Szabad Földműves, 1988. január-június (39. évfolyam, 1-25. szám)
1988-02-12 / 6. szám
Szabad földműves AZ SZSZK MEZŐGAZDASÁGI és élelmezésügyi minisztériumának hetilapja 1988. február 12. 8. szám * ★ XXXIX. évfolyam ★ Ara 1,— KCa A járás legaktívabbjai ’1 1 ■ [UNK] m.......... Holtágtól a halastóig A szigetek országában Nem hobbi, több — hivatás (SJ Közös fedél alatti Burgonyatermelésünk helyzete fellendítésének lehetőségei m Feladataink az élelmiszeriparban (Ш (12.) és (13.) ■ [UNK] Ш A vásárúti (Trhové Mýto) Csehszlovák—Szovjet Barátság Efsz termálvízzel fűtött üvegházaiból már piacra szállítják a fejes salátát és a karalábét (CSTK-felvétel) — Mint ahogy az életben, úgy a pártmunkában sem ismétlődnek azonos módon az események a megoldásra váró gondolt feladatok Ami munkánk belső tartalmát illeti, úgy vélem hogy az utóbbi években lényegesen fejlődött tervező és előkészítő tevékenységünk, többet gondolkoztunk azon, hogy mit, miért és hogyan csináljunk. Az általános, minden szinten tapasztalható fejlődés eredményeképpen ésszerűbbé és pontosabbá vált a munkamegosztás gazdasági és társadalmi szerveink között. Pártalapszervezetünk koordináló, irányító és ellenőrző tevékenysége szakszerűbb és konkrétabb lett — hangsúlyozta Szellő Lajos, a régi (Lehnice) Csehszlovák—NDK Barátság Eiső pártalapszervezetének elnöke, majd hozzáfűzte: — A pártunk XVII. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat az egységes földműves-szövetkezetünkben ténykedő 69 párttag és 2 tagjelölt számára kivétel nélkül kötelezővé teszi, hogy a gazdasági mechanizmus átalakításának folyamatában, a pártdemokrácia tükrében bővítse az anyagi javak mennyiségét; tegye hatékonyabbá a szocialista embertípus kialakításáért folytatott harcot; s a társadalmi szervezetekkel összefogva fejlessze a szocialista kultúrát. Ez az az igény, amelyet — a hatékony közösségi élet keretei között — szép tartalommal tölt meg a szocialista brigádmozgalom jelszava is. Szocialista módon élni, dolgozni és tanulni. E Jelszó szövetkezetünkben részben már valóság, részben még csak célunk, amelyhez elérkezni igyekszünk. A párttagok elemi kötelességeit taglaló szavak az egységes földműves szövetkezet pártalapszervezetének évzáró taggyűlésén hangzottak el, mely tartalmilag és formailag is megfelelt annak a magas szintnek, melyet a Munka Érdemrenddel kitüntetett, a „Szocialista munka Szeme“ megtisztelő címet viselő szövetkezet gazdasági téren, s a tudományos-műszaki haladás gyakorlati vívmányainak alkalmazásában elért. Ennek ellenére a taggyűlés nem degradálódott a gazdasági eredmények elemzésére, az elért eredmények „kirakatba” helyezésére, a szakmai viták mellékirányába. Már maga a tartalmasan összeállított beszámoló olyan politikai klímát alakított ki, mely pozitívan hatott a taggyűlést követő vita kialakítására Örömmel tBltott el bennünket, hogy a szövetkezetben dolgozó párttagság vitakész, s ennek köszönve seregnyi fontos szakmai, eszmei politikai és közéleti kérdés került napirendre. A taggyűlés politikai és közéleti palettáján a legkülönbözőbb viták színei virítottak, kezdve a gazdasági helyzetük megítélésétől, a pártmunka igényes értékelésétől, a társadalom- és szociálpolitika, a kultúra, a közművelődés és a közerkölcs problémaköreibe tartozó ügyekig. A pártalapszervezet megfelelő tudati szinten 6116 tagsága többek között megértette, hogy a manapság olyan gyakran emlegetett szövetkezeti önállóság kulcsát elsősorban az üzemen belül kell keresni. Természetesen a mindenkor érvényesülő közgazdasági környezettel összhangban. Tudatosította azt is, hogy a népgazdaság helyzete nem véletlenül lett nehezebb, s az egyensúlyi helyzet javításában a mezőgazdaságnak is nagy részt kell vállalnia. Ezért a CSKP XVII. kongresszusa dokumentumaiból, s a CSKP Központi Bizottsága 7. ülésének határozataiból kiindulva a párttagság példamutatásával a pártonkívülieket is sikerült mozgósítani ahhoz, hogy az új gazdasági mechanizmus gazdaságunkon belül eredményesen elősegítse a hatékonyság további növelését, nagyobb töltésű helytállással, áldozatkészséggel ményekre ösztönözzön, tegye még dinamikusabbá a tudományos-műszaki haladás legújabb vívmányainak befogadását s a korszerűség kívánatos szerkezeti változtatásaira ösztönözzön. Mindezt csak az egyéni és a társadalmi-gazdasági érdekek egyeztetésével, a párt és a szövetkezeti demokrácia további elmélyítésével s a dolgozók cselekvő részvételével sikerül elérni. A pártalapszervezet tagsága és a szövetkezet gazdasági vezetése ugyanis tisztában van azzal is, hogy az új gazdasági mechanizmus nem lesz rövid és problémamentes folyamat. Mindez új utak keresését, a kialakult koncepciók átértékelését követeli meg. — Nem szabad a szubjektivizmus hibájába esnünk, következetesen és tárgyilagosan kell a tevékenységünket elemezni, s az önbírálat szellemében kell a munkánkat értékelni, a kritikát és az önkritikát alkalmazni. A következetesség és az elvszerűség korparancs. Nem szabad, hogy a nehézségek vagy az esetleges részleges sikertelenségek kedvünket szegjék. Az új gazdasági mechanizmus felé irányuló lépések ugyanis az embert szolgálják. Az átalakítás a mi ügyünk. Tudnia kell viszont mindenkinek, hogy gyakorlatilag miről van szó, mi vár ránk, és mit hoz majd ez számunkra. Ezt a célt szolgálják a szocialista önigazgatás érdekében tett intézkedéseink, s azoknak az akadályoknak a leküzdése, amelyek eddig gátolták, illetve fékezték az emberi kezdeményezés és aktivitás kibontakozását — hangsúlyozta a pártalapszervezet elnöke. A felsorakoztatott tényekből egyértelműen kicsendül, hogy a Légi Efsz pártalapszervezetének tagsága mindennapi helytállással készül fel az új és a haladó eszmék kapcsolatrendszerének befogadására. A 8. ötéves tervidőszak harmadik évének kezdetén különösen parancsoló követelménykét vetődik fel bennünk a gazdálkodás minden szintjének az alapos, mélyreható önvizsgálat elvégzésével a helyi lehetőségek további hasznosítása. Közben van bátorságuk önkritikusan szembenézni saját tevékenységükkel, fogyatékosságaikkal, terveik magvalósításának helyzetével éppúgy, mint az elért eredményeikkel, mert ahogy hangsúlyozták csak ez visz — ez vihet — előre. A növénytermesztésben és az állattenyésztésben országos viszonylatban is jegyzett eredményeik mellett, a költségtényezők csökkentésével a gazdaságosságot helyezik előtérbe. A szabályozók „szorításait" jól egyensúlyozza a helyi sajátosságok kihasználása. Esetenként annak a mérlegelése is, hogy mi hatákonyak a szövetkezet szempontjából: egy főágazatban pótlólagos befektetésekkel nagyobb szintről előbbre lépni vagy az alacsonyabb szintet a középmezőnybe „emelni“. Számukra ehhez optimálisan biztosított a közgazdasági és az üzemgazdasági munka. Ez utóbbi életképességét példázza a szövetkezetben folytatott kiegészítő tevékenység lépcsőzetes, célszerű fejlesztése. Melléküzemági termelésük ma már exportképes. A KGST-tagországokba irányuló kivitelük tavalyi értéke meghaladta a 3 millió koronát, a nem szocialista országokba pedig 3,6 millió devizakorona értékű árut exportáltak. A szövetkezetben folyó pártmunka — az évzáró taggyűlésen szerzett tapasztalatokból kiindulva — teljes mértékben a demokratikus centralizmus alapelveire épül Ez belső pártéletük legfőbb szabálya. A pártmunka sokoldalú megnyilvánulásként maximálisan hat a vállalati a munkahelyi életre, és így a szövetkezeti demokráciára is. A pártmunka szerepe azért hangsúlyozott, mert a termelési, gazdálkodási, elosztási folyamatokba sokrétű, konkrét munkát és felelősségteljes képviseletet valósít meg. Mindennek eleget tenni viszont csak mindennapi helytállással, áldozatkész pártosunkéval lehet. CSIBA LÁSZLÓ /