Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)

1975-08-09 / 32. szám

— Ara: 1.— Kčs1 ————— Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi M­inisztériumának hetilapja A békés egymás mellett élés hajnala Az elmúlt héten a világ közvéleménye élénk figyelemmel kísérte az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia csúcsszintű zárószakaszát, ahol a küldöttsé­gek vezetői aláírták a záródokumentumot és ezzel lerakták az alapjait egy új korszak­nak, amelyben a különböző társadalmi rend­szerek tartós békében élhetnek egymás mellett. Harminc esztendővel ezelőtt ért véget a második világégés s azóta békében élünk Európában. A vén kontinens lakossága, a­­melynek békés holnapjáról tárgyaltak, két katasztrofális háborút élt át ebben az év­században és a boldogságra teremtett em­berek tízmilliói pusztultak el. Éppen ezek­ben a napokban emlékeznek meg világszer­te Hirosimáról, ahol felrobbantották az első atombombát, a szörnyű tömegpusztító fegy­vert. Röpke pillanatok alatt 80 ezren vesz­tették életüket, és több mint 75 ezren sebe­sültek meg. Ez minden jószándékú ember­nek komoly figyelmeztető, főleg azoknak, akik tudatában vannak, hogy a napjainkban meglevő tömegpusztító fegyverek világte­­metőt okozhatnának. Három évtizednek kellett eltelnie, míg végül győzött a józan ész, és a Szovjetunió, valamint a szocialista országok kezdemé­nyezésére­ tárgyaló­asztalhoz ültek, a béke tartóssá tételének céljából. A Varsói Szerző­dés vezető szerve, a politikai tanácsadó tes­tület kilenc esztendővel ezelőtt nyilatkozat­ban hívta fel az európai országokat a jó szomszédi kapcsolatok fejlesztésére. A fel­hívásban szerepelt külföldi katonai támasz­pontok­ felszámolása, a külföldi csapatok kivonása más országok területéről, atom­mentes övezet létesítése, a háború után ki­alakult határok és a két német állam elis­merése, az úgynevezett német kérdés ren­dezése. Végül olyan általános európai ta­nácskozás összehívása, amely megvitatná az európai biztonság szavatolásának és az egyetemes európai együttműködésnek a kér­déseit. Tudjuk, hogy azóta az említett nyilatko­zatból sok minden megvalósult. Ezek közül első helyen kell emíteni az európai bizton­sági és együttműködési tanácskozást, amely­nek harmadik, egyben zárószakaszára július 30 án Helsinkiben került sor. Az európai csúcskonferenciára — amelyen mint eddig, részt vett az Egyesült Államok és Kanada — olyan időpontban került sor, amikor újabb lendületet kaphat az enyhülés és a széles­körű nemzetközi együttműködés ügye. Nemcsak Európa, de az emberiség törté­netében sem került még sor hasonló alka­lomra. 33 európai ország, valamint az USA és Kanada vezetői foglaltak helyet a közös tárgyalóteremben és elmondták mindazt, amit kontinensük jelene és jövője szempont­jából fontosnak tartanak és aztán aláírták a dokumentumot, amelyhez hasonlót még soha, sehol a világon nem szentesítettek. Helsinki hatalmas lépést jelent a valódi biztonság, a termékeny együttműködés felé. A békés egymás mellett élés immár egyhan­gúan elfogadott alapelvei — és a tíz alapelv között ott van például az államok szuverén egyenjogúsága, az erő alkalmazásáról, illet­ve az erő alkalmazásával kapcsolatos fenye­getésről való lemondás, a viták békés ren­dezése, a belügyekbe való be nem avatko­zás,­ a tatárok sértetlenségének elve — összeegyeztethetetlenek a fegyverkezési hajszával. A biztonságot 30 esztendővel ezelőtt az jelentette, hogy a búvóhelyekről felmerész­kedtünk az utcára és lehetőség nyílt éle­tünk folytatására, új kezdésére. Aztán év­tizedek kövekeztek, amelyekben volt belső biztonság, amennyit az örökös készenléti állapot belső és külső feszültség megenge­dett. Ezt követően eljöttek az évek, amikor hozzákezdhettünk a munkához, az egyre többet hangoztatott lenini tézis, a békés egymás mellett élés valóra váltásához. Hel­sinkiben az első, szinte minden európai nemzetet magával ragadó kiemelkedő állo­máshoz értünk. Olyan magaslatra, ahonnan valóban új távlatok nyílnak. Ez bizonyítéka annak is, hogy a szocializmus kezdeménye­ző ereje az elveink leglényegéhez tartozó békén már egy egész kontinensre sugárzik. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB főtitká­ra, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, szintén felszólalt az európai bizton­sági konferencián és többek között kiemel­te, hogy a páratlan történelmi jelentőségű összejövetelre röviddel azután került sor, hogy megemlékeztünk a fasizmus leverésé­nek 30. évfordulójáról. Amikor fájdalma­san behegedtek a fasizmus elleni harc és a második világháború sebei, a háború utá­ni években teljes ellenmondásos fejlődés tanúi lehettünk. Tanúi voltunk a tartós, igazságos béke megteremtésére irányuló erőfeszítésnek, de a feszültségnek is, amely megbontotta a politikai, gazdasági és kul­turális együttműködés kapcsolatait. Tanúi lehettünk az alkotó erők, a termelőerők, a tudomány, a technika és a kultúra, az álta­lános európai haladás rohamos fejlődé­sének, ugyanakkor annak is, hogy roppant anyagi és emberi erőforrásokat fordítottak a pusztító eszközök fejlesztésére. Most az a közös feladatunk — hangsúlyozta felszóla­lásában Husák elvtárs, — hogy konkrét lé­pésekkel és intézkedésekkel, a feszültség enyhülésének állandó elmélyítésével és ki­terjesztésével, a háborús veszély fennálló gócainak és lehetséges új gócainak felszá­molására irányuló törekvéssel, minden egyes nemzet függetlenségi jogának egyön­tetű elismerése és tiszteletben tartása mel­lett a nemzetközi konfliktusok igazságos rendezésével, a kollektív biztonsági rend­f­olytatás a 2. oldalon.) J­úlius utolsó vasárnapján­­ is borongós reggelre ébredtünk. Persze azt nem is sejtettük, hogy az előző napon nagy zivatar vonult át Csalló­közön, amely még újabb jégká­rokat is okozott. Cicovon (Csicsón — komár­­­nói járás) is alapos eső zúdult a határra, így aztán másnap nem tudtak a szalmával dol­gozni, tétlenségre volt ítélve a két szalmaprés és a három ta­karmányfelszedő. Az aratás nehéz volt a csi­­csói határban is. Ott ahol tíz esztendővel ezelőtt gátat szakí­tott a megáradt Duna, most a hosszú ideig tartó magas víz­állás — esőzés miatt — ma­gasra emelkedett talajvíz nehe­zen húzódik vissza, és­­ ezért mintegy 100 hektár gabona ara­tatlan maradt. Ezzel kénytele­nek várni, míg a talaj kissé meg nem szikkad. A vártnál gyengébb termést takarítottak be a szövetkezet­ben. Árpából 38 mázsás volt az átlaghozam, búzából előrelát­hatóan valamivel 50 mázsán fe­lül lesz. A legnagyobb hozamot a Száva fajta adta — egy 30 hektáros táblán — 65 m­ázsás átlaghozamot értek el. A kiszámíthatatlan időjárás­ban jól jött a két vendégkom­bájn, amely a prerovi járásból érkezett. Természetesen, köl­­csönkenyér visszajár. Éppen ottjártamkor búcsúztak a kom­­bájnosok, akik a drahotusei szövetkezetben siettetik majd a betakarítási munka elvégzését. Katona István, Fáby Károly, valamint Kóssa Ernő és Bödök Péter, a meghirdetett járási ifjúsági szocialista munkaver­senyben vetélkednek, a legjobb kombájnos cím elnyeréséért. Az előbbiek az E—512-es kombájn­jukkal eddig 151 hektárt arat­tak le, és 7350 mázsát csépel­tek ki. A Kassa és a Bödök ket­tős az SZK—4-es 91 aratott le és 4458 mázsa hektárt sze­mest szállítottak a raktárba. A Katona és Fáby duó bizakodik, hogy a prerovi járásban még vagy 200 hektárról learatják a gabonát és így előkelő helyen végeznek a meghirdetett ifjú­sági versenyben. Sülló Gyula gépesítő ezek­ben a napokban az egyik leg­fontosabb feladatnak tartja a tarlóhántás gyors elvégzését. Sajnos, a szalmabetakarítás akadályozza a fontos talajmun­ka elvégzését. A csicsói és a szomszédos alsó-csallóközi szövetkezetek a közeljövőben a társulás útjára lépnek. Több mint valószínű, az ősziek vetését már közös elképzelések alapján végzik. A tervezett vetőmagmennyiséget, a négy, illetve öt szövetkezet legjobban bevált búzafajtáiból válasszák ki. LEGFONTOSABB A KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ VETŐMAG A szomszédos Klužná Nemá-Í (kolozsnémai) szövetkezet irá­nyítói az irodában üldögéltek. — Már negyedik vasárnap lótunk-futunk, rostokolunk és mégsincs vége az aratásnak — mondta bosszankodva az egyi­kük. . Néhány hektár aratása van hátra s nem tudják befejezni, mert szombaton vihar vonult át a határ felett és sajnos nem­csak az eső ömlött, hanem jég­verés is volt, ami újabb kárt okozott. Pedig néhány héttel ez­előtt olyan reménykeltő volt a határ, mint még soha. A fel­törő talajvíz elöl ii idejében megmentették a termést s a ki­tűzött kezdési idő előtt sikere­sen betakarították az ottlevő gabonát. Ez az igyekezetük sem volt elegendő, mert aztán a búza jelentős részét elverte a jég, s alig volt több a hektár­hozam 10 mázsánál. Árpából 59 mázsás átlaghoza­mot értek el. (Ametyst és Trumf fajtákat termesztettek.) Búzá­ból is több fajtával próbálkoz­tak. Még nincs is kiszámolva pontosan az átlaghozam, de az említett jégkár miatt, aligha lesz 46 mázsánál több hektáron­ként. Tarcsi Emil, az efsz alelnöke és egyben mechanizátora, gyor­san kiszámolta, milyen búza­fajták adták a legnagyobb ho­zamokat. Elsőként a Szávát említi, amelyből 70 mázsás ho­zamot értek el. A Kaukazból (Folytatás a 3. oldalon.) Már a jövő évi termésre gondolnak Bízhatunk a feltörő nemzedékben. Az első felvételen látható fiatalok a kfnicei Mezőgazdasági Gépészeti Középiskola hallgatói. A vakációt nem valahol a bolgár tengerparton töltik, hanem csallóközi rónán, s mint segédkombájnosok, hozzájárultak ahhoz, hogy a mostoha időjárásban is a sikerült gyorsan betakarítani a gabonát. Zemianska Olčán (Nemesócsán) már hosszú évek óta segédkeznek a fiatalok a szövetkezetben. Főleg az aratási munkánál vállalnak részt és sürgetik a szántást akadályozó szalma betakarítását. A fiúk büszkén vallják, hogy ezt nemcsak a keresetért teszik, hanem azért, mert tudatában vannak munkájuk fontosságának. Fotó: tt MÉHÉSZET VADÁSZAT HALÁSZAT TOVÁBBI CIKKEK: A kultúrnövények ádáz ellenségei Tisztelettel, de ne alázatosan Elérték a kitűzött célt­ Az alkoholizmus és a közlekedés Negyven éve fűzik a barátságot Len- és kenderfeldolgozó iparunk több nyersanyagot érdemelne! A tudomány termelőerővé válik Kifizetődik a nagyüzemi fóliasátrakban a kertészkedés

Next