Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)

1978-01-21 / 3. szám

1871. JAVA AH 21. XXIX. évfolyam 3. szám. Ara: 1,­ KCs Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Zárszámadások elé A múlt évi termelési és áruforgal­mazási eredményeket összegező gaz­dasági mérlegek a legtöbb egységes földművesszövetkezetben már elké­szültek. Tehát a szövetkezetek több­ségében már felkészültek a zárszám­adó, évzáró közgyűlésre. A termelési eredmények és a mező­­­gazdasági áruforgalmazási felmérések arra utalnak, hogy a szocialista me­zőgazdaságunk teljesítette az elmúlt esztendőre előirányzott feladatait. Persze, a felmérések arra is figyel­meztetnek, hogy még mindig vannak elhanyagolt termelési ágazatok, főleg a növénytermesztés szakaszán, ami oda vezetett, hogy az ipari nyers­anyagok — olajos növények —, vala­mint a hüvelyesek árutermelési terv­feladatait nem teljesítettük. A dél-szlovákiai mezőgazdasági üze­mek általában az idén is jó évet zár­nak. Hiszen a szövetkezetek és az ál­lami gazdaságok többségében sikerült elérni — gabonából és kukoricából — a tervezett hozamokat, míg az állat­­tenyésztés szakaszán terven felüli többlet is mutatkozik. És ami nagyon lényeges: ezeket a bíztató termelési eredményeket a mezőgazdasági üze­meink eléggé kedvezőtlen időjárási viszonyok között érték el. Ezek után tehát feltételezhető, hogy a zárszámadó, évzáró közgyűlések — amit szövetkezeteink a közeli hetek­ben tartanak — bizakodó légkörben zajlanak le, tehát serkentik a szövet­kezeti parasztságot az idei tervfel­adatok maradéktalan teljesítésére. Szokványos jelenséggé vált, hogy a szövetkezetek zérszámadó, évzáró közgyűlése nem terjed ki a termelés­­fejlesztési lehetőségek kutatására és alaposabb megvitatására. A beszámo­lókat és az elhangzó ünnepi beszéde­ket a legtöbb helyen közös ebéd, majd a fehér asztali melletti barátko­­zás, szórakozás és vidám népmulatság követi. Ezt nem rosszalásként említem. Sőt, helyénvalónak tartom, hogy a szövet­kezetek tagsága már nagy családként ünnepli összeforrott, egy egész évi közös erőfeszítésének nagyszerű eredményeit és elmélyíti azokat az emberi kapcsolatokat, amelyek a kö­zösség vagyonához és a munkához való viszony formálódására is nagyon kedvező hatással vannak. Legyenek tehát az évzáró közgyűlések az idén is a szövetkezeti tagság összefogott­­ságának, a kollektív szellem győzel­mének méltó szimbólumai. És tükröz­zék azokat a mélyreható változásokat is, amelyek a kulturális színvonal emelkedését és a szocialista életmód meghonosodását bizonyítják falvain­­kon. A hibát azokban a szövetkezetek­ben követik el, ahol a zárszámadás csak ünnepélyes évzáró közgyűlésre korlátozódik. Tehát ott, ahol a gazda­sági helyzet felmérésébe nem igény­lik a szövetkezeti tagok véleményét. Nem arra gondolok, hogy az ünnepé­lyes évzáró közgyűlést kellene min­den áron vég nélküli vita fórumává tenni. Az ilyen törekvés már hiába­valónak bizonyulna. Elszoktak már attól az emberek, hogy a több órás beszámolók és üdvözlő beszédek után úgy igazából és nyilvánosan is vitat­kozzanak. Persze, egészen más a hely­zet az egyesült szövetkezetek küldött­gyűlésein. Itt a különböző termelési ágazatok vagy társult szövetkezetek képviselőinek hallatniuk kell mind­azokat az észrevételeket és javaslato­kat, amelyeket a szövetkezeti tagok­tól a termelési és munkaértekezlete­ken hallottak. Tudatosítani kell, hogy a küldöttek gyűlése csak akkor tölti be küldetését, ha érvényre juttatja mindazokat a törekvéseket, amelyek a szövetkezeti tagság részéről a fo­gyatékosságok feltárására, a terme­lésfejlesztés összes lehetőségeinek optimális kihasználására irányulnak. Kétségtelen, hogy egyetlen gazda­sági év folyamán is sok lehetőség, illetve alkalom nyílik arra — persze, csak azokban a szövetkezetekben, a­­hol a tagság véleményére valóban igényt tartanak —, hogy a különböző szakaszokon dolgozó pontját megismerjük, emberek állás­tehát, hogy a termelés rejtett tartalékainak feltárá­sában a tagság széles rétegeit aktivi­záljuk. Azonban egy olyan zárszámadás, amely nem­csak az elért eredmények regisztrálására szorítkozik, hanem a jövőbe is helyes utat mutat, nem tá­maszkodhat csupán az év folyamán a munka közben elejtett megjegyzé­sekre és véleményekre. Igaz, hogy az olyan vélemények, amelyek gyakran a fogyatékosságok miatti bosszanko­­dás nyomán jönnek felszínre nagyon hasznosak lehetnek az üzemirányítás és a munkaszervezés, valamint a gaz­daság- és termelésfejlesztés színvona­lának emelését körvonalazó feladatok meghatározása közben. A zárszám­adás feletti vita — ha annak komoly figyelmet szentelünk — azonban, mi­vel a gazdasági mérleg a vívmányok mellett esetleg fogyatékosságokat is tükröz, nélkülözhetetlen segítséget nyújthat a tapasztalatok összegezésé­ben, a fejlődést gátló­sok feltárásában, tehát fogyatékossá­az igényes termelési feladatok szükséges előfeltételek teljesítéséhez létrehozásá­ban is. Ezért nagyon­ nagy hiba lenne, ha a zárszámadás viszonylatában a tag­ság irányában támasztott igények csak a kézfelemelésre, tehát a formá­lis jóváhagyás igénylésére szorítkoz­nának. Csak ott, abban a szövetkezet­ben intézhetik el ilyen formálisan, tehát ünnepélyes jelleggel a zárszám­adás jóváhagyását, valamint az idei termelési és pénzügyi terv elfogadá­sát, ahol már a közgyűlés előtt kime­rítettek minden lehetőséget a múlt évi gazdálkodásról és az idei tervről alkotott vélemények kollektív kialakí­tása, majd összegezése céljából. Most, vagyis a zárszámadó, évzáró közgyűlések előtt van az ideje annak, hogy a termelési részlegek és ágaza­tok dolgozói — a zárszámadásról ké­szült jelentés alapján — elmélyülten értékeljék egész évi munkájukat. Az eredmények és a költségráfordítások tükrében összegezzék és regisztrálják azokat a tapasztalatokat, amelyeket a termelés hatékonyságának növelése közben szereztek, de ugyanakkor bát­ran tárják fel azokat a hibákat és fogyatékosságokat is, amelyekkel a saját munkaszakaszukon vagy a szö­vetkezetük más területén, mint fékező tényezőkkel találkoztak. A tapasztalatok arra utalnak, hogy nagyon helyes, ha a gyenge termelési eredmények okait összehasonlító módszerrel is kutatjuk. E módszer eredményes gyakorlására nyílik a saját gazdaságunk lehetőség keretein belül — mivel hasonló körülmények között egy gazdaságon belül is szü­letnek különböző, tehát kisebb és na­gyobb eredmények, de nagyon hasz­nosnak bizonyul az is, ha a hasonló Folytatás a 2. oldalon) Mozgósítjuk­­ a munkaidő-tartalékokat írta: KROCSÁNY DEZSŐ, AZ SZSZK MUNKAÜGYI ÉS NÉPJÓLÉTI MINISZTERE se valamennyi munkahelyen. A meg­levő tartalékok kihasználására és újak létrehozására példát mutatnak a szocialista munkabrigádok, a komp­lex ésszerűsítő brigádok és továbbiak. A fejlett szocialista társadalomban az életszínvonal tartós emelése és a szo­ciális létbiztonság megteremtése ked­vező feltételeket hoz létre a dolgozók munkakezdeményezésének és irányí­tási részvételének kibontakozására. Ezt kihasználva, a munkakezdeménye­zést a problémák leküzdésére kell irányítani nagyobb fokú hatékonyság elérése érdekében. Minden üzemben, vállalatban több olyan probléma van, amelyet a terv teljesítésének biztosítása végett ki kell küszöbölni. A leggyakoribbak kö­zött szerepel a munkaerőkérdés is. Aligha találunk olyan szervezetet, a­­mely nem követelne további dolgozó­kat. A foglalkoztatottság fejlődését azonban lényegében a munkaképes életkorú lakosság természetes gyara­podása határozza meg, ez pedig a hatodik és a hetedik ötéves terv évei­ben csökken. Ezért évről-évre kisebb számú új dolgozót sorolhatunk be a munkafolyamatba. Fontos, de szintén fokozatos folyamat a munkaerők pót­lása technikával. A jelenlegi problé­mák megoldása végett a munkaidő kihasználásában levő tartalékokhoz kell nyúlnunk. A munkaműszak folyamán a mun­kaidő kihasználását nem korlátozzuk csupán a munkahelyek elhagyásának problémájára. Ez a probléma sokkal szélesebb, bonyolultabb, s megoldása is a kérdésnek bizonyos rendszer sze­rinti megközelítését kívánja. E cikk­ben a problémáknak csupán egy te­rületével kívánunk foglalkozni, még­pedig azoknak a külső feltételeknek a megteremtésével, amelyeket első­sorban a kereskedelem, a közlekedés, a szolgáltatások, az egészségügyi in­tézmények, a különféle hivatalok, a nemzeti bizottságok stb. biztosítanak. Az a fontos, hogy a dolgozók munka­időn kívül intézhessék el magánügyei­ket, idejében érjenek munkahelyükre, rendesen befejezhessék a műszakot, megfelelő időben juthassanak haza, bevásárolhassanak stb. * Tekintettel a kérdés komolyságára, az SZSZK kormánya nagy figyelmet fordít a munkaidő operatív kihaszná­lására és intézkedései alapján már megtörténtek az első lépések a mun­kaidő jobb felhasználására az egyes rezortokban és szervezetkben. Az ed­digi tapasztalatok és eredmények iga­zolják, hogy helyesek voltak a mun­kaidő hatékonyabb kihasználása prob­lémáinak megoldására kijelölt irá­nyok. Pozitívan értékelhetjük, hogy fokozatosan kialakulnak a dolgozók (Folytatás a 2. oldalon) A társadalmi termelés növekedése, a dolgozók anyagi és kulturális szín­vonalának emelkedése mind nagyobb igényeket támaszt a népgazdaság fej­lődése és nagyobb fokú hatékonysága tényezőinek kihasználásával szemben. Egyes ágazatokban és szervezetekben lényegében a meglevő vagy kisebb létszámú dolgozóval kell teljesíteni a megnagyobbodott feladatokat. Ezért van nagy jelentősége a népgazdaság fejlődésének döntő tényezőjét jelentő összes munkaerőforrások hatékony felhasználásának. A feladatok igényességének csupán általános kidomborítása önmagában azonban még nem oldja meg a bonyo­lult problémákat. A feladatok teljesí­tésének fontos forrása dolgozóink többségének becsületes, áldozatos munkája, a belső tartalékok mozgósí­tására irányuló alkotó kezdeményezé­ r i Ezernyi a tennivaló A mezőgazdasági üzemek gépjavító a legsürgősebb tennivaló. Ugyanis tie­­műhelyeiben az év minden munka­­hét megállapítani, mikor lesz rájuk napján, sőt esetenként vasárnap is szükség. Volt már olyan év is, amikor szorgoskodnak a szakemberek. Köztük február 3-án vetettük az árpát, dott, manapság főleg a jól karbantar­ Puha Iván a legfiatalabb generáció­­zott gépektől, gazdasági felszerelések­­hez tartozik, s a galántai szaktanintő­­től, berendezésektől és azok irányítói­­zerben tanulta a mesterséget, tól függ a fontos tennivalók időbeni — Hogyan segítik munkájában a elvégzése, gyakorlottabb szakik? — kérdem a Az Orechová Potôní-i (dióspatonyi) fiatalembertől, szövetkezet javítóműhelyének mindig — Kalapot le az idősebb munkatár­­sa hírneve volt a dunaszerdahelyi já­­saim előtt. Nem kell ellopni tőlük a rásban. A járásban talán elsőkként tudást, kézügyességet, mindent kész­hoztak létre jól felszerelt műhelyt, ségesen megmutatnak. Igaz, mi fiata­­lhol azóta a főjavításokat­­ generálj lók is megháláljuk ezt, fáradságot is elvégzik. Elszálltak az évek és már nem ismerve dolgozunk, tudjuk a gé­­korszerűbb műhelyeket is találunk .ек javításával nem lehet késlekedni, szövetkezteinkben. De azért a dióspa­ A szakmai továbbképzés, iskolázé­­tonyi efsz műhelyében aránylag még sok felől is érdeklődöm, most is jók a munkakörülmények, és — Időnként vannak különféle isko­­a központi fűtés kellemes melegében látások és munkabiztonsági megbé­­tevékenykedhetnek a gépjavító szak­­szélések — válaszolt Horváth elvtérs­ emberek. . — Szerintem ezek is hasznosak, de a Nagy Béla alkatrészraktáros a szé­ gyors fejlődéshez mérten nem elegen­­vetkezet alelnöki funkcióját is betölti­ dőkt. Ezért szabadidőben forgatni kell Huszonnyolc esztendővel ezelőtt a a szakkönyvek lapjait és rendszere­­fiatal kovácssegéd otthagyta fővárosi sen olvasni a szaklapokat. A technf­­munkahelyét, s hazament a szövetke­­zti fejlődés olyan gyors ütemű, hogy zet műhelyét megszervezni. Nehéz csakis az állandó utánképzéssel lehet volt a kezdet, alig akadt szakember, vele lépést tartani. Most mintegy 30-an dolgoznak a mű­ A beszélgetés közben kiderül, hogy helyben, főleg olyanok, akik ott ta­ mindhárman tagjai a műhely szor ta­­nultak, vagy akiket a szövetkezet kül­­lista brigád cím elnyeréséért versen­­dett szaktanintézetbe, és azóta sokan fő kollektívájának. Őszintén megvallva közülük nagy gyakorlati tapasztala- kissé csalódottan beszéltek a brigád­­tokra tettek szert. Bár a műhelymun- tagok az eddigi tevékenységükről. Ke­­ka részben szakosított, akad jónéhány rés a közös akciójuk, nincsenek két­olyan „ezermester“, aki minden gép, fóképpen informálva a brigádmozg a­­szálítóeszköz felszereléséhez, javítá­­som feltételeiről, a munkaversenyben sóhoz ért. A sokoldalúakhoz tartozik vállalt feladatokról és azok teljesítő­ Horváth Ferenc is, aki bár nagyon sérül. Arról ugyan tudnak valamit, fiatalos kinézésű, mégis már 24 esz- hogy a NOSZF 60. évfordulójának tendere szorgoskodik a műhelyben, teljesítéséért pénzjutalomban része- Ottjártamkor két társával, Marczell sült a kollektíva, de arról sejtelmük Imrével és Puha Ivánnal egy lánctal­ sincs, hogy a Februári Győzelem 30. pás traktor javítását végezték. évfordulójának tiszteletére milyen kö­r Hogyan emlékezik vissza a köz­­telezettséget vállalt a brigád. Kár, detre? — érdeklődtem a szimpatikus hogy a nemes címért versengő kül­­férfitől­ lektíva vezetőjével nem állt módunk­— Nehéz idők voltak azok. Rosszab­ban szót váltani, és megkérdezni az voltak a munkakörülmények a tech- említettek okát. nikal felszerelés jóformán semmi. Ak­ A dióspatonyi szövetkezet javító­­koriban nagyon vékony volt a boríték műhelyében mindig sok a tennivaló, is. De azért bízva bizakodtunk és nem amelynek az az eredménye, hogy ide­­csalódtunk. Ha most olyan körülmé­­ben üzemképesek a gépek, használha­­nyok között kellene dolgozni, alig­ jók a felszerelések. Persze ehhez az hanem mindenki megszökne, igaz, is fontos, hogy legyen elegendő ah­­­ogy még most is van mit emelni, katrész. Mi a véleménye erről Nagy de a munkánk összehasonlíthatatlan Bélának? m­i könnyebb. — Raktárkészletünk mintegy más-Marczell Imre két évtizede dolga- félmillió korona értékű — említette zik a műhelyben, nem kis büszkeséggel a raktáros. •— — Úgy elröppent a húsz esztendő. De még így sincs mindenünk, ami hogy észre sem vettem. Nincs időnk szükséges. Szerencsére jó baráti kap­­unatkozni. Falusiak vagyunk és tud­­csolataink vannak a szomszédos sző­jük, hogy bizonyos gépeknek, felszö­­vetkezetekkel és egymást kölcsönösen feleseknek mikorra kell feltétlenül kisegítjük. Ez sokkal jobb megoldás, üzemképesnek lenni. Ezekben a he- mint „okmánybélyegekkel“ főzni-futni többen a tavaszi munkák elvégzése­ az országban alkatrész után. héz fontos traktorok, vetőgépek és különböző felszerelések megjavítása Tóth Dezad A gépjavítók kellemes környezetben tartják az ebédszünetet. Л

Next