Szabad Földműves, 1983. január-június (34. évfolyam, 1-25. szám)
1983-06-25 / 25. szám
AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSÜGYI MINISZTÉRIUMÁNAK HETILAPJA 25. szám * 1983. június 25. * XXXIV. évfolyam * А [UNK]а 1,— Kés Gyorsaság, rugalmasság, minőség! A mérsékelt tél, a meleg, napsütéses tavaszi és nyáreleji időjárás kedvezett a gabonafélék fejlődésének, s valamivel előbbre tolta az aratás időpontját. Az őszi és a tavaszi gabonák egyaránt ígéretesnek mutatkoznak. Igaz, egyes járásokban, főleg a Bratislava-vidékiben, a galántaiban, a losonciban (Lučenec), a rimaszombatiban (Rimavská Sobota) és a rozsnyóiban (Rožňava) jelentős károkat okoztak az erős szélviharok, s a jégverés. Ennek ellenére adottak a feltételek ahhoz, hogy a gabonaprogram által előirányzott igényes feladatot megvalósítunk. Lehet, hogy az időjárás a betakarítás idején is közbeszól, ám a végszó mindig az emberé. A politikai-szervezési felkészültségen, a gépek műszaki állapotán, az emberek tettrekészségén, öntudatosságán, az irányítás és a szervezés mikéntjén dől majd el az idei kenyércsata sikeressége. A mezőgazdászoknak az idén valóban latba kell vetni minden erejüket és igyekezetüket ahhoz, hogy a 715 ezer hektárnyi területről az előirányzott 2 millió 960 ezer tonna gabonát — agrotechnikai határidőben és minimális veszteséggel — betakarítsák. Az előző évekkel ellentétben kedvező kiindulópontnak tekinthetjük azt a tényt, hogy a tervezett termőterületet maradéktalanul sikerült biztosítanunk. Hiszen tavaly a vetésterület be nem tartása is nagymértékben hozzájárult a gabonafélék terméskieséséhez. Tehát a jelen időszakban lényegbe vágóan fontos az olyan előfeltételek megteremtése, amelyek a munkák gyorsaságára, és rugalmasságára, a betakarítási és szállítási veszteségek csökkentésére, a termés minél kedvezőbb beltartalmi értékének a megóvására, s végül, de nem utolsósorban az önköltségek csökkentésére irányítják a vezetők és a dolgozók figyelmét. Az őszi repce betakarításánál nem feledkezhetünk meg ezen alapvető tényezőkről, már csak azért sem, mert e fontos — 29 ezer hektáron termesztett — olajos növény az aszályos időjárást megsínylette, s ennnek következtében legalább 5 százalékos terméskieséssel számolhatunk. Tehát nem volna célszerű felelőtlen munkával ezt a veszteséget fokozni. Az idén a hüvelyeseket 37 ezer 500 hektárnyi területen termesztjük. A termés jónak mutatkozik, s ha sikerül minimálisra csökkenteni a betakarítási veszteségeket, akkor elérhetjük az előirányzott 58 ezer tonna termést. Az idén a nagy teljesítményű gépekkel való ellátás kedvezőbb, mint tavaly volt. Az aratási munkákhoz 5524 kombájn áll rendelkezésre, ebből több új E 516-os és E 512-es arató-cséplőgép. A mezőgazdasági üzemek gépparkja új önjáró és rendfelszedő gépekkel is gazdagodott. Miközben a mezőgazdasági üzemekbe több száz új, korszerű gép került, addig a meglevő kombájnok és egyéb gépi eszközök javítása vontatottan halad. Pótalkatrészek hiánya miatt közvetlenül az aratás előtt sem állnak teljes készenlétben a gépek. E tekintetben feltétlenül meg kell gyorsítani a gépjavítások, valamint a pótalkatrészek gyártásának és felújításának ütemét. Kétségtelenül kellemetlen és idegfeszítő dolog, ha közvetlenül az aratási rajt előtt vagy közben a pótalkatrészek beszerzése hatványozza az amúgy is felhalmozott gondokat, amelyek a nyári csúcsmunkák idején szinte elkerülhetetlenek. De ha tárgyilagosak akarunk lenni, akkor nem téveszthetjük szem elől, hogy az évek óta fennálló, ismétlődő pótalkatrész-kérdés nemcsak kizárólag a külföldi szállítók és a hazai gyártók mulasztása, hanem sokban a mezőgazdászoké is. Megdöbbentő számok jönnek ki, ha a hazai pótalkatrész-fogyasztást más fejlett mezőgazdasági országokéval hasonlítjuk össze. Mezőgazdaságunk a pótalkatrészek többszörösét használja fel, mint például a Szovjetunió vagy az NDK. Ezt a megcáfolhatatlan tényt végre tudatosítani kell minden mezőgazdasági üzemben. Próbáljuk végre szakemberekhez méltóan, kíméletesen bánni a több ezres vagy milliós értékű gépekkel és berendezésekkel. Annak ellenére, hogy az idén az üzemanyag-keretek 14,5 százalékkal csökkentek, a rugalmas és ütemes aratási munkák érdekében nem tekinthetünk el a gépek átcsoportosításától. Természetesen ezt célszerűbben, körültekintőbben kell megszervezni. Az előrejelzések szerint a nyugat-szlovákiai kerületbe Csehországból 1100, a középszlovákiai kerületbe Magyarországról 280, a kelet-szlovákiai kerületbe pedig a Szovjetunióból 66 kombájn érkezik, így egy-egy kombájnra átlagban 96,6 hektár gabona betakarítása jut. Ez kedvező feltétele annak — persze, ha a gépek javítása nem késlekedik —, hogy az aratást ás az ezt követő munkákat agrotechnikai határidőn belül végezzék el a gazdaságok. A magtárolók helyzete aránylag kedvező. Ezidáig 1 millió 860 ezer tonna gabona tárolása biztosított. Ha a tárolást említjük, nem hagyhatjuk szó nélkül azt az évről évre ismétlődő, de falra hányt borsóként ható követelést, miszerint a sörárpát ás a pékipari célokra szánt búzát a többi terméstől elkülönítve kell betakarítani és tárolni, fokozott figyelmet szentelve a minőségi mutatók megóvásának. Az olyan nagyméretű aratás, amilyennek napjainkban lehetünk szemtanúi még a korszerű és a jól felszerelt aratási technika mellett sem hárulhat csupán a mezőgazdászok vállaira. Szívügyévé kell hogy váljon az egész társadalomnak. E tekintetben fokozott feladatok hárulnak a helyi nemzeti bizottságokra, hogy a Nemzeti Front tömegszervezetein keresztül mozgósítsák a lakosságot aktív segítségnyújtásra. A védnökségi üzemek segítsége is nélkülözhetetlen, főleg a termés szállításában. Természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni a legfontosabb tényezőt, az embert Hiszen az ő munkájától áldozatkészségétől függ az aratási munkák eredményessége. Megnyerésében, mozgósításában, hatékony eszköznek bizonyul a jól irányított agitációs tevékenység, ennek újszerű, minden formalizmustól mentes, főleg közvetlen emberi kapcsolatokra épített módszerei, a célszerűen szervezett széles körű szocialista versenymozgalom kibontakoztatása, valamint az elvégzett munka mennyisége és minősége szerinti anyagi ösztönzés. De mi sem lehet hatékonyabb agitáció a személyes példamutatásnál. A jó példák „stafétabotját” a kommunistáknak kell vinni. Az elmúlt évek tapasztalatai igazolják, hogy az ideiglenes pártcsoportok hatékonyan mozgósító erővé váltak az aratási munkák zavarmentes végzésében. Az ideiglenes pártcsoportok tevékenységére az idei kenyércsatában is építeni kell, ám munkájukat a múlthoz viszonyítva célszerűbben kell irányítani. Az üzemi pártszervezetekre fontos felelősség hárul az ellenőrző tevékenységben is. Ez persze csak akkor vezethet megfelelő eredményhez, ha tevékenységük előre megfontoltan kidolgozott politikai-szervezési tervre épül. KLAMARCSIK MARIA ❖ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ❖ ❖ [UNK] ❖*♦ A. ❖ [UNK] [UNK] ❖ ❖ ❖ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK]«!♦ ❖ ❖ [UNK] [UNK] •> *»* ❖ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ❖ ❖V [UNK] ♦ A ❖ [UNK] [UNK] [UNK] [UNK] ❖ ❖ ❖ 4ri> *> ❖ [UNK] [UNK] ❖ Gyorsabban alkalmazzák a tudimanyos technika vívmányait A CSKF Központi Bizottságának 8. ülése Csehszlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a múlt héten megtartotta 8. ülését. Gustáv Husik elvtárs, a CSKP KB főtitkárának megnyitó beszéde után Milos Jakoš elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára terjesztette elő a tudományos és műszaki eredmények gyors gyakorlati alkalmazásáról szóló elnökségi beszámolót. A beszámoló bevezető részében azoknak az eredményeknek az összegezéséből indult ki, amelyeket a gazdasági és szociális fejlesztésben a párt XIV. kongresszusa óta elértünk. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a párt mind a gazdasági és a szociális fejlesztésben, mind a tudomány és technika fejlesztésében helyes célokat és feladatokat tűzött ki. Ezek végrehajtása eredményeként tovább fejlődött a csehszlovák népgazdaság és egész társadalmunk. Az 1971—1980-as időszakban csaknem 1,3 billió korona értékű beruházást realizáltunk. A gép- és berendezés állomány értéke csaknem megkétszereződött, az ipar gép- és berendezésellátottsága 90 százalékkal, az építőiparé 136 százalékkal növekedett. A gazdasági fejlődés 90 százalékban a munkatermelékenység növelésének köszönhető. A munkatermelékenység növekedése döntő mértékben a tudományos-műszaki haladás eredménye. Bővítettük együttműködésünket a Szovjetunióval, fokozottabban bekapcsolódtunk a szocialista-gazdasági integrációba. Számos termelési szakágazatban előrehaladt a műszaki színvonal fejlesztése, emellett a termelés gépesítettségének és automatizálásának színvonala. Jelentős előrehaladás történt az építőipar és a mezőgazdaság iparszerűvé tételében. Tovább növekedett hazánk tudományos-kutatási potenciálja. Mindez jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a hetvenes években a nemzeti jövedelem 58 százalékkal, az ipari termelés 74 százalékkal, a mezőgazdasági termelés 22 százalékkal, az építőipari termelés pedig 87 százalékkal növekedett. Ennek alapján lényegesen emelkedett népünk életszínvonala. A 6. ötéves tervidőszakban ki kellett védenünk annak kedvezőtlen következményeit, hogy erőteljesen romlott a világgazdaság fejlődése. Annak érdekében, hogy gondoskodjunk népgazdaságunk fejlesztéséről, illetve, hogy ezek a kedvezőtlen hatások ne rontsák a lakosság életszínvonalát, ne veszélyeztessék szociális biztonságát, bizonyos mértékben külső erőforrások felhasználása is szükségessé vált. AZ EGÉSZ PÁRT ÜGYE A beszámoló a továbbiakban megállapítja, hogy a CSKP XVI. kongresszusa óta eltelt időszakban úgy teljesítettük feladatainkat, hogy — noha bizonyos mértékben, különösen a gazdasági növekedés ütemét illetően eltértünk szándékainktól — népgazdaságunk egészében véve pozitívan fejlődött. A központilag tervezett iparban az ötéves tervidőszak első két esztendejében 3,4 százalékkal növekedett a termelés. A hathatós szerkezeti változások végrehajtására hatékony célprogramokat valósítottunk meg. Csökkent az ágazatok, energia- és anyagigényei elsősorban a kohó- és vegyipar részaránya a népgazdasági össztermelésben. A mezőgazdasági termelés 1982-ben 1981-hez viszonyítva 4,4 százalékkal növekedett, ezen belül a növénytermesztés növekedése 13,8 százalékot tett ki. Sikerült egészében véve biztosítanunk a belső piac folyamatos élelmiszerellátását, és — noha egyes területeken gondot okozott a választék néhány fogyatékossága — lényegében azokat a nehézségeket is sikerült leküzdenünk, amelyek a kiskereskedelmi árak rendezése után a lakossági kereset módosulásában merültek fel. Ezeket a változásokat nagyrészt képesek voltunk ellensúlyozni. Az idén terveinkkel összhangban, tovább növekszik a termelés dinamikája. Az iparban túlteljesítik a tervet. Az év első öt hónapjában — 198Ž hasonló időszakához viszonyítva — 3,2 százalékkal növekedett a termelés. Az építőiparban 4,2 százalékos növekedést értünk el. Az állattenyésztésben túlteljesítik a tervet. A szocialista országokba irányuló export terén is 100 százalékon felüli a tervteljesítés. Ugyanakkor azonban nem teljesítjük a nem szocialista országokba irányuló kivitel terveit, miközben tovább romlanak a cserearányok. Mindez megköveteli a termelés és a külkereskedelmi tevékenység tökéletesítését. A kapitalista államok komoly nehézségeket gördítenek elénk. Ez részint válságos fejlődésükkel, részint pedig diszkriminációs politikájukkal függ össze. Az ötéves tervidőszak kezdete óta elért eredményeink azt bizonyítják, hogy elegendő erőnk, eszközünk és tartalékunk van ahhoz, hogy tovább folytassuk a gazdaságfejlesztés dinamikája felújításának már megkezdett folyamatát. Eredményeink azonban attól függnek, hogy a gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásába miként tudjuk bevonni az egész pártot és a dolgozók széles rétegét. Hogy a kommunistáknak eltökélt szándéka e feladatok végrehajtása, az a közelmúltban megtartott évzáró taggyűléseken és pártkonferenciákon is kifejezésre jutott. E fórumok azt értékelték, milyen eredményeket értünk el a XVI. kongresszus óta, illetve miként teljesítjük az 1983-as tervfeladatokat. A tanácskozásokon különösen nagy figyelmet fordítottak a népgazdaság további fejlesztésére, a meglévő problémák és fogyatékosságok leküzdésére, a termelés minőségének javítására, a gazdaságosság szorgalmazására, a párt-, állami-, terv- és termelési fegyelem megszilárdítására és a komplex intézkedések következetesebb gyakorlati érvényesítésére. Az évzáró taggyűlések és konferenciák a párt egységét, poll(Folytatás a 2. oldalon) A CSKP Központi Bizottságának 8. ülését Gustáv Husák elvtárs nyitotta meg A CSKP KB Elnökségének beszámolóját Miloš Jakeš elvtárs terjesztette elő