Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)

1983-06-25 / 25. szám

AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 25. szám * 1983. június 25. * XXXIV. évfolyam * А [UNK]а 1,— Kés Gyorsaság, rugalmasság, minőség! A mérsékelt tél, a meleg, napsütéses tavaszi és nyáreleji időjárás kedvezett a gabonafélék fejlődésének, s valamivel előbbre tolta az aratás időpontját. Az őszi és a tavaszi gabonák egyaránt ígéretesnek mutatkoznak. Igaz, egyes járásokban, főleg a Bratislava-vidékiben, a galántaiban, a losonciban (Lučenec), a rimaszombatiban (Rimav­ská Sobota) és a rozsnyóiban (Rožňava) jelentős károkat okoztak az erős szélviharok, s a jégverés. Ennek ellenére adottak a feltételek ahhoz, hogy a gabonaprogram által előirányzott igényes feladatot megvalósítunk. Lehet, hogy az időjárás a betakarítás idején is köz­beszól, ám a végszó mindig az emberé. A politikai-szervezési felké­szültségen, a gépek műszaki állapotán, az emberek tettrekészségén, öntudatosságán, az irányítás és a szervezés mikéntjén dől majd el az idei kenyércsata sikeressége. A mezőgazdászoknak az idén valóban latba kell vetni minden erejüket és igyekezetüket ahhoz, hogy a 715 ezer hektárnyi terü­letről az előirányzott 2 millió 960 ezer tonna gabonát — agrotech­nikai határidőben és minimális veszteséggel — betakarítsák. Az előző évekkel ellentétben kedvező kiindulópontnak tekinthetjük azt a tényt, hogy a tervezett termőterületet maradéktalanul sikerült biztosítanunk. Hiszen tavaly a vetésterület be nem tartása is nagy­mértékben hozzájárult a gabonafélék terméskieséséhez. Tehát a jelen időszakban lényegbe vágóan fontos az olyan elő­feltételek megteremtése, amelyek a munkák gyorsaságára, és rugal­masságára, a betakarítási és szállítási veszteségek csökkentésére, a termés minél kedvezőbb beltartalmi értékének a megóvására, s vé­gül, de nem utolsósorban az önköltségek csökkentésére irányítják a vezetők és a dolgozók figyelmét. Az őszi repce betakarításánál nem feledkezhetünk meg ezen alapvető tényezőkről, már csak azért sem, mert e fontos — 29 ezer hektáron termesztett — olajos növény az aszályos időjárást meg­sínylette, s ennnek következtében legalább 5 százalékos terméski­eséssel számolhatunk. Tehát nem volna célszerű felelőtlen munká­val ezt a veszteséget fokozni. Az idén a hüvelyeseket 37 ezer 500 hektárnyi területen termesztjük. A termés jónak mutatkozik, s ha sikerül minimálisra csökkenteni a betakarítási veszteségeket, akkor elérhetjük az előirányzott 58 ezer tonna termést. Az idén a nagy teljesítményű­ gépekkel való ellátás kedvezőbb, mint tavaly volt. Az aratási munkákhoz 5524 kombájn áll rendelke­zésre, ebből több új E 516-os és E 512-es arató-cséplőgép. A me­zőgazdasági üzemek gépparkja új önjáró és rendfelszedő gépekkel is gazdagodott. Miközben a mezőgazdasági üzemekbe több száz új, korszerű gép került, addig a meglevő kombájnok és egyéb gépi esz­közök javítása vontatottan halad. Pótalkatrészek hiánya miatt köz­vetlenül az aratás előtt sem állnak teljes készenlétben a gépek. E tekintetben feltétlenül meg kell gyorsítani a gépjavítások, vala­mint a pótalkatrészek gyártásának és felújításának ütemét. Kétségtelenül kellemetlen és idegfeszítő dolog, ha közvetlenül az aratási rajt előtt vagy közben a pótalkatrészek beszerzése hatvá­nyozza az amúgy is felhalmozott gondokat, amelyek a nyári csúcs­­munkák idején szinte elkerülhetetlenek. De ha tárgyilagosak aka­runk lenni, akkor nem téveszthetjük szem elől, hogy az évek óta fennálló, ismétlődő pótalkatrész-kérdés nemcsak kizárólag a külföl­di szállítók és a hazai gyártók mulasztása, hanem sokban a mező­gazdászoké is. Megdöbbentő számok jönnek ki, ha a hazai pótalkat­rész-fogyasztást más fejlett mezőgazdasági országokéval hasonlítjuk össze. Mezőgazdaságunk a pótalkatrészek többszörösét használja fel, mint például a Szovjetunió vagy az NDK. Ezt a megcáfolhatatlan tényt végre tudatosítani kell minden mezőgazdasági üzemben. Pró­báljuk végre szakemberekhez méltóan, kíméletesen bánni a több ezres vagy milliós értékű gépekkel és berendezésekkel. Annak ellenére, hogy az idén az üzemanyag-keretek 14,5 százalék­kal csökkentek, a rugalmas és ütemes aratási munkák érdekében nem tekinthetünk el a gépek átcsoportosításától. Természetesen ezt célszerűbben, körültekintőbben kell megszervezni. Az előrejelzések szerint a nyugat-szlovákiai kerületbe Csehországból 1100, a közép­szlovákiai kerületbe Magyarországról 280, a kelet-szlovákiai kerü­letbe pedig a Szovjetunióból 66 kombájn érkezik, így egy-egy kom­bájnra átlagban 96,6 hektár gabona betakarítása jut. Ez kedvező feltétele annak — persze, ha a gépek javítása nem késlekedik —, hogy az aratást ás az ezt követő munkákat agrotechnikai határidőn belül végezzék el a gazdaságok. A magtárolók helyzete aránylag kedvező. Ezidáig 1 millió 860 ezer tonna gabona tárolása biztosított. Ha a tárolást említjük, nem hagyhatjuk szó nélkül azt az évről évre ismétlődő, de falra hányt borsóként ható követelést, miszerint a sörárpát ás a pékipari célokra szánt búzát a többi terméstől el­különítve kell betakarítani és tárolni, fokozott figyelmet szentelve a minőségi mutatók megóvásának. Az olyan nagyméretű aratás, amilyennek napjainkban lehetünk szemtanúi még a korszerű és a jól felszerelt aratási technika mel­lett sem hárulhat csupán a mezőgazdászok vállaira. Szívügyévé kell hogy váljon az egész társadalomnak. E tekintetben fokozott felada­tok hárulnak a helyi nemzeti bizottságokra, hogy a Nemzeti Front tömegszervezetein keresztül mozgósítsák a lakosságot aktív segít­ségnyújtásra. A védnökségi üzemek segítsége is nélkülözhetetlen, főleg a termés szállításában. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a legfonto­sabb tényezőt, az embert Hiszen az ő munkájától áldozatkészségé­től függ az aratási munkák eredményessége. Megnyerésében, mozgó­sításában, hatékony eszköznek bizonyul a jól irányított agitációs tevékenység, ennek újszerű, minden formalizmustól mentes, főleg közvetlen emberi kapcsolatokra épített módszerei, a célszerűen szer­vezett széles körű szocialista versenymozgalom kibontakoztatása, valamint az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti anya­gi ösztönzés. De mi sem lehet hatékonyabb agitáció a személyes példamutatás­nál. A jó példák „stafétabotját” a kommunistáknak kell vinni. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy az ideiglenes pártcsopor­tok hatékonyan mozgósító erővé váltak az aratási munkák zavar­mentes végzésében. Az ideiglenes pártcsoportok tevékenységére az idei kenyércsatában is építeni kell, ám munkájukat a múlthoz vi­szonyítva célszerűbben kell irányítani. Az üzemi pártszervezetekre fontos felelősség hárul az ellenőrző tevékenységben is. Ez persze csak akkor vezethet megfelelő eredményhez, ha tevékenységük előre megfontoltan kidolgozott politikai-szervezési tervre épül. KLAMARCSIK MARIA ❖ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ❖ ❖ [UNK] ❖*♦ A. ❖ [UNK] [UNK] ❖ ❖ ❖ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]«!♦ ❖ ❖ [UNK] [UNK] •> *»* ❖ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ❖ ❖V [UNK] ♦ A ❖ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ❖ ❖ ❖ 4ri> *> ❖ [UNK] [UNK] ❖ Gyorsabban alkalmazzák a tudimany­os technika vívmányait A CSKF Központi Bizottságának 8. ülése Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a múlt héten megtartotta 8. ülését. Gustáv Husik elvtárs, a CSKP KB főtitkárának megnyitó beszéde után Milos Jakoš elvtárs, a CSKP KB Elnökségének ta­gja, a KB titkára terjesztette elő a tudományos és műszaki eredmé­nyek gyors gyakorlati alkalmazásáról szóló elnökségi beszámolót. A beszámoló bevezető részében azoknak az eredményeknek az ös­­­szegezéséből indult ki, amelyeket a gazdasági és szociális fejlesztésben a párt XIV. kongresszusa óta elér­tünk. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a párt mind a gazdasági és a szociális fejlesztésben, mind a tudo­mány és technika fejlesztésében he­lyes célokat és feladatokat tűzött ki. Ezek végrehajtása eredményeként to­vább fejlődött a csehszlovák népgaz­daság és egész társadalmunk. Az 1971—1980-as időszakban csak­nem 1,3 billió korona értékű beruhá­zást realizáltunk. A gép- és berende­zés­ állomány értéke csaknem­ meg­kétszereződött, az ipar gép- és be­­rendezésellátottsága 90 százalékkal, az építőiparé 136 százalékkal növe­kedett. A gazdasági fejlődés 90 szá­zalékban a munkatermelékenység nö­velésének köszönhető. A munkater­melékenység növekedése döntő mér­tékben a tudományos-műszaki hala­dás eredménye. Bővítettük együttmű­ködésünket a Szovjetunióval, foko­zottabban bekapcsolódtunk a szocia­lista-gazdasági integrációba. Számos termelési szakágazatban előrehaladt a műszaki színvonal fejlesztése, emellett a termelés gépesítettségé­nek és automatizálásának színvo­nala. Jelentős előrehaladás történt az építőipar és a mezőgazdaság ipar­­szerűvé tételében. Tovább növeke­­dett hazánk tudományos-kutatási po­tenciálja. Mindez jelentősen hozzájárult ah­hoz, hogy a hetvenes években a nem­zeti jövedelem 58 százalékkal, az ipari termelés 74 százalékkal, a me­zőgazdasági termelés 22 százalékkal, az építőipari termelés pedig 87 szá­zalékkal növekedett. Ennek alapján lényegesen emelkedett népünk élet­színvonala. A 6. ötéves tervidőszak­ban ki kellett védenünk annak ked­vezőtlen következményeit, hogy erő­teljesen romlott a világgazdaság fej­lődése. Annak érdekében, hogy gon­doskodjunk népgazdaságunk fejlesz­téséről, illetve, hogy ezek a kedve­zőtlen hatások ne rontsák a lakos­ság életszínvonalát, ne veszélyeztes­sék szociális biztonságát, bizonyos mértékben külső erőforrások felhasz­nálása is szükségessé vált. AZ EGÉSZ PÁRT ÜGYE A beszámoló a továbbiakban meg­állapítja, hogy a CSKP XVI. kong­resszusa óta eltelt időszakban úgy teljesítettük feladatainkat, hogy — noha bizonyos mértékben, különösen a gazdasági növekedés ütemét ille­tően eltértünk szándékainktól — népgazdaságunk egészében véve pozi­tívan fejlődött. A központilag tervezett iparban az ötéves tervidőszak első két esztende­jében 3,4 százalékkal növekedett a termelés. A hathatós szerkezeti vál­tozások végrehajtására hatékony cél­programokat valósítottunk meg. Csök­kent az ágazatok, energia- és anyagigényei elsősorban a kohó- és vegyipar részaránya a népgazdasági össztermelésben. A mezőgazdasági termelés 1982-ben 1981-hez viszonyítva 4,4 százalékkal növekedett, ezen belül a növényter­mesztés növekedése 13,8 százalékot tett ki. Sikerült egészében véve biz­tosítanunk a belső piac folyamatos élelmiszerellátását, és — noha egyes területeken gondot okozott a válasz­ték néhány fogyatékossága — lénye­gében azokat a nehézségeket is sike­rült leküzdenünk, amelyek a kiske­reskedelmi árak rendezése után a lakossági kereset módosulásában me­rültek fel. Ezeket a változásokat nagyrészt képesek voltunk ellensú­lyozni. Az idén terveinkkel összhangban, tovább növekszik a termelés dinami­kája. Az iparban túlteljesítik a ter­vet. Az év első öt hónapjában — 198Ž hasonló időszakához viszonyít­va — 3,2 százalékkal növekedett a termelés. Az építőiparban 4,2 szá­zalékos növekedést értünk el. Az ál­lattenyésztésben túlteljesítik a tervet. A szocialista országokba irányuló export terén is 100 százalékon felüli a tervteljesítés. Ugyanakkor azonban nem teljesítjük a nem szocialista or­szágokba irányuló kivitel terveit, mi­közben tovább romlanak a csereará­nyok. Mindez megköveteli a terme­lés és a külkereskedelmi tevékeny­ség tökéletesítését. A kapitalista ál­lamok komoly nehézségeket gördíte­nek elénk. Ez részint válságos fej­lődésükkel, részint pedig diszkrimi­nációs politikájukkal függ össze. Az ötéves tervidőszak kezdete óta elért eredményeink azt bizonyítják, hogy elegendő erőnk, eszközünk és tarta­lékunk van ahhoz, hogy tovább foly­tassuk a gazdaságfejlesztés dinami­kája felújításának már megkezdett folyamatát. Eredményeink azonban attól függnek, hogy a gazdaságpoli­tikai feladatok végrehajtásába mi­ként tudjuk bevonni az egész pártot és a dolgozók széles rétegét. Hogy a kommunistáknak eltökélt szándéka e feladatok végrehajtása, az a közelmúltban megtartott évzáró taggyűléseken és pártkonferenciákon is kifejezésre jutott. E fórumok azt értékelték, milyen eredményeket ér­tünk el a XVI. kongresszus óta, il­letve miként teljesítjük az 1983-as tervfeladatokat. A tanácskozásokon különösen nagy figyelmet fordítottak a népgazdaság további fejlesztésére, a meglévő problémák és fogyatékos­ságok leküzdésére, a termelés minő­ségének javítására, a gazdaságosság szorgalmazására, a párt-, állami-, terv- és termelési fegyelem megszi­lárdítására és a komplex intézkedé­sek következetesebb gyakorlati érvé­nyesítésére. Az évzáró taggyűlések és konferenciák a párt egységét, poll­(Folytatás a 2. oldalon) A CSKP Központi Bizottságának 8. ülését Gustáv Husák elvtárs nyitotta meg A CSKP KB Elnökségének beszá­molóját Miloš Jakeš elvtárs ter­jesztette elő

Next