Szabad Földműves, 1979. január-június (30. évfolyam, 1-26. szám)

1979-02-10 / 6. szám

Szabadföldműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja 1979. FEBRUÁR II. XXX. évfolyam 6. szám. • А [UNK]а 1,— Kčs Lapunk tartalmából: Verseny a közös célokért * Diadalmas évtizedek * A döntő csata városa * Szárnyaszegett vaskalapács * Fővárosi szövetkezet mérlegelt A Podunajské Biskupíc« i Družba (pozsonypüspöki Barátság Efsz) szövet­kezet közel 2000 hektáron gazdálko­dik. A négy fő termelési ágazattal (növénytermesztés, állattenyésztés, technikai szolgáltatás, anyagi-műszaki ellátás) rendelkező szövetkezetben az irányítás ágazati rendszere érvénye­sül. A szövetkezetnek 330 dolgozója van, ami meglepő, mégis természetes, a dolgozók egyharmada a szolgálta­tásokban dolgozik. Ez érthető, hiszen a gépesítés egyre jelentősebb. A ma­gas fokú gépesítés abból is ered, hogy a főváros berkeiben levő szövetkezet­ben kevés a munkaerő, s minden le­hetőt gépekkel végeznek el. HOGYAN GAZDÁLKODTAK TAVALY? A rendkívüli szárazság és egyéb természeti csapások miatt, a Barátság szövetkezet sem a növénytermesztés­ben, sem a gyümölcs- és szőlőterme­lésben nem teljesítette a tervfeladato­kat. S bár az állami biztosító az ele­mi csapásokért hárommillió korona kártérítést fizetett, mégsem lett tel­jesítve a bevételi terv. Az említett részlegeknek mérlege tehát hiányt mutat annak ellenére, hogy a terme­lési költség mintegy félmillió koro­nával kevesebb volt a tervezettnél. A szövetkezetben az állattenyésztési farmok alig lettek korszerűsítve, s a takarmányozás, az állatok gondozása hagyományos módon történik. Bár a közös fennállása óta tavaly adták el a legtöbb húst, s lényegében a tej­­eladásban is a jó szövetkezetek közé tartoztak, mégsem tudták maradékta­lanul teljesíteni a kitűzött feladato­kat. Ez részben összefügg azzal, hogy nem volt elegendő jó minőségű tö­megtakarmányuk. Mivel a gazdasági épületek nincsenek korszerűsítve, eléggé drágán termelnek, s csak az állattenyésztésben dolgozók becsüle­tes munkájának köszönhetők az elért eredmények, vagyis az, hogy nem lép­ték túl a tervezett költségeket. A műszaki szolgáltatási részleg az utóbbi években erőssége volt a szö­vetkezetnek. Bratislavában sok lehe­tőség van a járművek, gépek maxi­mális kihasználására, ha éppen nincs azokra szükség a mezőgazdasági ter­melésben. A műszaki részleg terve közel 10 millió korona volt, s ennek a fele tiszta haszon. Ez a részleg je­lentősen hozzájárult ahhoz, hogy a szövetkezet dolgozói lényegében jól kerestek. Az építőcsoport viszont nem telje­sítette a tervet. Pedig fontos létesít­ményeket terveztek, amelyek közül néhány befejezésére csak az idén ke­rül sor. Az építkezési részlegnek sok lenne a tennivalója, hiszen az épüle­tek eléggé elavultak, sürgősen szük­séges lenne a korszerűsítésükre, s ter­mészetesen új épületekre is. A javítóműhely tágas, jól felszerelt. Bár kevesebb a szakember a terve­zettnél, jó munkát végeznek, mert tu­datában vannak annak, mit jelent, ha a mezőgazdaságban és a műszaki szolgáltatásokban csak egy napra ki­esik egy traktor, teherautó vagy más gép. Valójában a szövetkezet bevétele ebben az esztendőben több mint 37 millió korona volt, ebből a tiszta ha­szon megközelítette a négymilliót. Ez azt is jelentette, hogy a zárszámadó közgyűlés előtt jelentős összeget kap­tak a dolgozók részesedésként. A szociális és kulturális alapot, a­­mely közel egymillió korona, igyekez­tek a dolgozók érdekében jól felhasz­nálni. Esetenként azonban hiábavaló­nak bizonyult a vezetőség jóindulata, mivel a szövetkezeti tagok nem éltek a lehetőségekkel. Van például a kö­zösnek egy jól felszerelt konyhája, ebédlője, ahol átlagosan 150 dolgozó­nak terveztek ebédet. Ezt a lehetősé­get nem használták ki kellőképpen, holott a dolgozók mindössze öt koro­nát fizetnek egy kiadós ebédért. Pe­dig ahogy megtudtam, jó ebédet főz­nek, mert az efsz-vezetőség azt vallja, hogy aki keményen dolgozik, annak jó kosztra van szüksége. Az érdekte­lenség legfőbb oka talán az, hogy a szövetkezet régi központja, ahol főz­nek, messze van. A zárszámadó gyűlésen a vezető­ségnek a szemére vetették, hogy a vrakufzai (Veréknye) részlegen nincs szociális helyiség, s nem tudnak a dolgozók rendesen tisztálkodni. A fel­szólalók közül többen a gabona ki­utalását is­­ sürgették, mivel sokan tartanak sertést és baromfit ,s szük­ségük van a szemesre. A vezetőség ígéretet tett, hogy mindent elkövet a tagság kérésének a teljesítésére. Mandli Imre, a helyi nemzeti bi­zottság elnöke, aki egyben a Szövet­ségi Gyűlés képviselője, felszólalt a közgyűlésen, s nagyra értékelte szövetkezetnek a község fejlesztésé­­­ben kifejtett tevékenységét. Jó az összmunka, hiszen Csóka György, a műszaki részleg vezetője, a közös al­­elnöke, az üzemi pártszervezet elnö­ke, tagja a nemzeti bizottság taná­csának. A szövetkezet a lehetőségek­hez mérten igyekszik hozzájárulni a község fejlesztéséhez. A 7500 lakosú városperemen több óvodát építettek az utóbbi években. Valójában manap­ság ezen a téren már minden igényt ki tudnak elégíteni. Bölcsödéből még nincs elegendő, de a közeljövőben egy hetvenöt férőhelyest akarnak át­adni rendeltetésének. A közelmúltban mindkét általános iskolának építettek tornatermet és hozzáláttak a régi álom megvalósításához, a művelődési otthon felépítéséhez. Püspökiben sok kilométeres útszakasz lett portalanít­­va, több mint negyven kilométer hos­­­szan létesítettek betonjárdát, s to­vább lehetne még sorolni, mi minden épült a községben. Szükség esetén a szövetkezetre mindig számíthatott a nemzeti bizottság. Például a község útjait is a szövetkezet hóekéi tisztí­tották meg a hótól. Éjjeli műszakban, valamint vasárnap és ünnepnap tet­ték járhatóvá az utakat. — Ott voltam a közös bölcsőjénél, azóta kéz a kézben dolgozunk, s min­dig számíthatunk egymás segítségére — mondotta Mandli elvtárs. . A zárszámadó közgyűlésen új ta­gokkal frissítették fel a vezetőséget, sőt új elnököt is választottak. Ján Kmeť tizenhét esztendőn keresztül töltötte be a megtisztelő, de könnyű­nek nem mondható elnöki funkciót. Türelmes munkája, optimizmusa meg­hozta a várt eredményt. Dehát az idő eljárt, s Kmeť elvtárs is betöltötte a hatvankettőt. A régi­ harcos kommu­nista, aki sokat tett életében az új társadalom építéséért, a társult Barát­ság Elsz felvirágoztatásáért, megérde­melt nyugalomba vonul. A közgyűlés Oravec Milan mérnököt, az állatte­nyésztés eddigi irányítóját választotta meg elnöknek. Most már a felújított vezetőségen múlik a hogyan tovább. Az idei tervet már ők készítik el, s annak valóra váltása az Irányító­kon, s természetesen a tagság szor­galmán múlik. Van mit tenni az ötéves efsz-ben, hogy teljesítők az ötéves tervben kitűzött feladatokat, s ezáltal még jobban segítsék Bratislava köz­­ellátását. Az egyes munkaszakaszokon most van folyamatban a szövetkezetek IX. kongresszusa előtt kiadott irányelvek megvitatása. A fontos dokumentum alapos boncolgatása nyomán minden bizonnyal olyan javaslatok és intéz­kedések születnek, amelyek elősegítik az idei igényesebb tervfeladatok kö­vetkezetes megvalósítását. TÓTH DEZSŐ RUGALMAS INTÉZKEDÉSEK Legutóbb a Nové Zámky-i (Érsek­újvár) járásban néztünk voltunk kiváncsiak, miként kerül. Arra értelme­zik az illetékes járási szervek ezt a nagyon fontos népgazdasági érdeket, milyen útmutató irányelvek születtek, s ugyanakkor mit tesznek a mezőgaz­dasági üzemekben az energia­takaré­kosság szakaszán. A járási mezőgazdasági igazgatóság 1979. január 8-i körlevelében ,— ame­lyet eljuttatott minden mezőgazdasági üzembe — hét pontban foglalja össze az energia­takarékosságra vonatkozó fő feladatokat: a lehető legkisebbre csökkenteni a világítást, villanyvilá­­gítást mellőző munkaidő-módosítást végrehajtani az adminisztratív dolgo­zók esetében, elektromos árammal működtetett hegesztők, fűtőtestek üzemelésnek azonnali beszüntetése, a vízmelegítéshez, ha csak egy mód van rá, tűzifát használni, ennek beszerzé­sére lehetőséget nyújt a Palárikovói Állami Erdőgazdaság igazgatósága. Ezeket a takarékossági irányelveket a mezőgazdasági üzemek nagy több­ségében komolyan vették. Olyan rész­letes végrehajtási tervet dolgoztak ki, amelynek megvalósítása jelentős energia-megtakarítást eredményezhet. Lássuk, hol mit tettek e fontos nép­gazdasági érdek felkarolásásért. TAKARÉKOSSÁGI BIZOTTSÁG Az udvardi (Dvory nad Zitavou-i) AURORA Efsz-ben járva azt tapasztal­tuk, hogy szívügye a vezetőségnek, tagságnak az energia­fogyasztás csök­kentése. Ez tűnik ki egyébként a há­romtagú energia-takarékossági bizott­ságnak a közös gazdaság kilenc tele­pére, továbbá hűtőtárolójára, üveghá­zára, üzemi klubjára, központi szék­házára stb. vonatkozó intézkedés-vég­rehajtó tervéből is. Az energia­takarékosság főfelelőse, s egyben a jelzett bizottság elnöke C­z­u­p­e­r György, aki feladatkörét csakis úgy képes jól ellátni, ha a tagság megértő, fegyelmezett, s nap mint nap nagy felelősségérzetről tesz tanúbizonyságot, betartja a takarékos­­sági rendszabályokat. Nos, ezen a té­ren nincs semmi hiba. Mit is tettek valójában? A­­mi kör­levelének kézhez vétele után azonnal beszüntették az elektromos hegesz­tést, kikapcsolták az elektromos fűtő­testek áramát ,a darálót csakis éjsza­kai árammal üzemeltetik, a hűtőtáro­­lóban szabályozták az áramfogyasz­tást, megszüntették a világítást, né­mely hűtőbox reggel 6-tól 8 éráig, s az egész hűtőtároló 18-tól 18 óráig villanyáramot nélkülözhet. Az új ser­(Folytatás a 11. oldalon) Az ш [UNK]й-ta Mossagért Hazánk energiatermelésének mintegy 90 százaléka hőerőművekben fel­használt barnaszénre alapozódik. A január elején hirtelen ránk törő zord hideg befagyasztott 5500 szénszállító vasúti kocsit. Ez a tény, valamint a többszöri kiadós havazás súlyossá tette a hőerőművek folyamatos szénellá­tását. Emiatt volt szükség az energia­takarékossági intézkedések általános gyakorlati érvényesítésére. No meg az is köztudott, hogy az egy lakosra jutó energiafogyasztásban előkelő helyet foglalunk el a világ­ranglistán. A bányaipari dolgozók, a katonaság és a főiskolások kemény, hősies helytállásának köszönhető, hogy nagyobb fennakadás nem történt, amely megbéníthatta volna az egyes népgazdasági ágazatokban a termelést. Podunajské Biskupicén (Pozsonypüspöki) elsőként­­artották meg a zárszám­adó közgyűlést. A felvételen a tagság egy része látható. Továbbá Ján Kmar, a távozó elnök, aki gratulál Oravec Milan mérnöknek, a szövetkezet újon­nan megválasztott elnökének. Fotó: —tt— SZÍVÓS HARC A MEZŐGAZDASÁGI ÜZEMEKBEN Valamikor a szövetkezeti tagok , az osztalék mitt várták a zárszámadásokat. Külön „csemege“ volt, amint a szövetkezet pénztárosa a „bankóhegyek“ között ült és fizette a második részt. Ma havonta kapnak fizetést a szövetkezetekben is. Zár­számadáskor már csak kiegészítés, af­féle nyereségrészesedés jár, ahol jól dolgoztak. Ezek után olyan következtetést le­het levonni, hogy a mai zárszámadá­soknak kisebb a jelentőségük? Nem így igaz! Abban az időben a tagság nagy részét csupán a munkaegység értéke érdekelte. Azóta a treblšovi (Terebes) járásban is megváltozott, elmélyült a szövetkezeti dolgozóknak a közös gazdaságba vetett bizalma. Jól tudják, hogy életszínvonaluk a szövetkezet fejlődésével együtt emel­kedhet, vagy csökkenhet. Ezért ma a szövetkezeti tagokat a közös fejlesz­tése, az irányítás hogyanja, tehát a termelés- és gazdaságfejlesztési lehe­tőségek keresése foglalkoztatja. A terebesi járásban tizennyolc szö­vetkezet készít az idén zárszámadást. A leltározó bizottságok a napokban fejezik be munkájukat. Felmérték az­­ álló- és forgóeszközöket, nyilvántar­tásba vették a zöldleltárt. Mindez igen fontos munka volt. Nem bizal­matlanság, de a realitás miatt jó do­log, ha az ellenőrző bizottság is egy­­egy terület leltáradatait megvizsgálja, hogy a zárszámadási közgyűlésen biz­ton mondhassák: a leltár megegyezik a valósággal. Korábban nem egy szö­vetkezetben előfordult, hogy olyan termények, állatok is szerepeltek az év végi leltárban, amelyeket egyszer már értékesítettek. A legnagyobb feladat a főkönyve­lőkre, a pénzügyi szakemberekre há­rul, mert ők nemcsak a tényeket is­merik a legjobban, hanem az új sza­bályozókat, a különféle alapok köte­lező mértékét is. A reális helyzetet ismertessék a gazdasági beszámolót készítő vezetőséggel, a politikai mun­kát irányító pártvezetőséggel. Jóné­­hány szövetkezetben az időjárás, vagy a gyenge vezetés miatt tavaly nem teljesítették a terveket. A pártszerve­zetekre vár az a feladat, hogy ellen­őrizzék a gazdasági vezetőket vajon az igazi okokra hivatkozva magyaráz­zák-e a veszteséget. Könnyen előfor­dul, hogy a szakvezetés vagy a tag­ság mulasztását is az időjárás rová­sára írják. Ez a könnyebb, ezért nem kell senkinek felelnie. Amennyire fontos, hogy a hibákat ne „kenjék el“, annyira lényeges a jó dolgozók dicsérete, megkülönbözteté­se azoktól, akik nem tettek meg min­dent. Ezt nemcsak szavakban kell ki­fejezni, hanem a jutalmazásban, a célprémiumok odaítélésében is. Az­­ esetleges nyereségrészesedést pedig úgy helyes alakítani, hogy a jobb, a több munka, a jó minőségű termelő szövetkezeti tag, vagy brigád többet kapjon, mint az, aki nem teljesítette tervét. Február elején valamennyi szövet­kezetben az elnökök a pártvezetőség­­nek vagy a taggyűléseknek számot adnak az 1978-as esztendő gazdálko­dásáról és az idei elképzelésekről. A kommunisták így előbb behatóbban ismerik meg a tényeket. Rájuk vár az a feladat, hogy segítsék a szövetke­zeti tagságot a valóságot megismeré­sében. Most van idő és szükség agi­­tációra. Mint ahogy minden realitásra, az igazságos munkában a megítélésre van szükség, ugyanezt tegyék a szo­cialista brigádok rangsorolásánál, il­letve a megtisztelő cím odaítélésénél is. Mert, mint ahogyan arra az SZDSZ járási bizottsága körlevélben is fel­hívta a szövetkezetek vezetőinek fi­gyelmét, a tényleges teljesítést lehet csak a brigádoknál elismerni. Nem csorbul azzal a szocialista brigád­­mozgalom tekintélye — sőt erősödik —, ha netán 10—15 brigádból 2—3, mert nem teljesítette vállalását, nem részesül elismerésben. A fiatalokat, a nőket se általában dicsérjék, mint ahogy bírálni is az összes körülmé­nyek figyelembevételével lehet és sza­bad. A zárszámadó közgyűlésen időt kell szentelni a szövetkezetek IX. kong­resszusa vitaanyagának megvitatására, és ennek alapján levonni a tanulságot a jövőre vonatkozólag. Illés Bertalan Zárszámadások előtt

Next