Szabad Földműves, 1980. július-december (31. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-22 / 47. szám

1980. NOVEMBER 22 Szabad földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 47. szám Х [UNK] [UNK] [UNK]. évfolyam A művelődés: korparancs A CSKP KB 15. ülése behatóan foglalkozott az ideológiai és a po­litikai nevelő munka jelentőségé­vel, eredményeivel és további le­hetőségeivel, valamint bírálta a szocialista embertípus formálása terén észlelhető hiányosságokat, amelyek kiütköznek szocialista tár­sadalmunk egyes területein, és irányt szabott ezen fogyatékossá­gok kiküszöbölésére, egyben az ideológiai és politikai nevelőmun­ka hatékonyságának fokozására. „Az öntudatos szocialista ember nevelése komplex feladat — álla­pította meg Husák elvtárs CSKP KB 15. ülésszakán elmondott a záróbeszédében: — Ezen a téren a pártszervezetekkel karöltve fo­kozottabb mértékben vegyenek részt az állami szervek, a nemzeti bizottságok, és a Nemzeti Front társadalmi szervezetei.“ Ez a meg­állapítás azt jelenti, hogy az ed­diginél sokkal hatékonyabb műve­lődéspolitikára van szükség, amely ideológiai szempontból­­ mélyebb hatást gyakorol az emberek erköl­csi és esztétikai nevelésére. Vannak gazdasági életünkben is hullámvölgyek, de ha lemérjük az elmúlt évtizedekben elért eredmé­nyeket, akkor általában elégedet­tek lehetünk. Különösen falvaink életében ment végbe óriási fejlődés, amely évszázados elmaradottságot szá­molt fel. Az átgondolt gazdasági irányítást nagyban segítette a dol­gozók szellemi felkészítése, a sok­oldalú nevelőmunka, a felvilágosí­­tó-meggyőző tevékenység. Köztu­dott, a tömegtájékoztató eszközök ezernyi lehetőséget nyújtanak a politikai-szakmai, kulturális, vagy­is sokoldalú műveltség elsajátítá­sára. A napi- és hetilapok, a folyó­iratok, a rádió és a televízió ne­velő hatása nagy jelentőségű, még­sem elegendő a mélyebb ismeretek elsajátítására. Ezért fontosak politikai-szakmai továbbképzésnek a más formái. Olyan időszakban élünk, amikor a két társadalmi rendszer ádáz harcot vív egymással. Annak tuda­tában, hogy a világnézeti harcban nincs megalkuvás, mozgósítani kell a tömegeket, elsősorban a kommunistákat a kérlelhetetlen eszmei harcra. Tudatosítani kell, hogy e marxista ideológia a mun­kásosztály és a dolgozók érdekeire épül, amelyek azonosak az objek­tív társadalmi fejlődéssel. Mindezekből kiindulva, az esz­mei-politikai nevelő munkát ezért szükséges elmélyültebbé, igénye­sebbé tenni főleg a pártoktatás keretében. A pártoktatás az esz­mei-politikai nevelés fontos lánc­szeme. Elsősorban a jól felkészült propagandistákon, előadókon mú­lik, miképp sajátítják el a hallga­tók az előadott anyagot, milyen az eszmei-politikai ráhatás, a meg­győzés. A párttagok, tagjelöltek, esetleg más érdeklődők különböző fokú iskolázása nem mindig zök­kenőmentes. Különösen falvainkon nincs meg a kellő érdeklődés; az­ok sok esetben az előadások nem kielégítő színvonalában, az elő­adók felkészületlenségében kere­sendő. Érthetően, a téli hónapokra esik a mezőgazdasági dolgozók szakmai továbbképzése is. A mostani szak­oktatásnak a tökéletesített irányí­tási rendszer gyakorlati megvalósí­tását kellene elősegítenie. Érthető tehát, hogy a kitűzött feladatok teljesítése komoly felkészültséget igényel a vezetők és a dolgozók részéről egyaránt. A hetedik ötéves tervidőszaknak már az első évében maradéktala­nul bizonyítani kellene a tervezés átgondoltságát. Az igényes célki­tűzések viszont csak akkor való­síthatók meg, ha a dolgozók nem­csak fizikailag, hanem szakmailag is alaposan felkészülnek. A dolgo­zók képességének fejlesztése vi­szont azon múlik, hogy a mező­gazdasági üzemek vezetői, hogyan teremtik meg a szakmai tovább­képzés feltételeit, s hogy valósít­ják meg azt. Manapság legtöbb helyütt a fel­nőttoktatás hasonlóan, mint a gaz­daságok szervezése, szakosított. A szakmai előadásokat tehát aszerint kellene irányítani, hogy az elő­adott tananyagból minél több új módszert, eljárást ismerhessenek meg, olyanokat, amelyeket a gya­korlatban is hasznosíthatnak. Sok a formalitás. Megtartjuk az előadásokat, és akkor a járásiak sem szólhatnak semmit. A szövet­kezeti munkaiskolákat, amely nem­csak az előadások meghallgatásá­ból áll, hanem egy kis „mellék­tanulásból” is, le tudják néhány­­napos összejöv­elellel valamilyen üdülőhelyen. Több helyütt abból az alapgondolatból indulnak ki: „nem sokat ér ez“ — s egyesek a néhány napot szórakozással töltik el, holott fizetést kapnak érte. A szellemi tőke felbecsülhetetlen je­lentőségét sokan kényelemszeretet­ből lebecsülik, holott ennek a me­zőgazdasági termelés továbbfej­lesztése szempontjából igen nagy a jelentősége. A falusi népművelésben jelentős szerepet töltenek be a társadalmi szervezetek. A nemzeti bizottságok által irányított népművelés sokat fejlődött az utóbbi évtizedben. Ennek szemtanúi lehetünk mosta­nában is, hiszen a csehszlovák— szovjet barátsági hónap sokoldalú kulturális tevékenységében is le­mérhető, amelynek fő célja né­peink egymáshoz fűződő barátsá­gának szilárdítása. Napjainkban a társadalmi szer­vezeteknek jelentős szerepe van a műkedvelő mozgalomban, a kultu­rális élet fejlesztésében. A szerve­zetek vezetői valójában motorjai a különböző rendezvények szervezé­sének. Az amatőr népművészeti mozgalom az egyik jelentős esz­köze a dolgozók esztétikai nevelé­sének, tudatformálásának, amely befolyásolja az emberi kapcsolato­kat, összehozza a kollektívákat. A társas összejövetelek, találkozók szilárdítják az emberi kapcsolato­kat, a közösségi szellemet. Az is lényeges, milyen tartalmat adnak az irányítók az együttesek munká­jának, miként irányítják a tevé­kenységüket. Jövő májusban lesz pártunk megalakításának 60. évfordulója. Főleg a fiatalok, de még a közép­korúak sem ismerik azt a gigászi harcot, amelyet a párt és az egyes kommunisták folytattak a dolgo­zók érdekében. Nagyon üdvös len­ne, ha főleg az ifjúsággal beszél­getéseket szerveznének a kommu­nista párt megalakulásának körül­ményeiről és hosszú évtizedes har­cáról, főleg még élő veterán har­cosokkal. Örvendetes tény, hogy sok mű­velődési otthon épült az elmúlt évtizedekben Dél-Szlovákiában. De a magas falak, a szépen berende­zett helyiségek mit sem érnek, ha nincs bennük pezsgő, kulturális élet. A legtöbb helyen a lehetőség adott, és ezt télidőben lehetne a legjobban kihasználni, minél töb­bet adni a falusi lakosságnak szellemi élet felbecsülhetetlen ér­­­tékeiből. Nem szabad feledni: a népművelési tevékenység mindig egy fő célt szolgál: a szocializmus építéséért fáradozó dolgozók tisz­tánlátását TÓTH DEZSŐ Bratislavában nov. 13-án le­leplezték Kle­ment Gottwald­­ emlékművét, mely Szlovákia fővárosának ú­­jabb ékessége lesz a Gottwald téren. A szobor­­avató ünnepsé­gen Gustáv Hu­sák, a CSKP Központi Bizott­ságának főtit­kára, köztársa­sági elnök is je­len volt. Ünnep­ség keretében a szoboravatást Gustáv Husák elvtárs végezte el. Kijelentette: „E szép emlék­mű legyen a hű­ség s­kála meg­nyilvánulása, melyet nemze­dékeink éreztek és éreznek né­peink forradal­mi hagyományai és történelmünk kiváló szemé­lyisége, Klement Gottwald iránt.“ A képen: a szo­bormű — Tibor Bártfay érdemes, művész, Karol Lacko és Juraj Hovorka szob­rászművészek alkotása. (ČSTK felv.) Ara 1,­ Kčs ' Lapunk tartalmából ф Internacionalista e­­gyüttműködés a világbé­ke védelmében ф Hívószámuk: 500 # Terefere a főagronó­­mussal # Kicsi falu a miénk... # A gyümölcsösök trá­gyázásának alapelvei # Az ifjúság eszmei nevelése elméletben és gyakorlatban ф javítani kell a part­neri kapcsolatokat ф A tejermelés fény és árnyoldalai # Új követelmények — új módszerek # A ponty tenyészté­sének távlatai ■ИИ [UNK]1 A TÁRSADALMI ELVÁRÁSNAK MEGFELELŐEN Helytállni­­ emberül ф Kulcsemberek tanácskozása ф Ha rövid a nappal, toldd meg az estévell ♦ A célszerű javaslat úgy ér aranyat, ha mi­előbb, hasznosul ф Kákán csomót ne keress ... ! ♦ Célpré­mium a kukorica gyors betakarításáért ♦ A tél — a tudás­gyarapítás, az alapos felkészülés időszaka . A múlt hét derekán Csicsón (Čičov) tanácskoztak a komáromi (Komárno) járás szövetkezeteinek elnökei, az ál­lami gazdaságok igazgatói, az illeté­kes felvásárló és más járási szervek képviselői. A kerületi mezőgazdasági igazgatóságot Strangel mérnök, igaz­gatóhelyettes, az SZLKP járási bizott­ságát Póka Vilmos titkár, a járási mezőgazdasági igazgatóságot Novotný Rudolf mérnök, igazgató képviselte A járási méretű tanácskozás leg­főbb két napirendi pontja az 1980-as év kilenc hónapja tervfeladatai telje­sítésének áttekintése, az eredmények és fogyatékosságok felszínre hozása, a tanulságok levonása, valamint az őszi munka mielőbbi befejezése, az ezzel kapcsolatos problémáik megvita­tása, a rendkívüli helyzet mérlegelé­se, s a feltétlenül szükséges intézke­dések ismertetése volt. A jmi igazgatójának fő beszámoló­ját gazdag vita követte. E vita kere­tében nézetek, vélemények ütköztek, majd kristályosodtak ki. Hasznos öt­letek, célszerű javaslatok hangzottak­­el. S természetesen, ahogy ilyen fóru­mon lenni szokott, jogos, vagy jogos­nak vélt bírálat, sőt nem egy panasz is elhangzott. Ez utóbbiak főleg a gé­pek, szállítójárművek, pótalkatrészek már-már akut beszerzési gondjaira, problémáira, a zöldség- és gyümölcs­­értékesítés nehézkességére stb. vonat­koztak. Szinte érthetetlen, miért nem vásárolják fel az illetékes felvásárló szervek a járás egynéhány mezőgaz­­­dasági üzemétől a II. minőségi osz­tályú, nagyon egészséges, vitamindús alma több­ ezer tonnáját. A hűltőtároló- és rakterület-hiányra örökké nem le­het hivatkozni. Vagy talán a jelenlegi álláspont a kényelmesebb ...? Ilyen­kor kellene arra gondolni, hány mil­lió deviza­koronát lehetne másra for­dítani, épp a hazai almatermés na­gyobb megbecsülésével, megfelelő időben, megfelelő helyre diszponálás­sal. Oda, ahol még annyi sincs, hogy tucatnyi gyerek almaigényét kielégí­tené. Node, lépjünk eggyel tovább! Mire e sorok nyomdafestéket látnak, aligha­nem már a cukorrépát betakarítják a komáromi járásban. Az utóbbi napok­ban nagy erőfeszítések történtek fontos ipari nyersanyag gyűjtőhelyek­­­re, gyárudvarokra juttatása érdeké­ben. A rendelkezésre álló, üzemképes gépek nem tétlenkedtek. Ám a rend­kívül nehéz körülmények között, üze­melő betakarítógépek közül egyesek meghibásodtak (láncszakadás stb.). A sáros — fagyok után felolvadt —1 talaj csúszós, hamar megtelnek sárral az egyes géprészek. Ilyen körülmé­nyek bizony nehezítik a betakarítás ütemének felgyorsítását, s a gépke­zelő sem tud olyan teljesítményt nyújtani, mint jó időjárás, kedvező körülmények között. A cukorrépáénál még bonyolultabb a kukorica betakarítása. Mi a legfőbb fékező tényező? A kellő szárítókapa­citás hiánya. Ám épp ez teszi legin­kább indokolttá, hogy a mezőgazda­­sági üzemek az energiatakarékos (fó­liás)­­kukoricatárolás módszerével nemcsak mielőbb megbarátkozzanak, hanem alkalmazzák is azt. Dehát ez nem akar tért hódítani. Hiányzik a kellő megértés. Egyes vezetők a po­lemizálásra hajlamosabbak — azt vi­tatni, hogy új módszer, vagy egyálta­lán nem új?! —, holott ehelyett minél előbb cselekedhetnének. A lényeg a fontos: felgyorsítani a betakarítás üte­mét, hogy minél kevesebb veszteséget könyvelhessenek el a mezőgazdasági üzemek, s ne lehessen takarmány­gondjuk. Strangel mérnök, a kmi igazgató­­helyettse méltán nehezményezte a mezőgazdasági üzemek illetékes ve­zetői, szakemberei részéről megnyil­vánuló ez irányú közömbösséget (tisz­telet a kivételnek!), ami a nemes­­ócsai (Zemianská Olča) járási gya­korlati bemutató alkalmával jutott ki­fejezésre a legkézzelfoghatóbban. Er­re utalt egyébként Novotný Rudolf, a jml igazgatója is a csicsói értekez­leten mondott zárszavában. Érzékel­tette, mekkora kára származhat mezőgazdasági üzemeknek — és egy­­­ben a népgazdaságnak — abból, ha ez időjárás ismét télire fordul... Valahogy az volt a csicsói értekez­let végkicsengése: Ha rövid a nappal, toldd meg az estével! Remélhető, hogy ez így is lesz. Száraz időben a kombájnok az esti órákban is üze­meltethetők, különösen, ha a Hold is világít. Baráth Imre, a csicsói Wilhelm Pieck Eisz elnöke —■ az SZLKP járási bizottsága elnökségének tagja — jó paraszti észjárással javasolta: ne utaztassák a cukorrépát az ekeli (Okoličná na Ostrove) vasútállomás­ra, s onnét a najská Streda) dunaszerdahelyi (Du­cukorgyárba, hanem egyenest a gyárba. Ilymódon elmarad­hat a kétszeri fel- és lerakás, ugyan­akkor tehermentesíthető az amúgy is­­ eléggé túlterhelt vasút, felszabadulhat a vasúti teher­szerelvény. A jmi igazgatósága célprémiumban részesíti azokat a mezőgazdasági üze­meket, amelyek a megszabott határ­időn belül a kukoricatermésnek leg­alább 90 százalékát betakarítják. Ez­zel azt kívánják elérni, hogy járási méretben napi 690 hektár kukorica betakaruljon, éjjeli műszakkal is szá­molva. Tovább gyorsíthatja a betaka­rítás ütemét, ha a mezőgazdasági üzemek a tervezetten felüli termés­­• többlet 25 százalékát a gépkezelők­nek, 75 százalékát pedig a kézi erő­vel betakarítóknak juttatják, termé­szetbeni prémium címén. Intézkedés történt arra vonatkozó­lag is, melyik mezőgazdasági üzem­nek hány tonna kukoricát kell ener­giatakarékos, tehát fóliás módszerrel tárolni. Ez eléggé adminisztratív in­tézkedésnek tűnik, de a­­ közérdek, a társadalmi érdek ezt kívánja. A rend­kívüli helyzet szülte intézkedésnek kell, hogy legyen azonnal foganatja, s gyakorlati haszna. A kukorica-prob­léma a takarmány-probléma. A jelen­legi világgazdasági helyzet olyan, hogy hiába akarunk takarmányt kül­földről behozni. A mai körülmények között ez szinte lehetetlen. Hát akkor tegyünk róla, hogy a megtermett ne menjen veszendőbe. S végül még annyit: bár a nagy őszi hajrá rövidesen lezárul, újabb, nagyon igényes feladatok teljesítése vár a mezőgazdasági üzemekre. Elő­térbe kerül a mérlegkészítés, a terve­zés, a zárszámadás előkészítése, vala­mint a tudásgyarapítás és a jövő évi tervfeladatok teljesítésére való alapos felkészülés. (kovács)

Next