Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)
1984-06-16 / 24. szám
Erdei szamóca r Közismert évelő növény, a ritka erdőkben és a füves domboldalakon az egész országban megtalálható. Finom gyümölcsét sokan kedvelik, levelének gyógyhatását azonban kevesen ismerik. Májusban és júniusban virágzik. Tojásdad, durván fűrészes leveleit óvatosan, nyomkodás nélkül , kell gyűjteni, mert könnyen bemelegszik és megromlik. Vigyázatl Csak az erdei szamóca leveleit gyűjtsük, a termesztett fajták lombja értéktelen. A begyűjtött leveleket árnyékos helyen vagy jól szellőző helyiségben kell szárítani, vékony rétegben elterítve. A száraz drognak nincsen illata, az íze pedig kesernyés, kissé csípős. Száradási aránya 5:1, kilónkénti felvásárlási ára 25 korona. Házilag is jól hasznosítható, mivel sok cserzőanyagot tartalmaz, tehát hatékonyan gyógyítja a nyári hasmenést, meg a gyomorrontást, serkenti az anyagcserét. Az ideges, vérszegény, gyomor- és bélgyulladásban szenvedő, vesebeteg, vesekövektől kínlódó vagy asztmás egyének üdítő tea gyanánt fogyaszthatják a főzetét. Nem árt tudni, hogy Linné svéd természettudós, a tudományos növényrendszertan világhírű megalapozója, szamócalevéllel gyógyította a köszvényét. A felvásárolt drogot a gyógyszeripar az általános használatra javasolt Javorina teakeverék, továbbá egy meszesedés üdítő és egy ételelleni teakeverék készítésénél hasznosítja. Házilag a teát úgy készítjük, hogy egy evőkanálnyi száraz drogot leforrázunk két csésze vízzel. Az így készült ital naponta fogyasztható. Főzete külsőleg sebek borogatására és a szájüreg öblögetésére használható. Az aranyér kezelésére külsőleg (borogatás, ülőfürdő) és belsőleg is használható. Mérgező vagy egyéb mellékhatása nincs. Dr. Nagy Géza Ha a kellő mennyiségű komposzt már rendelkezésünkre áll, nyár végén hozzáláthatunk a domboságy megépítéséhez. HOVA ÉS HOGYAN ÉPÍTSÜK AZ AGYAST? A domboságy létrehozásának első tennivalója a legmegfelelőbb hely kiválasztása. Legjobb olyan gyepes területet választani, ahol hat-hét éve nem műtrágyáztunk és nem permeteztünk. Az 1,4—2, 2X38 méteres alapterületet észak-déli hossztengellyel jelöljük ki, lehetőség szerint szélárnyékos helyen. Az észak-déli tájolás fontos, ugyanis a domboságy oldalain fejlődő növények így bőségesen kapnak a keleti és a nyugati napsütésből is. A füvet gyeptéglaként vágjuk és szedjük fel, rakjuk egymásra, majd a felszabadított területen készítsünk kb. 30 cm mély árkot. A kitermelt földet oldalt rakjuk halomba. A kész árok közepére 50—60 cm szélességben és magasságban halmozzunk 15—30 cm ismerkedés a Mágvásos kertművelés alapjaival jég- és virágszárat, termés és virág nélküli napraforgó, burgonya-, paradicsom- és dália- „ . . , , , , ... szárat. Erre a halomra fektet- Erre a rétegre 10 cm vasta- dombot kapunk. Az egyenlitsük rá a gyeptéglákat, füves ."" I« átnedvesHett hegkor- ágyk.képzésből adodó réseoldalokkal a felhalmozott galya- tőzeghulladék, tavakból két, esetleges lyukakat taltsuk vagy patakokból nyert iszap fel földdel. Végül kőlapokkal kerüljön. A halom tetejére vé- vagy egyforma deszkadarabokkal terítsünk 15 cm-es fedőrékat rakjuk körül — lépésnyi jeget kertünk legjobb földje- távolságra — az ágyástből. Ezt a földmennyiséget Ha elkészültünk a munkával, lyuk és szárak felé. A gyeptéglák közötti hézagokat töltsük ki földdel s az egészet jól döngöljük meg. A földdel takart ágyra 25 — 30 cm vastagságban különféle nedves, korhadó leveleket kell halmozni minden oldalról, majd az egészet betakarjuk kb. 5 cm földréteggel. Ezt a réteget ismét egyenletesen döngöljük le lapáttal. Ezután a halomra hordjunk a komposztunkból 5 cm valakár üzembe is helyezhetnénk a domboságyunkat. De mivel hamarosan itt a tél, az elkészült ágyást tavaszig hagyjuk pihenni. Ez alatt az idő alatt a levélréteg elkorhad és hét komposzttal fejleszt, így a felső réteg nem nagyon. Kora tavasszal azután megkezdhetjük a kiültetést. Ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, igen korai terelőbb ajánlatos jól megkeverni. Ha ezzel készen vagyunk, a tagságban érett, földigiliszták- talaj könnyű döngölésével abban gazdag komposztot. A giliftsuk ki a domboságy kívánt méssel számolhatunk. Ekkorra tiszták számát a kerti munkák formáját, így körülbelül egy a dombos ágy közben gyűjtött földigilisztákkal növelhetjük.80—85 cm-esre méter magas, minden oldalról roskad össze. Hogy a felső reováns, a tetején kissé lapított jeg a nagy hidegekben se fagyjon át célszerű túlságosan, a dombot mag nélküli fűvel vagy száraz lombbal betakarni. A dombágyásnak jó néhány előnye van. A dombszerű forma miatt a kihasználható termőterület körülbelül a duplájára nő. Az előmelegített talajban a csírázás egyenletesebb lesz, a növények növekedése és fejlődése felgyorsul, és a termés mennyisége is lényegesen megnő. A talajlakó baktériumok számára itt sokkal kedvezőbbek a feltételek, mint a hagyományos művelésű ágyásokban. A módszernek igen nagy előnye, hogy itt műtrágya és növényvédő szerek nélkül dolgozhatunk. Hogy konkrétan hogyan, arról majd a későbbiekben szólunk. Seléndy Szabolcs, Krühwald Ferenc "Mi gujjMjft*iiinífe ? m- -iMi —:--------------------------------------— A 15cmfedíriU'3 nem rwd.vi ľ í'3tkorpaНямр E cm L juposd; i U cm fold ,M ani.odűdi lomb . l S cm gjspió/.ct 55 cta galtjctk^nüvínJ! taiítík / hosszúra vágott, különféle fe д hagyományos domboságú keresztmetszete. Ezt a típust, nyö- és lombosfa gallyat, zöld- elsősorban kötött, Jó víztartó talajokon javasoljuk alkalmazni baríszda-FokQrós :k £rli íccrrenoszt tan és konyhai hut’.ocüh lomb és más ősi buHadék zMdsígefcíe éMi.v.cyjt. stčlt gatbjak,düna skv' jVda járda pg.illiri'gíg Keskenyebb, trapéz-keresztmetszetű domboságy. Ebből hiányzik a gyeptéglaréteg, mert a vékonyan lefejtett gyepet hozzákeverik az ágy anyagához. Viszont külön rétegben a kerti és konyhai hulladékok is helyet kaptak. Ez az ágy keskenyebb, tehát könnyebb megművelni Budai T. rajzai I Szlovákiában több mint 400 ezer családnak van kertje, de közülük még több mint 200 ezer nem kapcsolódott be a kertészkedők mozgalmába. Fejlesztési lehetőség tehát még bőven kínálkozik Kádek Gábor felvétele Az igényeknek megfelelően Galántán május 19-én az SZKSZ IV. kongresszusára való felkészülés jegyében tartották meg a kertészkedők járási konferenciáját, amelyen a küldöttek értékelték az utóbbi két év tevékenységét, a Szlovákiai Kertészkedők Kongresszusa és Szövetsége III. az 1982. évi járási konferencia határozatainak teljesítését, s megvitatták az elkövetkezendő időszak feladatait. A főbeszámolót az SZKSZ Galántai Ján Rojko, Járási Bizottságának titkára terjesztette elő. Beszédében rámutatott a zöldség- és gyümölcstermelés ésszerűsítésének fontosságára, külön felhívta a résztvevők figyelmét az ipari trágyák és a növényvédő szerek helytelen alkalmazásának veszélyeire, különös tekintettel a fogyasztók egészségi állapotára. Mindez abból a szempontból is rendkívüli figyelmet igényel, hogy a járás kertészkedői által termelt zöldségfélék jelentős része a közellátásra kerül, úgyszólván az egész országban. A járásban nagy gondot fordítanak a szaktanácsadás, az előadások szervezésére. A helyi szervezetekben az utóbbi két évben 155 előadásra került sor. A járási bizottság ezen kívül még további 109 akciót szervezett. A tagok 79 tanulmányúton vettek részt, melyeken gazdag, a gyakorlatban is hasznosítható tapasztalatokra tettek szert. A járási bizottság elnöksége tagjainak szervező munkája a tagság létszámának gyarapításában is megmutatkozott. A taglétszám 1982-ben 1236, tavaly pedig 643 taggal bővült. A múlt év végével az 51 helyi szervezetnek 9082 tagja volt, melyek közül 1587-en kerttelepen gazdálkodnak. A szervező munka az idén is folytatódik; ezidáig két új helyi szervezet alakult, mégpedig Nagyguradon (Veľký Grob) és Vágkirályfán (Krájová nad Váhom). A járási bizottság — a CSKP Központi Bizottsága 4. ülésének határozatai szellemében — sokoldalúan szorgalmazza a termőföld ésszerű hasznosítását. A jó politikai-nevelő munkának és a helyi nemzeti bizottságokkal való gyümölcsöző együttműködésnek köszönhetően járásban egyre kevesebb a kia használatlan háztáji kert. Mindemellett felhívták a figyelmet a mezőgazdasági üzemek által nem művelt területek felkutatására és a kertészkedők által történő kihasználására. E tekintetben különösen a vágsellyei (Sala) helyi szervezet és Városi Nemzeti Bizottság fő együttűködáse emelhető ki. A múlt év végével a járás kertészkedői több mint 900 hektár területen gazdálkodtak, ebből a kerttelepek területe több mint hatvanegy hektár volt. (Folytatás, a 3. oldalon), kominciákul Ha nincs eleség... A Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének ipolybalogi (Balog nad 1р [UNK]от) helyi szervezete 1977. februárjában alakult meg. A szervezetbe tömörült állattartók huszonnégy fős csapata a háztáji tyúk- és nyáltenyésztés fellendítését tekintette fő feladatának. A szorgalom már az első évekbeli komoly sikereket hozott, így a községben egyre több háztáji állattartó kapott kedvet a szervezett tevékenységhez. Ami a termelési-értékesítési eredményeket illeti, a nyulászok 1981-ben már 2671 pecsenyenyulat adtak át a felvásárlást végző Branko vállalatnak. Aztán mintha megbicsaklott volna a kezdeményezés. Sok tenyésztő minimumra csökkentette a tenyésznyulak számát, s talán még többen teljesen felhagytak a nyúltartással. Tavaly ebben a községben már csupán hatszáz vágóérett nyúl került értékesítésre. Ugyanakkor már 1981-ben kezdetét vette a tyúktenyésztés fejlesztése. Mivel újfent lehetőség kínálkozott az étkezési tojás szervezett értékesítésére, jó páran megkétszerezték a tojóállományukat. Igen ám, csakhogy időközben felfutott a nagyüzemi tojástermelés, ami előbb csak mérsékelte, majd teljesen megszüntette a háztájiban megtermelt tojás iránti keresletet. Mivel időközben a kistermelők tápellátása is szerényebb lett, a kezdeményezők lényegében ráfizettek az országos gondok enyhítését célzó vállalkozásra. Az elismert tenyészettel rendelkező tizenegy baromfitartó tavaly még eredményesen dacolt a nehézségekkel, hiszen a szervezet keltetője csaknem 12 ezer tojást átvett tőlük. Viszont az étkezési tojás szakosodók alaposan termelésére megtizedelték a tojóállományt. Sőt! A kudarc következtében nagyon sok tenyésztő kilépett a szervezetből, amely napjainkban már csupán huszonhat tagot számlál. Villant Sándor, a helyi szervezet elnöke aggódva, és mégis tehetetlenül szemléli a lemorzsolódást, melynek szerinte csak a jobb takarmányellátás vethetne véget. Illés József