Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-12 / 10. szám

SZAKMELLÉKLET: KERTÉSZET ÉS KISÁLLAT TENYÉSZTÉS Napirenden: a bő termés előfeltételeinek megteremtése Az utóbbi hetek változékony időjárása ellenére időszerű a tavaszi mezőgazdasági munkákkal fog­lalkozni. Hiszen pár napos tavaszi napsütés fel­tétlenül kicsalja az embereket a határba. Hozzá­látnak a jó termés feltételeinek létrehozásához, a mezei munkák tavasztól késő őszig tartó folyama­tának kibontakoztatásához. SZERKESZTŐ: Miniszterhelyettes elvtárs, milyen jelen­tőséget tulajdonít a tavaszi mezőgazdasági munkáknak az évi termelési tervfeladatok teljesítése szempontjából? MINISZTERHELYETTES, hogy mezőgazdaságunknak Elsősorban is hangsúlyozom, az idén rendkívül igényes feladatokat kell teljesíteni. Mint ismeretes az utóbbi két év folyamán jóval gyengébb termést értünk el a növény­­termesztés szakaszán, mint amit a hatodik ötéves ter­vünk feltételezett. Tehát ha mezőgazdaságunk nem akar kerékkötője lenni az életszínvonal emelkedésének, akkor az idén jóval gazdagabb termést kell betakarítania. Ezt a társadalmi igényt tükrözi Szlovákia növénytermeszté­sének idei tervmutatója is, amely számolva a lehetősé­gek optimális kihasználásával — a múlt évi termelési eredményekhez viszonyítva — 12—13 százalékos termés­­növekedést irányoz elő. Természetes, hogy a tavaszi és a nyári munkáknak, a tavasziak vetésének, az őszi gabona kezelésének, a nö­vényápolási munkáknak stb. rendkívüli szerepük van a termelési eredmények formálásában. Aki ezt nem akarja tudomásul venni, azt a betakarításkor nagyon sok csa­lódás éri. Nagyon fontos követelmény, hogy a mezőgaz­dasági dolgozók mindannyian tudatosítsák: termelő mun­kájuk hatékonyságának fokozásával fejlődő szocialista társadalmunkat gazdagítják és egyéni jólétük anyagi bá­zisát gyarapítják. Ha a tavasz és a nyár folyamán ennek a számtalanszor bizonyított igazságnak a tudata vezérli a mezőgazdasági dolgozók termelőmunkáját, akkor jog­gal reméljük, hogy a már említett igényes termelési fel­adatokat hiánytalanul teljesíteni fogjuk. Szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra is, hogy az ősz és a tavasz folyamán keletkezett árvizek és a jó­­néhány község határában látható nem kívánatos talaj­vizek­ komoly gondokat okoznak. S a termelésnövelési törekvéseink közepette bosszantó jelenségekként szere­pelnek. Káros hatásuk leküzdése szakszerű és felelősség­­teljes munkát követel mind a mezőgazdasági üzemek ve­zetőitől, mind pedig a termelés „sorkatonáitól“. SZERKESZTŐ: Milyen intézkedéseket tett a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisztérium a mezőgazdasági üzemek szükségleteinek biztosítása céljából? MINISZTERHELYETTES: Úgy hiszem mindenki termé­szetesnek tartja, hogy a mi lehetőségeinknek is megvan a határa. A gyakran túlhajtottnak minősíthető igényeket természetesen képtelenek vagyunk kielégíteni. Azt azon­ban meggyőződésből állítom, hogy minden reális lehető­séget kihasználtunk és a jövőben is kihasználunk a me­zőgazdasági termelés tervszerű növeléséhez szükséges feltételek megteremtése céljából. Érzésem szerint, jelenleg főleg az érdekli a mezőgaz­dasági üzemeket, hogy mit tett a minisztérium és mit tettek az általa irányított illetékes vállalatok abból a célból, hogy a vetőmag-, a pesticid-, a gép- és pótalkat­rész-szükségletet fedezzék. Határozottan állítom, hogy nagyon sokat. Igaz ugyan, hogy napjainkig még nem sikerült az összes szükségletet mindenből kielégíteni. Ennek ellenére jól állunk, tehát komolyabb hiányok nem veszélyeztetik a termelési tervek teljesítését. Nagyon komoly gondot okozott például a szükséges mennyiségű és jó minőségű kukorica-, cukorrépa- és lu­cernavetőmag biztosítása. Ismeretes, hogy a múlt évi kedvezőtlen időjárás miatt sem mennyiségi, sem pedig minőségi szempontból nem dicsekedhetünk Szlovákia ve­tőmagkészletével. Ennek ellenére részben alapos kivá­lasztással, részben a Cseh Szocialista Köztársasággal va­ló kooperáció nyomán, részben pedig behozatallal fedez­ni tudtuk a vetőmagszükségletet. Nem árulok el titkot, ha kijelentem, hogy kukoricavetőmagot tartalékoltunk azokra a területekre is, amelyek esetleg később mente­sülnek az árvíztől és a talajvíztől. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a vetőmagva­kat a külföldi piacon nagyon drágán tudtuk beszerezni. Ezért joggal elvárja a társadalom a mezőgazdasági üze­mektől, hogy takarékosan bánjanak a rendelkezésükre álló vetőmaggal. Az agronómusoktól elvárjuk, hogy szak­ismereteik gyümölcsöztetésével, ellenőrző munkájuk fo­kozásával, elejét veszik a pazarlásnak. Nem titkoljuk el persze azt sem, hogy lucerna- és vö- Pathó Károly, lapunk főszerkesztője a me­zőgazdasági dolgozók tájékoztatása céljából, né­hány kérdést intézett Németh Jenő mér­nökhöz, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyetteséhez a tavaszi munkákkal és a termelési feladatokkal kapcsolatban. röshere vetőmagot nem tudtunk beszerezni annyit, mint amennyit szerettünk volna. Ezért úgy határoztunk, hogy a többéves takarmányok vetésterületének bővítése céljá­ból füveskeverék-vetőmagot importálunk. Néhány mondattal jellemzem a műtrágyaellátás jelen­legi helyzetét is. Ezen a téren a helyzet jobb, mint ta­valy volt. Nitrogén és kálium trágyákból fedezni tudtuk a szükségletet. Hiány egyes gazdaságokban esetleg fosz­fortrágyákból mutatkozik. Azt azonban hangsúlyozom, hogy a minisztérium feltétlenül gondoskodik arról, hogy az árvíz és a talajvíz által kilúgozott talajok tápanyag­utánpótlása a kívánt színvonalon legyen. Nincs hiány iparilag készített szerves trágyából és mészből sem. Itt azonban a szállítási gondok okoznak kisebb-nagyobb zavarokat. Mit tehetünk ezen zavarok semlegesítése cél­jából? Azt, hogy a mezőgazdasági üzemeknek hatéko­nyabban kell közreműködni a szállítási gondok megoldá­sában. Egyrészt tehát aktívabban kell közbenjárniuk a vasúti közlekedés illetékes szerveinél a vagonok biztosí­tása céljából, másrészt pedig — főleg az anyagbázishoz közlebb levő mezőgazdasági üzemeknek — jobban igény­be kell venni a saját szállító eszközeiket is a mész- és szervestrágya-szükségletük szállításában. Pesticidekből az utóbbi években növekedett a behoza­tal. A múlt évihez viszonyítva azonban lényegesebb vál­tozást ezen a téren nem terveztünk. S ennek komoly okai vannak, amelyek elmélyültebb megfontolást igé­nyelnek a mezőgazdasági üzemektől. Arról van ugyanis szó, hogy a tudományos környezetvédelmi elemzések megdöbbentő adatokkal bizonyítják, hogy a pesticidek túlhajtott alkalmazása veszélyes következményekkel jár­hat. Ezért felelősségünk teljes tudatában azt javasoljuk a mezőgazdasági üzemeknek, hogy csínján vegyszerekkel, vagyis ne növeljék, hanem bánjanak a lehetőleg csökkentsék, illetve korlátozzák a vegyszerekkel kezelt növények terjedelmét. Vissza kell térni tehát — létérde­künk megköveteli, hogy visszatérjünk — a növényápolás sokhelyütt már elavultnak bélyegzett technológiájára, a növénykezelés mechanikus módszereinek szélesebb körű meghonosítására. A mezőgépellátásban a múlt évihez viszonyítva lénye­gesebb változás nem lesz. Gondot okoz továbbra is a szükséges mennyiségű és választékú pótalkatrészek be­szerzése. A minisztérium és a további illetékes szervek azonban minden lehetőt elkövetnek — mégpedig a jelen­legi időszakban — abból a célból, hogy az ellátás ezen a téren is megjavuljon. Szükségesnek tartom azonban nyomatékosan felhívni a mezőgazdasági üzemek figyelmét egyrészt az üzemké­pes gépek jobb kihasználására, másrészt pedig arra is, hogy a gépjavításban, a pótalkatrészek felhasználásában sokkal jobban érvényesítsék az ésszerűség elvét. Az is nagyon fontos követelmény, hogy mezőgazdasági üze­meink, — vonatkozik ez elsősorban is azokra, ahol pót­alkatrészekből feleslegesen nagy mennyiséget halmoznak fel — letérjenek az eddigi módszereikről. S ne fektessék el azokat az alkatrészeket, amelyekre más mezőgazda­­sági üzemeknek szükségük van. Segítsék azokat, adják át a felesleges pótalkat­részeket. Tudatosítsák, hogy az igényes tervfeladatok teljesítéséhez a termelés minden láncszemének teljes aktivitására szükség van! SZERKESZTŐ: Közismert tény, hogy a tömeg, illetve a ter­més takarmányok termesztését több mezőgazdasági üzem lebecsülte s ennek negatív következménye nem­csak a szemesek feleslegesen nagyméretű feltakarmá­nyozásához, hanem végső soron az állattenyésztés bizo­nyos fokú­ stagnálásához is vezetett. Milyen intézkedé­sekre van szükség abból a célból, hogy gabonaönellátott­­ságunk színvonalának emelése mellett, állattenyészté­sünk termelését a társadalmi szükségletekkel összhang­ban növelhessük? MINISZTERHELYETTES: A lakosság szüntelenül nö­vekvő élelmiszer-szükségletét csak akkor leszünk képe­sek fedezni, ha mielőbb összhangot teremtünk a növény­­termesztés és az állattenyésztés között. Ennek az össz­hangnak a létrehozása tehát minden egyes mezőgazdasági üzemnek legidőszerűbb feladata. Rá kell döbbennie végre (Folytatás a 2. oldalon;) Vetik az árpát Nyugat-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben, így például a mostovai (hidaskürti) Vörös Csillag szövetkezetben is. Mire e sorok nyom­dafestéket látnak, félezer hektárnyi területet vetnek be jó minőségű, bőho­zamú árpafajtával. Fotó: Prandl Sándor Többet a tervezettnél! A volt bohatái, hurbanovoi és Zeleny Háj-i szövetkezetek tagjai — erőiket egyesítve — közös útra léptek január elején, hogy a haladó vívmányok érvényesülésének nagyobb teret adva, siettessék szövet­kezetük fejlődését. A megközelítőleg azonos színvonalú gazdaságok korábban is aránylag eredményesen gazdálkodtak. Egyikük-másikuk termelési sikereit akár példaként is említhetnénk. Most új távlatok nyíltak, s magasabbra emelkedett a mérce is. Elvégre nem azért teremtették meg a továbblépés feltételeit, hogy kihasználatlanul hagyják a lehetőségeket. Az egyesült Győzelmes Február Elsz minden dolgozója megismer­kedett az igényes feladatokkal és fölkészült azok teljesítésére. Sőt tovább mentek ennél. A négyezerháromszáz hektáros gazdaság ki­­lencszázötven dolgozója értékes többtermelési és a közjó érdekeit szolgáló társadalmi munkafelajánlásokkal köszönti hazánk felszaba­dításának 32. és a NOSZF közelgő ВО. évfordulóját. A növénytermesztésben dolgozók ígéretet tettek, hogy a lehetősé­gek jobb kihasználásával, jobb munkával és a betakarítási vesztesé­gek mérsékelésével lehetővé teszik az árutermelési tervfeladatok 2 millió 363 ezer koronával történő túlszárnyalását. A közösben közel kétezer ötszáz hektáron termelnek szemeseket az idén, s 11 ezer 284 tonna összterméssel számolnak. A terület nagyobb hányadán búza és kukorica terem majd. Az ágazat dolgozói felajánlották, hogy az át­laghozamok növelésével mintegy 1367 tonna szemest termelnek ter­ven felül, több mint 2 millión felüli értékben. A százhúsz hektáron termesztendő tarlőkeverékek átlaghozamának javítása révén százhúsz tonna kiváló takarmányhoz juthat a gazdaság. Cukorrépából 234 ton­na terven felüli kitermelését ígérik a dolgozók úgy, hogy a tervezett négyszáz mázsás átlaghozamot tizennyolccal megtoldják. A zöldségkertészetben dolgozók is serénykednek. Úgy számítják, a lehetőségek eddiginél körültekintőbb kihasználása révén akár het­­venkilencezer korona értékű zöldséget is termelhetnek terven felül. Ha elképzeléseiket sikerül valóra váltaniuk, akkor a fogyasztók és a konzervipar a tervezettnél összesen háromszázhúsz mázsával több zöldséget — csemegepaprikát, salátauborkát és konzervpaprikát — kap e gazdaságból. Az állattenyésztési dolgozók figyelmének középpontjában a tejter­melés színvonalának javítása és a hústermelés növelése áll. Az állat­­gondozók szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy ezer tehenük átlagos évi, egyedenkénti tejhasznosságát tíz literrel javítják, s ezzel tízezer liter tejet termelnek terven felül. A marhahústermelési fel­adatokat öt tonnával ígérik túlteljesíteni. Kilátásba helyezték a ser­téshústermelési feladat tíz tonnával történő túlszárnyalását is. Felajánlották továbbá, hogy az állatokról való gondoskodás javítá­sával, az utódnevelés színvonalasabbá tételével növelik a száz tehén­től elválasztott borjak, illetve a kocánkénti malacszaporulati átlagot. Konkrétan: tíz borjút és száz malacot szeretnének elválasztani ter­ven felül. Baromfihúsból tíz tonnányit akarnak adni tizenkét havi többtermelésből, így az állatgondozók felajánlása 445 ezer korona értékűre kerekedett. A melléküzemági termelés dolgozói sem nézik tétlenül társaik szor­goskodását. Az építő csoport tagjai például megígérték, hogy június végéig, — tehát a tervezett határidőnél három hónappal korábban — befejezik a behatói hatszáz férőhelyes tehénfarm építését. Idejében megkezdik a hurbanovoi tehénfarm építési munkálatait is, hogy az év végéig a tervezettnél legalább százezer koronával nagyobb értékű munkát végezhessenek rajta. A takarmányszárító átadását két hónappal szeretnék előbbre hozni, hogy április derekán már kezdetét vehesse a lucernaszárítás. Igyeke­zetük dicséretre méltó, hiszen takarmányiparunknak és gazdasági állatainknak különösen nagy szükségük van a kiváló minőségű lucer­nalisztre. A gépesítési ágazat dolgozóinak kötelezettségvállalása is igényes­ségről, a feladatokhoz való pozitív hozzáállásról tanúskodik. Felaján­lásuk így hangzik: a tervezett üzemanyag-fogyasztási költséget fél százalékkal, vagyis 13 500 koronával csökkentjük, a pótalkatrészek felhasználása terén pedig 11 200 korona megtakarítást érünk el. A gépjavítók ezen kívül megígérték: minden javítást jól és főleg időben elvégeznek, hogy a gépek percekig se tétlenkedjenek a csúcs­munkák idején hibásodás végett a gépszínben vagy a mezőn. A hurbanovoi Győzelmes Február Elsz tagjai nem feledkeznek meg a munka- és életkörnyezet javításáról, a gazdasági épületek környé­kének rendezéséről, csinosításáról sem. Sőt! Felajánlották, hogy te­vékenyen bekapcsolódnak a városszépítési­ és fejlesztési elképzelé­sek megvalósításába, a választási program feladatainak teljesítésébe is. Reméljük, adott szavukat megtartják! Kádek Gábor ШЯ [UNK] [UNK] [UNK]Л

Next