Szabad Földműves, 1986. július-december (37. évfolyam, 27-52. szám)

1986-09-13 / 37. szám

1986. szeptember 13. 37. szám XXXVII. évfolyam Ara 1,— KCs A NAGY ERŐPRÓBA Beszélgetés BALLA LÁSZLÓVAL, az SZLEP KB szakosztályvezetőjével ■ Az idén a gabonafélék termelése — a Közép- és a Kelet-szlovákiai kerületek kivéte­­lévelével a tervezett szint alatt maradt. A szemes kukorica hozamai sem biztatóak. Ebből kiindulva az őszi mezőgazdasági munkák poli­tikai-szervezési terve milyen főbb intézkedé­sekkel számol? — Az augusztus 15-ével elvégzett termés­­becslések alapján gabonafélékből a hiány kö­rülbelül 165 ezer tonna. Ez elsősorban a Nyu­gat-szlovákiai kerület rovására írható, ahol 4,41 tonnás átlagos hektáronkénti terméshoza­mot értek el, ami a múlt év valóságához viszo­­­nyítva hektáronként több mint egy tonnával, összességében pedig 400 ezer tonnával volt ke­vesebb. Öt tonnán felöli hektárhozamot csak a Dunaszerdahelyi (Dunajská Streda ) járásban értek el. A múlt év valóságához képest a Kö­zép-szlovákiai kerületben 44 ezer, a Kelet­­-szlovákiai kerületben pedig 230 ezer tonnával több gabonát termeltek. A szemes kukoricánál a termésbecslést korábban, már augusztusban elvégezték, s a kilátások szerint Szlovákiában 740 ezer tonna termés várható, ami az idei évi tervhez viszonyítva 140 ezer, a múlt év való­ságához képest pedig 164 ezer tonnával keve­sebb. A szemesekből a feltételezések szerint 3 millió 595 ezer tonnával számolunk, ami a tervezettnél 304 ezer, a múlt évi valóságnál pedig 288 ezer tonnával lesz kevesebb. Az em­lített tényekből kiindulva a mezőgazdasági üzemekben nagy hangsúlyt kell helyezni a be­takarítási veszteségek csökkentésére és az utószedés megszervezésére, főleg a kukorica, a cukorrépa és a burgonya esetében. A szemes kukoricánál feltételezhető kiesés pótlására a lehetőségekhez képest igénybe kell venni a silókukorica szemesre való átsorolását. Termé­szetesen nagy figyelmet kell szentelni az őszi vetésű gabonafélék talajelőkészítésének is, hogy jó előfeltételek teremtődjenek a jövő évi gazdag termés megalapozásához. A nagy ter­­mőképességű fajták vetőmagjából elegendő mennyiség áll a gazdaságok rendelkezésére. Az őszi búza vetésterületének 5 százalékos növe­lésével számolunk gondolva az esetleges tava­szi kiszántásokra. ■ Az őszi mezőgazdasági munkák idején rendkívül nagy felelősség hárul az üzemi párt­­szervezetekre. Meglátása szerint milyen rész­letkérdésekre kell összpontosítaniuk figyelmü­ket? — A pártszervek és -szervezetek­­ munkájá­nak mindig a konkrét feltételekből kell kiin­dulnia. A legfontosabb feladat az említett ki­esések pótlása úgy, hogy megőrizzük a gazda­sági állatok termelőképességét, s ezáltal biz­tosítsuk a piac zavarmentes ellátását állati eredetű termékekből. A gabonafélékből és a takarmányokból való kiesés legérzékenyebben a Nyugat szlovákiai kerületet és a másik két kerület déli részét érinti. Pozitívan kell érté­kelni, hogy a nyugat-szlovákiai kerületi párt­­bizottság rugalmasan reagált a problémákra. Az általa elfogadott intézkedéstervezetet a já­rási pártbizottságok és az üzemi pártszerveze­tek lebontották saját feltételeikre. Az intézke­déstervezet célja az időjárási viszontagságok okozta kiesések pótlása és az idei évi népgaz­dasági terv feladatainak teljesítése. Ugyanak­kor feltételeket kell teremteni ahhoz, hogy a 8. ötéves tervidőszak második évében több ga­bonát termeljünk. Az említett intézkedések kö­vetkezetes végrehajtása érdekében a pártta­gokat, főleg a műszaki-gazdasági dolgozókat konkrét személyre szóló feladatokkal kell meg­bízni, és azok teljesítését rendszeresen kell el­lenőrizni.­­ A téli takarmányalap megteremtése a fentiekből kiindulva rendkívül igényes feladat és döntő tényezője a jövő évi állattenyésztési termelés megalapításának. Mindez milyen konkrét, gyakorlati intézkedéseket követel a mezőgazdasági üzemek vezetőitől? — Az előzetesen összeállított takarmánymér­leg alapján az erőtakarmányok vonatkozásá­ban a hiány több mint 10 százalékos. Hasonló a helyzet a tömegtakom­ányok esetében is Te­kintettel arra, hogy nem számolunk külföldi behozatallal, a hiányt saját forrásokból kell pótolni. A közeljövőben elsőrendű feladat, hogy a mezőgazdasági üzemekben állítsák ös­­­sze a takarmánymérleget, mert a központi ta­­karmányalapra nem támaszkod­hatnak. A tö­­megtakarmányoknál mutatkozó hiány az aláb­biakkal pótolható: — a takarmányok és a melléktermékek maxi­mális felhasználásával; — a betakarítási, tartósítási és tárolási vesz­teségek csökkentésével; — a legeltetési időszak meghosszabbításával; — a mezőgazdasági dolgozóktól való takar­mányvásárlással; — a takarmányadagok optimalizálásával; — az üzemek közötti segítségnyújtással. Az abraktakarmányok gazdaságos felszámo­lása érdekében: — növelni kell a tejipari melléktermékek hasznosítását; — a kocák takarmányadagjába be kell sorol­ni a takarmányrépát és a burgonyát; — a takarmányiparban növelni kell a tápok energiatartalmát és előtérbe kell helyezni — főleg a baromfi és a malacok eseté­ben — a tápok szemcséjét; — fel kell számolni a nagy takarmányigényű barom­fi teny­észeteket; — a természetbeni juttatásokat a gabonater­melési terv teljesítéséhez kell igazítani; — a takarmányfogyasztást pártellenőrzés alá kell vetni, s havi rendszereséggel az üzemi pártszervezetek vezetőségi üléseinek napi­rendjére kell tűzni. ■ Az elmondottakból kiindulva milyen sze­rep jut a silókukoricának? — A silókukorica főleg a kukorica- és répa­termelő körzetekben az alaptakarmányok kö­zé tartozik. A takarmányadag energetikai ré­szét képezi és jelentős mértékben befolyásolja a szarvasmarha-állom­ány termelékenységét. A minőségét a szárazanyag-tartalom határozza meg, melyre a múltban nem fordítottak kellő figyelmet. A 70 cm-es sortávolságra уе,a­ si­lókukorica egy részét az idén a KSZKŰ-6 Cher­­szonyec típusú kombájnokkal takarítják be. Termőterületéből az idén 8 ezer hektárt sorol­nak át szemes betakarításra. Egyébként a siló­kukoricát 147 ezer 200 hektár területről kell betakarítani. ■ Melyek a cukorrépa betakarításával kap­csolatos főbb elvárások, különös tekintettel a melléktermékek gazdaságos hasznosítására? — A cukorrépát gazdaságaink az idén 55 ezer 600 hektár területen termesztik. Az átla­gos hektáronkénti egyedszám 68 ezer T00, ami 5 ezer 300-al kevesebb a tavalyinál. Mivel a hosszan tartó aszály a cukorrépára is kedve­zőtlenül hatott, ezért a tervezett 2 millió 50 ezer tonna és 14,6 százalékos cukortartalmú répa felvásárlásának teljesítése bizonytalan. Az augusztus 11-ével végzett becslések és felmé­rések szerint a cukorrépa levélzete silányabb, cukortartalma és biológiai hozama pedig na­gyobb a múlt évinél. A cukorrépa- és cukor­­termelés hatékonyságának növelése céljából az Édesipari Tröszt vezérigazgatósága a 8. öt­éves tervidőszakban konfliktusmentes, előlege­zett felvásárlási formát vezet be Szlovákia ös­­­szes cukorgyárában. Ennek az a lényege, hogy a cukorgyárak a répa felvásárlásának végle­ges elszámolását csak a kampány befejezése után végzik el. Az idei feszült takarmánymér­legre való tekintettel a cukorgyári mellékter­mékek aranyat érnek. • A nagy erőpróbára milyen a mezőgazda­­sági üzemek anyagi műszaki ellátása? — Az őszi munkák anyagi-műszaki ellátott­sága az idén a korábbi évekhez viszonyítva tovább javult. Itt mindenekelőtt a betakarító, a talajművelő és a vetőgépekre kell gondol­nunk. Példaként megemlítem, hogy a Kleine és a Multo 6 cukorrépa-betakarító gépek szá­ma az idén 41, a kukoricaadaptereké 133, a napraforgó-adaptereké pedig 38 darabbal nö­vekedett. Ugyanez elmondható az elsőkerék­­-meghajtású, nagyteljesítményű traktorok ese­tében is. Például az S 180 as típusú traktorból az idén 52 darabot kap a mezőgazdaság. To­vábbra sem lehetünk elégedettek a növényvé­­dőszer ellátással, ami valutagondokra vezethe­tő vissza. A mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztériumtól a jövőben aktívabb hozzáállást várunk a szükséges devizaalap létrehozása szempontjából. A beszélgetést köszöni: BARA LÁSZLÓ

Next