Szabad Ifjuság, 1951. július-szeptember (2. évfolyam, 27-82. szám)
1951-09-08 / 63. szám
1051 szeptember 8 DOMONKOS PÁL - ÖTVENEZER FORINT BOLDOG TULAJDONOSA Tegnap kora reggel az Országos Takarékpénztár kapujában izgatott fiatalember sétált fel-alá. Nyolc órára járt az idő. S mikor végre megnyílott a kapu, elsőnek sietett a pénztárfülke ablakához: — Elvtársak, nézzék a kötvényemet. Nyertem. A pénztáros összehasonlította a kötvényt a nyereményjegyzékkel: — Igen. 2757 a sorozatszám és a sorszám 0168. Az elvtárs ötvenezer forintot nyert — mondta mosolyogja. Kifizessük, vagy takarékban hagyja? — Egy pillanat, megbeszélem a menyasszonyommal — hangzott a megfontolt válasz. Néhány perccel később a pénztárnál tovább folytatódott a párbeszéd: — Elvtárs, töltsön ki a nevemre egy 50 ezer forintról szóló takarékbetétkönyvet. A fiókból kékesszürke kis könyvecske került elő és az első oldalon lassan olvashatóvá vált: ... Doronkos Pál... született 1926-ban... lakás Izabella utca 78... foglalkozása postaalkalmazott... Domonkos Pál soha még ilyen jókedvűen nem indult munkába, mint a tegnapi reggelen. Dolgozótársai már várták. Mindenki gratulálni akart neki. Sokan már tanácsokkal várták. — Jól vigyázz, ne pocsékold el a pénzt. Te is megdolgozták érte. Domonkos Pál is jól tudja, hogy ez az ötvenezer forint nem az égből jött, hanem a jegyzett forintok többszörös ellenértéke és nem kis pénz. Főleg annak, aki azelőtt még a századrészét sem látta egyben. Domonkos Pálék a felszabadulás előtt nyolcan voltak testvérek. A veszprém megyei Iszkáz községben a nagyobb fiúk édesapjukkal együtt jártak nehéz napszámba, hogy megszerezzék a szűkös mindennapi kenyérre valót. De 1945, a felszabadulás a Domonkos-család életében is nagy változást hozott. Domonkos Pál Budapestre került, a Bakelit Gyárba. 1948- ban kapta meg életének legnagyobb kitüntetését, a munkásosztály élcsapatának, a Magyar Dolgozók Pártjának tagja lett. Ezután a postához került. Munkatársai, bajtársai hamarosan megszerették és most vele együtt örülnek az ötvenezer forintnak. KULÁKMESTERKEDÉS Sötét volt. Elült a zaj, csak néhány kocsi zörgött még Kecskemét utcáin. Egy-két járókelő haladt az utcákon. Az éjszakában csak a Gőzmalom és a Konzervgyár csattogása hallatszott. Éjfélre járt az idő, amikor Fazekas József kulák és felesége az udvarra mentek. Megálltak. Azt lesték, elaludtak-e már a lakók. Megnyugodva látták, hogy minden ablak Sötét körülöttük. — Nekiláthatunk — szólt az asszony a férjének. Előkerültek a nappal gondosan előkészített eszközök:az 4S°, lapát, vödör, a feszítővas. Hozzáfogtak a munkához. Fölfeszítették a téglákat s már rakták is a sárga, agyagos földet a vödörbe. Fazekasné fent, férje lent a gödörben dolgozott. A gödör pedig egyre mélyült. A kuláknak már csak a feje látszott ki belőle. Időnként megálltak pihenni és hallgatózni, nehogy észrevegye őket valaki. Dolgoztak tovább. A friss földet kiemelő ásó egyszercsak hozzáütődött a vödör oldalához, amely nagy csörömpöléssel gurult végig az udvaron. Éppen akkor, amikor egy kőből járókelő a ház előtt haladt el. Munkába igyekezett ki a határba. Kíváncsi volt, mi zöröghet és benézett a kerítés lécén. Valami sötét földhalmot látott és mintha sötétruhás alak mozgott volna körülötte. A zajtól megriadt a kulákházaspár. Egymásra néztek, mintha egyik a másikat tartaná hibásnak, de egy-kettőre megnyugodtak, mert azt hitték, senki nem hallotta a zajt... Most kezdődött az igazi munka. Hordták a gödörbe a rejtenivalókat és sietve, óvatosan betemették. A téglákat a helyükre rakták, mégegyszer megnézték, nem magasabb-e a tégla, mint az udvar többi részén. Nem messze volt már a hajnal, amikor Fazekasék mindennel végeztek. Forgalmas reggelre ébredt Kecskemét. Gabonával megrakott kocsik érkeztek, a határ minden részéből. A begyűjtőhelyek előtt sűrű sorokban álltak a szekerek. Ellepte a sok vásárló a Népboltokat, a ruhaüzleteket, ahol a C- jegyre beadott gabonáért kapott utalványt vásárolták el a dolgozó parasztok. A tanácsházán is megindult az élet. Szelepcsényi elvtárs, a városi tanács elnöke, a beszolgáltatási nyilvántartókartonokat lapozgatta. Megakadt a szeme Fazekas József kulák nyilvántartási lapján. — Hogy is állunk itt? — gondolta. — Búzából 809 kilogramm Fazekasék kötelező beadása és eddig 350 kilogrammot adtak be. Rozsból 2379 kilogramm a beadása, itt is hátralékban van három métermázsával. Pedig a cséplési lap szerint 16 métermázsa kenyérgabonafeleslege van otthon. Itt valami nincs rendben. Ezeket meg kell nézni. Szelepcsényi elvtárs gyanúja beigazolódott. A városi tanács levelet kapott egy dollgozó paraszttól. A levél arról az éjszakáról számolt be, amikor majdnem hajnalig ásott az udvaron Fazekas József kulák, meg a felesége. — Menjünk ki, nézzük meg ezt a kulákot — mondta Szelepcsényi elvtárs. Kimentek. Csak a kulákasszonyt találták otthon. Amikor elmondták, hogy mi járatban vannak, köténye csücskével mindjárt a szemét kezdte törölgetni. — Nincs nekünk semmink, csak ami rajtunk van. Bevittük amit tudtunk, többre nem tellett. Alig fejezte be, amikor a tanácselnök már kiemelte az udvar egyik tégláját. Utána sorjában a többit. Előtárult a gödör. Egyenként szedegette ki mindazt, amit a két kulák odadugott. Hangosan sorolta a többieknek: — Két oldal szalonna. Legalább egy mázsa zsír, négy egész sonka. A felsoroltakon kívül előkerült a feketén levágott hízó minden porcikája. Ezenkívül négy mázsa burgonya feküdt a gödör mélyén. Az udvarra összesereglett dolgozók megdöbbenve látták a kulák „ártatlanságát”. Fölmentek a padlásra. Hereliszttel leöntve ott találták a be nem adott gabonát, amit fejadagon felül dugott el feketézésre, spekulációra Fazekas József. Hiába sírt a kulák felesége! A gabonát, a sonkát igen, az áruló nyomokat nem rejthette el... Több mint háromszázezren látták eddig az is ötéves Terv-kiállítást, több mint háromszázezren gyönyörködtek a boldog jövő képében, amely elénk tárul a kiállításon. Nagy csoportokban állnak a fiatalok a komlói szálló, a dunapentelei iskola, a miskolci műegyetem modellje előtt. Nézik és közben megvalósuló álmokat szőnek, ilyen lesz majd az igazi épület is. Szép, tágas, korszerű, kényelmes, a nap beragyog majd az ablakon. Órákat lehet tölteni ezen a kiállításon, nehéz betelni a tengernyi látnivalóval. Pedigezen a kiállításon nem szerepel mindaz, amitaz ötéves tervben építünk. 'Szigetszentmiklós 'ötéves terve például nem szerepel a kiállításon. Pedig Szigetszentmiklós is sokat, mérhetetlenül sokat kap az ötéves tervtől. S nemcsak erről a községről szól a történet, így változik majd meg a magyar falvak, városok képe, megváltoztatja a terv, amelynek sikeréért rohamra indul város és faludolgozó ifjúsága. • « „Szigetszentmiklós kap 1900 új lakást, 5000 személyes munkásszállót, három új általános iskolát, egy új mentőállomást, két új csecsemőotthont, négy új óvodát, egy új kultúrházat, egy új szülőotthont, egy új strandfürdőt, egy új népfürdőt, új sportpályát és új gyógyszertárat.“ K örömmel olvasták, hallgatták a rádióban ezeket a szavakat a szigetszentmiklósiak Gerő elvtárs kongresszusi beszédében. Mi mindent kap a község az ötéves tervben! Csizmadi László szigetszentmiklósi fiatal is boldogan hallgatta ezeket a szavakat. Örült, hiszen Szigetszentmiklóson elkel az 1900 új lakás, meg a többi új épület, iskola. Csizmadi elvtárs Szigetszentmiklósról jár a Csepel Autógyárba dolgozni és útban hazafelé bizony sokszor gondolt arra, hogy mi minden kellene az ő községébe. Szebb, rendezettebb, nagyobb községről ábrándozott. S ábrándjait most valóra váltja a Terv. Itt van például az 1900 új lakás. Új negyed épül a község szélén, ahol azelőtt csak homokbuckák állottak. Homokbucka ugyan még mindig akad elég, de az első két ház már csaknem teljesen elkészült. Még ebben a hónapban beköltözhetnek a lakók, az első nyolcvan család, szép egyszobás, kétszobás, lakásokba. Minden lakásban fürdőszoba, mellékhelyiségek. Kevés ilyen kényelmes lakás volt eddig Szentmiklóson, most egyszerre, öt év alatt 1900 ilyen épül. Hatezer dolgozó lakik majd ezekben a lakásokban, eltűnnek a homokbuckák. De jön ide még sok minden. Szükség van itt szabóra, cipészre, fodrászra, Népboltra. Az egyik új iskola is itt épül, hogy a gyerekeknek ne kelljen messzire eljárniok. Mint a fogaskerekek, úgy kapcsolódnak egymásba a megvalósuló tervek. Bíró Vince, iskolaigazgató, az új iskoláknak örül elsősorban. Az egyik ott épül az új házaknál, a másik a községi tanáccsal szemben. Az új iskola helyét most még felveri a gaz, a gyom és ha mezítláb befutnak oda a gyerekek, sziszegve kapkodják a lábukat, jócskán akad ott csalán is... De ezek a haszontalan növények már utolsó napjaikat élik, aztán majd megkezdődik az új iskola építése. Nagy szükség van az új óvodákra is. Most csak egy óvoda van. Pedig a munkások és a dolgozó parasztok szívesen íratják óvodába az apróságokat. Dehát hiába, hatvan férőhely, az csak hatvan, egy szemmel sem több és jelentkező lesz vagy kétszáz. Az ötéves tervben felépül a négy új óvoda is; minden dolgozó óvodába írathatja kicsiny gyermekét. Kultúrház, csecsemőotthon, szülőotthon, új gyógyszertár: mindez megváltoztatja majd Szigetszentmiklós képét. Kisimulnak a ráncok a község „arcán”, s az egykori rendezetlen községből új, rendezett várost épít az ötéves terv. A jövő esztendőtől kezdve már városból jár be munkahelyére Csizmadi László elvtárs is. Jó érzés lesz majd hazamenni az új házak közé. Csizmadi elvtárs háromszáz százalékos teljesítménye, amelyet elért, hozzájárul az ötéves terv teljesítéséhez, s ahhoz is, hogy Szigetszentmiklósból város legyen. Község — amelyből város lesz az ötéves tervben. Város, ahol boldogabb lesz az élet, mint a régi községben volt. Város, ahol a dolgozók új, kényelmes, fürdőszobás lakásokban laknak, ahol napfényes óvodákban töltik napjaikat a gyerekek, s a nagyobbak új iskolákba járnak Csizmadi elvtárs örül, ha erre gondol. Szép, boldogító dolog ennek a tervnek sikeréért dolgozni! Pintér István * — Amit a párt a dolgozóknak megígért, azt mindig meg is tartotta. — mondja Domonkos Pál. — Menyasszonyommal novemberre terveztük az esküvőt. Kettőnk keresetéből, telt volna mindenre. Az ötvenezer forint birtokában azonban merészebben, hoszszabb időre tervezhetünk, úgy érzem jó helyre adtam két évvel ezelőtt a 200 forintot. Megkezdődik az egyetemi és a főiskolai hallgatók orvosi szűrővizsgálata Az egészségügyi minisztérium messzemenő intézkedést tett az egyetemi és főiskolai ifjúság egészségvédelmére. Szeptember hónap folyamán sor kerül minden egyetemi és főiskolai hallgató orvosi szűrővizsgálatára, amely a megbetegedések — főleg a tbc — megelőzését teszi lehetővé. Az orvostanhallgatók szűrővizsgálatát az orvoskari klinikák, míg a többi karok hallgatóinak megvizsgálását a szakorvosi rendelőintézetek végzik el. A vidéki egyetemek hallgatóinak szűrővizsgálatát a megyei tanácsok egészségügyi osztályai irányítják. Az egészségügyi minisztérium kéréssel fordul az egyetemi DISZ-szervezetekhez, hogy fejtsenek ki felvilágosító munkát és világítsanak rá a hallgatók előtt arra, hogy azok az orvosi szűrővizsgálaton való megjelenést tekintsék kötelességüknek. A szűrővizsgálatok segítségével megelőzhetjük a különféle megbetegedéseket s így megakadályozható a hallgatóknak a tanulásból való kiesése. „Az aratás“ — filmen Nyikolájeva „Az aratás” című regényéből film készül a Szovjetunióban. A forgatókönyvet Nyikolájeva és Filimonov írják. A forgatókönyv követi a regény eseményeinek fővonalait, de a cselekményt a jelenbe helyezi és összefüggést teremt a kolhozfalu előtt álló új feladatokkal. A film rendezésére Pudovkint kérték fel. 3 * Önálló Vegyipari Egyetem alakul Veszprémben A minisztertanács ülése Az MTI jelenti. A miniszt 1 A minisztertanács a köztertanács, Dobi István elnök- oktatásügyi miniszter előterletével pénteken délelőtt ülést ■ jesztésére az Elnöki Tanács tartott. f elé terjesztendő törvényerejű Az egészségügyi miniszter rendelettervezetet fogadott el előterjesztésére a miniszter ■ a veszprémi nehézvegyipari tanács határozatot hozott az 1 karnak Veszprémi Vegyipari élelmezés-egészségügy fej- i Egyetem név alatt önálló fesztéséről, s egyetemmé szervezéséről. A Lőrinci Hengermű fiataljai harcot indítottak a munkafegyelem megszilárdításáért A Lőrinci Hengermű fontos megrendeléseket készít nehézipari üzemeink részére. Nem mindegy tehát, hogy a gyár hogyan teljesíti tervét, pontosan, vagy késve szállítja a megrendeléseket. Ebben a gyárban azonban még igen sok hiba akad a terv teljesítése terén. Nem hiába állnak még most is az iparág üzemei közötti versenyben az utolsó helyen. Júliusban például a késések, az igazolatlan hiányzások következtében a termelésből kiesett munkaórák száma 2597-re emelkedett. A munkafegyelem ilyen nagyfokú meglazulása arra vezetett, hogy a gyár nem tudta teljesíteni nagyobb ipari üzemeink, mint a Dunai Vasmű, a MÁVAG, a Ganz Vagongyár fontos megrendeléseit! Amikor a lemaradásokat, fegyelmezetlenségeket, igazolatlan hiányzásokat vizsgáljuk — mindenütt ott találjuk a fiatalok felelőtlen, hanyag munkáját. A hiányzók, későnjövők 30—35 százaléka az ifjúmunkások közül kerül ki. Ifjúmunkás, aki nem hajtja végre a munkavezető utasításait Nézzünk néhány példát. Gálik József és Erős József ifjúmunkások egynapos mulasztása miatt az egyengetőgépen dolgozók csak 30 százalékra teljesítették a napi tervet s így a többi megmunkálógépet sem tudták ellátni megfelelő anyaggal. Az ifjúmunkások között gyakran előfordul, hogy idősebb munkatársaik vagy a munkavezetők utasításait nem hajtják végre vagy húzódoznak a munka elvégzésétől. Fülöp László ifjúmunkás — aki pedig DISZ-iskolát végzett — többszöri figyelmeztetés után sem rakta össze a műhelyben található felhasználható hulladékanyagokat. Fegyelmezetlenségével DISZ-taghoz nem méltó, rossz példát mutatott ifjúmunkástársainak. A gyár pártbizottsága akkori határozatban foglalkozott a munkafegyelem meg-s szilárdításának kérdésével. A népnevelők és az ifjúgárdisták feladatává tette, hogy az egész gyárban indítsanak harcot a késések, igazolatlan távolmaradások felszámolásáért. Az agitációs munka eredménye: Csökken a mulasztások száma A Pártbizottság segítségével indult harcba a DISZ- bizottság is. Az alkotmány ünnepére tett versenykihívások között első helyen szerepelt versenypontként a fegyelem megszilárdítása, harc a késések és hiányzások ellen. A kikészítőműhelyben Héja László ifjúmunkás DISZ-nap után összehívta a C-műszak ifjúmunkásait, hogy brigádot alakítsanak. A „Héja”-brigád az A- és B-műszak fiataljait versenyre hívta ki. A verseny komoly eredményt hozott. A Héja-brigád tagjai augusztus hónapban egyszer sem hiányoztak, nem késtek és öt százalékkal növelték tervteljesítésüket. Az agitációs munka már eredménnyel is járt: napról napra csökkent a késők, a hiányzók száma. A DISZ-vezetőség azóta is minden lehetőséget felhasznál, hogy a lemaradókat, későnjárókat kipellengérezze s ugyanakkor népszerűsíti a munkában, munkafegyelemben élenjáró fiatalokat. Faliújságokon, rajzos grafikonokon, karikatúrákkal, szégyentáblákon mutatják be a munkafegyelmet akadályozó ifjú munkásokat. A munkafegyelem megjavulása augusztus hónapban komoly eredményeket hozott: a júliusban kiesett 2.597 munkaóra augusztusban 1360 órára csökkent. Ez még ugyan mindig soktízezer forint kiesést jelent népgazdaságunknak, de a Lőrinci Hengermű dolgozói, ifjúmunkásai tovább folytatják a harcot a munkafegyelem megszilárdításáért, a terv teljesítéséért, hogy egyetlen kiesett munkaóra se legyen üzemünkben és pontosan, határidőre szállítsák a megrendeléseket ötéves tervünk alkotásaihoz. Homola László