Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)
1986-09-13 / 37. szám
1986. szeptember 13. 37. szám XXXVII. évfolyam Ara 1,— KCs A NAGY ERŐPRÓBA Beszélgetés BALLA LÁSZLÓVAL, az SZLEP KB szakosztályvezetőjével ■ Az idén a gabonafélék termelése — a Közép- és a Kelet-szlovákiai kerületek kivételévelével a tervezett szint alatt maradt. A szemes kukorica hozamai sem biztatóak. Ebből kiindulva az őszi mezőgazdasági munkák politikai-szervezési terve milyen főbb intézkedésekkel számol? — Az augusztus 15-ével elvégzett termésbecslések alapján gabonafélékből a hiány körülbelül 165 ezer tonna. Ez elsősorban a Nyugat-szlovákiai kerület rovására írható, ahol 4,41 tonnás átlagos hektáronkénti terméshozamot értek el, ami a múlt év valóságához viszonyítva hektáronként több mint egy tonnával, összességében pedig 400 ezer tonnával volt kevesebb. Öt tonnán felöli hektárhozamot csak a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda ) járásban értek el. A múlt év valóságához képest a Közép-szlovákiai kerületben 44 ezer, a Kelet-szlovákiai kerületben pedig 230 ezer tonnával több gabonát termeltek. A szemes kukoricánál a termésbecslést korábban, már augusztusban elvégezték, s a kilátások szerint Szlovákiában 740 ezer tonna termés várható, ami az idei évi tervhez viszonyítva 140 ezer, a múlt év valóságához képest pedig 164 ezer tonnával kevesebb. A szemesekből a feltételezések szerint 3 millió 595 ezer tonnával számolunk, ami a tervezettnél 304 ezer, a múlt évi valóságnál pedig 288 ezer tonnával lesz kevesebb. Az említett tényekből kiindulva a mezőgazdasági üzemekben nagy hangsúlyt kell helyezni a betakarítási veszteségek csökkentésére és az utószedés megszervezésére, főleg a kukorica, a cukorrépa és a burgonya esetében. A szemes kukoricánál feltételezhető kiesés pótlására a lehetőségekhez képest igénybe kell venni a silókukorica szemesre való átsorolását. Természetesen nagy figyelmet kell szentelni az őszi vetésű gabonafélék talajelőkészítésének is, hogy jó előfeltételek teremtődjenek a jövő évi gazdag termés megalapozásához. A nagy termőképességű fajták vetőmagjából elegendő mennyiség áll a gazdaságok rendelkezésére. Az őszi búza vetésterületének 5 százalékos növelésével számolunk gondolva az esetleges tavaszi kiszántásokra. ■ Az őszi mezőgazdasági munkák idején rendkívül nagy felelősség hárul az üzemi pártszervezetekre. Meglátása szerint milyen részletkérdésekre kell összpontosítaniuk figyelmüket? — A pártszervek és -szervezetek munkájának mindig a konkrét feltételekből kell kiindulnia. A legfontosabb feladat az említett kiesések pótlása úgy, hogy megőrizzük a gazdasági állatok termelőképességét, s ezáltal biztosítsuk a piac zavarmentes ellátását állati eredetű termékekből. A gabonafélékből és a takarmányokból való kiesés legérzékenyebben a Nyugat szlovákiai kerületet és a másik két kerület déli részét érinti. Pozitívan kell értékelni, hogy a nyugat-szlovákiai kerületi pártbizottság rugalmasan reagált a problémákra. Az általa elfogadott intézkedéstervezetet a járási pártbizottságok és az üzemi pártszervezetek lebontották saját feltételeikre. Az intézkedéstervezet célja az időjárási viszontagságok okozta kiesések pótlása és az idei évi népgazdasági terv feladatainak teljesítése. Ugyanakkor feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy a 8. ötéves tervidőszak második évében több gabonát termeljünk. Az említett intézkedések következetes végrehajtása érdekében a párttagokat, főleg a műszaki-gazdasági dolgozókat konkrét személyre szóló feladatokkal kell megbízni, és azok teljesítését rendszeresen kell ellenőrizni. A téli takarmányalap megteremtése a fentiekből kiindulva rendkívül igényes feladat és döntő tényezője a jövő évi állattenyésztési termelés megalapításának. Mindez milyen konkrét, gyakorlati intézkedéseket követel a mezőgazdasági üzemek vezetőitől? — Az előzetesen összeállított takarmánymérleg alapján az erőtakarmányok vonatkozásában a hiány több mint 10 százalékos. Hasonló a helyzet a tömegtakományok esetében is Tekintettel arra, hogy nem számolunk külföldi behozatallal, a hiányt saját forrásokból kell pótolni. A közeljövőben elsőrendű feladat, hogy a mezőgazdasági üzemekben állítsák össze a takarmánymérleget, mert a központi takarmányalapra nem támaszkodhatnak. A tömegtakarmányoknál mutatkozó hiány az alábbiakkal pótolható: — a takarmányok és a melléktermékek maximális felhasználásával; — a betakarítási, tartósítási és tárolási veszteségek csökkentésével; — a legeltetési időszak meghosszabbításával; — a mezőgazdasági dolgozóktól való takarmányvásárlással; — a takarmányadagok optimalizálásával; — az üzemek közötti segítségnyújtással. Az abraktakarmányok gazdaságos felszámolása érdekében: — növelni kell a tejipari melléktermékek hasznosítását; — a kocák takarmányadagjába be kell sorolni a takarmányrépát és a burgonyát; — a takarmányiparban növelni kell a tápok energiatartalmát és előtérbe kell helyezni — főleg a baromfi és a malacok esetében — a tápok szemcséjét; — fel kell számolni a nagy takarmányigényű baromfi tenyészeteket; — a természetbeni juttatásokat a gabonatermelési terv teljesítéséhez kell igazítani; — a takarmányfogyasztást pártellenőrzés alá kell vetni, s havi rendszereséggel az üzemi pártszervezetek vezetőségi üléseinek napirendjére kell tűzni. ■ Az elmondottakból kiindulva milyen szerep jut a silókukoricának? — A silókukorica főleg a kukorica- és répatermelő körzetekben az alaptakarmányok közé tartozik. A takarmányadag energetikai részét képezi és jelentős mértékben befolyásolja a szarvasmarha-állomány termelékenységét. A minőségét a szárazanyag-tartalom határozza meg, melyre a múltban nem fordítottak kellő figyelmet. A 70 cm-es sortávolságra уе,a silókukorica egy részét az idén a KSZKŰ-6 Cherszonyec típusú kombájnokkal takarítják be. Termőterületéből az idén 8 ezer hektárt sorolnak át szemes betakarításra. Egyébként a silókukoricát 147 ezer 200 hektár területről kell betakarítani. ■ Melyek a cukorrépa betakarításával kapcsolatos főbb elvárások, különös tekintettel a melléktermékek gazdaságos hasznosítására? — A cukorrépát gazdaságaink az idén 55 ezer 600 hektár területen termesztik. Az átlagos hektáronkénti egyedszám 68 ezer T00, ami 5 ezer 300-al kevesebb a tavalyinál. Mivel a hosszan tartó aszály a cukorrépára is kedvezőtlenül hatott, ezért a tervezett 2 millió 50 ezer tonna és 14,6 százalékos cukortartalmú répa felvásárlásának teljesítése bizonytalan. Az augusztus 11-ével végzett becslések és felmérések szerint a cukorrépa levélzete silányabb, cukortartalma és biológiai hozama pedig nagyobb a múlt évinél. A cukorrépa- és cukortermelés hatékonyságának növelése céljából az Édesipari Tröszt vezérigazgatósága a 8. ötéves tervidőszakban konfliktusmentes, előlegezett felvásárlási formát vezet be Szlovákia összes cukorgyárában. Ennek az a lényege, hogy a cukorgyárak a répa felvásárlásának végleges elszámolását csak a kampány befejezése után végzik el. Az idei feszült takarmánymérlegre való tekintettel a cukorgyári melléktermékek aranyat érnek. • A nagy erőpróbára milyen a mezőgazdasági üzemek anyagi műszaki ellátása? — Az őszi munkák anyagi-műszaki ellátottsága az idén a korábbi évekhez viszonyítva tovább javult. Itt mindenekelőtt a betakarító, a talajművelő és a vetőgépekre kell gondolnunk. Példaként megemlítem, hogy a Kleine és a Multo 6 cukorrépa-betakarító gépek száma az idén 41, a kukoricaadaptereké 133, a napraforgó-adaptereké pedig 38 darabbal növekedett. Ugyanez elmondható az elsőkerék-meghajtású, nagyteljesítményű traktorok esetében is. Például az S 180 as típusú traktorból az idén 52 darabot kap a mezőgazdaság. Továbbra sem lehetünk elégedettek a növényvédőszer ellátással, ami valutagondokra vezethető vissza. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumtól a jövőben aktívabb hozzáállást várunk a szükséges devizaalap létrehozása szempontjából. A beszélgetést köszöni: BARA LÁSZLÓ