Szabad Földműves, 1985. január-június (36. évfolyam, 1-26. szám)

1985-05-04 / 18. szám

/ 8 SZABAD FÖLDMŰVES. Rajzainkon bemutatjuk, hogyan kelthetőek életre régi, divatjamúlt között pulóverek, nadrágok Mielőtt a szabáshoz hozzálátnánk, centi­­méterszalaggal ellenőrizzük, hogy a rendelkezésre álló darabból ki tudjuk-e hozni a kívánt mérete­ket! Ügyeljünk arra is, hogy a le­hetőségek szerint a nyak, ujj-puló­­vervégek egyben megmaradjanak! Az első rajzon régi, divatjamúlt blúz átalakítását mutatjuk be. A blúz ujjait kifejtjük, könyök alatt levágjuk. A váll alatti vízszintes varrást a mellek fölötti részen szétfejtjük és három kis hajtással ismét visszasteppeljük. A gallért lefejtjük és a helyére pamutcsipke fodrot varrunk. A lerövidített ujjak végét szin­tén pamutcsipkével dolgozzuk el, majd a vállaknál enyhén húzva ■ Hasé: vagdalt hús, vagdalék, fi­nom vajastésztában, húspogácsa, fa­sírt. • • • ■ Ham and eggs (hemendeksz): sült sonka tükörtojással. • • • ■ Homár: ízletes húsú tengeri rák­fajta, visszavarrjuk eredeti helyükre. A második rajzon egy régi, ma­gas nyakú pulóvert keltünk életre. Fejtsük le a kötött nyakat. A rajz szerint növeljük meg a nyakkivá­gást, majd a lefejtett nyakrészt (esetleg félbevágva) dolgozzuk az új kivágásba. A régi ujjakat ki­fejtésük után a rajz szerint át­szabva varrjuk vissza a két olda­lán időközben beszűkített pulóver­be. Hasonló pulóverből készülhet gyerekszoknya és nadrág is. Har­madik rajzunk ezt szemlélteti. A karkivágás alatt vízszintes vonal mentén levágott részből készül a szoknyácska. A régi pulóver pas­­­szérészébe gumit húzunk. Ez a szoknya dereka. A szoknya alját pamutcsipkével szegjük. Valame­lyik hulladékrészből csinálhatunk zsebeket is. A nadrág a régi pu­lóver két ujjából készül. A derék­résznél visszahajtjuk az anyagot és gumit fűzünk bele. A negyedik rajzon egy régi hos­­­szúnadrágból két bermudát készít­­­­hetünk. A régi nadrágot térd fe­lett szétvágjuk. Az egyik új nad­rág a régi felső részének átalakí­tásával készül. A bermuda szárait visszaszeg­jük. A másik nadrágnál a régi végződéseket változatlanul hagy­juk, a derékrészt gumibefűzéssel alakítjuk ki. ( —) Mi, micsoda ! Régi hom­fiból gyermekruhát • • • ■ Hot dog: kettévágott, hosszúkás, zsemlébe helyezett forró virsli. • • • ■ Hecsedli (heccserli): csipkebo­gyó, csipkebogyóból készült lekvár. • • • У Л f­­ j и lfm ftf ■ Imbisz: hidegkonyhai készít­mény, kocsonyás hidegtál. • • • ■ Indiánért tejszínhabbal töltött csokoládés fánk.­­ 1 MÁJUS Május В IVETT, FRIDA 1 Hétfő HERMÍNA 1 Május 7 GIZELLA 1 Kedd MONIKA­­ Május 8 MIHÁI­Y 1 Szerda INGRIDA 1 Május 9 Hazánk félsz. 1 Csütörtök ünnepe i Május 10 Armin 11 Péntek VIKTÓRIA 11 M­ájus 11 FERENC Szombat BLAŽENA­­­ Május 12 PONGRÁC 11 Vasárnap PANKRÁC ) kelte nyugta kelte nyugta 6. p. 6. p­­. p. Ď. p. 4 20 19 03 21 41 5 09 4 19 19 04 22 57 5 50 4 17 19 05 23 59 6 42 4 15 19 07 7 45 4 14 19 08 0 45 8 57 4 11 19 21 14 4 11 22 4 13 19 18 1 19 10 10 A főzés egyik ágára, a nyers­anyagok megpuhítására mindenkit meg lehet taní­tani. A másikra, az ízesítésre, az igazán élvezetes zamatok előcsa­­logatására csak az lesz képes, aki­nek gyönyörűséget szerez az ízek sokrétűsége, árnyalt összhangja. E képesség kifejlesztésének látszó­lag kedvez az a tény, hogy újab­ban világszerte tombol a fűszere­zés divatja Újra használatba ke­rülnek a már rég feledésbe me­rült hazai, és a trópusokról beho­zott fűszernövények, ezek mellé pedig felsorakoznak a különböző alapanyagok keverékeiből előállí­tott ételízesítő porok, sűrítmé­nyek, paszták, krémek, mártások. Az ízesítésnek azonban nem cél­ja, hanem csak eszköze a fűszere­zés, hogy az étel eredeti jellegét, zamatét jobban kidomborítsa, a többi alkotóelem pedig ezt erősít­ve és vele egybeolvadva megma­radjon alárendelt szerepében.­ Ehhez a célhoz úgy lehet eljut­ni, hogy rendre kitapasztaljuk a használni kívánt ízesítők vala­mennyijét. A száraz vagy nyers ál­lapotban való kóstolás félrevezet, sok fűszer csak lében és hőhatás­ra adja ki ízét, erejét. A decinyi enyhén sós vízben öt percig főzött késhegy­i fűszer levéből már ki­érezhető a zamat jellegzetessége, átható ereje és világossá válik, hogy milyen ételbe, milyen menü. Az ízesítés iskolája nyiségben kívánkozik anélkül, hogy más zamatot elnyomna, ön­állóan kiérződne. Az ízesítés fontos tudnivalója, hogy csak a frissen, zölden hasz­nálatba vett fűszernövényt: kap­rot, petrezselymet, zellerzöldet, kakukkfüvet szabad forró zsírban vagy olajban lankasztani anélkül, hogy annak zamata károsulna. A vörös- és a fokhagyma már nem állja a pirítást, könnyen megég és keserűvé válik. A piros paprika a forró zsírban a színét is elve­szíti. A főzésben járatlannak fejben kell tartania, hogy a többféle hoz­závalóból készülő étel úgyszólván valamennyi alkotóelemének már eleve van valamilyen íze, és ezek gondolotformán való adagolása akarva akaratlanul is megmásíthat­ja az étel ízének eredeti karak­terét. A sárgarépa túladagolásától például édeskéssé válhat a hús­leves, a hal, a csirke, a tavaszi zsenge zöldfőzelék ízét elnyomja a sok fokhagyma, és ugyanilyen ízettolódást okozhat a paprikás krumpli túlhagymázása, a cékla köménnyel való teliszórása, a le­csó túlparadicsomozása, hogy csak olyan példákat említsünk, ame­lyeknél a belevalók aránytalan adagolása tesz kárt az étel ízében. Nem véletlenül hagytuk a végé­re a legfontosabb mondandót. Az ízesítés művészetének fortélya, csínja-bínja az előrelátó óvatosság, fokozatosság. (—) PÄLYÄZAT Ф PÄLYÄZAT PÄLYÄZAT PÄLYÄZAT PÄLYÄZAT 1945-1985 Hazánk, a Csehszlovák Szocia­lista Köztársaság felszabadulásá­nak 40-ik évfordulóján, a béke és a szabadság megszületésére emlé­kezünk. 1945 március 28-án a di­cső Vörös Hadsereg, Malinovszkij marsall vezérletével felszabadítot­ta szülőfalumat. Kürtői (Strekov). Az emlékek határozzák ma meg a gondola­taimat. Szülőfa­lum emlékeit, háborús vala­mint a felsza­badulás öröm­mámorban úszó boldog pillanatait én az iskolában tanultakból, szü­leim és nagyszüleim elbeszélései­ből ismertem meg. Hazánk lakossága ma békében él. Az ifjú generáció nem ismeri a második világháború kegyetlen­ségeit. A borzalmakat túlélő nem­zedék sosem tudja kitörölni em­lékezetéből azokat a gyötrelmeket és kegyetlenkedéseket, amelyeket a fasiszta hadsereg követett el a megszállt területeken élő lakos­sággal. Bár községünket és környékét nem pusztította szőnyegbombázás, a német fasiszta hadsereg egységei viszont súlyos harcok közepette több ízben visszatértek erre a te­rületre, s a lakosságot rettegésben és bizonytalanságban tartották. Elkobozták háziállataikat és élelmüket. Az otthonmaradottak többsége — főleg az aszonyok és a gyermekek — a rejtekhelyül szolgáló pincékben bújtak meg. A hideg, zimankós napokban — hogy mi lesz holnap, s egyáltalán lesz-e holnap, éjszakákat nappallá téve —, mindenre és mindenkire ránehezedett a feneketlen bizony­talanság. Rémképek gyötörték őket, vajon mikor lesz vége, ki és mi marad meg, mire vége lesz? Csodálatos volt az első szabad fellélegzés. Türelmetlenül és iz­galmakkal telve várta haza ki a férjét, ki a fiát, apját avagy ked­vesét. Hitték, hogy hazajönnek, még későbbi idők múltán is, bár a remény alaposan megkopott. Nagy volt az öröm, hogy végre béke lett. Azt, hogy milyen áldo­zatok árán született meg a sza­badság, azt csak azok tudják ér­tékelni igazán, akik személyesen is részesei voltak, s átélték a fa­sizmus kegyetlenkedéseit, a máso­dik világháború borzalmait. Az élet azonban megy tovább. Községünkben az elmúlt negyven év alatt egymás után épültek fel az új utcarészek, a szebbnél szebb lakások. Szövetkezetünkben fel­épültek a termelést szolgáló új épületek és nem utolsósorban a szociális létesítmények. Ez tehát a békés jelen, a másik, amire gon­dolni sem akarunk, az a fenyege­tő bizonytalanság. Ezekből az ismeretekből kiin­dulva, valamint boldog gyerekko­runk tudatosításból érezzük a szo­­cialita jelent, s el sem tudnám képzelni, hogy másként is lehetne. Én is azok közé a békszerető emberek közé akarok tartozni, akik a békés, boldog életért dol­goznak, s ha kell harcolok azért, hogy a világ minden népe és nem­zete békében és boldogságban él­hessen. Szalai Csaba, a kürti (Strekov) alapiskola 7. évfolyamának tanulója PÄLYÄZAT PÄLYÄZAT Ф PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT • PÄLYÄZAT 1985. május 4. Amiről­ ritkán beszélünk sok — Csak fes­kérem jól megverni! ' Az erélyes kérés nem va­lamelyik közép­korral foglalko­zó film jelene­tében szerepelt, még csak nem is holmi irodal­mi illusztráció­ként. Egy édes­apa kérte kis­lánya osztály­főnökét a foga­­fegyelmezze már gyereket. A tanárnőre sok szülő várt, de most mégis időt kellett szakítania az édes­apával való hoszabb beszélgetésre. Elmagyarázta, hogy az iskolában nem vernek, és több példával alátámasz­totta, hogy milyen káros, a gyerek egész személyiségét veszélyeztető, ha otthon a családban veréssel büntetik. Az apa ezután távozott, de aligha si­­került meggyőzni őt nevelési nézetei­nek korszerűtlenségéről. A tanárnő pedig elgondolkozott. Az ma már kétségkívül ritka, hogy a verésre nyíltan biztassák az iskolát, a pedagógust. De az minden bizon­­nyal elég gyakran előfordul, hogy a gyereket otthon megverik. Keményeb­ben vagy szelidebben, de testileg bán­talmazzák. Nem szabad megoldottnak tekintenünk olyan kérdéseket, ame­lyek éppen az adott pillanatban nin­csenek a reflektorfényben. És ne higgyük, hogy amiről nem, vagy csak ritkán beszélünk, az nincs is. dóórán, hogy ugyan meg a rosszalkodó A lapunk 16. számában megjelent rejtvény helyes megfejtése: 1. komon­dor, 2. dingó, 3. boxer, 4. agár, 5. puli, 6. buldog, 7. volpino, 8. vizsla, 9. tacskó, 10. csaucsau, 11. pumi. Nyertesek: Földes László, Tárnok (Trnavka), Szikszay Vilmos, Ipolyság (Sahy), Pelvezett Francie­r regényíró Azonos betűk Verej­tékezik Kerti kézi­szerszám Vérve az USA-ban velyj ele ® ‘engedik Város az SSZK-ban feltételes mód egyik jele Gally Rejtvény, 2.rész Rejtvény, 3.rész Az argon jele I A fluor jele N Rejtvény, 4.rész Paripa Személye* Csermely Figyel Idegen férfinév Kudarcot vall Germánium ruténium Kukában van • Tárgyrag iattwaldov régi lntveréne Rím közepe I Csermely Pamut­vászon Szellemes japán játék Polyp lonániá­ban Atmoszféri röv. Ünnepélyes ígéret Hangjegy Salavák »utat# névmás Rejtvény, 1.rész Oxigén Véka azon«: hengziL Azonos betűk bavo azóna9 hangzói Bi Oébem '«»1 u.i. S­ur János név jele Sitregén­y MEGFEJTÉS — NYERTESEK

Next