Szabad Földműves, 1975. július-december (26. évfolyam, 27-52. szám)
1975-08-09 / 32. szám
— Ara: 1.— Kčs1 ————— Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A békés egymás mellett élés hajnala Az elmúlt héten a világ közvéleménye élénk figyelemmel kísérte az európai biztonsági és együttműködési konferencia csúcsszintű zárószakaszát, ahol a küldöttségek vezetői aláírták a záródokumentumot és ezzel lerakták az alapjait egy új korszaknak, amelyben a különböző társadalmi rendszerek tartós békében élhetnek egymás mellett. Harminc esztendővel ezelőtt ért véget a második világégés s azóta békében élünk Európában. A vén kontinens lakossága, amelynek békés holnapjáról tárgyaltak, két katasztrofális háborút élt át ebben az évszázadban és a boldogságra teremtett emberek tízmilliói pusztultak el. Éppen ezekben a napokban emlékeznek meg világszerte Hirosimáról, ahol felrobbantották az első atombombát, a szörnyű tömegpusztító fegyvert. Röpke pillanatok alatt 80 ezren vesztették életüket, és több mint 75 ezren sebesültek meg. Ez minden jószándékú embernek komoly figyelmeztető, főleg azoknak, akik tudatában vannak, hogy a napjainkban meglevő tömegpusztító fegyverek világtemetőt okozhatnának. Három évtizednek kellett eltelnie, míg végül győzött a józan ész, és a Szovjetunió, valamint a szocialista országok kezdeményezésére tárgyalóasztalhoz ültek, a béke tartóssá tételének céljából. A Varsói Szerződés vezető szerve, a politikai tanácsadó testület kilenc esztendővel ezelőtt nyilatkozatban hívta fel az európai országokat a jó szomszédi kapcsolatok fejlesztésére. A felhívásban szerepelt külföldi katonai támaszpontok felszámolása, a külföldi csapatok kivonása más országok területéről, atommentes övezet létesítése, a háború után kialakult határok és a két német állam elismerése, az úgynevezett német kérdés rendezése. Végül olyan általános európai tanácskozás összehívása, amely megvitatná az európai biztonság szavatolásának és az egyetemes európai együttműködésnek a kérdéseit. Tudjuk, hogy azóta az említett nyilatkozatból sok minden megvalósult. Ezek közül első helyen kell emíteni az európai biztonsági és együttműködési tanácskozást, amelynek harmadik, egyben zárószakaszára július 30 án Helsinkiben került sor. Az európai csúcskonferenciára — amelyen mint eddig, részt vett az Egyesült Államok és Kanada — olyan időpontban került sor, amikor újabb lendületet kaphat az enyhülés és a széleskörű nemzetközi együttműködés ügye. Nemcsak Európa, de az emberiség történetében sem került még sor hasonló alkalomra. 33 európai ország, valamint az USA és Kanada vezetői foglaltak helyet a közös tárgyalóteremben és elmondták mindazt, amit kontinensük jelene és jövője szempontjából fontosnak tartanak és aztán aláírták a dokumentumot, amelyhez hasonlót még soha, sehol a világon nem szentesítettek. Helsinki hatalmas lépést jelent a valódi biztonság, a termékeny együttműködés felé. A békés egymás mellett élés immár egyhangúan elfogadott alapelvei — és a tíz alapelv között ott van például az államok szuverén egyenjogúsága, az erő alkalmazásáról, illetve az erő alkalmazásával kapcsolatos fenyegetésről való lemondás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás, a tatárok sértetlenségének elve — összeegyeztethetetlenek a fegyverkezési hajszával. A biztonságot 30 esztendővel ezelőtt az jelentette, hogy a búvóhelyekről felmerészkedtünk az utcára és lehetőség nyílt életünk folytatására, új kezdésére. Aztán évtizedek kövekeztek, amelyekben volt belső biztonság, amennyit az örökös készenléti állapot belső és külső feszültség megengedett. Ezt követően eljöttek az évek, amikor hozzákezdhettünk a munkához, az egyre többet hangoztatott lenini tézis, a békés egymás mellett élés valóra váltásához. Helsinkiben az első, szinte minden európai nemzetet magával ragadó kiemelkedő állomáshoz értünk. Olyan magaslatra, ahonnan valóban új távlatok nyílnak. Ez bizonyítéka annak is, hogy a szocializmus kezdeményező ereje az elveink leglényegéhez tartozó békén már egy egész kontinensre sugárzik. Gustáv Husák elvtárs a CSKP KB főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke, szintén felszólalt az európai biztonsági konferencián és többek között kiemelte, hogy a páratlan történelmi jelentőségű összejövetelre röviddel azután került sor, hogy megemlékeztünk a fasizmus leverésének 30. évfordulójáról. Amikor fájdalmasan behegedtek a fasizmus elleni harc és a második világháború sebei, a háború utáni években teljes ellenmondásos fejlődés tanúi lehettünk. Tanúi voltunk a tartós, igazságos béke megteremtésére irányuló erőfeszítésnek, de a feszültségnek is, amely megbontotta a politikai, gazdasági és kulturális együttműködés kapcsolatait. Tanúi lehettünk az alkotó erők, a termelőerők, a tudomány, a technika és a kultúra, az általános európai haladás rohamos fejlődésének, ugyanakkor annak is, hogy roppant anyagi és emberi erőforrásokat fordítottak a pusztító eszközök fejlesztésére. Most az a közös feladatunk — hangsúlyozta felszólalásában Husák elvtárs, — hogy konkrét lépésekkel és intézkedésekkel, a feszültség enyhülésének állandó elmélyítésével és kiterjesztésével, a háborús veszély fennálló gócainak és lehetséges új gócainak felszámolására irányuló törekvéssel, minden egyes nemzet függetlenségi jogának egyöntetű elismerése és tiszteletben tartása mellett a nemzetközi konfliktusok igazságos rendezésével, a kollektív biztonsági rendfolytatás a 2. oldalon.) Július utolsó vasárnapján is borongós reggelre ébredtünk. Persze azt nem is sejtettük, hogy az előző napon nagy zivatar vonult át Csallóközön, amely még újabb jégkárokat is okozott. Cicovon (Csicsón — komárnói járás) is alapos eső zúdult a határra, így aztán másnap nem tudtak a szalmával dolgozni, tétlenségre volt ítélve a két szalmaprés és a három takarmányfelszedő. Az aratás nehéz volt a csicsói határban is. Ott ahol tíz esztendővel ezelőtt gátat szakított a megáradt Duna, most a hosszú ideig tartó magas vízállás — esőzés miatt — magasra emelkedett talajvíz nehezen húzódik vissza, és ezért mintegy 100 hektár gabona aratatlan maradt. Ezzel kénytelenek várni, míg a talaj kissé meg nem szikkad. A vártnál gyengébb termést takarítottak be a szövetkezetben. Árpából 38 mázsás volt az átlaghozam, búzából előreláthatóan valamivel 50 mázsán felül lesz. A legnagyobb hozamot a Száva fajta adta — egy 30 hektáros táblán — 65 mázsás átlaghozamot értek el. A kiszámíthatatlan időjárásban jól jött a két vendégkombájn, amely a prerovi járásból érkezett. Természetesen, kölcsönkenyér visszajár. Éppen ottjártamkor búcsúztak a kombájnosok, akik a drahotusei szövetkezetben siettetik majd a betakarítási munka elvégzését. Katona István, Fáby Károly, valamint Kóssa Ernő és Bödök Péter, a meghirdetett járási ifjúsági szocialista munkaversenyben vetélkednek, a legjobb kombájnos cím elnyeréséért. Az előbbiek az E—512-es kombájnjukkal eddig 151 hektárt arattak le, és 7350 mázsát csépeltek ki. A Kassa és a Bödök kettős az SZK—4-es 91 aratott le és 4458 mázsa hektárt szemest szállítottak a raktárba. A Katona és Fáby duó bizakodik, hogy a prerovi járásban még vagy 200 hektárról learatják a gabonát és így előkelő helyen végeznek a meghirdetett ifjúsági versenyben. Sülló Gyula gépesítő ezekben a napokban az egyik legfontosabb feladatnak tartja a tarlóhántás gyors elvégzését. Sajnos, a szalmabetakarítás akadályozza a fontos talajmunka elvégzését. A csicsói és a szomszédos alsó-csallóközi szövetkezetek a közeljövőben a társulás útjára lépnek. Több mint valószínű, az ősziek vetését már közös elképzelések alapján végzik. A tervezett vetőmagmennyiséget, a négy, illetve öt szövetkezet legjobban bevált búzafajtáiból válasszák ki. LEGFONTOSABB A KIVÁLÓ MINŐSÉGŰ VETŐMAG A szomszédos Klužná Nemá-Í (kolozsnémai) szövetkezet irányítói az irodában üldögéltek. — Már negyedik vasárnap lótunk-futunk, rostokolunk és mégsincs vége az aratásnak — mondta bosszankodva az egyikük. . Néhány hektár aratása van hátra s nem tudják befejezni, mert szombaton vihar vonult át a határ felett és sajnos nemcsak az eső ömlött, hanem jégverés is volt, ami újabb kárt okozott. Pedig néhány héttel ezelőtt olyan reménykeltő volt a határ, mint még soha. A feltörő talajvíz elöl ii idejében megmentették a termést s a kitűzött kezdési idő előtt sikeresen betakarították az ottlevő gabonát. Ez az igyekezetük sem volt elegendő, mert aztán a búza jelentős részét elverte a jég, s alig volt több a hektárhozam 10 mázsánál. Árpából 59 mázsás átlaghozamot értek el. (Ametyst és Trumf fajtákat termesztettek.) Búzából is több fajtával próbálkoztak. Még nincs is kiszámolva pontosan az átlaghozam, de az említett jégkár miatt, aligha lesz 46 mázsánál több hektáronként. Tarcsi Emil, az efsz alelnöke és egyben mechanizátora, gyorsan kiszámolta, milyen búzafajták adták a legnagyobb hozamokat. Elsőként a Szávát említi, amelyből 70 mázsás hozamot értek el. A Kaukazból (Folytatás a 3. oldalon.) Már a jövő évi termésre gondolnak Bízhatunk a feltörő nemzedékben. Az első felvételen látható fiatalok a kfnicei Mezőgazdasági Gépészeti Középiskola hallgatói. A vakációt nem valahol a bolgár tengerparton töltik, hanem csallóközi rónán, s mint segédkombájnosok, hozzájárultak ahhoz, hogy a mostoha időjárásban is a sikerült gyorsan betakarítani a gabonát. Zemianska Olčán (Nemesócsán) már hosszú évek óta segédkeznek a fiatalok a szövetkezetben. Főleg az aratási munkánál vállalnak részt és sürgetik a szántást akadályozó szalma betakarítását. A fiúk büszkén vallják, hogy ezt nemcsak a keresetért teszik, hanem azért, mert tudatában vannak munkájuk fontosságának. Fotó: tt MÉHÉSZET VADÁSZAT HALÁSZAT TOVÁBBI CIKKEK: A kultúrnövények ádáz ellenségei Tisztelettel, de ne alázatosan Elérték a kitűzött célt Az alkoholizmus és a közlekedés Negyven éve fűzik a barátságot Len- és kenderfeldolgozó iparunk több nyersanyagot érdemelne! A tudomány termelőerővé válik Kifizetődik a nagyüzemi fóliasátrakban a kertészkedés