Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)

1988-02-12 / 6. szám

Szabad földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1988. február 12. 8. szám * ★ XXXIX. évfolyam ★ Ara 1,— KCa A járás legaktívabbjai ’1 1 ■ [UNK] m.......... Holtágtól a halastóig A szigetek országában Nem hobbi, több — hivatás (SJ Közös fedél alatti Burgonyatermelésünk helyzete fellendítésének lehetőségei m Feladataink az élelmiszeriparban (Ш (12.) és (13.) ■­­ [UNK] Ш A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz termálvízzel fűtött ü­vegházaiból már piacra szál­lítják a fejes salátát és a karalábét (CSTK-f­el­vétel) — Mint ahogy az életben, úgy a pártmunkában sem ismét­lődnek azonos módon az események a megoldásra váró gon­dolt feladatok Ami munkánk belső tartalmát illeti, úgy vé­lem hogy az utóbbi években lényegesen fejlődött tervező és előkészítő tevékenységünk, többet gondolkoztunk azon, hogy mit, miért és hogyan csináljunk. Az általános, minden szinten tapasztalható fejlődés eredményeképpen ésszerűbbé és pon­tosabbá vált a munkamegosztás gazdasági és társadalmi szer­veink között. Párta­lapszervezetünk koordináló, irányító és el­lenőrző tevékenysége szakszerűbb és konkrétabb lett — hang­­­súlyozta Szellő Lajos, a régi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Eiső pártalapszervezetének elnöke, majd hozzáfűzte: — A pártunk XVII. kongresszusán elfogadott programnyi­latkozat az egységes földműves-szövetkezetünkben ténykedő 69 párttag és 2 tagjelölt számára kivétel nélkül kötelezővé teszi, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatában, a pártdemokrácia tükrében bővítse az anyagi javak mennyisé­gét; tegye hatékonyabbá a szocialista embertípus kialakításáért folytatott harcot; s a társadalmi szervezetekkel összefogva fejlessze a szocialista kultúrát. Ez az az igény, amelyet — a hatékony közösségi élet keretei között — szép tartalommal tölt meg a szocialista brigádmozgalom jelszava is. Szocialista módon élni, dolgozni és tanulni. E Jelszó szövetkezetünkben részben már valóság, részben még csak célunk, amelyhez el­érkezni igyekszünk. A párttagok elemi kötelességeit taglaló szavak az egységes földműves szövetkezet pártalapszervezetének évzáró taggyűlé­sén hangzottak el, mely tartalmilag és formailag is megfelelt annak a magas szintnek, melyet a Munka Érdemrenddel ki­tüntetett, a „Szocialista munka Szeme“ megtisztelő címet viselő szövetkezet gazdasági téren, s a tudományos-műszaki haladás gyakorlati vívmányainak alkalmazásában elért.­­ Ennek ellenére a taggyűlés nem degradálódott a gazdasági eredmények elemzésére, az elért eredmények „kirakatba” he­lyezésére, a szakmai viták mellékirányába. Már maga a tar­talmasan összeállított beszámoló olyan politikai klímát alakí­tott ki, mely pozitívan hatott a taggyűlést követő vita kiala­kítására Örömmel tBltott el bennünket, hogy a szövetkezet­ben dolgozó párttagság vitakész, s ennek köszönve seregnyi fontos szakmai, eszmei politikai és közéleti kérdés került napirendre. A taggyűlés politikai és közéleti palettáján a leg­különbözőbb viták színei virítottak, kezdve a gazdasági hely­zetük megítélésétől, a pártmunka igényes értékelésétől, a tár­sadalom- és szociálpolitika, a kultúra, a közművelődés és a közerkölcs problémaköreibe tartozó ügyekig. A pártalapszervezet megfelelő tudati szinten 6116 tagsága többek között megértette, hogy a manapság olyan gyakran emlegetett szövetkezeti önállóság kulcsát elsősorban az üze­men belül kell keresni. Természetesen a mindenkor érvénye­sülő közgazdasági környezettel összhangban. Tudatosította azt is, hogy a népgazdaság helyzete nem véletlenül lett nehezebb, s az egyensúlyi helyzet javításában a mezőgazdaságnak is nagy részt kell vállalnia. Ezért a CSKP XVII. kongresszusa doku­mentumaiból, s a CSKP Központi Bizottsága 7. ülésének hatá­rozataiból kiindulva a párttagság példamutatásával a pár­­tonkívülieket is sikerült mozgósítani ahhoz, hogy az új gazdasági mechanizmus gazdaságunkon belül eredményesen elősegítse a hatékonyság további növelését, nagyobb töltésű­­ helytállással, áldozatkészséggel ményekre ösztönözzön, tegye még dinamiku­sabbá a tudomá­­nyos-műszaki haladás legújabb vívmányainak befogadását s a korszerűség kívánatos szerkezeti változtatásaira ösztönözzön. Mindezt csak az egyéni és a társadalmi-gazdasági érdekek egyeztetésével, a párt és a szövetkezeti demokrácia további elmélyítésével s a dolgozók cselekvő részvételével sikerül elérni. A pártalapszervezet tagsága és a szövetkezet gazdasági ve­zetése ugyanis tisztában van azzal is, hogy az új gazdasági mechanizmus nem lesz rövid és problémamentes folyamat. Mindez új utak keresését, a kialakult koncepciók átértékelé­sét követeli meg. — Nem szabad a szubjektivizmus hibájába esnünk, követ­kezetesen és tárgyilagosan kell a tevékenységünket elemezni, s az önbírálat szellemében kell a munkánkat értékelni, a kri­tikát és az önkritikát alkalmazni. A következetesség és az elvszerűség korparancs. Nem szabad, hogy a nehézségek vagy az esetleges részleges sikertelenségek kedvünket szegjék. Az új gazdasági mechanizmus felé irányuló lépések ugyanis az embert szolgálják. Az átalakítás a mi ügyünk. Tudnia kell viszont mindenkinek, hogy gyakorlatilag miről van szó, mi vár ránk, és mit hoz majd ez számunkra. Ezt a célt szolgál­ják a szocialista önigazgatás érdekében tett intézkedéseink, s azoknak az akadályoknak a leküzdése, amelyek eddig gá­tolták, illetve fékezték az emberi kezdeményezés és aktivitás kibontakozását — hangsúlyozta a pártalapszervezet elnöke. A felsorakoztatott tényekből egyértelműen kicsendül, hogy a Légi Efsz pártalapszervezetének tagsága mindennapi helyt­állással készül fel az új és a haladó eszmék kapcsolatrend­szerének befogadására. A 8. ötéves tervidőszak harmadik évé­nek kezdetén különösen parancsoló követelménykét vetődik fel bennünk a gazdálkodás minden szintjének az alapos, mélyreható önvizsgálat elvégzésével a helyi lehetőségek to­vábbi hasznosítása. Közben van bátorságuk önkritikusan szem­benézni saját tevékenységükkel, fogyatékosságaikkal, terveik magvalósításának helyzetével éppúgy, mint az elért eredmé­nyeikkel, mert ahogy hangsúlyozták csak ez visz — ez vihet — előre. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben országos viszonylatban is jegyzett eredményeik mellett, a költ­ségtényezők csökkentésével a gazdaságosságot helyezik elő­­­térbe. A szabályozók „szorításait" jól egyensúlyozza a helyi sajátosságok kihasználása. Esetenként annak a mérlegelése is, hogy mi hatákonyak a szövetkezet szempontjából: egy fő­ágazatban pótlólagos befektetésekkel nagyobb szintről előbbre lépni vagy az alacsonyabb szintet a középmezőnybe „emelni“. Számukra ehhez optimálisan biztosított a közgazdasági és az üzemgazdasági munka. Ez utóbbi életképességét példázza a szövetkezetben folytatott kiegészítő tevékenység lépcsőzetes, célszerű fejlesztése. Melléküzemági termelésü­k ma már ex­portképes. A KGST-tagországokba irányuló kivitelük tavalyi értéke meghaladta a 3 millió koronát, a nem szocialista országokba pedig 3,6 millió devizakorona értékű árut expor­táltak. A szövetkezetben folyó pártmunka — az évzáró taggyűlé­sen szerzett tapasztalatokból kiindulva — teljes mértékben a demokratikus centralizmus alapelveire épül Ez belső párt­­életük legfőbb szabálya. A pártm­unka sokoldalú megnyilvá­nulásként maximálisan hat a vállalati a munkahelyi életre, és így a szövetkezeti demokráciára is. A pártmunka szerepe azért hangsúlyozott, mert a termelési, gazdálkodási, elosztási folyamatokba sokrétű, konkrét munkát és felelősségteljes képviseletet valósít meg. Mindennek eleget tenni viszont csak mindennapi helytállással, áldozatkész pártosunkéval lehet. CSIBA LÁSZLÓ /

Next