Szabad Földműves, 1984. január-június (35. évfolyam, 1-26. szám)

1984-06-16 / 24. szám

Erdei szamóca r Közismert évelő növény, a ritka erdőkben és a füves domboldalakon az egész or­szágban megtalálható. Finom gyümölcsét sokan kedvelik, le­velének gyógyhatását azonban kevesen ismerik. Májusban és júniusban virágzik. Tojásdad, durván fűrészes leveleit óva­tosan, nyomkodás nélkül , kell gyűjteni, mert könnyen beme­legszik és megromlik. Vigyázatl Csak az erdei szamóca leveleit gyűjtsük, a termesztett fajták lombja értéktelen. A begyűjtött leveleket árnyé­kos helyen va­gy jól szellőző helyiségben kell szárítani, vé­kony rétegben elterítve. A szá­raz drognak nincsen illata, az íze pedig kesernyés, kissé csí­pős. Száradási aránya 5:1, ki­lónkénti felvásárlási ára 25 ko­rona. Házilag is jól hasznosítható, mivel sok cserzőanyagot tar­talmaz, tehát hatékonyan gyó­gyítja a nyári hasmenést, meg a gyomorrontást, serkenti az anyagcserét. Az ideges, vérsze­gény, gyomor- és bélgyulladás­ban szenvedő, vesebeteg, vese­kövektől kínlódó vagy asztmás egyének üdítő tea gyanánt fo­gyaszthatják a főzetét. Nem árt tudni, hogy Linné svéd ter­mészettudós, a tudományos nö­vényrendszertan világhírű meg­alapozója, szamócalevéllel gyó­gyította a köszvényét. A felvá­sárolt drogot a gyógyszeripar az általános használatra java­solt Javorina teakeverék, to­vábbá egy meszesedés üdítő és egy étel­elleni teakeverék készítésénél hasznosítja. Házilag a teát úgy készítjük, hogy egy evőkanálnyi száraz drogot leforrázunk két csésze vízzel. Az így készült ital na­ponta fogyasztható. Főzete kül­sőleg sebek borogatására és a szájüreg öblögetésére használ­ható. Az aranyér kezelésére külsőleg (borogatás, ülőfürdő) és belsőleg is használható. Mérgező vagy egyéb mellékha­tása nincs. Dr. Nagy Géza H­a a kellő mennyiségű komposzt már rendel­kezésünkre áll, nyár vé­gén hozzáláthatunk a dombos­ágy megépítéséhez. HOVA ÉS HOGYAN ÉPÍTSÜK AZ AGYAST? A domboságy létrehozásának első tennivalója a legmegfele­lőbb hely kiválasztása. Legjobb olyan gyepes területet válasz­tani, ahol hat-hét éve nem mű­trágyáztunk és nem permetez­tünk. Az 1,4—2, 2X3­8 méte­res alapterületet észak-déli hossztengellyel jelöljük ki, le­hetőség szerint szélárnyékos helyen. Az észak-déli tájolás fontos, ugyanis a domboságy oldalain fejlődő növények így bőségesen kapnak a keleti és a nyugati napsütésből is. A fü­vet gyeptéglaként vágjuk és szedjük fel, rakjuk egymásra, majd a felszabadított területen készítsünk kb. 30 cm mély ár­kot. A kitermelt földet oldalt rakjuk halomba. A kész árok közepére 50—60 cm szélességben és magasság­ban halmozzunk 15—30 cm ismerkedés a Mágvásos kertművelés alapjaival jég- és virágszárat, termés és virág nélküli napraforgó, bur­gonya-, paradicsom- és dália- „ . . , , , , ... szárat. Erre a halomra fektet- Erre a rétegre 10 cm vasta- dombot kapunk. Az egyenlit­­sük rá a gyeptéglákat, füves ."" I« átnedvesHett hegkor- ágyk.képzésből adodó rése­oldalokkal a felhalmozott galy­­­a- tőzeghulladék, tavakból két, esetleges lyukakat taltsuk vagy patakokból nyert iszap fel földdel. Végül kőlapokkal kerüljön. A halom tetejére vé- vagy egyforma deszkadarabok­­kal terítsünk 15 cm­-es fedőré­­kat rakjuk körül — lépésnyi jeget kertünk legjobb földje- távolságra — az ágyást­­ből. Ezt a földmennyiséget Ha elkészültünk a munkával, lyuk és szárak felé. A gyep­téglák közötti hézagokat tölt­sük ki földdel s az egészet jól döngöljük meg. A földdel ta­kart ágyra 25 — 30 cm vastag­ságban különféle nedves, kor­hadó leveleket kell halmozni minden oldalról, majd az egé­szet betakarjuk kb. 5 cm föld­réteggel. Ezt a réteget ismét egyenletesen döngöljük le la­páttal. Ezután a halomra hordjunk a komposztu­nkból 5 cm­ val­akár üzembe is helyezhetnénk a domboságyunkat. De mivel hamarosan itt a tél, az elké­szült ágyást tavaszig hagyjuk pihenni. Ez alatt az idő alatt a levélréteg elkorhad és hét komposzttal fejleszt, így a felső réteg nem nagyon. Kora tavasszal azután megkezdhetjük a kiül­tetést. Ha az időjárás kegyes lesz hozzánk, igen korai ter­előbb ajánlatos jól megkeverni. Ha ezzel készen vagyunk, a tagságban érett, földigiliszták- talaj könnyű döngölésével ab­­­ban gazdag kom­posztot. A gi­­liftsuk ki a domboságy kívánt méssel számolhatunk. Ekkorra tiszták számát a kerti munkák formáját, így körülbelül egy a dombos ágy közben gyűjtött földigiliszták­kal növelhetjük.­­80—85 cm-esre méter magas, minden oldalról roskad össze. Hogy a felső re­­ován­s, a tetején kissé lapított jeg a nagy hidegekben se fagy­jon át célszerű túlságosan, a dombot mag nélküli fűvel vagy száraz lombbal betakarni. A dombágyásnak jó néhány előnye van. A dombszerű for­ma miatt a kihasználható ter­mőterület körülbelül a duplá­jára nő. Az előmelegített talaj­ban a csírázás egyenletesebb lesz, a növények növekedése és fejlődése felgyorsul, és a ter­més mennyisége is lényegesen megnő. A talajlakó baktériu­mok számára itt sokkal kedve­zőbbek a feltételek, mint a ha­gyományos művelésű ágyások­­ban. A módszernek igen nagy előnye, hogy itt műtrágya és növényvédő szerek nélkül dol­gozhatunk. Hogy konkrétan hogyan, arról majd a későb­biekben szólunk. Seléndy Szabolcs, Krühwald Ferenc "Mi gujjMjft*iiinífe ? m- -iMi —:--------------------------------------— A 15cmfedíriU'3 nem rwd.vi ľ í'3tkorpaНямр E cm L juposd; i U cm fold ,M ani.odűdi lomb . l S cm gjspió/.ct 55 cta galtjctk^nüvínJ! taiítík / hosszúra vágott, különféle fe­ д hagyományos domboságú keresztmetszete. Ezt a típust, nyö- és lom­bosfa gallyat, zöld- elsősorban kötött, Jó víztartó talajokon javasoljuk alkalmazni baríszda-FokQrós :k £rli íccrrenoszt tan­ és konyhai hut’.ocüh lomb és más ősi buHadék zMdsígefcíe éMi­.v.cyjt. stčlt gatbjak,düna skv­' jVda járda pg.illiri'gíg Keskenyebb, trapéz-keresztmetszetű domboságy. Ebből hiány­zik a gyeptéglaréteg, mert a vékonyan lefejtett gyepet hozzá­keverik az ágy anyagához. Viszont külön rétegben a kerti és konyhai hulladékok is helyet kaptak. Ez az ágy keskenyebb, tehát könnyebb megművelni Budai T. rajzai I Szlovákiában több mint 400 ezer családnak van kertje, de közülük még több mint 200 ezer nem kapcsolódott be a kertészkedők mozgalmába. Fejlesztési lehetőség tehát még bőven kínálkozik Kádek Gábor felvétele Az igényeknek megfelelően Galántán május 19-én az SZKSZ IV. kongresszusára való felkészülés jegyében tartották meg a kertészkedők járási kon­ferenciáját, amelyen a küldöt­tek értékelték az utóbbi két év tevékenységét, a Szlovákiai Kertészkedők Kongresszusa és Szövetsége III. az 1982. évi járási konferencia határozatai­nak teljesítését, s megvitatták az elkövetkezendő időszak fel­adatait. A főbeszámolót az SZKSZ Galántai Ján Rojko, Járási Bi­zottságának titkára terjesztette elő. Beszédében rámutatott a zöldség- és gyümölcstermelés ésszerűsítésének fontosságára, külön felhívta a résztvevők fi­gyelmét az ipari trágyák és a növényvédő szerek helytelen alkalmazásának veszélyeire, kü­lönös tekintettel a fogyasztók egészségi állapotára. Mindez abból a szempontból is rend­kívüli figyelmet igényel, hogy a járás kertészkedői által ter­melt zöldségfélék jelentős ré­sze a közellátásra kerül, úgy­szólván az egész országban. A járásban nagy gondot for­dítanak a szaktanácsadás, az előadások szervezésére. A he­lyi szervezetekben az utóbbi két évben 155 előadásra került sor. A járási bizottság ezen kívül még további 109 akciót szervezett. A tagok 79 tanul­mányúton vettek részt, m­elye­ken gazdag, a gyakorlatban is hasznosítható tapasztalatokra tettek szert. A járási bizottság elnöksége tagjainak szervező munkája a tagság létszámának gyarapítá­sában is megmutatkozott. A tag­létszám 1982-ben 1236, tavaly pedig 643 taggal bővült. A múlt év végével az 51 helyi szerve­zetnek 9082 tagja volt, melyek közül 1587-en kerttelepen gaz­dálkodnak. A szervező munka az idén is folytatódik; ezidáig két új helyi szervezet alakult, mégpedig Nagyguradon (Veľký Grob) és Vágkirályfán (Krá­­jová nad Váhom). A járási bizottság — a CSKP Központi­ Bizottsága 4. ülésének határozatai szellemében — sok­oldalúan szorgalmazza a termő­föld ésszerű hasznosítását. A jó politikai-nevelő munkának és a helyi nemzeti bizottságok­kal való gyümölcsöző együtt­működésnek köszönhetően járásban egyre kevesebb a ki­a használatlan háztáji kert. Mind­emellett felhívták a figyelmet a mezőgazdasági üzemek által nem művelt területek felkuta­tására és a kertészkedők által történő kihasználására. E te­kintetben különösen a vágsel­­­lyei (Sala) helyi szervezet és Városi Nemzeti Bizottság fő együttű­ködáse emelhető ki. A múlt év végével a járás ker­­tészkedői­ több mint 900 hektár területen gazdálkodtak, ebből a kerttelepek területe több mint hatvanegy hektár volt. (Folytatás, a 3. oldalon), kominciákul Ha nincs eleség... A Szlovákiai Kisállattenyész­­tők Szövetségének ipolybalogi (Balog nad 1р [UNK]от) helyi szer­vezete 1977. februárjában ala­kult meg. A szervezetbe tömö­rült állattartók huszonnégy fős csapata a háztáji tyúk- és nyál­­tenyésztés fellendítését tekin­tette fő feladatának. A szorga­lom már az első évekbeli ko­moly sikereket hozott, így a községben egyre több háztáji állattartó kapott kedvet a szer­vezett tevékenységhez. Ami a termelési-értékesítési eredményeket illeti, a nyulá­­szok 1981-ben már 2671 pecse­­nyenyulat­ adtak át a felvásár­lást végző Branko vállalatnak. Aztán mintha megbicsaklott volna a kezdeményezés. Sok tenyésztő minimumra csökken­tette a tenyésznyulak számát, s talán még többen teljesen felhagytak a nyúltartással. Ta­valy ebben a községben már csupán hatszáz vágóérett nyúl került értékesítésre. Ugyanak­kor már 1981-ben kezdetét vet­te a tyúktenyésztés fejlesztése. Mivel újfent lehetőség kínálko­zott az étkezési tojás szerve­zett értékesítésére, jó páran megkétszerezték a tojóállomá­nyukat. Igen ám, csakhogy idő­közben felfutott a nagyüzemi tojástermelés, ami előbb csak mérsékelte, majd teljesen meg­szüntette a háztájiban megter­melt tojás iránti keresletet. Mi­vel időközben a kistermelők tápellátása is szerényebb lett, a kezdeményezők lényegében ráfizettek az országos gondok enyhítését célzó vállalkozásra. Az elismert­­­ tenyészettel ren­delkező tizenegy baromfitartó tavaly még eredményesen da­colt a nehézségekkel, hiszen a szervezet keltetője csaknem 12 ezer tojást átvett tőlük. Viszont az étkezési tojás szakosodók alaposan termelésére megtize­delték a tojóállományt. Sőt! A kudarc következtében nagyon sok tenyésztő kilépett a szer­vezetből, amely napjainkban már csupán huszonhat tagot számlál. Villant Sándor, a he­lyi szervezet elnöke aggódva, és mégis tehetetlenül szemléli a lemorzsolódást, melynek sze­rinte csak a jobb takarmány­­ellátás vethetne véget. Illés József

Next