Szabad Földműves, 1978. január-június (29. évfolyam, 1-25. szám)
1978-02-18 / 7. szám
1978. FEBRUAR II. • XXIX. évfolyam 7. szám. • Ara: 1,— Kče Szabadföldműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából* Élet a síkságon (Riport Morvaföldről) * Előtérben a tej minőségének javítása * Giltás a szőlő mély műtrágyázására Magától értetődő, hogy egy szikes, kötött talajú vagy meredek, domboldalas, köves vidék mezőgazdasági nagyüzemei sem a búza, sem a kukorica, sem pedig más növény termesztésében nem állhatják a versenyt a jó termőföldű tájak gazdaságaival. A mostohább természeti adottságú mezőgazdasági üzemek közé sorolhatjuk a Veľký Krtíš-i járásban a Kamenné Kosihy-i (Kőkeszi), valamint a nennicei (nyényei) társult szövetkezeteket is. XXX Örömteli, hogy mindkét szövetkezetben — mostohább körülményeik ellenére is — a tartalékaik kihasználásával jobb termelési eredményekre törekednek. Ennek elérése szempontjából kiváló hajtóerőként szolgál a Februári Győzelem 30. évfordulója alkalmából kibontakozó újabb jubileumi munkaverseny. Ennek lényege, sajátossága, hogy mindkét szövetkezet vezetősége azokat a kérdéseket állítja a középpontba, amelyek saját érdekeiken túlmenően a népgazdaság szempontjából is fontosak. Ennek megfelelően a termelési struktúra javítására, a termelés korszerűsítésére hasznosítják a mozgalom által meghatványozott erőket. Ugyanakkor a beruházások tervszerű megvalósítására, a szervezettebb, a takarékosabb gazdálkodás előmozdítására összpontosítanak. Mindez azonban — mindkét szövetkezetben — egyazon célt szolgál: a tervek teljesítését, illetve — bizonyos ágazatokban — a túlteljesítését. További közös elem mindkét szövetkezetben a hatékonyság és minőség — vagyis a hangsúly nem a vállalások mennyiségén, hanem célszerűségén van, azon, hogy ezek összhangban legyenek a népgazdaság igényeivel. XXX A Kőkeszi Efsz üzemi pártszervezetének elnöke Povalaö János elmondotta, hogy a növénytermesztés szakaszán a termésnövelő tényezők intenzívebb bevonásán kívül a jövőben nagyobb hangsúlyt helyeznek szántókerületük növelésére. A cél érdekében talajjavítással 100 hektárral bővítik termőterületüket. Iparszerűbb termeléssel pedig a hektárhozamok növelésére törekednek. Ennek megfelelően a gabonafélék hektárhozamát 1, a burgonyáét 2, a szemes kukoricáét 1 mázsával növelik. A jubileumi vállaláson belül megkülönböztetett figyelmet fordítanak az állattenyésztésre. Jól tudják, hogy az átlagos évi 2700 liter tej és a sertések napi 50 dekagrammos súlygyarapodása nem indokolható természeti körülményeikkel. Jelenleg a legnagyobb nehézséget a szövetkezet termelés-szerkezetének felaprózottsága jelenti. Éppen ezért távlati terveik fő meghatározójává az összpontosítás és a szakosítás vált. Ezt a célt szolgálja a Sirákon épülő emeletes sertéshizlalda, melyet egy feleslegessé vált takarmánytároló átalakításával hoznak létre. Ugyanakkor növendékmarha-állományuk összpontosítását egy üzemközi vállalkozással épülő modern istálló létrehozásával igyekeznek megoldani. A mezőgazdasági gépek javítását — a járási kooperációs körzeten belül — a környező társult szövetkezetekkel együttműködve realizálják. Ennek megfelelően a trágya- és műtrágyaszóró gépeket Kőkeszin, a cukorrépa termesztésével kapcsolatos gépeket Ipolybalogon, az emelőgépeket Szécsénken, az erőgépeket pedig az Ipolynyéken létesülő központokban javítják. XXX A VÖRÖS LOBOGÓ nevet viselő nyényei székhelyű szövetkezet a Kőkeszi Essz-el azonos termőhelyi körülmények között gazdálkodik, ennek ellenére a járás élen járó szövetkezetei közé tartozik. Termelési eredményeiket — Jamber István, az üzemi pártszervezet elnökének tájékoztatása alapján — teljes mértékben az ésszerű összpontosításnak és szakosításnak köszönhetik. Legjövedelmezőbb állattenyésztési ágazatuk a baromfitenyésztés. Tyúkfarmjuk évi produkciója 12,5 millió tojás. Tehénállományukat a befejezés előtt álló 530 férőhelyes farmra összpontosítják. A föld ésszerűbb hasznosításával, a talajerő pótlásával, a korszerűbb termelési eljárások általánossá tételével emelik a növénytermesztés, főképpen a gabonafélék és a kukorica hektárhozamait. Fejlesztik a rét- és legelőgazdálkodást, s intenzív talajjavítással 200 hektárral bővítik a szövetkezet szántóföldterületét. Növénytermelés szakaszán a mezőgazdasági erő- és munkagépek javításának ésszerű megoldásával, a járási agrokémiai központ kialakításával javultak lehetőségeik. Mindezek elősegítik a szövetkezet anyagi eszközeinek koncentráltabb felhasználását, a termelési költségek csökkentését, a munkák szakszerűbb és idejében történő elvégzését. Nagy és hasznosítható lehetőséget látnak a szőlőtermesztésben, ezért növénytermesztésük — vidékük adottságainak megfelelően a szőlőre koncentrálódik. Az eddigi kevésbé hasznosított domboldalakat — teraszos szőlőtermesztés kialakításával — teszik termőbbé. Jubileumi vállalásuk keretében fokozzák a termelés jövedelmezőségét, ugyanakkor erőfeszítéseket tesznek a munkaszervezés fejlesztésére, gondosabban gazdálkodnak az anyaggal, energiával, a munkaerővel és javítják a minőséget. Az állattenyésztés, a növénytermesztés, a szőlészet fejlesztését szolgáló beruházások mellett az eddiginél hatékonyabban használják ki a férőhelyeket, gépi eszközöket, s nem hagyják veszendőbe menni a megtermelt értékeket sem. XXX A jubileumi munkaverseny egyik legalapvetőbb vonása, hogy a feladatokat kollektívákra, szocialista brigádokra is szétdolgozták. Ugyanis mindkét szövetkezet vezetősége felismerte, hogy a legjobb gép, a legokosabb ötlet mit sem ér gyakorlati alkalmazás nélkül. S aki a gépet vezeti, üzemelteti, aki a közvetlen munkát végzi, az hozzáértéssel félig-meddig el is dönti azt, hogy milyen lesz az eredmény. Közismert, hogy napjainkban mezőgazdasági nagyüzemeinket a bővülő szakosodás és kooperáció, továbbá a munkamegosztás következtében mind szorosabb szálak fűzik egymáshoz. Éppen ezért válik az egyes szövetkezetek és kollektívák harmonikus együttműködése elengedhetetlen feltételévé a jubileumi felajánlások sikeres teljesítésének. CSIBA L: HATÉKONYABB MUNKA, GYORSABB FEJLŐDÉS A kétezer hektáros Chotini (hetényi) Efsz-ben naponta húsz-huszonöt fős csoport metszi a szőlőt. Nagy körültekintéssel végzik a tavaly fagy- és jégkárt szenvedett növényzet metszését, hogy elérhessék a célul tűzött 94 mázsás hektárhozam-átlagot. (Kádek Gábor felvétele) Panasz dinamójavítás-ügyben Ipoly menti tavaszvárás ф Régiből az újba ... § A műhelymester véleménye: február végén rajtra készen # Hatékonyabb szolgáltatást várnak ... # Idejében s céltudatosabban gondoskodjunk a műszaki erők utánpótlásáról! ф Új, korszerű gépjavítóműhely befejezés előtti munkálatait végezték a sečiankyi (szécsénkei) IPOLYMENTE efsz-ben, amikor legutóbb ott jártunk. Abelovszky József, a deres üstökű, nádszáltermetű műhelymester invitált, pillantsunk be. Az egyik szerelőgödröt már kiásták, s épp a másikba kezdtek. Nagy örömmel. Mert a régi műhely már semmiképp sem felelt meg a mai követelményeknek. Ha az újhoz hasonlítjuk, akkor afféle „kócerájnak“ nevezhető. — Hátramozdító volt már... — jegyzi meg a műhelymester —, épp ideje, hogy felszámoljuk. Tarthatatlan munkakörülmények között dolgoztak itt szerelők, gépjavítók, s bizony akadt köztük olyan is, aki emiatt fordított hátat a szövetkezetnek, vagy kérte áthelyezését más munkaszakaszra. Node akik kitartottak, most már valóban olyan munkakörülmények közé kerülnek, amilyen megilleti a gépek egészségének őreit, „doktorait“. Ezentúl már nem kell fagyoskodniuk (egyetlen kályha szolgáltatott némi meleget), s ideális körülmények között, jól felszerelt helyiségekben végezhetik felelősségteljes munkájukat. S valószínű, nem lesz nehéz meggyőzni azokat a műszaki erőket, akik — saját kérelmükre — más munkaszakaszon dolgoznak a szövetkezetben. Mert a szakavatott, becsületes, jó műszaki erőkre oly nagy szükség van ebben az Ipoly menti közös gazdaságban — amely háromezer hektáros —, mint élőlénynek a napfényre, a friss levegőre. — Közeleg a tavasz. Hogyan állnak a vetőgépek, műtrágyaszórók, talajművelő gépek és eszközök javításával? — Reálisan megítélve a helyzetet, február végére rajthoz állhatunk. Műszaki dolgozóink januári átiskolázása közbeszólt egy kicsit, ez lassította a munkák ütemét. Dehát mikor gyarapítsák szaktudásukat, ha nem télen, amikor nem szorít annyira a munka? Koprovnicán került sor a tanfolyam lebonyolítására, két turnusban. Ezt a tanfolyamot negyven műszaki dolgozónk végezte el. Sztruhár Ferenc anyagbeszerzővel is váltottunk néhány szót. Elmondja, hol a legkirívóbb baj, mi a legégetőbb probléma. — Képzelje, hetvenezer kilométert futottam-futottam a múlt évben pótalkatrészekért. A legbonyolultabb a helyzet éppen a traktorok, az erőgépek javítása terén. A villanyberendezéseik felújítása okozza a legtöbb gondot, problémát. Dinamóból, alternátorból, s alternátor-kapcsolóból, valamint reglerből és starterből van a legnagyobb hiány. — Miként hidalják át a nehézségeket? — Mi mást tehetünk, minthogy a kisebb erőgépeket leállítjuk, s azok alkatrészeit áttesszük a nagyobb teljesítményű erőgépekbe. Ez csak félmegoldás. A mezőgazdasági üzemeknek nyújtott szolgáltatások színvonalasabbak, zökkenőmentesebbek lehetnének. Képzelje csak, márciusban lesz két éve, hogy a Lučenec (losonci) Gépállomás Hurbanovóra (Ógyalla), a gépjavító állomásra továbbította javítás végett öt dinamónkat, s azóta a színét sem láttuk, nem képesek megjavítani. Hát milyen szolgáltatás ez? Meddig várjunk? Ezt kérdezzük az illetékes gépállomás legilletékesebbjeitől. Valóban, a türelemnek is van határa. Intézkedjenek hát minél előbb dinamójavítás-ügyben, hogy a panasztevők igényes termelési feladataikat teljesíthessék. Még egy kényes probléma került terítékre, amiről szólni kell, s ez a műszaki derékhad utánpótlása. —Kevés a traktorosunk... — állapította meg Molnár elvtárs, a főgépesítő, s Pecsérke Lajos, növénytermesztési mechanizátor. — Csúcsmunkák idején kénytelenek vagyunk a műhelybeli dolgozók közül nem is egyet traktorra, kombájnra ültetni, főleg aratás, silózás, mélyszántás alkalmával. — Mivel magyarázható ez a traktoros hiány? — Négyen is bevonultak katonának. Igaz, kettőt most tavasszal várunk vissza, leszerelnek. Az esetek többségében mezőgazdasági üzemeinkben kétszer, sőt háromszor annyi gépvezetői jogosítvánnyal rendelkező egyén van, mint amennyi a traktorok, kombájnok száma. Itt azután nem okoz gondot a napi több műszakos gépüzemeltetés rendszeresítése. — Úgy igaz — vallják —, Karácsony előtt is négyen végeztek traktorvezetői tanfolyamot. De ez mind kevés! Például, most a nagy teljesítményű Skoda 180-as és a Kirovec traktorra kellene minél előbb hozzáértő, becsületes vezető. A kombájnvezetői tanfolyamra is kiszemeltünk már három fiatalt, 25—27 éveseket. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy felhagytunk a továbbiak felkutatásával, toborzásával. Nem is lenne helyes! A műszaki derékhad rendszeres, céltudatos szakmai-politikai felkészítése, helyes beosztása, megtartása, valamint az utánpótlás nagyon komoly, s állandó feladat. Szövetkezeteken belül itt van nagy szerepe a személyzeti osztály felelős dolgozóinak. Amilyen a műszaki dolgozókról való sokoldalú gondoskodás színvonala, olyanok az eredmények is. Éppen ezért egy pillanatra sem szabad erről megfeledkezni. Már csak annál is inkább nem, mert a műszaki gárda alapos felkészültsége, gazdag szellemi erőforrásának napi kamatoztatása viheti Ц és viszi — előbbre a közös gazdaság fejlődését, nagyon lényegesen befolyásolhatja az éves gazdálkodás eredményeit, nemcsak a növénytermesztésben, az állattenyésztésben is. (kovács) A műhelymester, a főgépesítő és a növénytermesztési gépesítő. (A szerző felvétele)