Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-15 / 2. szám
1977. JANUÁR 15.Г • XXVIII. évfolyam в .. II .. I fnlflmini/ps 2. szám. •1 [UNK] [UNK] я UIUIIIIIiuu Ara. 1,— Kis SZAKMELLÉKLET: KERTÉSZET ÉS KISÁLLAT TENYÉSZTÉS A hol enyhébb, hol zimankósabb Fordítsunk a helyzeten: először kötelet nemegyszer nyugalmi időszak- dereket neveljünk. Idejében! S aztán, nak véljük. Az-e valójában? Igen! De amikor már van megfelelően felhő csak a természet számára. Való igaz, szített ember, jöhet az átszervezés most ugyan nincs tömve mindkét ke- De ha sajnáljuk az ösztöndíjat, a fejzünk sürgős munkával, mint másfél, lödőképes emberek iskoláztatására két hónappal ezelőtt, de azért tenni fordítandó pénzt, úgy vessünk ma való akad. Mégpedig nem is lebecsü- gunkra. rendől A fizikai-szellemi felkészülés. Persze, ezzel nem amellett kardos azoknak a tavalyinál is igényesebb ködöm, hogy közel három évtized feladatoknak a teljesítésére, sőt túl alatt keveset tettünk. Hiszen többezer teljesítésére, amelyek a 8. ötéves gyakorlati szakember hagyta el а a tervidőszak második évében a szoca említett idő alatt a mezőgazdasági fő lista mezőgazdaság vezetőire, szakiskolákat, s vált jó vezetővé, több embereire, műszaki- és egyéb dolgo- tízezer a mezőgazdasági középiskolázóira várnak. hát. Ezek jelentős része ma kiváló , afelett sem hányhatunk szemet, mezőgazdasági üzemvezető, technikus hogy a múlt évben a nagyon szeszé- — sőt mezőgazdasági iskolai tanár, lves időjárás következtében nem ér- szakpedagógus —, telepvezető. De tűlt el egyes növényfélékből az elővegyük a másik oldalát: többezerre irányzott hektárhozamot. Az így előtehető azok száma is, akik állott lemaradást az idén kell behozzék ugyan a mezőgazdasági elvégez iskolátnunk. Az volna a hiba, ha erről meg- de nem a mezőgazdaságban helyet- feledkeznénk. No még számolnánk kledtek el, hanem az iparban, a köz kell az országunkat érő külső hatászolgáltatásban, a kereskedelemben, sokkal is, amelyek a válságoktól a vendéglátóiparban, ahol a szerzett terhes tőkésországokból erednek. E ismereteiket képtelenek hasznosítani, bekövetkező hatásokat csakis célra A mezőgazdaságnak hátatfordítás datos, előrelátó gazdaságpolitikával okai? Különbözőek. Nemegyszer épellensúlyozhatjuk. Olyan gazdaságpppen az egzisztenciaféltés, a mostoha lizikával, amelyet Csehszlovákia Kom- bánásmód, az élet- és munkakörnyomunista Pártja a XV. kongresszuson tet jó előfeltételei megteremtésének tűzött ki. , • hiánya, a kellő segítségnyújtás elmúlt történelmi jelentőségű, kongresz lasztása, a bátorítás, a baráti-elvtársi szus határozata, s a párt központi viszony istápolása helyetti perlekebizottságának plénumülései helyesllés, viszálykodás játszott közre. A tairányt szaktak, megmutatva azt is, károk, nevelők mennyi vesződsége, miként érhetők el a tervcélok, küzd drága ideje veszett kárba ily módon, hetők le nehézségeink. Emlékezzünk az államköltségről nem is beszélve, csak, mily behatóan, részletesen elő ... Nos, ez az, ami fölött nem lehet merték a fogyatékosságok okait? Itt naprendre térni. Úgy kell cselekedni, csupán egyetlen dologra hadd utal, hogy lehetőleg minél kevesebb főifjak: az eszmei-politikai és szakmai kórái, vagy középiskolai végzettségű nevelés tökéletesítésére. Hát lehet-e fiatalember kallódjék el a meg nem enélkül előbbre jutni?... Semmiképp érzés útvesztőjében. Tegyünk jóval sem! S az elmélyültebb, célravezetőbb többet, mint eddig tettünk. A kedvfelnőttoktatás szakaszán mégsem feszegetté vált fiatal szakembert báteszunk annyit, amennyit ez a létfan- rítsuk, segítsük, késztessük jobbnáltosságú kérdés valójában megérde jőbb kezdeményezésre (s ez a kezdemedeményezés kellő megértésre is talál-Tény, a Szövetkezeti Földművesek jón!). Az idősebb gyakorlati vezetők Szövetségének Szlovákiai Központi szakemberek vállaljanak védnökséget Bizottsága igyekszik a szövetkezeti fölöttük, egyengessék életútjukat, hogy felnőttoktatást szervezni, a Mezőgáz- minél előbb otthonosan érezzék Gadasági és Élelmezésügyi Minisztérium gukat, képességeiket kibontakoztatni é, vállvetve irányítani. Ám ezek azhassák, a mezőgazdasági nagyüzem erőfeszítések mintha eltörpülnének javára gyümölcsöztethessék tudásuaz évről évre fokozódó követelményt. Természetesen, adják át sokéves, nyékhez, a társadalmi elvárásokhoz gazdag gyakorlati tapasztalataikat a viszonyítva. Mi hiányzik főleg? A ri fiataloknak, akiknek erre nagy szorgalmasabb, s következetesebb ellenségük van. Mert az elméleti tudás őrzés. Hozzátehetjük: a helyszíni elv csakis úgy ér valamit, ha gyakorlalenőrzés. Mert ha továbbra is meg tval párosul. Ha ilyen baráti-elvtársi elégszenek, a hiányos, felületes, nem- viszony alakul ki, úgy a fiatalok haegyszer a valóságnak ellentmondó je marosan „gyökeret eresztnek a kelentésekkel, — ha ez lesz a fontosabb zösség talajába, s nem kívánkoznak —, akkor bizony tévútra jut a mező és onnan. Otthonosan érzik magukat, gazdasági felnőttoktatás „szekere“, megnő önbizalmuk. Csakis így van ez A szövetkezeti felnőttoktatást ve rendjén...!gyük komolyabban! Nézzünk rá úgy, Mert, a szakágazati irányítás, a mint elodázhatatlan pártfeladatra. A termelés összpontosítása technikusok hogy minden évszaknak megvan a fó egész regimentjét igényli. Hovatovább jutás tennivalója — ebből három alapkövetelménnyé válik a szövetke munkajellegű —, legyen a tél minden retekben is a mezőgazdasági középeddiginél alaposabb felkészülése, a iskolai végzettség. A Szovjetunióban szellemi gazdagodásé. Hiszen tudás, szerzett személyes tapasztalataim amégpedig jól megalapozott tudás nél mellett szólnak, hogy a mezőgazdanal nincs előrehaladás. Ami tegnap sági felnőttoktatás területén nálunk még elegendőnek bizonyult, ma már még számottevő a kihasználatlan lekevés — s méginkább kevés lesz holhetőség. Még bátrabban kellene nyálnapni olyan megoldásokhoz, intézkedések Tények egész sora bizonyítja: azok véghezviteléhez, amelyek hozzásegítőkan a mezőgazdasági üzemekben, főnének minket — a szellemi gazdagság szövetkezetekben érnek el jóság újratérképezésén keresztül — az eredményeket, amelyekben a vezetők új korszaknak megfelelő folyamat elteljes mértékben tudatosították, hogy indításához, a mezőgazdasági termeegy-ház előadás megtartása vajmi kevés további forradalmasításához, vesét nyújt a dolgozóknak. Ez csupán mezőgazdasági kádernevelés tökélete,s önáltatás! A felnőttoktatás célravesebbé tételéhez. tetőbb, a gyakorlat számára többel A 6. ötéves terv céljainak eredményújtó ismeretgazdagítás módozatait, nyel valóra váltásához, a szocialista módszereit kell meghonosítani. Még építés törésmentes fejlődéséhez, holpedig a szakágazati irányításnak hozó népünk még örömteljesebb jövőmegfelelő formákra gondolok. A nagy jenek formálásához oly módon is jószövetkezeti termelőegységek szerkelentősen hozzájárulhatunk, ha még zett felépítése más igényeket támaszt fegyelmezettebben dolgozunk, ha mega felnőttoktatással szemben. Ez holt fogadjuk Lenin örök érvényű, rendkíbiztos! Hát akkor miért nem lépünk túl időszerű szavait, amelyek tanuelőbbre? A „jó ez az oktatási forma“ lásra serkentenek valamennyiünket, szajkózása helyett, vagyis többet törődünk szellemi gazds korszakról beszélünk. Vajon egydagodásunkkal magában elég ez? Nem! Bizony nem! N. KOVÁCS ISTVÁN Télen sem szünetel az építés a kamautónál (kesz.grafusi) STEINER GÁBOR Efsz-ben. Az építőcsoport tagjai tágas raktározó helyiséget építenek. foto: nkl Becsületes munka mérlege Az efsz-ek országszerte zárszámadásukra készülnek, arra az alkalomra, amikor nyilvánosan mérlegelik egész évi gazdálkodásuk eredményeit, amikor rámutathatnak a kiugró pozitívumokra vagy a lemaradás okaira bizonyos területeken. Az évvégi zárszámadások iskolául szolgálnak a gazdálkodás javítására, a jobb felkészülésre, átütőbbb erejű sikerek elérésére a mezőgazdasági termelés minden területén. A CSICSERI PÉLDA Ezt példázza a Číčórovce( scsicseri) Elsz zárszámadási előkészülete is. Földjei négy falu határában terülnek el. A szövetkezet 3712 hektáron gazdálkodik és négy gazdasági udvarban 1912 szarvasmarhát, (535 fejőstehén), 3492 sertést (312 anyakoca) tart, juhállománya azonban jelentéktelen, mindössze 744 darab. A szövetkezetben folyvást panaszkodnak a tavalyi kedvezőtlen időjárásra, amelyet a takarmánytermés is megsínylett. Ennek pedig súlyos következményei vannak az állattenyésztésben. Ugyanis ha a szövetkezet a gyenge takarmányozás következtében nem teljesíti tej- és húseladási tervét, leszűkül a hitelkeret, nem jut elég pénz műtrágyára, gépre, felszerelésre,ez pedig visszahat a takarmánytermesztésre. A takarmányalap tehát itt is kulcskérdés. A tapasztalatok azt mutatják, hogy csakis bőséges takarmányalap mellett érhetnek el jó jövedelmet. A cukorrépa és a szója egymagában még nem teszi virágzóvá a növénytermesztést, különösen nem akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy kukoricából a 30 mázsás átlag hektárhozamot sem érték el, s 200 hektárnyi vetésterületen a szója hektáronkint 8,10 mázsát fizetett. Ám a csekély hektárhozam ellenére szójából, 2465 korona tiszta jövedelme volt a szövetkezetnek. A 105 hektáron termesztett cukorrépa átlagos hektárhozama 535 mázsa volt. A búza 45, az árpa 40,5 mázsás átlagos hektárhozamot eredményezett A szövetkezet elégedetlen az eredményekkel, mert tervezett eladási feladatait nem tudta teljesíteni De térjünk vissza a takarmánykérdéshez. A szövetkezet szántóföldjének mindössze 13 százalékán termeszt takarmánynövényeket — 422 hektár rétje és 940 hektár legelője van az efsz-nek, de Kaszonyi Árpád fő zootechnikus szerint ez „csalóka látszat“. Szerinte csak 200 hektárnyi terület tekinthető kaszálónak. A traktorosok még ezt is előszeretettel kerülik a kaszáláskor, mert a rossz terepviszonyok elriasztják őket. A legelők meg rossz minőségűek, zömmel bokros és mocsaras részek, az üszőborjak és tehenek egész éven át csak tengődnek rajtuk. ' ' ! ! ' . A TAKARMÁNYELLÁTÁS KULCSKÉRDÉS Micsoda ellentmondás —a r Siárovceieknek mégis van elegendő takarmányuk térbplMi a titka? Egyszerű a magyarázat: belterjes földműveléssel minden lehetőséget felhasználnak, a takarmányalap megteremtésére. Alkalmazzák a köztes művelést és a másodvetést. A szövetkezetnek saját gabonatisztítója és szárítója, valamint takarmánykeverője van, sőt három gazdasággal közösen takarmányszárítót is építtetett, amely már az idén elegendő takarmányliszttel látta el a gazdaságokat. A lucernát szárították és komponensekkel dúsítva granulálták — eddig 12 600 mázsa szemcsézett takarmányt készítettek és még 2600 mázsa jó minőségű takarmányliszttel rendelkeznek. Felhasználják a szalmát, a kukoricaszárat és a cukorrépafejeket is, amelyeket melasszal és répaszeletekkel ízesítve takarmányként alkalmaznak. A szövetkezetnek még 15 ezer mázsa szenázsa és 54 600 mázsa silója van. A trebišovi (tőketerebesi) járás kevés szövetkezete dicsekedhet vele, hogy marhahizlaldájában a napi súlygyarapodás meghaladja az egy kilogrammot, a sertéshizlaldában pedig az 52 dekagrammot, emellett minden kilogrammnyi marhahús elérésére 2 kg, minden kilogrammnyi sertéshús elérésére 3,96 kg abraktakarmányt használnak fel. A hústermelés nem okoz problémát a szövetkezetnek. A legnagyobb probléma a tejtermelés. Tavaly több mint kétszázezer liter tejjel maradtak adósai társadalmunknak. A szövetkezet vezetői, dolgozói már tervezgetnek. Keresik a szövetkezet megerősödéséhez vezető utat, így például változtatni kívánnak a vetésszerkezeten. Továbbra is a szántóföld 73 százalékán tervezik gabonafélék termesztését. Szemes kukoricával 600 hektárt vetnek be. Sürgős megoldásra vár a rétek és legelők javítása. Már végzik a rekultivációs munkálatokat 400 hektárnyi legelőn, a réteken pedig megkezdik a bokorirtást. KÖVETKEZETESEBBEN A JÖVŐBEN A kiegészítő üzemágak tervezett bevételük túlteljesítésével hozzájárultak ahhoz, hogy a szövetkezet elérte tervezett tiszta nyereségét. Ezért a jövőben is felkarolják ezeket az üzemágakat. A szövetkezetnek 45 kerekes és 4 lánctalpas traktora van. A mezőgazdasági munkákat azonban jobban kell gépesíteni a jövőben és a géppark 70 dolgozójának még jobban kell törődnie a gépek karbantartásával. A szövetkezet 490 tagja közül kétszáz aktív dolgozó. A probléma az, hogy az állattenyésztés terén „meg kell nyomni a gombot“, hogy javulás történjen a tejtermelésben. Természetesen, az állatállomány minőségének a javítása sem másodrendű feladat. Ez a helyzet zárszámadás előtt a cicárovcei szövetkezetben. Remélik, hogy a közgyűlés után a felére csökkennek gondjaik. Biztosítéka ennek a gazdasági vezetők, a kommunisták tettvágya és az az elhatározása, hogy maradéktalanul teljesítik a XV. pártkongresszus határozataiból következő feladataikat. —íb—