Szabad Földműves, 1980. január-június (31. évfolyam, 1-26. szám)

1980-02-02 / 5. szám

16 Emlékezetes találkozó A mezőgazdaság szocialista átépíté­se 30 évvel ezelőtt kezdődött az ér­sekújvári [Nové Zámky) járás váro­saiban és falvaiban, a CSKP IX. kongresszusa határozatának szelle­mében. Köztudott, hogy a szocializ­musnak e kezdeti szakaszában, úgy­nevezett „hőskorában“ a pártmunká­sok és népnevelők százai végeztek felvilágosító-meggyőző munkát az egyénileg gazdálkodó parasztság kö­rében. Ez a tudatra ható, idegőrlő munka nem volt éppen irigylésre­­méltó. Mindenképpen meg kellett ér­tetni: A föld azé, aki azt megműveli, így aztán ledőlt a bálvány! Azok is földet tudhattak magukénak, akik mindig a mások birtokán verejtékez­tek, robotoltak, úgymond éhbérért. Okos szóval meg kellett magyarázni a közös gazdálkodás előnyeit, többek között azt, hogy a gépi munka meg­szabadítja őket az inszahajtó nehéz testi munkától, s nagyobb hektárho­zamok érhetők el, mintha azt igás állatokkal művelnék. Hangsúlyozni kellett, hogy csakis a szövetkezeti gazdálkodással váltható valóra a pa­rasztság jóléte, műveltsége szintjének lényeges emelése. Evégből az SZLKP érsekújvári (Nové Zámky) Járási Bi­zottság a három évtizeddel ezelőtt­i Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lomhoz fordult, hogy az üzemi­­­zottságok, műhelytanácsok vezetői a pártmunkásokkal, népnevelőkkel kö­zösen vitassák meg a szövetkezetei alakításának kérdéseit, irányelveit. Baka József, a szakszervezet járás vezetőtitkára visszaemlékezett erre a sorsdöntő tanácskozásra, mondván az ELEKTROSVIT, a kendergyár, az építkezési vállalat, a vasút, a keres­kedelem és a tömegszervezetek kép­viselői, aktivistái gyorsan reagáltak a párt felhívására és munkához­­ láttak, vetve a szövetkezeti gondola magvét. — A pártaktivistákból, szakszerve­zeti bizalmiakból — Ágh Mihály, Fu­csík József, Srámek László, Mekei József, Semro János, Sima Alajos, Sa­fáriková Jozefina, Kucharovic Jám Rafaj Michal stb. — úgynevezett stát alakult, amely tervet készített arra vonatkozólag, mely községben lehet­ne elsőként a járásban szövetkezetet alakítani. Először Udvardot (Dvory nad Žitavou) javasolták, azután mégis Kürtre (Strekov) esett a vá­­lasztás. A másodjavaslatot már a köz­ben kiszélesedett stáb új tagjai — Trnovszky Sándor, Bartké Károly, Suman Jozef, Berik János, Kutrucz Rudolf stb. — nyújtották be, akik a munkásmozgalmi harcokban sok ér­tékes tapasztalattal rendelkeztek. A kürti efsz alakuló közgyűlésén Karol Bacílek, az SZLKP KB akkori első titkára is részt vett... A továbbiakban Baka elvtárs azt hangsúlyozta, mekkora áldozatválla­lás volt az a pártmunkások és nép­nevelők részéről, hogy a munkaidő után, nemegyszer a késő éjszakai órákig népszerűsítették a párt mező­gazdaságpolitikáját, a szovjet kolhoz­parasztok tapasztalatait, a szövetke­zetek belső munkarendjét, jutalma­zási módszerét, a gépi munka elő­nyeit stb. Az emlékezetes találkozón arról is szó esett, hogy sokkal több valósult meg a három évtized alatt abból, amit annak idején a pártmunkások, népnevelők hirdettek, továbbítva a párt előremutató, okos szavait. A szövetkezeti parasztság a jómódnak ás műveltségnek olyan fokát érte el, amire egyáltalán nem is számított. A 30 éves szövetkezeti gazdálkodás eredményeit összegezve, a mostani találkozó résztvevői — immár a szö­vetkezeti mozgalom veteránjai — egységesen állapíthatták meg: a párt által kitűzött célok, a IX. pártkong­resszustól a XV. kongresszusig, mara­déktalanul valóra váltak. Ebben igen jelentős szerepet játszottak a hajdani agitátorok, a mai veteránok — kom­munisták és pártonkívüliek —, a szö­vetkezeti gondolat egykori megvetői. Bokor József, Szímő (Zemné) a tavaszra A főbb téli mezőgazdasági mun­kák egyike: a gépjavítás. Valamennyi szövetkezetben, állami gazdaságban a szerelők, mesterek azon fáradoznak, hogy üzemképessé tegyék a mező­gépeket, gépi eszközöket. Ha pótal­katrész-probléma merül fel, nem egy­szer összedugják a fejüket, miként oldhatnák meg azt, így hát még a bütyköl­éstől sem riadnak vissza. Vagyis régiből újat varázsolnak. A nyitrai (Nitra) járásbeli Tesár­ska Mlyňany-i CSSZB Efsz-ben a 35 traktorból már 25 öt üzemképessé tettek, s hozzáfogtak a talajművelő eszközök, trágyaszórók, javításához, hogy a tavasz vetőgépek bármily korán érkezése indulásra készen ta­lálhass őket. A felvételen: Mladý Július és H­a­l­a­n­d­a Pavel gépjavító látható a műtrágyaszóró javítása közben. Kép és szöveg: Malis Pavel, Nitra ■ мрнв • HÁNY AUTÓ VAN? Földünkön jelenleg 320 millió gépkocsi közleke­dik, ebből mintegy 260 millió sze­mélykocsi. Az évente gyártott új gép­kocsik száma közel 38 millió. (-re) • TERMÁLVÍZHASZNOSÍTÁS. Nagy­megyeren (Galovo) a termálfürdő tő­­szomszédságában található a helyi efsz kertészete. Így nem okoz gondot a termálvíz hasznosítása, hiszen a fóliasátrak két és fél hektárnyi ter­mőföldet takarnak. Fűtésük tehát ilyenformán megoldott , és fölöttébb gazdaságos. A kertészet asszonyai máris kiültettek 100 ezer salátát, s karalábét is pikíroztak, azzal a cél­lal, hogy a fogyasztók idejében pri­mőráruhoz juthassanak. (kfg) в GAGARIN-EMLÉKMŰ. A Szovjet­unióban Pavel Bondarenko szobrász készíti Gagarinnak, a világ első űr­hajósának 40 méter magas emlékmű­vét, amelynek a tetején a tragikus halált halt szovjet űrhajós 12 méter magas szobra áll majd. Ez lesz az első eset, hogy egy emlékművet titán­ból, az űrhajók szerkesztésében hasz­nált acélszürke fémből öntenek. (Előre) • RAJZVERSENY. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Érsekúj­vári (Nové Zámky) Járási Bizottsága nemrég értékelte azt a jubileumi gyermekrajz-versenyt, amelyet az efsz-ek megalakulásának 30. évfordu­lója tiszteletére hirdettek „Az efsz-ek gyermekszemmel“ címmel. Az alap­iskolák diákjainak járási versenyében megérdemelten a nagykéri (Milanov­­ce) alapiskola tanulói szerezték meg az első helyet. A második helyet megosztottan az újvári Hradná és Det­ianská utcai alapiskolának ado­mányozták. Harmadik helyet vívott ki a jászfalui (Jasová), a párkányi (Štú­rovo) és két érsekújvári alapiskola versenyző csoportja. Egyéni versenyben a jászfalui Ste­­vár L. bizonyult a legjobbnak. A II. kategóriában Száraz II., nagykéri ta­nuló szerezte meg az első helyet. (plavec) • NEM LEKÜZDHETETLEN. A vilá­gon napjainkban mintegy 40 millió vak ember él. Az Egészségügyi Világ­szervezet felmérése szerint a vaksá­got legtöbb esetben az elégtelen táp­lálkozás és az egészségügyi megelőzés hiánya váltja ki. A vakok százalék­­aránya a fejlődő országokban a leg­nagyobb. Az Egészségügyi Világszer­vezet megállapította, hogy a vakság nem leküzdhetetlen betegség. • ISMÉT JÁRÁSI ELSŐK: A galán­tai járás mezőgazdasági üzemi fejei­nek versenyében ismét a nádszegi (Trstice) szövetkezet fejei lettek a já­rási elsők. A múlt évben 4­56 liter tejet fejtek átlagban, tehenenként. A teheneik száma 670 darab összesen. Ugyancsak elsők abban is, hogy a tej litereként 26 deka erőtakarmányt használtak fel. Ez más szövetkezetek­ben sokkal több...! (fg) • HULLADÉK NÉLKÜL. A Szovjet­unióban Pervomajszk ukrajnai város­ban épül a világ legelső olyan vegyi­műve, amelynek nem lesz semmi hul­ladéka. A polivinilkloridot, mérgező vegyszereket, klórt, mosóport és más vegyianyagokat gyártó kombinát üze­­­meinek egy része a hulladékokat azonnal feldolgozza műtrágyává épí­tőanyaggá, takarmánnyá és szénsavvá. (elő­) • TEJHOZAM-ATLAG a javaból. A somorjai (Šamorín) Törzstenyész­tési Állomás úszor­ (Kvetoslavov) telepén dolgozó, ezüstérems szocia­lista fejőbrigád Radvonya Antal ve­zetésével a múlt évben 5200 literes tejhozamátlagot ért el. E farmon összesen 175 tenyészállatot tartanak. (kfg) magyar nyelvű képes­ hetilapunkban a reklámszövegeket. Az egyik, stíluso­san elhelyezett szöveg felett akarat­lanul is hosszasan elidőzöm. Szó sze­rint idézem: „MELEG VÍZ a munkahelyen és ott­hon — nagyobb kényelem, fokozott teljesítmény. IDŐT TAKARÍT MEG, használjon vil­lanybojlert vízmelegítésre! TÖBB FÉNYT — mondta Goethe, és mennyire igaza volt. JÓ FÉNY *» jó munka, jó, eredmé­nyek, nagyfokú megelégedettség az üzemben, a hivatalban, az üzletben és otthon. západoslovenské energetické ZÁVODY, Koncern Vállalat, Bratislava Bevallom, reklámszöveg-olvasói pá­ lyafutásom­alatt ritkán találkoztam ilyen meleghangú, lírai elemekkel át­szőtt, fényt és derűt árasztó reklám­mal. És ugye, milyen időszerű, éppen most, energiaéhes világunkban ... ! Bár kissé zavarban vagyok. Az utób­bi időben, illetékes helyekről mindig azt hallom — ez nem reklám —, hogy fokozott mértékben takarékoskodjunk a villamos energiával, munkahelyen és otthon egyaránt. Nomármost, ki­­nek-minek higgyek?! Több fényt — valóban így fogalma­zott Faustnak az elmélkedésre, titkok megfejtésére szánt műnek alkotója, Goethe. Persze, ő nem a villamos­­energiából származó fényre gondolt, ezt azért szögezzük le. Nem akarok a fenti reklámnak még nagyobb reklámot csapni azzal, hogy tovább szaporítom a szót, de úgy ér­zem, a Západoslovenské energetické závody k. v. reklámosztálya részéről nem a legsikeresebb „reklámfogás" volt az ilyen témájú reklám közre­adása. Bodzsár Gyula SZABAD FÖLDMŰVES / )шим [UNK]и [UNK]ирр [UNK]иирмрвур­ рр||р|||иумид| •I­I­I 1 f I—*i WWN 1980. február 2, No 1 FEBRUAR :kelte, nyugta kelte nyugta ó. p. ö. p. ó. p. ó. p. Február 4 Hétfő RÁHEL VERONIKA 7,08 16,49 20,18 8,41 Február 5 Kedd Ágota AGÁTA 7,07 16,50 21,18 9,06 Február 6 Szerda DOROTTYA DOROTA 7,05 16,52 22,19 9,31 Február Csütörtök TÓDOR VANDA 7,04 16,54 23,19 9,55 Február 8 Péntek ARANKA ZOJA 7,02 16,55— 10,22 Február 9 Szombat ABIGÉL ZDENKO 7,01 16,57 0,21 10,51 Február 10 Vasárnap EIVIRA GABRIELA 6,59 16,58 1,24 11,25 Lm m i MUS r*4 u L14Z/ V ШШтЯЯШ fx-jB Шшт ~Вя Mire jó a távlocsogó...! ? A mi húsboltunkat valahogy elfuserálták: lehet, hogy eleve szűkre szabták, de az is lehet, hogy menet közben egyszerűen „elspórolták“ belőle az anyagot. Merthogy az emberek itt min­dennap egymás lábán taposnak. Még szerencse, hogy tévedésből az ajtó kifelé nyílik, mint a falusi kocsmákban, így legalább ki lehet nyitni akkor is, ha tömve a bolt. Mint például most is, a fene egye meg. Állok az ajtó előtt, fogva,fog­­va jelzem, hogy idekint hideg van, és nekem semmi kedvem a hófúvásban tömeg nincsen dideregni, de a elragadtatva a szándékomtól, odabent i senk­i sem mozdul, hát csak­­ azért is feltéptem az ajtót, torz vigyor­­ral elnézést kérek, aztán ráta­posok egy barna félcipőre, hogy behúzhassam magam mögött az ajtót, sikerült, de most meg,­­ micsoda neveletlenség, valaki rátehénkedett a bal lábamra, hé, te jó, nem látod, hogy új a csizmám, az árgyélusát, még legyűröd az orrát, nem mozdul a lelkem, te tinó, az и [UNK]ат is benne van, mit, hogy kit érde­kel, majd mindjárt elválik, te fajankó, a könyökömmel meg­csiklandozom egy kicsit a ve­sédet, így ni, most már egészen kényelmes helyem van, ni csak, milyen ismerős ez az aranysar­a­kantyús vörös csizma, igen, ez prémgalléros kék kabátka vette meg előttem a zöldség­boltban az utolsó deka savanyú­­káposztát, de most, hehehe, nem az én kabátomon folyik végig a káposztalé, engem majd az asszony ver orrba, ha kiderül, hogy nem kaptam káposztát, brrr, ha rá gondolok, hogy ma még haza kell mennem, mi a jó fenét csinál az a vigéc ott a pult mögött, már tizenöt per­ce topogok ezen a fekete ka­­lucsnin, azóta nem halad a sor, teremtőm, szegény ürgének mi­lyen lila a képe, elnézést paj­tás, igazán elbőghetted volna magad, most már ide teszem a csizmám a sarkantyúk közé, no ne hadonásszon itt ezzel a pisis szatyorral hölgyem, mert kihúz­za a gyufát, mit képzel, ki a jó fenének van itt kedve bizal­maskodni, az isten verje meg azt a rohadt telefont, már me­gint begerjedt, ni csak, milyen véres a legény mancsa, és mi­lyen búgó a hangja, kezitcsóko­­lom Erzsike, mit, igen, másfél kilót, lehet egy csipettel több is, persze, hogy ügyelek, kezi­csókolom, mikor, itt mindig sok, talán egy óra múlva, kezi­csókolom, tessék nénikém, mit kér, a leveshúst már csinálom is, a karaj helyett tessék kita­lálni valami mást, miért, nin­csen karaj, már megint nin­csen, hol a jó fenében hizlalják ezeket a selejt malacokat, hogy egyiken sincsen karaj, no ne balhézzunk asszonyom, mert jobb helyeken már lassan kihűl a leves, szóval egy kiló olda­last, zsíros, zsíros, milyen le­gyen, lekváros, a franc ebbe a telefonba, á, jó napot, doktor úr, igenis, a szokásos négy sze­let, kérem szépen, persze, hogy nem felejtettem el a kutyust, tiszteletem doktor úr, ne mér­jem azt az oldalast vagy ne mérjem, ahogy gondolja, nem, velőscsont az nincsen, hát csak vágja le azt a kotlóst, ha nem sajnálja szegény párát, szalá­mit majd Irénke szeletel, légy­­szíves harminc deka m­ored­t a fiatalúrnak, tessék kérni, mert lemegy a nap, a darált hús el­fogyott, talán ha várna egy kicsit, igen kérem, ez minden, amit itt lát, hová gondol asszo­nyom, egy pillanat, igen, itt Tamás beszél, te vagy az b­uka, alig ismertem fel a hangodat, no ne izélj már te is, amit egy­szer megígértem, hogyan, elég lesz este is, rendben van, és Béla mit szólt, vihetem délután a tragacsot, oké, no igen, majd gondolok rá, szia, ne viccelőd­jünk, kérem, mondtam már, hogy karaj nincsen, és comb sincsen, hát tehetek én róla, hogy ilyen a választék az em­ber igyekszik,­­maguk meg csak válogatnak, az isten verje meg, bocsánat Kovács elvtárs, nem magának szólt Kovács elvtárs, mennyit parancsol, Kovács elv­társ ... Azt a fűzfán fütyü­lő réz angyalát, hát nekem ebből elég, utat, em­berek, utat, meg levegőt, sok levegőt, mert felfordul a gyom­rom, megfulladok, no végre, most aztán nyomás haza... és elő a telefonnal, amíg el nem fogy a malacka a pult alatt. KADEK GÁBOR LA <QK•1> г*<>* оNсл Ова >.-о ВС « Í Е*~ .­­ 1*84 MS •s*U _ га и SS.» 0­­­ в N вс ьс 03 '03 s s SZABAD FÖLDMŰVES — Kiadja а» SZSZK Mezőgazdaság­ ба Élelmezésügyi Minisztériumé a PRÍRODA Kónya* ca lapkiadó nemzeti vállalatban. — Főszerkesztő Patkó Károly. — Szer­­kesztőségi titkár Kádek Gábor. — Szerkesztőség és kiadóhivatal: 69127 Bratislava. Krftkova 9. — Telefon: főszerkesztő és titkárság 475 08 — telefonközpont Index: 49 930 472 4] — Belső vonalak: mezőgazdasági osztály 10, propaganda osztály 55. — Nyomja a Západoslovenské d­a Ciarne, o. v. Svorn­sl üzeme Bratislava, Odborárske nám 3 — Törleszti a Posta Hírlap szolgálata. — Előfizetéseket felvesz minden postahivatal és postai kézbesítő — Kü­lföldre megrendelhető: PNS, ústredné ezpedícia dlace B84 19 Bratislava, Gottwaldnvo nám. 48. — Előfizetési díj egy évre 52.— Kős, fél évre 26,— Kis. — A szerkesztőség kéziratokat és fényképeket nem őriz meg és nem küld vissza. A lap nyilvántartási száma: SÜTI 11/8.

Next