Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)
1979-03-17 / 11. szám
IJIBII I – II I 1979. MACIUS 17. XXX. évfolyam 11. szám. Ara 1,— Kčs Szabad Földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Lapunk tartalmából: A békére, a kommunizmusra szavazott a szovjet nép * Kamatozó szakértelem és tenni akarás Feltárták a hiányosságokat * Kezdeményezők dicsérete Egy évvel ezelőtt, amikor hazánk dolgozó népének a burzsoázia felett aratott győzelme 30. évfordulóját ünnepeltük, a Győzelmes Február első nevet viselő szlovákiai földművesszövetkezetek vezető dolgozóinak küldöttsége ünnepélyes fogadáson átnyújtotta Jozef LENÁRT elvtársnak, Szlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának a nevezetes évforduló tiszteletére tett értékes kötelezettségvállalását. A több mint 28 millió korona értéket képviselő szocialista kötelezettségvállalásban a huszonhat Győzelmes Február elsz ígéretet tett, hogy maradéktalanul teljesíti, illetve túlteljesíti a mezőgazdasági termelés, az állami alapokba történő eladás, valamint költségcsökkentés és az anyagtakaró- akosság tervét, és a tervezettnél nagyobb gondot fordít a szövetkezeti dolgozók élet- és munkakörnyezetének javítására. Most, egy év múltán, a történelmi jelentőségű Februári Győzelem 31. évfordulóját megelőző napokban, Tibor BOHDANOVSKÝ elvtárs, a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Szlovákiai Központi Bizottságának alelnöke levélben tájékoztatta Jozef LENÁRT elvtársat a kötelezettségvállalás teljesítése felől. A levélben a többi között ezt olvashatjuk: „Csaknem valamennyi Győzelmes Február első becsülettel teljesítette termelési feladatait és szocialista kötelezettségvállalását. Annak ellenére, hogy a középszlovákiai és a kelet-szlovákiai kerület hat szövetkezete a szélsőséges éghajlati viszonyok következtében teljesítette a növénytermesztési nem feladatait, és így a felajánlások teljesítésével is adós maradt, a többi húsz efsz jelentősen túlteljesítette vállalását.“ A múlt évi felajánlások teljesítésének értékelésekor kitűnt, hogy a Győzelmes Február efsz-ek hetvenkét százalékkal túlteljesítették szocialista kötelezetttségvállalásukat, vagyis terven felül 48,3 millió korona értéket produkáltak. A huszonhat szövetkezet 5174 tonna szemest, 802 tonna húst és 861 ezer liter tejet termelt terven felül. Az árutermelést csaknem ötvenhat százalékkal túlteljesítették, a felajánlottnál is több zöldséget, dohányt, fűszerpaprikát, burgonyát, szőlőt, húst adtak piacra, sokatmondóan csökkentették az anyagköltségeket és 328 tonna abrakot takarítottak meg. Az életkörnyezet javításához 96 ezer 431 óra társadalmi munkával járultak hozzá. A felajánlások mennyi szövetkezeti teljesítéséből valódolgozó kivette a részét. A munkában ismét a kommunisták, az ésszerűsítő és a szocialista munkabrigádok tagjai jártak az élen, oroszlánrészt vállalva a feladatok teljesítéséből. A huszonhat szövetkezet közöl a sopornai (galántai járás), a Ноntianske Moravec-i (zvoleni járás) és a bolešovi (Považská Bystrica-i járás) Győzelmes Február Efsz érte el a legjobb eredményt, az egy éve tett szocialista kötelezettségvállalás teljesítésében. Őket és a többi Győzelmes Február efsz-t nem csupán az adott szó megtartásáért, a többre és jobbra törekvésért illeti dicséret, hanem azért is, mert kezdeményezésükkel segítettek még szélesebb körűvé tenni a termelésfejlesztési elképzelések megvalósítását támogató mozgalmat, melynek — jó példát mutatva —továbbra is az élén állnak. KADEK GÁBOR Tavaszi ébredés Fotó: -tt- Az efsz-ek járási konferenciáiról Bírálat szellemében az eredményesebb gazdálkodásért Az elmúlt hét végén több járásban megtartották az egységes földművesszövetkezetek járási konferenciáit. A tanácskozáson értékelték a legutóbbi járási konferencia óta (1972) eltelt időszakot, összegezték a IX. kongresszus előtti vita tanulságait, ismertették a szövetkezetek megalakulásának 30. évfordulójára tett szocialista kötelezettségvállalásokat, továbbá átadták a kitüntetéseket a szövetkezeti alapító tagoknak és az érdemes dolgozóknak. Lučenecen (Losonc) a járási nemzeti bizottság reprezentatív tanácstermében tartották meg a járási konferenciát. A járásban tizenhat szövetkezet van, de nagyon eltérő körülmények között gazdálkodnak. Bátran állíthatjuk, hogy minden termelési körzetet meg lehet találni a járásban. A konferencián mindenre kiterjedő tartalmas beszámolóban kritikusan tárták fel azokat a problémákat, amelyek akadályozói a jobb gazdálkodásnak. Az utóbbi hét esztendőben sokat tettek a járásban a földalap javításáért, a nagy károkat okozó Ipoly megzabolásáért, több helyütt mégsem érték el a várt eredményeket. Bár az 1972-es évhez viszonyítva 28 százalékkal növekedett a gabonafélék hektárhozama, mégis elmarad a járás az országos átlagtól, s nagyok a különbségek a hasonló körülmények között gazdálkodó üzemeknél az eredményekben. Ez az oka annak, hogy az első három évben a növénytermesztésben nem teljesítették a hatodik ötéves terv kitűzött feladatait. A lemaradás okozója főleg a tavalyi gyenge termelésnek tudható be. De talán a szemesek vetésterületének a növelése is eltúlzott {a szántóterület 60,7 százalékán termelnek gabonát) s kevés terület jut az évelő takarmányok termesztésére és ez jelentősen befolyásolja az állattenyésztés hasznosságát. A rétek, legelők jobb hasznosítása, a hozamnövelés is jelentősen hozzájárulhatna a tömegtakarmány mennyiségéhez. Érthetően csak akkor lehetne csökkenteni a gabonafélék vetésterületét, ha növekednének a hektárhozamok. De mint említettem, a hasonló termelési adottságú mezőgazdasági üzemek között is nagy az eltérés. Amíg tavaly a buzitkai szövetkezetben negyvenkét mázsa volt a búza átlaghozama, szomszédos Holiáán (Galsa) csak 35, a Rátkán 38 mázsás hozamot értek el, Rapovcén (Rapp) viszont nem értek el a 32 sem. Volt olyan essz, ahol 425 mázsa volt a cukorrépa átlaghozama, s a közelben levő szövetkezetben pedig csak 167 mázsát értek el. Az állattenyésztésben igyekeznek megoldani a szakosítást. Ezen a téren már vannak kézzelfogható eredmények. De baj van a gazdasági állatok hasznosságával. Az évi fejési átlag csupán a poltári szövetkezetben van háromezer literen felül. Több az olyan szövetkezet, ahol csak 2200 — 2300 liter a fejési átlag és több olyan gazdaság akad, ahol 1972-höz viszonyítva több száz literrel csökkent a fejési átlag. Jelentősek a különbségek az abraktakarmány felhasználásánál és a sertések napi súlygyarapodásánál is. A malacelválasztásban anyánként tavaly mindössze 14,7 darab volt a járási átlag, s Galsán csak 11,3 darabot választottak el. Ezek mind igazolói annak, hogy vannak jelentős tartalékok a gazdasági állatok hasznosságának a növelése terén. Ehhez persze jó minőségű takarmányra lenne szükség. Minél előbb sürgős intézkedéseket kell tenni a szálas takarmányok mennyiségi és minőségi termelése érdekében. A losonci járás mezőgazdaságában egyre több technikumot és főiskolát végzett szakember tevékenykedik. A hatodik ötéves tervidőszak első három évében 148 középiskolás és ötvenöt főiskolát végzett szakember került a mezőgazdasági üzemekbe. Jelenleg már 1129 szakképzett ember dolgozik a mezőgazdaságban. Ez azt jelenti, hogy van elég közép- és magas végzettségű Irányító káder és szakintézetet végzett egyén a mezőgazdasági üzemekben. Ennek meg kellene mutatkoznia a termelés minden szakaszán. Remélhető, hogy az elkövetkezendő években ez valóban így lesz és a szakszerű irányítás, a jobb szervezés meghozza a várt eredményeket. Tartalékok a termelés minden szakaszán vannak még a járásban, csak ki kell használni az adott lehetőségeket és akkor a mezőgazdasági üzemek mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben teljesíteni tudják a kitűzött feladatokat.tt- A Rimavská Sobota-i (Rimaszombat) járásban az efsz-ek IX. járási konferenciája a jb nagytermében ülésezett. Viliam Šalgovič, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZNT elnöke, valamint Benyó Máté, az SZNT alelnöke, jelenlétében Vitárius Lajos, a járási mezőgazdasági igazgatóság igazgatója ismertette a járás mezőgazdaságának a fejlődését. Elmondotta, hogy a járásban 24 földművesszövetkezet gazdálkodik, átlagosan 3223 hektárnyi földterületen. A jelenlegi ötéves tervidőszakban növénytermesztés és az állattenyésztés egyaránt dinamikusan fejlődött. A hatodik ötéves terv három éve alatt a járásban 6880 szarvasmarha számára létesítettek új, korszerű istállót, kétezerrel gyarapodott a juhok férőhelye, 7300 férőhellyel pedig a sertésistállók befogadóképessége. A hatodik ötéves terv meghatározott feladatainak teljesítését az elmúlt két év kedvezőtlen időjárása megnehezítette, ennek ellenére igyekeznek megbirkózni a rájuk háruló még igényesebb feladatokkal is. Viliam Šalgovic elvtárs a járás földműveseinek tanácskozásán a CSKP KB legutóbbi két ülése szellemében vázolta a mezőgazdaság előtt álló feladatokat. ☆ Ez a konferencia — ahogy a küldöttek közül Csank Zoltán, a Veľký Blh-i (Nagybalog), Csirke Ernő, Nová Bašta-i (Gibász), Kozsár István a mérnök, a včelincei (Méhi), Madarász Sándor, a lenártovcei (Lénártfalu) szövetkezet elnöke elmondotta : mérföldkő a járás szövetkezeteinek az életében, mert nemcsak summázta a két kongresszus közötti időszak eredményeit, de föltárta a hiányosságokat és meghatározta a következő évek célkitűzéseit is. A határozatok és a célkitűzések megvalósítása további fellendülést hozhat a járás mezőgazdaságában, melyben messzemenően érvényesülhetnek a tudományos-műszaki haladás vívmányai. A cél tehát világos. Nem marad más hátra, hozzá kell fogni minden mezőgazdasági üzemben az alkotómunkához. Tétovázásra nincs idő, mert a fejlődés gyors ütemet kíván. ☆ A konferencia előtti időszakban a járás lelkes földművesei több mint 19 millió korona értékű kötelezettséget vállaltak a termelés fokozására. Nagy tétről van szó, azonban ez a kezdeményezés csak akkor lesz népgazdasági szempontból is igazán értékes, ha minden egyén, kollektíva és üzem teljesíti a vállalását. A járás mezőgazdaságának legfontosabb és legsürgősebb tennivalóit a meglevő termelőkapacitások jobb és hatékonyabb kihasználásában, a korszerű termelési eljárások általánosabbá tételében, a termelőüzemek, a felvásárlók és értékesítők közötti sikeresebb összhang megteremtésében, a gazdasági együttműködési formák fejlesztésében, az üzem- és munkaszervezés tökéletesítésében látjuk. A járás mezőgazdasági termelésében tehát jelentősek a tartalékok. Ésszerű és hatékony kihasználásukhoz azonban szükséges, hogy mindenki tegye meg a magáét. A jó munkát senki se érezze és tekintse szívességnek, vagy áldozatnak, hanem a haza, a családja és önmaga iránti természetes kötelességnek. Bizonyos, hogy ehhez a konferencia újabb lendületet adott, alkotókedvet teremtett. (Csiba) ☆ A Dvory nad Žitavou-i (Udvard) Auróra Élsz művelődési házának nagytermében tartották meg a Nové ZámJcy-i (Érsekújvár) járás egységes földművesszövetkezeteinek járási konferenciáját. Résztvevői körükben üdvözölhették Mikuláš Beňo elvtársat, a CSKP KB titkárát. Főbeszámolójában Karol Jurík mérnök, a járási mezőgazdasági igazgatóság vezetője értékelte a járás szövetkezeteinek az elmúlt hét esztendő alatt elért eredményeit. Kiemelte azt a tényt, hogy a mezőgazdasági termelés összpontosítása és szakosítása a munka hatékonyságának növelését és eredményeik javítását segítette elő. Különösképpen a kukoricatermesztés az egyik erősségük. Tavaly például e járás mezőgazdasági üzemei 23 ezer hektáron termesztettek kukoricát, s ez évben már 25 ezer hektáron vetik el. Kiváló eredményt ért el a kukoricaprogram teljesítésében az érsekújvári szövetkezet. Kukoricát szántóterületük ötven százalékán, azaz 1800 hektáron termesztettek. Az elért héttonnás hektárhozam igazolja, hogy jól értenek e növény termesztéséhez. Igaz ugyan, nem mindenütt érnek el azonos eredményt, még teljesen azonos feltételek között sem. Például a tvrdošovcei (Tardoskedd) szövetkezet hektáronként csupán három és fél tonnás terméseredményt ért el szemes kukoricából. Tehát e téren jelentős tartalékkal rendelkeznek. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége járási bizottságának elnöke, Viliam Korec mérnök beszámolójában a szövetkezeti dolgozók áldozatkész munkájának tulajdonította azt az eredményt, hogy a mezőgazdasági árutermelés egyre növekszik. Ezzel a járás földművesei nagymértékben járulnak hozzá lakosságunk egyre növekvő élelmiszerigényeinek maradéktalan kielégítéséhez. A vitában felszólalt M. Benő elvtárs. Kihangsúlyozta a termelés hatékonysága és minőségi szintje állandó fokozásának szükségességét. „Nem új keletű megállapítás ez — mondotta, —■ hiszen a szocializmus építésének esztendeiben már eddig is gyakran emlegettük. Most azonban konkrét formában, komplex módon ezt a feladatot maradéktalanul meg is kell valósítanunk. Csupán annyit fogyaszthatunk, amennyit megtermelünk. S kizárólag rajtunk múlik, mit hogyan tudunk megtermelni, hogyan tudjuk a szükségletet kielégíteni. Gazdagabb életünk egyik első feltétele a jobb, hatékonyabb, minőségre törekvő termelőmunka.“ Valóban ez a járási konferencia a legértékesebb munkatapasztalatok kicserélésének kiváló lehetőségét nyújtotta. A járás szövetkezeteinek és szövetkezeti dolgozóinak elkötelezettségét mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy a szövetkezetek közelgő IX. kongresszusa tiszteletére 26 millió korona értéket képviselő szocialista felajánlást tettek. (_n)