Szabad Földműves, 1985. július-december (36. évfolyam, 27-52. szám)

1985-08-17 / 33. szám

Serényen dolgoznak Igaz ugyan, hogy ez a felvétel a nagysallói (Tekovské Lužany) Hala­dás Elsz legnagyobb nyári erőpróbá­járól, az aratásról készült. Írásom­ban mégis azokról lesz szó, akik a kenyér betakarításának időszakában másutt végzik a munkájukat. így is van ez rendjén, ahol jól előkészítették és megszervezték az aratási munkálato­kat, ott e többi termelési ágazat dol­gozói ilyenkor is saját feladataik tel­jesítésére fordíthatják a figyelmet. Szükség is van a figyelemre, össz­­pontosítsára, lankadatlan szorgalom­ra, hiszen azok a vállalások, ame­lyeket felszabadulásunk 40. évfordu­lója tiszteletére tettek, nem kis ér­téket képviselnek. A szövetkezet ös­­­sz­es vállalásának értéke meghaladja a 928 ezer koronát. A leglényegeseb­beknek azokat a vállalásokat tartják, amelyek által anyagmegtakarítást ér­nek el, kevesebb üzemanyagot hasz­nálnak fel és hatékonyabbá teszik a termelést. E vállalások maradéktalan teljesí­tésében a szocialista brigádok járnak ez élen. (Hat brigád dolgozik 135 taggal a növénytermesztésben, három az állattenyésztésben 23 taggal és kettő a javítóműhelyben 25 taggal, négy adminisztratív dolgozó szintén szocialista brigádot alkot.) A tehenészetben Václav István éri el a legszebb eredményeket, tehenen­ként 11,22 literes fejési átlagot sike­rül elérnie úgy, hogy 1 liter tejet 0,24 kg erőtakarmányból termel ki. A második helyen Daniel julán áll, tehenenkénti 10,07 literes fejési át­laggal. A növendékmarhák gondozá­sában Süveges Pál és felesége vívta ki az elsőséget, a második Sebestyén Erzsébet lett. A hízómarhák gondo­zásában Bozsenyik Lajos érte el az egy állatra eső legnagyobb napi súly­­gyarapodást (0,78 kg-t), és 1 kg hús előállításához 2,14 kg erőtakarmányt használt fel. Szép eredményekkel di­csekedhet Ganec János és Ganec And­rás gondozó is. Az előhizlaldában Valkovszky Zoltán és Valkovszky András gondozásában gyarapodnak leggyorsabban és legkevesebb erőta­­karmány felhasználásával a hízómar­­hák. A sertéshizlaldában Valach Ist­ván eredményei a legjobbak. A szövetkezet dolgozói azonban nemcsak munkájukat illetően tettek vállalásokat, azt is felajánlották, hogy társadalmi munkában segítenek az új szolgáltatóközpont építésében. Ter­mészetesen munkakörnyezetük szépí­tését, csinosítását­­ sem hanyagolják el. Sorolhatnánk még sokáig a szá­mokat és neveket, hiszen 822 szövet­kezeti tag 410 egyéni és 13 kollek­tív vállalása — különösen ha azok ilyen lényegbevágó és konkrét fel­adatok — még így sorra szedve sem kevés. Hát még ha valós értékét te­kintjük! Mégis, ha Nagysallóban megkérde­zi az ember, mi újság, egyszerűen csak ennyit felelnek rá — tán éppen a legszorgalmasabbak —, semmi kü­lönös, a faluban most is, mint más­kor, serényen dolgoznak. Kép és szöveg: Belányi János Ha feldobom zöld... ... de miért dobnám bárhová is, amikor az itt vásárolt görög­dinnye mindig finom, hiszen ők választják ki és hozzáértésükben nyugodtan megbízhatom. Minden idényben van itt valami újdonság, friss zöldség, gyümölcs, amiért szívesen megyünk a Stúro­­vot zöldségüzletbe. Itt mindig ta­lál árut a vásárló. Mindig udva­rias és kedves a többnyelvű ki­szolgálás. És hát a dinnye. Ez a másutt lutri, nem éppen olcsó csemege. Válogatni lehet. Van, aki tapogat­ja, nyomogatja, van, aki kopog­tatja. Akinek ez sem elég, annak meglékelik , és megkóstolhatja. Én egyik dinnyevásárló táborhoz sem tartozom. A legteljesebb nyugalommal rá­bízom magam Kovács Károly és Pásztó Mária szakértelmére. Évek óta ez a „módszerem". És még sohasem csalódtam! Hajtman Kornélia .SZABAD FÖLDMŰVES, Felcsillant az elnök szeme Amikor a járás és a kerület leg­nagyobb gabonatermesztő szövetkeze­tében, a kokesziben sihy­ jártam, öt német­­ Kamenné Kő­­gyártmányú kombájn kapaszkodott fel a Szlovák oldal nevű szelényi dombhátra, hogy a 100 hektár őszi árpát arassa-csé­­pel­je. A hosszú szalmarendek közt álló Molnár László elnök bizony nem volt elégedett az­ aratás lassú ütemével, de hát ilyen terepen­­ az ütemgyorsí­tás megengedhetetlen — ezt ő is jól tudja —, mert a baleset­ megelőzése a döntő. No meg a búza fokozatos beérése is gátat vet a lendületes ara­tásnak. Ugyanebben az időszakban három kombájnjukat várták haza a magyarországi Tiszaőrsről, ahol azok a betakarítást segítették. Nekik a szénavári (Senohrad) négy­ E-512-es kombájn és személyzete segített. A learatott területről folyamatosan hordták a szalmát, hántották a tar­lót, s vetették a tarlókeveréket. Az aratók anyagilag is érdekeltek, no meg erre ösztönzi őket a betaka­rítási verseny, melynek feltételei a mennyiség mellett a minőségre ser­kentenek. — Mi azt tartjuk­­— mondotta a közös gazdaság elnöke —, hogy a lehető legkisebb veszteséggel folyjék a gabonabetakarítás. Bár tavaly re­kordtermést értünk el gabonából, az ideire sem panaszkodhatunk. Annak ellenére, hogy az ötéves tervidőszak első két évében lemaradás történt, ezt már behoztuk, s minden jel arra mutat, hogy a gabonaprogram ötéves célkitűzéseit teljesíteni tudjuk. Az elnök dicsérőleg szólt a követ­kező dolgozókról: Cibulye Pál, Ratkó Péter, Juhász János, Hajnal Ferenc, Tápi Ernő, Kovács Tibor és Dovicsin József, akik a kombájnolásban, Nod­­rovicky Ferenc és Bela Kálmán meg a hibaelhárításban jeleskednek, szer­vizkocsival járva a gabonatáblákat. A szalmabetakarítók közül Gemer Józesf és Kukolik Károly traktorosok nevét említette, akik élenjárók, ám­ dicséret jár a többi dolgozónak is. Hiszen közös ügy, hogy a gabona idejében és jó minőségben kerüljön fedél alá, amellett a halaszthatatlan nyári munkát végzők is teszik a dol­gukat — emberségesen, becsülettel helytállva. (bodzsárf Az elnök a szalmarendek között (A szerző felvétele) ■ Ismét erős földrengésre lehet számítani a következő öt-tíz évben Japánban Tokiótól nyugatra. A föld­rengés elérheti a Richter-skála sze­rinti nyolcas erősséget. Az utolsó nagy földrengésekre 1854-ben és 1944- ben került sor. Japán csendes-óceáni oldalán 80—100 évenként vannak földrengések. Tokió alatt három ké­reglemez találkozik. Maga japán az eurázsiai lemezen helyezkedik el, ez alá csúszik be a csendes-óceáni és a Fülöp-szigeti kéreglemez. Ezek ta­lálkozása feszültséget vált ki és földrengéseket okoz húszéves ritmus­ban, közepes erősséggel. A nagy földrengésre akkor kerül sor, amikor a Fülöp-szigeti kéreglemez a csen­­des-óceáni kéreglemez nyomásának hatására Japán alá csúszik. Sajnos, konkrét előrejelzésekre nem tudják felhasználni ezeket a prognózisokat. (Delta) Ш A mikroelektronika mindinkább polgárjogot nyer a mezőgazdaságban is. A Matériel Arboculture Fruitiére cég kifejlesztett egy mikroprocesszo­ros irányítású készüléket, amely súly, átmérő és szín szerint osztályozza a gyümölcsféléket. A készülék egy elektronikus képelemzés révén hatá­rozza meg az átmérőt. Egy optikai színmérő rendszer segítségével a gyü­mölcs érettségi fokát is meg tudja állapítani. (Magyarország) Ш A széntüzelésű erőművek a jö­vőben mint műtrágyagyártók is szó­ba jöhetnek. Környezetvédelmi okok­ból ugyanis kidolgoztak egy új eljá­rást, amellyel a szénből felhasználás előtt eltávolítják a ként és a N-oxi­­dokat. Az eljárás során keletkező melléktermékek, a kénsavas ammónia és a kénsavas am­móniumnitrát szem­­plézve műtrágyaként használhatók fel. Csupán viszonyításul — az NSZK- ban például az erőművekben eltüzelt összes szénmennyiség tisztításával évente 1 millió tonna műtrágyát ál­líthatnak elő. (Agrárvilág) ■ Nemrég került a könyvesboltok polcaira a Magyar Média gondozásá­ban az Állami gazdaságok krónikáj­a című sorozat első kötete — Dancs József: Múlt időben Bábolnáról. Jó szívvel ajánlható ez a könyv a szak­­embereknek, az agrárpályára készülő fiataloknak, mezőgazdasági üzemek vezetőinek, egyszóval mindazoknak, akiket érdekel a mezőgazdaság. Tar­talomjegyzéket hiába keres a könyv­ben az olvasó, nincs is rá szükség. Minden, ami fontos, benne van. Év­számok, nevek, események. Egy-egy sor mesés lovakról, csodálatra méltó emberekről, tettvágyról, eredmények­ről. Kész , történelem. És útmutató tenniakaró, küzdeni kész, hivatásukat a mezőgazdaság fejlesztésében látó fiataloknak. I „A régi (Magyar Mezőgazdaság) mániám...“ dúdolnák Pesten — ha Prágában e valamikori sláger prágai megfelelőjét idézik fel, akik látják a város macskaköves út­jain végighajtó fiúkért, vagy a még elegánsabb, négylovas, fényesre lak­kozott hintót. E régi idők közlekedé­sét idéző lovasjármű­vekből összesen tizenhat „közlekedik“ fővárosunkban, hogy parádésabbá tegye az amúgy is látványos esküvőket, vagy hogy bé­késen poroszkálva sétakocsikázásra vigye a turistákat, akik az „aranyvá­ros “ történelmi nevezetességeire kí­váncsiak. Már maga a fiáker és a hintő is megelevenedett történelem... (Práca) l I 1985. au­­gusztus 17* Elmés mulatságok A PECSENYE A két koma elhatározta, hogy va­csorára pecsenyét eszik. Vettek a mé­szárosnál egy nagy darab húst és megsütötték. Lett belőle három kiló pecsenye. Letették a pincébe, s el­mentek borért. Mire megjöttek nagy vidáman asztalhoz akartak ülni, s a pecsenye eltűnt. — Hova lehetett? — töprenkedett Friss koma. — Hova? Ugyan hova? —­vissz­hangozta a másik. Ahogy ilyenformán a fejüket tör­ték, elcsompolygott a macska. — Az ette meg! — mutatott rá Frisss koma. — Látom a lomha járá­sán. • — Megmérjük — mondta Okos ko­ma. Csakugyan megmérték, s a macska éppen három kilót nyomott. . — No­m szólalt meg Friss koma — a pecsenye megvolna. — Meg — hagyta rá Okos koma —, de hol a macska? SZAKÉRTŐI VÉLEMÉNY Korhadozott a rátóti akasztófa, a bíró tehát odahívatta az ácsot, ki az akasztófát készítette volt, s megkér­dezte tőle, hogy kitart-e még egy ideig, vagy ajánlatos volna újat cst* náltatni. Az ács tüzetesen megvizsgálta az akasztófát, aztán eképpen nyilvání­totta véleményét: — Ez az akasztófa úgy megroskadt, hogy életét kockáztatja, aki reá me­részkedik. ELÉGSÉGES OK Tizedszerre vitték bíróság elé falu szegényét. Amint a bíró meglát* a­ta, mindjárt megdüh­ödött: — Nem megmondtam már neked százszor is, hogy ne bántsd a másét! — Mit csináljak, tekintetes bíró úr — védekezett a szegény ember —, mikor minden a másé? KINEK VAN IGAZA? Öreg volt a férj, fiatal a feleség. Eleinte példás egyetértésben éltek, utóbb azonban az asszonyka mindun* talan nyafogott, hogy ez nem jó, az nem jó, ez kellene, az kellene. Utó­­végre a férj megsokallotta, s így rót­ta meg az asszonyt: — Miért duzzogsz untalan? Hát nincs jó dolgod? Hát nincs meg min­dened, amit szemed s szád kíván? — Az a baj, édes uram, hogy ne­kem nemcsak szemem és szám va­gyon. (Kolozsvári Grandpierre Emil anekdotagyűjteményéből) AUGUSZTUS Augusztus 19 Hétfő HUBA LYDIA Augusztus 20 Kedd ISTVÁN ANABELA Augusztus 21 Szerda SAMUEL JANA Augusztus 22 Csütörtök MENYHÉRT TICHOMIR Augusztus 23 Péntek BENCE FILIP Augusztus 24 Szombat BERTALAN BARTOLOMEJ Augusztus 25 Vasárnap LAJOS I.UDOVIT­­ kelte nyugta kelte nyugta 6. p.6. p.6. p.6. p. 4 45 18 37 17 01— 4 48 18 48 9 31 20 49 4 48 18 46 10 53 21 10 4 49 18 44 12 15 21 36 4 50 18 42 13 33 22 09 4 52 18 40 14 56 22 51 4 53 18 39 16 05 23 45 i Ľubomír Nikolínl rajz« SzoU foidisiuves ~ I/ S isii WéMHÍA/DA^CI fVffflW rmt) ü-yf I %! ÉéViBM A ,11 Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői és dolgozói részére Főszerkesztő: Bara László mérnök Helyettes főszerkesztő: Csiba László Szerkesztőség: 815 75 Bratislava, Krlžkova 9. Telefon: főszerkesztő és titkárság: 475—08, telefonközpont: 472—41. Kiadja: PRÍRODA Könyv- és Lapkiadó n. v.: 815 34 Bratislava, Krtí­­kova 9. Nyomja: Západoslovenské d­a Clame, 812 62 Bratislava, Odbo* rárske ném. 3. Terjeszti: Postai Hírlapszolgálat. Előfizethető bármely postahivatalnál és kézbesítőnél. Külföldi megrendelések: PNS, Ústred­ná expedícia a dovoz Haie,­813 81 Bratislava, Gottwaldovo nám. в. Előfizetési dlj: egy évre 52,— KCs, fél évre 26,— KCs. A szerkesztőség kéziratokat és fényképeket nem őriz meg­­ és nem küld vissza Index: 49 638 A lap nyilvántartási száma: FÓTI 7100 ARATÁS UTÁNI KRIMI Vajon a nyomok melyik mezőgazdasági üzembe vezetnek...?

Next