Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-03-12 / 10. szám
SZAKMELLÉKLET: KERTÉSZET ÉS KISÁLLAT TENYÉSZTÉS Napirenden: a bő termés előfeltételeinek megteremtése Az utóbbi hetek változékony időjárása ellenére időszerű a tavaszi mezőgazdasági munkákkal foglalkozni. Hiszen pár napos tavaszi napsütés feltétlenül kicsalja az embereket a határba. Hozzálátnak a jó termés feltételeinek létrehozásához, a mezei munkák tavasztól késő őszig tartó folyamatának kibontakoztatásához. SZERKESZTŐ: Miniszterhelyettes elvtárs, milyen jelentőséget tulajdonít a tavaszi mezőgazdasági munkáknak az évi termelési tervfeladatok teljesítése szempontjából? MINISZTERHELYETTES, hogy mezőgazdaságunknak Elsősorban is hangsúlyozom, az idén rendkívül igényes feladatokat kell teljesíteni. Mint ismeretes az utóbbi két év folyamán jóval gyengébb termést értünk el a növénytermesztés szakaszán, mint amit a hatodik ötéves tervünk feltételezett. Tehát ha mezőgazdaságunk nem akar kerékkötője lenni az életszínvonal emelkedésének, akkor az idén jóval gazdagabb termést kell betakarítania. Ezt a társadalmi igényt tükrözi Szlovákia növénytermesztésének idei tervmutatója is, amely számolva a lehetőségek optimális kihasználásával — a múlt évi termelési eredményekhez viszonyítva — 12—13 százalékos termésnövekedést irányoz elő. Természetes, hogy a tavaszi és a nyári munkáknak, a tavasziak vetésének, az őszi gabona kezelésének, a növényápolási munkáknak stb. rendkívüli szerepük van a termelési eredmények formálásában. Aki ezt nem akarja tudomásul venni, azt a betakarításkor nagyon sok csalódás éri. Nagyon fontos követelmény, hogy a mezőgazdasági dolgozók mindannyian tudatosítsák: termelő munkájuk hatékonyságának fokozásával fejlődő szocialista társadalmunkat gazdagítják és egyéni jólétük anyagi bázisát gyarapítják. Ha a tavasz és a nyár folyamán ennek a számtalanszor bizonyított igazságnak a tudata vezérli a mezőgazdasági dolgozók termelőmunkáját, akkor joggal reméljük, hogy a már említett igényes termelési feladatokat hiánytalanul teljesíteni fogjuk. Szükségesnek tartom felhívni a figyelmet arra is, hogy az ősz és a tavasz folyamán keletkezett árvizek és a jónéhány község határában látható nem kívánatos talajvizek komoly gondokat okoznak. S a termelésnövelési törekvéseink közepette bosszantó jelenségekként szerepelnek. Káros hatásuk leküzdése szakszerű és felelősségteljes munkát követel mind a mezőgazdasági üzemek vezetőitől, mind pedig a termelés „sorkatonáitól“. SZERKESZTŐ: Milyen intézkedéseket tett a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztérium a mezőgazdasági üzemek szükségleteinek biztosítása céljából? MINISZTERHELYETTES: Úgy hiszem mindenki természetesnek tartja, hogy a mi lehetőségeinknek is megvan a határa. A gyakran túlhajtottnak minősíthető igényeket természetesen képtelenek vagyunk kielégíteni. Azt azonban meggyőződésből állítom, hogy minden reális lehetőséget kihasználtunk és a jövőben is kihasználunk a mezőgazdasági termelés tervszerű növeléséhez szükséges feltételek megteremtése céljából. Érzésem szerint, jelenleg főleg az érdekli a mezőgazdasági üzemeket, hogy mit tett a minisztérium és mit tettek az általa irányított illetékes vállalatok abból a célból, hogy a vetőmag-, a pesticid-, a gép- és pótalkatrész-szükségletet fedezzék. Határozottan állítom, hogy nagyon sokat. Igaz ugyan, hogy napjainkig még nem sikerült az összes szükségletet mindenből kielégíteni. Ennek ellenére jól állunk, tehát komolyabb hiányok nem veszélyeztetik a termelési tervek teljesítését. Nagyon komoly gondot okozott például a szükséges mennyiségű és jó minőségű kukorica-, cukorrépa- és lucernavetőmag biztosítása. Ismeretes, hogy a múlt évi kedvezőtlen időjárás miatt sem mennyiségi, sem pedig minőségi szempontból nem dicsekedhetünk Szlovákia vetőmagkészletével. Ennek ellenére részben alapos kiválasztással, részben a Cseh Szocialista Köztársasággal való kooperáció nyomán, részben pedig behozatallal fedezni tudtuk a vetőmagszükségletet. Nem árulok el titkot, ha kijelentem, hogy kukoricavetőmagot tartalékoltunk azokra a területekre is, amelyek esetleg később mentesülnek az árvíztől és a talajvíztől. Szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a vetőmagvakat a külföldi piacon nagyon drágán tudtuk beszerezni. Ezért joggal elvárja a társadalom a mezőgazdasági üzemektől, hogy takarékosan bánjanak a rendelkezésükre álló vetőmaggal. Az agronómusoktól elvárjuk, hogy szakismereteik gyümölcsöztetésével, ellenőrző munkájuk fokozásával, elejét veszik a pazarlásnak. Nem titkoljuk el persze azt sem, hogy lucerna- és vö- Pathó Károly, lapunk főszerkesztője a mezőgazdasági dolgozók tájékoztatása céljából, néhány kérdést intézett Németh Jenő mérnökhöz, az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyetteséhez a tavaszi munkákkal és a termelési feladatokkal kapcsolatban. röshere vetőmagot nem tudtunk beszerezni annyit, mint amennyit szerettünk volna. Ezért úgy határoztunk, hogy a többéves takarmányok vetésterületének bővítése céljából füveskeverék-vetőmagot importálunk. Néhány mondattal jellemzem a műtrágyaellátás jelenlegi helyzetét is. Ezen a téren a helyzet jobb, mint tavaly volt. Nitrogén és kálium trágyákból fedezni tudtuk a szükségletet. Hiány egyes gazdaságokban esetleg foszfortrágyákból mutatkozik. Azt azonban hangsúlyozom, hogy a minisztérium feltétlenül gondoskodik arról, hogy az árvíz és a talajvíz által kilúgozott talajok tápanyagutánpótlása a kívánt színvonalon legyen. Nincs hiány iparilag készített szerves trágyából és mészből sem. Itt azonban a szállítási gondok okoznak kisebb-nagyobb zavarokat. Mit tehetünk ezen zavarok semlegesítése céljából? Azt, hogy a mezőgazdasági üzemeknek hatékonyabban kell közreműködni a szállítási gondok megoldásában. Egyrészt tehát aktívabban kell közbenjárniuk a vasúti közlekedés illetékes szerveinél a vagonok biztosítása céljából, másrészt pedig — főleg az anyagbázishoz közlebb levő mezőgazdasági üzemeknek — jobban igénybe kell venni a saját szállító eszközeiket is a mész- és szervestrágya-szükségletük szállításában. Pesticidekből az utóbbi években növekedett a behozatal. A múlt évihez viszonyítva azonban lényegesebb változást ezen a téren nem terveztünk. S ennek komoly okai vannak, amelyek elmélyültebb megfontolást igényelnek a mezőgazdasági üzemektől. Arról van ugyanis szó, hogy a tudományos környezetvédelmi elemzések megdöbbentő adatokkal bizonyítják, hogy a pesticidek túlhajtott alkalmazása veszélyes következményekkel járhat. Ezért felelősségünk teljes tudatában azt javasoljuk a mezőgazdasági üzemeknek, hogy csínján vegyszerekkel, vagyis ne növeljék, hanem bánjanak a lehetőleg csökkentsék, illetve korlátozzák a vegyszerekkel kezelt növények terjedelmét. Vissza kell térni tehát — létérdekünk megköveteli, hogy visszatérjünk — a növényápolás sokhelyütt már elavultnak bélyegzett technológiájára, a növénykezelés mechanikus módszereinek szélesebb körű meghonosítására. A mezőgépellátásban a múlt évihez viszonyítva lényegesebb változás nem lesz. Gondot okoz továbbra is a szükséges mennyiségű és választékú pótalkatrészek beszerzése. A minisztérium és a további illetékes szervek azonban minden lehetőt elkövetnek — mégpedig a jelenlegi időszakban — abból a célból, hogy az ellátás ezen a téren is megjavuljon. Szükségesnek tartom azonban nyomatékosan felhívni a mezőgazdasági üzemek figyelmét egyrészt az üzemképes gépek jobb kihasználására, másrészt pedig arra is, hogy a gépjavításban, a pótalkatrészek felhasználásában sokkal jobban érvényesítsék az ésszerűség elvét. Az is nagyon fontos követelmény, hogy mezőgazdasági üzemeink, — vonatkozik ez elsősorban is azokra, ahol pótalkatrészekből feleslegesen nagy mennyiséget halmoznak fel — letérjenek az eddigi módszereikről. S ne fektessék el azokat az alkatrészeket, amelyekre más mezőgazdasági üzemeknek szükségük van. Segítsék azokat, adják át a felesleges pótalkatrészeket. Tudatosítsák, hogy az igényes tervfeladatok teljesítéséhez a termelés minden láncszemének teljes aktivitására szükség van! SZERKESZTŐ: Közismert tény, hogy a tömeg, illetve a termés takarmányok termesztését több mezőgazdasági üzem lebecsülte s ennek negatív következménye nemcsak a szemesek feleslegesen nagyméretű feltakarmányozásához, hanem végső soron az állattenyésztés bizonyos fokú stagnálásához is vezetett. Milyen intézkedésekre van szükség abból a célból, hogy gabonaönellátottságunk színvonalának emelése mellett, állattenyésztésünk termelését a társadalmi szükségletekkel összhangban növelhessük? MINISZTERHELYETTES: A lakosság szüntelenül növekvő élelmiszer-szükségletét csak akkor leszünk képesek fedezni, ha mielőbb összhangot teremtünk a növénytermesztés és az állattenyésztés között. Ennek az összhangnak a létrehozása tehát minden egyes mezőgazdasági üzemnek legidőszerűbb feladata. Rá kell döbbennie végre (Folytatás a 2. oldalon;) Vetik az árpát Nyugat-Szlovákia mezőgazdasági üzemeiben, így például a mostovai (hidaskürti) Vörös Csillag szövetkezetben is. Mire e sorok nyomdafestéket látnak, félezer hektárnyi területet vetnek be jó minőségű, bőhozamú árpafajtával. Fotó: Prandl Sándor Többet a tervezettnél! A volt bohatái, hurbanovoi és Zeleny Háj-i szövetkezetek tagjai — erőiket egyesítve — közös útra léptek január elején, hogy a haladó vívmányok érvényesülésének nagyobb teret adva, siettessék szövetkezetük fejlődését. A megközelítőleg azonos színvonalú gazdaságok korábban is aránylag eredményesen gazdálkodtak. Egyikük-másikuk termelési sikereit akár példaként is említhetnénk. Most új távlatok nyíltak, s magasabbra emelkedett a mérce is. Elvégre nem azért teremtették meg a továbblépés feltételeit, hogy kihasználatlanul hagyják a lehetőségeket. Az egyesült Győzelmes Február Elsz minden dolgozója megismerkedett az igényes feladatokkal és fölkészült azok teljesítésére. Sőt tovább mentek ennél. A négyezerháromszáz hektáros gazdaság kilencszázötven dolgozója értékes többtermelési és a közjó érdekeit szolgáló társadalmi munkafelajánlásokkal köszönti hazánk felszabadításának 32. és a NOSZF közelgő ВО. évfordulóját. A növénytermesztésben dolgozók ígéretet tettek, hogy a lehetőségek jobb kihasználásával, jobb munkával és a betakarítási veszteségek mérsékelésével lehetővé teszik az árutermelési tervfeladatok 2 millió 363 ezer koronával történő túlszárnyalását. A közösben közel kétezer ötszáz hektáron termelnek szemeseket az idén, s 11 ezer 284 tonna összterméssel számolnak. A terület nagyobb hányadán búza és kukorica terem majd. Az ágazat dolgozói felajánlották, hogy az átlaghozamok növelésével mintegy 1367 tonna szemest termelnek terven felül, több mint 2 millión felüli értékben. A százhúsz hektáron termesztendő tarlőkeverékek átlaghozamának javítása révén százhúsz tonna kiváló takarmányhoz juthat a gazdaság. Cukorrépából 234 tonna terven felüli kitermelését ígérik a dolgozók úgy, hogy a tervezett négyszáz mázsás átlaghozamot tizennyolccal megtoldják. A zöldségkertészetben dolgozók is serénykednek. Úgy számítják, a lehetőségek eddiginél körültekintőbb kihasználása révén akár hetvenkilencezer korona értékű zöldséget is termelhetnek terven felül. Ha elképzeléseiket sikerül valóra váltaniuk, akkor a fogyasztók és a konzervipar a tervezettnél összesen háromszázhúsz mázsával több zöldséget — csemegepaprikát, salátauborkát és konzervpaprikát — kap e gazdaságból. Az állattenyésztési dolgozók figyelmének középpontjában a tejtermelés színvonalának javítása és a hústermelés növelése áll. Az állatgondozók szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy ezer tehenük átlagos évi, egyedenkénti tejhasznosságát tíz literrel javítják, s ezzel tízezer liter tejet termelnek terven felül. A marhahústermelési feladatokat öt tonnával ígérik túlteljesíteni. Kilátásba helyezték a sertéshústermelési feladat tíz tonnával történő túlszárnyalását is. Felajánlották továbbá, hogy az állatokról való gondoskodás javításával, az utódnevelés színvonalasabbá tételével növelik a száz tehéntől elválasztott borjak, illetve a kocánkénti malacszaporulati átlagot. Konkrétan: tíz borjút és száz malacot szeretnének elválasztani terven felül. Baromfihúsból tíz tonnányit akarnak adni tizenkét havi többtermelésből, így az állatgondozók felajánlása 445 ezer korona értékűre kerekedett. A melléküzemági termelés dolgozói sem nézik tétlenül társaik szorgoskodását. Az építő csoport tagjai például megígérték, hogy június végéig, — tehát a tervezett határidőnél három hónappal korábban — befejezik a behatói hatszáz férőhelyes tehénfarm építését. Idejében megkezdik a hurbanovoi tehénfarm építési munkálatait is, hogy az év végéig a tervezettnél legalább százezer koronával nagyobb értékű munkát végezhessenek rajta. A takarmányszárító átadását két hónappal szeretnék előbbre hozni, hogy április derekán már kezdetét vehesse a lucernaszárítás. Igyekezetük dicséretre méltó, hiszen takarmányiparunknak és gazdasági állatainknak különösen nagy szükségük van a kiváló minőségű lucernalisztre. A gépesítési ágazat dolgozóinak kötelezettségvállalása is igényességről, a feladatokhoz való pozitív hozzáállásról tanúskodik. Felajánlásuk így hangzik: a tervezett üzemanyag-fogyasztási költséget fél százalékkal, vagyis 13 500 koronával csökkentjük, a pótalkatrészek felhasználása terén pedig 11 200 korona megtakarítást érünk el. A gépjavítók ezen kívül megígérték: minden javítást jól és főleg időben elvégeznek, hogy a gépek percekig se tétlenkedjenek a csúcsmunkák idején hibásodás végett a gépszínben vagy a mezőn. A hurbanovoi Győzelmes Február Elsz tagjai nem feledkeznek meg a munka- és életkörnyezet javításáról, a gazdasági épületek környékének rendezéséről, csinosításáról sem. Sőt! Felajánlották, hogy tevékenyen bekapcsolódnak a városszépítési és fejlesztési elképzelések megvalósításába, a választási program feladatainak teljesítésébe is. Reméljük, adott szavukat megtartják! Kádek Gábor ШЯ [UNK] [UNK] [UNK]Л