Szabad Ifjuság, 1951. január-márcus (2. évfolyam, 1-13. szám)

1951-01-05 / 1. szám

TAKA­­ÉKOSKODJ Megkezdődött ötéves tervünk második éve. Tarsolyunkban az elmúlt esztendő nagy eredmé­nyei újabb győzelmek kivívásá­ra sarkalnak bennünket. Új mér­földköves léptekre a sztálini úton. Igaz, iparunk soha nem lá­tott erővel fejlődik, termelése meghaladja a háború előtti két­szeresét. Mezőgazdaságunkban az új, a fejlődő tör magának utat, a mezőgazdaság szocialista szektora megközelíti az országos vetésterület 14 százalékát. Kul­turális fejlődésünk is gyors­ütemű. A közép- és főiskolák egyre inkább a munkás- és dol­gozó parasztfiatalok tanulóott­honává válnak. De a szocializ­mus építése, a béke megvédése még gyorsabb iramot követel. Ezért ötéves tervünk második esztendeje feszített terv. Gyor­sabb ütemben akarjuk fejleszteni termelésünket, még jobban meg akarjuk erősíteni nehéziparun­kat. Ugyanakkor az imperialis­ták gazdasági és egyéb mester­kedésekkel igyekeznek építésünk ütemét lassítani, lázas fegyver­kezéssel új világháborúra ké­szülnek. Mi, gyorsított ütemű termeléssel, néphadseregünk erő­sítésével, békés építésünk bizto­sításával válaszolunk nekik. Ezért állít fel az 1951-es terv fokozott, de szorgalmas munká­val megvalósítható követelmé­nyeket. Az építés harccal, áldozatvál­lalással jár. „Minél több mun­kával, verejtékkel, áldozattal építjük jövőnket, annál tartó­­sabb lesz, annál drágább lesz mindannyiunk számára’* — mondotta Rákosi elvtárs, a DISZ kongresszusán. S ez a jövő a jelenben sokirányú és kemény harcot s harcosokat kíván: egész, embereket. A küzdelem győzel­mes megvívása a szocializmus felépítését jelenti. E történelmi célkitűzés jelen­tős szakasza az idei tervév. Számadatai hatalmas erőről tanúskodnak. Beruházásaink ösz­­szege 11,7 milliárd forint, 80 százalékkal több mint a tavaly előirányzott beruházás. Ez az összeg a dolgozók mindennapi hősies munkájával, a Szovjet­unió és a népi demokratikus or­szágok állandó segítségével vá­lik gyárakká, gépekké és isko­lákká. S hogy mikor és milyen mér­tékben — számunkra nem kö­zömbös. Az építés üteme tőlünk függ. Ezért, amikor most harcba indulunk a minisztertanács taka­rékossági határozatának végre­hajtásáért, a dolgozó néppel, saját magunkkal szembeni köte­lességünknek teszünk eleget. A takarékosság egész dolgozó népünk ügye. Különösen szív­ügye hát ifjúságunknak, amely­nek jövőjéről van szó. Elkövet­kező éveink és évtizedeink bol­dogságát tékozolnánk el, ha nem vennénk fel kérlelhetetle­nül a harcot a pazarlás ellen, ha nem küzdenénk minden fillér felesleges kiadás ellen. Nem szereti családját az olyan ember, aki keresetéből néhány napos dínom-dánomot rendez, egész hónapban pedig gongok­kal küzd. Aki elkótyavetyéli a dolgozó nép vagyonát, pazarol a nyersanyaggal, az idővel, az nem szereti népét, dolgozó tár­sait. Takarékoskodnunk kell tehát, hogy szocialista építésünk ütemét meggyorsíthassuk, hogy békés munkánkat biztosíthassuk. Az ország hosszú, győzelmes harcok után a dolgozó nép ha­zája lett. Mindent, amit építünk, termelünk, magunknak épít­jük, magunknak termeljük. S amit megtakarítunk, az is további felemelkedésünket szol­gálja. Éppen ezért a szigorú takarékosság nem egy-két napra szól, hanem végigkíséri a szo­cializmus építésének minden napját és egész területét. Mit jelent a minisztertanács határozatának végrehajtása az ifjúság számára? Harcot jelent a pazarlás, a nemtörődömség, a felelőtlenség ellen. Ez a harc azonban csak akkor lesz sike­res, ha minden fiatal megismeri a minisztertanács határozatát és mindent megtesz annak végre­hajtásáért a maga munkaterü­letén és otthonában. Vetélkedjenek a fiatalok ab­ban, ki tud több vasat, szenet, olajat, benzint, villanyáramot megtakarítani. Tanuljanak a komszomolistáktól és kövessék példájukat, kutassák fel és gyűjtsék össze az értékes hulla­dékanyagokat. Minden gép ragyogjon a tisz­taságtól, amelyen ifjúmunkások dolgoznak. Rendszeres karban­tartással hosszabítsuk meg a termelőeszközök élettartamát, csökkentsük a javítási költsége­ket. Ne legyen ifjúmunkás, aki gépét feleslegesen járatja, vagy ne gondoskodna arról, hogy munkahelyén a villany hiába ne égjen. Minden fiatalnak meg kell ér­tenie, dolgozzék városban vagy falun, hogy sokat tehet a taka­rékossági határozat végrehajtá­sáért. Kezdeményezzenek bát­ran, harcoljanak a pazarlók el­len. Egy percre se feledjék a ha­tározatot: „A minisztertanács felhívja az összes dolgozókat: tekintsék a takarékosság ügyét ötéves tervünk végrehajtása egyik legfontosabb láncszemé­nek. Érezzék mindennapi felada­tuknak, hogy fokozott takarékos­sággal növeljék a dolgozók álla­mának erejét is. Milliók harca a pazarlás ellen gyorsabb ütemű építést jelent: több szenet kohóink számára, tízezer fiatalnak új munkahelyet a Vasműnél, jól felszerelt nép­hadsereget békénk védelmére. Lássunk munkához a minisz­tertanács határozatának végre­hajtásáért, így is készüljünk Pártunk V. Kongresszusának méltó megünneplésére. A. tíofherr-fjydr A­. Wywzninak Iwele Mrákosi eleitízshea. A pártkongresszus tiszteletére három nappal előbb fejezik be negyedévi tervüket a terven felül húsz darab traktort gyártanak, jelentős szén-, áram- és anyagmegtakarítást vállalnak Január 3-án a Hofherr-gyár kom­munistáinak kezdeményezésére a gyár összes dolgozói lelkes han­gulatú röpgyűléseken elhatározták, hogy a Magyar Dolgozók Pártja februá­r 24-i kongresszusát újabb munkasikerekkel, a termelés terén elérendő újabb győzelmekkel ün­nepüik. A gyár dolgozói az alábbi levelet küldték Rákosi Mátyás elv­társnak. DRAGA RÁKOSI ELVTÁRSI Mi, a Hofherr-gyár dolgozói a mai napon megtárgyaltuk, hogyan ké­szülhetünk fel a legméltóbban Pár­tunk kongresszusára, a magyar munkásosztály és egész dolgozó né­pünk nagy ünnepére Úgy gondoljuk, hogy Pártunk iránti hűségünket, a magyar dol­gozó nép ügye iránti odaadásunkat legméltóbban úgy fejezhetjük ki, ha a kongresszus tiszteletére a má­sodik tervév küszöbén továbbfokoz­zuk munkánk lendületét, szervezett­ségét, s a takarékosság szempontjai­nak figyelembevételével emeljük ter­melésünk mennyiségét és minőségét. Mi, Hofherr-gyári dolgozók az 1950. évi tervünket november 25-re teljesítettük és év végéig terven felül 550 darab traktoregysív.**'k megfelelő kész traktort és alkatrészt adtunk mezőgazdaságunknak. Ered­ményeinket a kongresszus tisztele­tére az 1951-es tervévben túl akarjuk szárnyalni. Ezért vállaljuk: 1. Üzemünkben a már elkészült tervek alapján március 31-re határ­időzött három darab szénfejtő kom­bájn prototípus gyártását február 28-ig elkészítjük. 2. Február 24-re, terven felül, 20 darab G—35-ös traktort készítünk el és első negyedévi tervünket há­rom nappal a határidő előtt telje­sítjük. 3. A minisztertanács december 31 -i határozatának megfelelően meg­szervezzük egész üzemünkben az anyagtakarékossági mozgalmat és ennek eredményeképpen az első év­negyedben 420 tonna szénmegtaka­rítást, 170.000 KW elektromos ener­giamegtakarítást érünk el és 29.000 darab elektromos hegesztőpálcát takarítunk meg. A kenőolaj felhasz­nált mennyiségét az első negyed­évben 1700 kilóval csökkentjük, a színesfém anyagmegtakarításnál 735 kilót vállalunk. 4. A gyári átlagos 19 százalék selejtet annak 10 százalékával — ezen belül az acélöntödében 17 szá­zalékkal, a vasöntödében 10 száza­lékkal csökkentjük az első negyed­évben.­­ 5. Február 24-ig sztahanovistáink bevonásával, a munkam­ódszeráta­­dás kiszélesítésével a 100 százalé­kon alul teljesítők létszámát 20 százalékról 9 százalékra csökkent­jük. 6. A vállalások teljesítésének biz­tosítása érdekében műszaki szer­veink a tervfelbontást oly módon hajtják végre, hogy fizikai dolgozó­inknak 10 nappal előbb rendelkezé­sükre álljanak a munkapadokig fel­bontott, elvégzendő feladatok. Megfogadjuk Pártunknak, szere­tett Rákosi elvtársunknak, hogy vál­lalásainkat becsül-ve­ teljesítjük, mert tudjuk, hogy minden eredmé­nyünkkel tovább erősítjük dolgozó népünk harcát a békéért és a­ szocia­­lizmus építéséért. Éljen a Magyar Dolgozók Pártja kongresszusa­ Budapest, 1951 január 3. A Hofherr-traktorgyár dolgozói nevében: Hevesi János Krassalkovics Mátyás párttitkár vállalatvezető Szabó József Molnár Mihály DISZ titk. ÜB. titk. h. ­ Fiatalok tízezrei kérik felvételüket a Z­ISZ-be Djoenan megválasztott vezetősé­geink megértették, hogy legfonto­sabb munkájuk a szervezet megerő­sítése, további építése. A fiatalok látva azt, hogy az új vezetőség tár­saik bizalmából valóban közülük ke­rült ki, nap mint nap ezrével sietnek szervezetünk felé. Azok, akik eddig a DISZ-en kívül álltak, most megér­tik, hogy jól dolgozni, saját jövőnket építeni, csak az ifjúsági szövetségen belül tudják. Legend községben az új vezetőség megválasztása után 15 fiatal kérte felvételét a szervezetbe. Székesfe­hérváron még a vezetőségválasz­tás előtt jó eredményeket értek el a tagtoborzásban, most újabb száz­ötven fiatallal erősödtek a fehérvári szervezetek. Tiszakécskén Sáfrány Rozália szegényparasztlány egy­maga egy nap alatt huszonegy új ta­got toborzott a DISZ-be. Jó eredmé­nyét úgy érte el, hogy egész nap járta a falut és elmondta a fiatalok­nak, hogy az új vezetőség munkája új életet fog jelenteni a szervezet számára. A fiatalok ezt megértették és ezért töltötték ki mind a huszon­egyen szívesen a belépési nyilatko­zatot. A szabolcs megyei Ráró köz­ségnek mindössze 300 lakosa van, közte harminc dolgozó parasztfiatal. A szervezet taglétszáma az elmúlt napokban tizenhétről huszonkilencre nőtt. Kántorjánoson a vezetőség­választó taggyűlésen felolvasták a DISZ Központi Vezetőségének a falusi szervezetekhez írott levelét. A levél felolvasása után a jelenlévő, de még szervezeten kívülálló hu­szonnyolc fiatal is belépett a DISZ- be. Bábel András Hajdúdorogon szintén a KV levelét használta fel tagtoborzási agitációjában. Az ered­mény: harminchat szervezeten kí­vüli fiatal jelentkezett a DISZ-be. A heves megyei DISZ-bizottság az elmúlt héten dolgozó parasztfiatalo­kat, hívott meg megbeszélésre. Ezek a fiatalok azóta igen jelentős mun­kát végeznek a tagtoborzás terüle­tén, például Markoson húsz, Do­­moszlón tizenöt fiatal jelentkezett munkájuk nyomán a DISZ-be. Megyei­ viszonylatban is igen jó eredményeket érnek el fiataljaink a tagtoborzásban. Hajdú megyében 4664, Borsod megyében 2178 fiatal kérte felvételét az elmúlt hetekben szervezeteinkbe. Bácskiskun megyé­ben is mutatkozik fejlődés az eddigi 700-as számhoz viszonyítva. Az el­múlt héten 1600-ra nőtt az újonan belépők száma. Tolna megyében az elmúlt egy hét alatt 546 fiatallal erősödött a DISZ-szervezet. Be­futott az első vonat a Hattal Vasmű területére Dunapentele, január 3. (Tudósítónk jelenti.) A Dunai Vasmű építkezéséhez befutott az első vonat. A kilenc kilo­méter hosszú e­lső vasútvonal megépí­tése azt jelenti, hogy az eddig tenge­lyen, sáros irtaikon számított építő­anyag nagy részét vasúton szállíthat­ják. A vasútszakasz megépítése az ott dolgozó munkások kemény és fárad­hatatlan munkájának gyümölcse. A hosszantartó esőzések miatt az építke­zés közel egy hónapig szünetelt és így fél­ő v­olt, hogy a december 21­-i h­atár­közésnél dolgozó ifjú és idősebb mun­kások lelkes és kitartó munkája azon­ban lehetővé tette a vonal határidőre való elkészítését. Az első vonalat Bebrits Lajos elv­­társ, közlekedés- és postaügyi minisz­ter is megérkezett és átvette az új vasútvonallal. Az ünnepélyes átvétel al­kalmából az­ építkezés 333 legjobb dol­­gozóját, köztük igen sok ifjúmunkást magas pénzjutalomban részesítettek. A vasút azóta rendszeresen közleke­dik és a munkások vállalták, rövid időn belül kitérőiket is építenek a köz­lekedés meggyorsítása érdekében. időre nem készíti el a vonat. Az épít­ Minden salgótarjáni bányász fiatal versenybe áll Salgótarján, január 3. (A megyei DISZ-bizottság jelenti.) A salgótar­jáni szénmedencében több mint 2300 fiatal dolgozik. Közülük öt­­százhuszan vannak egyéni verseny­ben és a hét ifjúsági brigádban dol­gozó, mintegy 40 fiatal brigádver­senyben. Az új tervév kezdetén a bányaüzemek DISZ-titkárai elhatá­rozták, hogy helyrehozzák az eddigi mulasztásokat és minden bányász­fiatalt beszerveznek az egyéni ver­senyzők és a brigádversenyzők közé. 1500 kilowatt árammegtakarítás A budapesti Egyesült Izzó ifjú­munkásai Prudics Károly esztergá­lyos kezdeményezésére vállalták, hogy a második tervévben jelentő­sen csökkentik a műhelyek és az egyes gépek áram-, gáz- és vízfo­gyasztását Prudics Károly eszter­gályos ifjúmunkás amellett, hogy megmagyarázza ifjúmunkás társai­nak a takarékosság jelentőségét, személyesen is példát mutat. A fia­talok példája nyomán elhatározták, hogy a következő hónapban 1500 ki­lowatt órával csökkentik az áramfo­gyasztást, a gázzal működő auto­mata gépeket üresjáratban kikap­csolják és a különböző üzemrészek­ben a vízmennyiséggel is takarék­­­kodnak.

Next