Szabad Földműves, 1976. január-június (27. évfolyam, 1-25. szám)

1976-01-24 / 3. szám

1978. JANUÁR­ 24. XXVII. évfolyam, 3. szám. Ara: 1,— Kčs Szabad Munkánk folytatói Rójuk az utcákat, s ha nem sietünk éppen, szemügyre vesszük a járókelőket, mintha mindig keresnének valamit az ismerős és ismeretlen ar­cok mögött. Talán nehéz is lenne megmagyarázni, ugyan miért figyeljük meg annyira az ismerős utcák gyalogosait, bár csaknem mindnyájan így teszünk. Kiváncsi emberek vagyunk és szívesen gyarapítjuk ismerőseinket. Ugyan ki mondhatná egészségtelen, esetleg be­teges jelenségnek ezt a belső ösztönzést, s azt, hogy egy szempillantásnyi idő alatt reagálunk az egyénekre és a társadalom jelenségeire egyaránt. Az valóban nem lenne jó, ha mindenkiről tud­nánk, ki és micsoda. Ha mindenkinek a homlo­kára lenne írva, ami bennünket érdekel. Viszont el kell ismernünk, hogy az élet, az ember és a társadalom nem lenne érdekes, nagyon egyolda­lúvá, sőt unalmassá válna. Egyrészt tele vagyunk sóvárgással, hogy meg­ismerhessük, láthassuk és csodálhassuk az éle­tet, hogy kérdezhessük és kérdéseinkre felele­tet kaphassunk, másrészt viszont bizonyos dol­gokkal szemben szinte teljesen közönyösek va­gunk! Ha az emberek és dolgok esztétikai oldala leköt bennünket, akkor pozitívan és megfelelően kell reagálnunk a legkényesebb helyzetekben is, s ha erre szükség van, közbe is kell lépnünk. Ilyenkor nem maradhatunk meg a közönyös néző szerepében. ' " Ha leköti a figyelmünket és szemlélhetünk egy szép kirakatot, nem maradhatunk közönyösek, nem mondhatjuk azt, hogy semmi közöm hozzá akkor sem, ha azt valaki megrongálja, betöri, esetleg kirabolja. S ebből következik: ha a tár­sadalmi tulajdonban levő szép, nemes és hasznos dolgok lekötik figyelmünket, gyönyörködtetnek bennünket, akkor tudatában kell lennünk annak is, hogy részben felelősek vagyunk értük. A szo­­cialista ember nevelésében nem szabad elhanya­golnunk ezt a momentumot, ezt az egyedül méltó viszonyulást, nem szabad észrevétlenül elmenni a problémák mellett. Mert társadalmunknak éppen úgy vannak kártevői, mint a növényeknek és az állatoknak kórokozóik. Ezeket az emberek ugyan nem küldhetik a.... de mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy átneveljük őket. Meg kell találnunk a legésszerűbb módszerét annak, hogy nevelhessék a­ következő nemzedékekből a köz tulajdonát és érdekeit értékelni és óvni tudó hon­polgárokat. A valóság az, hogy­ állandóan ismétlésekbe bo­csátkozunk, rámutatunk a hibákra, hiányosságok­ra, de még korántsem tettünk meg minden tőlünk telhetőt, hogy azokat lehető legrövidebb idő alatt fel is számolhassuk. Tudjuk azt is, hogy a peda­gógusok és a nevelők tízszer és százszor elmond­ják­­ hogy szocialista társadalmunkban hogyan kell az embernek viselkednie, dolgoznia és él­nie. Ez szép, hiszen ismétlés a tudás anyja, de korántsem minden. Az örökös ismételgetésbe be­lefárad a­ nevelő és a tanítvány egyaránt és a hallottak egyre felszínesebbé válnak. De hát ak­kor mit is kellene termünk? Ha elhallgatjuk eze­ket a dolgokat — baj­, ha örökké ismételjük, az se jó! Nézzünk csak körül, mennyire megváltozott minden, nálunk­ óriási üzemeket építettünk, új vá­rosokat, városnegyedeket, stb. és ha erről beszé­lünk, ha elmondjuk, hogy mindezt a dolgozóknak köszönhetjük, a fiatalok sokszor csak hümmög­nek és egyik fülükön be,­­a másikon ki... Sze­rintük ez nem is' lehetne' másképpen, magától ér­tetődő minden, csak az nem, hogy folyton han­­goztatjuk eredményeinket. Nem várhatunk addig, míg maguktól ráébrednek, hogy utánunk ők kö­vetkeznek, ők veszik kezükbe a kormánykereket, a szerszámot és az állam sorsának irányítását. Hiszen akkor már késő lenne! A jelen arra­ kényszerít bennünket, hogy meg­találjuk módját, hogy megértessük a fiatalokkal, hogy az általunk megkezdett munkának ők lesznek a folytatói. S újra felmerül a kérdés, ki a felelős az utánunk következő nemzedékért. A fiatalokkal kapcsolatos dolgok, problémák nemcsak nálunk merültek fel, s ez ma világ­probléma, lét és nemlét kérdése. S miért ne tud­nánk orvosolni a problémákat? Hiszen minden eszköz rendelkezésünkre áll, hogy gyermekeink­­ből öntudatos, becsületes és szorgos embereket i­s nevelhessünk. Csupán élnünk kell a lehetőségek­kel. . . Dohány Tibor , H Huszonkét tanterem - 22 millióért Sokféleképpen vélekednek a fiatalok. Még szép számban napjainkban is akadnak olya­nok, akik nem bíznak bennük és ellenzik, ha komolyabb ve­zető funkcióval bízzák meg őket. A legutóbbi választáskor tresvadyn (Naszvad, komárnoi járás) egy 32 éves fiatalembert , Tóth Miklóst állítottak a he­lyi nemzeti bizottság élére. Bi­zony jócskán voltak, akik na­gyon „merész húzásnak“ tar­tották, hogy ilyen fiatal ember lett a nagy­község elnöke. Ez abból is ered, hogy előbb ta­pasztalt veterán kommunista állt a község élén, neki és se­gítőtársainak is elég volt meg-,­birkózni a felmerülő­ nehézsé­gekkel.A r­­iA .községben szlovákok és­­ magyarok élnek együtt. Ez nem okozna nehézséget, ha a lakosok nem lennének külön­böző vallásúak, illetve nem te­vékenykednének szekták, ame­­­­lyek esetenként egyenetlensé­geket szülnek. Mindezen­­ nehéz­ségek ellenére a nemzeti bi­zottság irányításával a válasz­tási program teljesítésében élenjárók a környéken s mint­egy tízmillió koronával telje­sítették túl a kitűzött feladato­kat. Mik voltak a legfontosabb tennivalók, amelyeket maradék nélkül meg is valósítottak? Aki régebben ismeri az 5530 lakosú községet, tudja­ milyen sárosak, nyáridőben porosak voltak az utcák. Ebben a vá­lasztási programban az egyik legfontosabb és legnagyobb fel­adatok közé tartozott 4,5 kilo­méteren az utcák portalanítása. Természetesen az utak rendbe­hozatalával párhuzamosan két hidat is kellett építeni.­­ Felépítettek egy minden kö­vetelménynek megfelelő 60 fé­rőhelyes óvodát is. Erre ége­tően szükség volt, mert a falu­ból sok asszony dolgozik a szö­vetkezetben és más üzemekben. Az elképzelések szerint a kö­zeljövőben sor kerül egy 54 személyes bölcsőde létrehozá­sára. Elég nagy a gyermeksza­porulat. Évenként háromszor annyian születnek, mint amen­­­nyi az elhalálozások száma. A A bölcsődére azért is szükség van, hogy asszonyok a többi műszakban is nyugodtan dol­gozhassanak. Félmillió korona költséggel új esketési termet is létesítet­tek, amely nagyon ízlésesen van berendezve. Jelentős men­­­nyiségű társadalmi munkával segítették elő a gáz bevezeté­sét. Gondoltak a fiatalok sport­lehetőségeinek bővítésére. A Slavia sporttelepet újjá vará­zsolták s mintegy félmilliós be­ruházással jégkorongpályát is létesítettek. De szükség volt egy minden igényt kielégítő kézilabda-pályára is, mert a csapat a szlovákiai élvonalban játszik. Az elképzelések sze­rint a közeljövőben több mint kétmilliós költséggel­ labdarú­góstadiont építenek a TJ Druž­stevník számára. A választási program kereté­ben olyasmi is létesült, amely ritkaság számba menő falvain­­kon, sőt a városokban sem ta­lálható mindenütt. Társadalmi munkával mintegy 600 ezer korona értékben „automato“ klubot létesítettek. Ez a klub a személygépkocsi tulajdonoso­ké és mintegy 120 tagja van. Nesvadyn jelenleg mintegy 500 autót tartanak számon. Közis­mert, hogy közülük sokan vaj­mi keveset értenek a karban­tartáshoz, nos a jól felszerelt klubban a hadsereggel együtt­működő szervezet szakembe­reitől tanácsot kapnak és a szövetség által jól felszerelt műhelyben elvégezhetik a kar­bantartást. Természetesen szak­mai előadásokat is tartanak és az egyfajta típusú gépkocsik tulajdonosai kicserélik tapasz­talataikat.­­ Bátran állíthatjuk, hogy a pártszervezet és a hnb irányí­tásával valóban derekas mun­kát végeztek a község lakói és jelentősen­­ elősegítették annak fejlődését.­­ Persze a választási program­ban a legszebb újévi ajándék volt a 22 tantermes iskola megnyitása. Habár­­ egy kissé megkésve, a járás legkorsze­rűbb­ iskoláját adták át rendel­tetésének. Ottjártamkor a kipi­rult arcú­ gyerekek gumikerekű talicskákon hordták a régi is­kolából a felszerelést­. — Örültök az új iskolának? — kérdeztem a legénykéktől. — Sajnos, mi már kilencedi­kesek vagyunk és keréset él­vezhetünk­ belőle — válaszolta egyikük. De a félév is sokat je­lent, mert nem kell két váltás­ban járnunk és szorongani a sötét lukakban. Szimpatikus fiatal igazgató kalauzolt a korszerűen beren­dezett termek labirintusában. A folyosók szélesek, a tanter­mek tágasak, világosak, a kony­ha, műhely jól felszerelt, az ét­terem óriási nagy helyiség. Van egy terem, ahol főzni tanulnak ,majd a diákok és esetleg a fel­nőttek részére is rendeznek tanfolyamokat. Az orvosi ren­delőben gyermek- és fogorvos törődik majd a 870 diák egész­ségével. A jövő nemzedék ed­zettségét szolgálja a két tágas tornaterem. De­­ gondolom be­­•Folytatás a 3.­old­alon.-j­ “ A nagyobb diákok talicskákon hordják a tanfelszerelést az új iskolába. Lapunk tartalmából E számunkban közöljük: A Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának 1975. december 4-én kelt rendeletét, amely többek között az egységes földművesszövetkezetek mintaalapszabályát is közreadja A szövetkezeti munkaiskolák 4. tananyagát A Haladó Tapasztalatok Iskolájának 5. leckéjét MÉHÉSZET­I VADÁSZAT HALÁSZAT TOVÁBBI CIKKEK: A múlt évi verseny győztesei Fény, kevés árnyékkal Sürgető feladatok mezőgazdaságunkban Hasznos tapasztalatok a tejtermelésben Huszár

Next