nemzeti létünknek és függetlenségünknek, forrása hazánk további szocialista fejlődésének. Visszatekintve az elmúlt három évtizedre, tudatosítanunk kell, hogy szocialista társadalmunk sokoldalú fellendítése, valamint Bratislava igényes fejlesztése csakis békés feltételek között valósulhatott meg. Mindez a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikájának, valamint a CSKP által vezetett dolgozóknak köszönhető, kik becsületes munkájukkal monumentális műveket alkotnak, melyek maradandó emlékei és bizonyítékai a nép uralkodásának és szocialista hazafiságának. Bratislava fejlődését a lakosság szaporodása, az anyagi-műszaki bázis, a polgárok életszínvonalának emelkedése, a szocialista tudomány, kultúra és művelődés jellemzi. A lakosok száma 1945-höz viszonyítva, — amikor a város mindössze 140 ezer lakost számlált — több mint kétszeresére emelkedett. Ma már 340 ezer ember lakik Szlovákia fővárosában, melynek területe csaknem 370 négyzetkilométerre nőtt. A háború utáni időszaktól termelés valamennyi szakaszán kedvező munkalehetőségek nyíltak, jelenleg nemzetgazdaságunk összes ágazatában 240 ezer ember dolgozik. Különösen az ipar fejlődött gyors ütemben. A felszabadítás óta 30 üzemet építettünk fel, illetve korszerűsítettünk. A StOVNAFT, a Dimitrov Vegyiművek, a MATADOR a Műszaki Főiskolával együtt szocialista hazánk vegyiparának egyik legszilárdabb pillére. Bratislavában a lakáskérdés kielégítő megoldása az egyik legfontosabb feladat. A háborús években a város 7890 lakóháza közül 370 csaknem teljesen tönkrement, 805 megrongálódott s ez mintegy 3200 lakás elvesztését jelentette. 1950-ben egy lakásra 41 lakás jutott. A felszabadulástól napjainkig csaknem 70 ezer új lakás épült városunkban. Főleg Bratislava nyugati és keleti részén. 1973-ban egy új, hatalmas városrész alapkövét raktuk le Petržalkán, ahol körülbelül 1990-ig mintegy 50 ezer új korszerű lakás épül majd fel A legjelentősebb előrehaladást a lakásépítés terén az ötödik ötéves tervidőszak éveiben értük el. A CSKP XIV. kongresszusának határozatai alapján Bratislava országunk három legfontosabb központja közé lett besorolva, s ez lehetővé teszi 24 ezer lakás felépítését öt éven belül. Ebben a választási időpontban a 22 milliárdos beruházásból mintegy 15 milliárd koronát emésztenek fel az építkezési költségek. Ez az igen jelentős összeg nagyban segíti Bratislava fővárosi tisztségéből adódó igényes feladatok megvalósítását. Városunkban, mely igen jelentős nemzetközi központ, olyan nagyszabású aukciók kerülnek lebonyolításra, mint nemzetközi vegyipari vásár, az Incheba, a Nemzetközi Táncdalfesztivál a Bratislavai Líra, a Flóra elnevezésű nemzetközi világkiállítás, a gyermekfilmek televíziós fesztiválja, különböző jelentős kongresszusok, szimpóziumok, testnevelési rendezvények stb. Az elmúlt harminc esztendőben a város közlekedése is gyors ütemben nőtt. Igaz, e szakaszon még rengeteg a tennivaló. A Közlekedési Vállalat jelenleg naponta mintegy 700 ezer embert szállít. Ilyen nagymennyiségű utassal a régebbi tervek csak az 1980-as évre számoltak, jelenleg, de főleg az elkövetkező években sok új nagykapacitású villamosra, autóbuszra és trolejbuszra, ezenkívül gépkocsivezetőkre és szakképzett javítókra lesz szükségünk. Néhány hónapon belül új villamosjáratot indítunk Karlová Vesbe. A Duna két partját összekötő Szlovák Nemzeti Felkelés nevű impozáns új híd nagyban megkönnyíti Petržalka felépítését és a nemzetközi forgalom szempontjából is igen nagy jelentőséggel bír. A járókelők, valamint a gépjárművezetők örömmel nyugtázták a Vásártéri aluljáró építését, valamint több útszakasz rekonstruálását, illetve kiszélesítését, hisz mindez nemcsak meggyorsítja a forgalmat, de biztonságosabbá is teszi. Köztudott, hogy Bratislava a fiatalok városa. A lakosok átlagos életkora 32—33 év. 1946 óta a középiskolások és főiskolások száma háromszorosára emelkedett. A főiskolások részére korszerű diákszálló épül Mlinská Dolinán, melynek befejeztével 26 ezer főiskolás kap majd modern, kényelmes elhelyezést. Az alapiskolák fejlesztésénél is eredményes volt tevékenységünk. Míg 1945-ben városunknak mindössze 16 óvodája volt, addig ez a szám napjainkban már meghaladja a 130-at és a csaknem 400 osztályba 11 ezer három és öt év közötti gyermek jár. Bratislava 75 kilencéves alapiskolájának 1471 osztályában 39110 diák tanul. 1945- höz viszonyítva a diákok száma ötszörösére, az osztályoké nyolcszorosára nőtt és a kétműszakos tanítás 44,8 százalékról 4,9 százalékra csökkent. Igen jelentős fejlődés tapasztalható az egészségügyi létesítmények és a szociális gondoskodás terén, jelenleg tízezer lakosra 18 orvos jut. Ružinovban a közelmúltban adtuk át rendeltetésének a minden igényt kielégítő ötemeletes poliklinikát, továbbá Dubravkában és Vajnoryban is megnyitottunk egy-egy egészségügyi központot. Karlová Vesben, valamint Podunajské Biskupicén is épül egy poliklinika, illetve egészségügyi központ. Nemrégiben még igen nagy volt városunkban a szállodahiány. Fokozatosan ezt is megszüntetjük. Az ötödik ötéves tervidőszak elején 1200 ágy állt a vendégek rendelkezésére, ma már négyszázzal több. Felépült a Kijev és a Bratislava Szálló, valamint a Zlaté Piesky-i hotel. Hamarosan befejeződik a Tátra-szálló tatarozása. A szolgáltatások sok kifogás merült ellen ugyancsak fel a múltban. Ezen is igyekszünk segíteni. Új üzletközpontokat nyitunk, több üzlet szombaton és vasárnap is nyitva lesz. Meghosszabbítjuk a nyitvatartási időt is. Mindezek ellenére jelenleg is még mintegy 30 ezer négyzetméternyi üzletterület és 18 ezer éttermi férőhely hiányzik a városban. A szolgáltatások továbbfejlesztése érdekében tervbe vettünk egy új áruház és pékség építését. Befejezéshez közeledik a szolgáltatások háza. Az autószervizek bővítéséről és kursze(Folytatás a 2. oldalon.) A SLOVNAFT szocialista társadalmunk egyik legnagyobb és legkorszerűbb alkotása. A Szovjetuniót Csehszlovákiával összekötő Barátság olajvezetéke gigantikus végállomásának rendkívüli szerepe van az üzemanyagellátásban, a műanyaggyártásban és természetesen abban is, hogy az SZSZK fővárosa, Bratislava hazánk egyik legnagyobb ipari központjává vált, s hogy felszabadulásának 30. évfordulóját eddig még soha nem tapasztalt ütemű fejlődésének jegyében ünnepelhetjük. Harminc éve ragyog a szabadság napja a testvéri magyar nép felett A felszabadító szovjet hadsereg első harci alakulatai ezerkilencszáznegyvennégy őszén léptek magyar földre. Fél évig dúlt a harc Magyarország területén. Romhalmaz, vér és könny özöne maradt mindenhol, ahol a felszabadító szovjet csapatok elől hátráló fasiszta hordának csak egy kis ideje is volt a rombolásra és gyilkolásra. Az odúja felé kényszerített hitleri fasiszta szoldateszka és a horthypribékből nyilaskeresztes fasisztákká vedlett haza- és nemzetárulók felrobbantott hidakat, kifosztott és lerombolt gyárakat, feldúlt családi házakat, rombadöntött palotákat, szinte teljesen megsemmisített vasúti hálózatot és az antifasiszta harcosok, valamint a hitleri szövetséget felmondó katonaszökevények barbár módon meggyalázott holttesteinek ezreit hagyták maguk után A horthyfasizmus — amely huszonöt éven keresztül tartotta béklyóban a dolgozó népet — a szakadék szélére vezette az országot. Az idegen érdekek szolgálatába kényszerített magyar nép hatszázezer embert vesztett a második világháború alatt és megsemmisült az ország nemzeti vagyonának legalább negyven százaléka. Ezerkilencszáznegyvenöt április negyedike volt az a nap, amikor Magyarország népe teljesen és végérvényesen felszabadult nemcsak az idegen elnyomók önkényuralma, hanem a horthysta és nyilas pribékek rémuralma, valamint a hercegek, grófok és bárók jármából is. A háború ejtette sebek begyógyítása emberfeletti erőfeszítéseket igényelt a magyar néptől. Az újjáépítés feladataival azonban aránylag rövid idő alatt megbirkózott. S a kommunisták vezetésével nemesek az újjáépítés feladatait oldották meg sikeresen, hanem a dolgozó nép hatalmának, a proletariátus diktatúrájának következetes gyakorlásával létrehozták a szocialista társadalmi rend építésének, a szocialista termelési viszonyok térhódításának, széleskörű meghonosodásának az előfeltételeit is. A szocialista termelési viszonyok győzelmes kibontakozásával együtt járt a népgazdaság szerkezetének lényeges módosulása is. A szocializmus építésének két és fél évtizede az egykori agrár-ipari országot ipari-agrárországgá formálta. Az iparfejlesztés eredményeit általánosságban az tükrözi, hogy ennek az ágazatnak a termelése a második világháború előtti utolsó békeévhez viszonyítva körülbelül tízszeresére nőtt, s a múlt esztendőben a munkaképes lakosság 55 százaléka az iparban dolgozott. Rendkívüli jó eredmények születtek az ipari termelés minden szakaszán. Külön említést érdemelnek azonban azok a nagyszerű eredmények, amelyeket a szén, a villanyáram, a nyersolaj, a bauxit, az acél, a cement és a műtrágya termelésében, valamint az autóbusz-, a mezőgép-, a televízió- és a lábbeligyártás fejlesztésében elértek. A felszabadulást követő években a mezőgazdaság fejlődése is lényegesen meggyorsult. Kedvező hatással volt ezen ágazat fejlődésére a felszabadulás évében végrehajtott földreform, melynek keretében 642 ezer 342 agrárproletár- és kisparaszt-család között 3 millió 260 ezer hold földet osztottak fel. A falusi lakosságnak ez a rétege, amely a horthy rezsim által képviselt hárommillió koldus országának legszegényebb és legelnyomottabb társadalmi alakulatát képezte, a földosztás nyomán is tudatára ébredt annak, hogy az ország gazdájává, a hatalomgyakorlás fontos tényezőjévé vált Magától értetődik persze az is, hogy a falusi lakosságnak ez a számottevő rétege a hatalomgyakorlás folytán mind nagyobb felelősséget érzett az ország gazdasági életének fejlődéséért. S amikor a gazdasági jelenségek arra figyelmeztettek, hogy a szétaprózott kisparaszti gazdálkodás fékezi nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egész népgazdaság fejlődését, — a párt hívószavára — felsorakozott a szocialista nagyüzemi mezőgazdasági termelés megalapítóinak és fejlesztőinek soraiba. A szocialista termelési viszonyok győzelmével alapjaiban megváltozott a magyar társadalom szerkezete. Míg például 1938-ban a munkaképes lakosságnak 25 százaléka dolgozott az iparban, 58 százaléka a mezőgazdaságban, míg 17 százaléka egyéb ágazatokban, addig 1974-ben a dolgozók 55 százalékát ipari munkások, 16 százalékát földművesek és 29 százalékát a más ágazatok alkalmazottjai képezték. A magyar népgazdaság fejlődése tekintetében rendkívüli jelentőséggel bír, hogy a mezőgazdasági dolgozók létszámának nagyméretű csökkenésével párhuzamosan növekedett a mezőgazdasági termékek mennyisége. Az egykori úri Magyarország mezőgazdasága 1934 és 1938 között évi átlagban csupán 2 millió 220 ezer tonna búzát, 2 millió 306 ezer tonna kukoricát és 960 ezer tonna cukorrépát termelt. Ezzel szemben a szocialista mezőgazdaság — melynek fejlődését a tudomány és a technika gyorsütemi térhódítása gyorsította — 1971 és 1974 között évi átlagban 4 millió 367 ezer tonna búzát, 5 millió 583 ezer tonna kukoricát és 2 millió 837 ezer tonna cukorrépát termelt. Hasonló ütemű fejlődés tapasztalható a növénytermesztés más területein s persze az állattenyésztési termelésben is. A termelés gyors ütemű növekedése a lakosság életszínvonalának állandó emelkedéséhez vezetett. A városokból eltűntek az egykori nyomortanyák és gyökeresen megváltozott, megszépült a magyar falvak arculata is. A tizenöt évvel ezelőtt meghirdetett lakásépítési program sikeres megvalósítása következményeként lényegében minden harmadik család új lakáshoz jutott. Csupán a negyedik ötéves tervidőszakban 430 ezer család részére biztosít a nép állama új lakást. A szocializmust építő magyar nép életszínvonalának emelkedését azonban nemcsak a korszerű lakáskultúra bizonyítja. Nagy szerepet tölt be az életszínvonal emelkedésében a dolgozók reálbérének, valamint a nyugdíjasok járulékának tervszerű növekedése is. Csupán az utolsó öt év alatt az egy keresőre jutó reálbér 16 százalékkal, az egy főre jutó reáljövedelem pedig 25 százalékkal emelkedik, míg a lakosság fogyasztása 28 százalékkal lesz több, mint 1970-ben volt. A korszerű lakás- és öltözködési kultúra mellett rendkívül gyorsan szaporodik a személyi tulajdonban levő személyautók, hűtőszekrények és mosógépek, valamint a további életszépítő használati tárgyak száma is. Kétségtelen tehát, hogy a Magyar Népköztársaság dolgozó népe boldogságot sugárzó légkörben ünnepelheti hazája szovjet hadsereg általi felszabadításának 30. évfordulóját. Magyarország dolgozó népe azonban tisztában van azzal is, hogy a fejlett szocialista társadalomhoz vezető úton még sok feladat vár megoldásra. Ezt világosan értésre adta a Magyar Szocialista Munkáspárt XI. hong(Folytatás a 2. oldalon.)