Szabad Ifjuság, 1952. január-március (3. évfolyam, 1-76. szám)

1952-01-04 / 2. szám

A DISZ KÖZPONTI VEZETŐSÉGÉNEK LAPJA HI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM Péntek, 1952. január 4 ÓRA 40 FILLÉR | egyetemi orosz intézet | KÖNYVTÁR ­ Történelmi üzenet Az idei újévet, amelyet a béke tábora a fokozott erógyarapodás jegyében köszöntött, különösen jelen­tőssé tette Sztálin elvtárs távirata a japán néphez. Mint ismeretes, a japán Kyodo hírügynökség azzal a kéréssel fordult 18 állam miniszterelnökéhez, intézzen üzenetet a japán néphez. Január 1-én egyedül Sztálin elvtárs küldte el üzenetét, ezzel is hangsúlyozva azt, hogy a szovjet nép milyen őszinte rokonszenvvel figyeli a japán dolgozók hősies harcát. A sztálini szavak bi­zakodást és új erőt adtak a japán dolgozóknak,­akiknek hazáját az imperialisták az új háború tűzfészkévé akarják tenni. Japán népét az elmúlt ötven esztendő alatt hét al­kalommal sodorták háborúba imperialista urai. A japán nép és a japán ifjúság saját bőrén tanulta meg, mit jelent számára a háború. S alig néhány évvel azután, hogy a Csendes-óceánon elhallgattak a fegyverek, hogy Hirosima és Nagasaki felett szétoszlott az atomrobba­nások sűrű füstje, az amerikai milliárdosok és japán lakásaik új háborút terveznek, sőt ,Koreában már 18 hónapja folyik a harc. Az imperialisták Japánt szőrös­­től-bőröstől az új háború előkészületeinek szolgálatába, akarják állítani. A japán fiatalok rongyokban járnak, mert nincs számukra ruha, de a tokiói­­textilgyárakban amerikai egyenruhákat gyártanak. Húsz egyetem és fő­iskola hallgatói­ kénytelenek voltak abbahagyni a tanu­lást, mert főiskolájukat az amerikai katonaság szállá­sává, vagy klubjává alakították. „Ötdolláros katonák” •— így beszélnek az amerikaiak a japán fiatalokról és nyíltan beismerik: azért szánják a legszörnyűbb nyo­mort, a züllést a fiataloknak, hogy néhány dollárért ágyútölteléknek vásárolhassák majd meg őket. Sztálin elvtárs szavai kiutat mutatnak a japán nép­nek ebből a nehéz helyzetből és felhívják a japán dol­gozókat, tegyenek meg mindent a béke fenntartására. Japánt idegen megszállók csizmája tapossa. A japán hazafiak ,,másodrendű” emberek saját országukban. A japán főváros nem egy épületén, utcáján függ a meg­szégyenítő tábla: „Japánoknak tilos a bemenet!” Az or­szágot elárasztja az amerikai életforma minden szeny­­nye, meg akarnak fojtani mindent, ami haladó. A meg­szálló csapatok fosztogatnak, rabolnak, kegyet­len­kednek a néppel. Sztálin elvtárs szavai rámutatnak arra, hogy a szovjet nép megérti az idegen megszállók járma alatt nyögő japán nép szenvedéseit és hiszi, hogy a japán nép kivívja hazája függetlenségét és újjászületését. A japán gyárakban a legszörnyűbb rabszolgamunka folyik. A hadiüzemek munkásaival napi 5—6 ingyenes kényszer túlórát végeztetnek. 10—12 éves gyerekek a csekély bér egynyolcadáért robotolnak. Az elmúlt évben ötezer fiatalt vettek meg rabszolgakereskedők. Tizenhat­millió japán, dolgozónak nincs emberi lakása, sok­­gyermekes családok laknak üres benzinhordókban. Mindez a nyomor és nélkülözés azért van, mert Japán természeti kincseit, a japán nép munkáját az amerikai imperialisták és japán csatlósaik sajátítják ki. A japán faluban, ahol gyakori a gazdag rizstermés, szegényparasztok és mezőgazdasági­ munkások heteken át csak tengeri növényekből készült levesen tengetik életüket. A föld itt nem azé, aki megműveli, hanem né­hány földesúr kezében van. Az amerikai imperialisták sok helyen megtiltották a halászoknak, hogy ezt az ősi foglalkozást űzzék és havonként csak néhány napot engedélyeztek arra, hogy tengerre szánjanak. Egész halászfalvak süllyedtek így mélyen a­­nyomorba. A japán nép és soraiban a japán ifjúság azonban bátran küzd az elnyomók ellen. Több mint ötmillió vá­pám írta alá az ötha­talmi békeegyezményt követelő ívet. A másfél évvel ezelőtt alakult Japán Ifjúság Hazafias Frontja ma majdnem négymillió fiatalt tömörít soraiban. Ez a szervezet tagja a DIVSZ-nek és első ízben múlt év nyarán, nagy harcok árán tudta elküldeni képviselőit a Világifjúsági Találkozóra is. Békebizottságok sora ala­kul, mindennaposak a sztrájkok, a nagy tüntetések, s ennek a bátor harcnak válik zászlójává Sztálin elvtárs távirata, amelyet, mint már az első jelentések­ből kitűnik, hatalmas lelkesedéssel fogadott a japán nép. De Sztálin elvtárs szavai nemcsak a japán néphez szólnak. A békeharc fokozására hívják fel valamennyi ország becsületes, békeszerető embereit. Szólnak azok­hoz az országokhoz, amelyeket idegen megszálló csa­patok durva csizmája tapos, amelyeknek dolgozói ugyanolyan embertelen körülmények között élnek, mint a japán munkások és parasztok. És szólnak a szabad országok dolgozóihoz, dolgozó fiataljaihoz is. Azt mondják: tanuljuk meg értékelni még jobban azt a szabadságot, amelyet a Szovjetunió és személyesen Sztálin elvtárs adott nekünk és amelyet el akarnak ragadni tőlünk az imperialisták és csatlósaik. Vegyünk részt még tevékenyebben hazánk építésének és védelmé­nek minden arcvonalán, okozott ! •• Üsemeink dolgozói szeretettel nevelik a fiatal szakmunkásokat Kálomér­ József, a Budapesti Villamos- és Kábelgyár esztergályosa a helyes menetvágásra fiatal esztergályost tanítja Garamszegi László Garamszegi László április 44g eléri a 130 százalékot Már régóta figyelem a velem egy mű­helyben dolgozó Garamszegi László fiatal esztergályos munkáját. Lelkes, szorgalmas ifjúmunkás. Mégis kissé csalódtam, a­mikor ke­zembe vettem Garamszegi elvtárs tel­jesítménylapját. Egyenlőtlenül fejlődik. Van úgy, hogy a 110 százalékot is­ el­éri, máskor pedig visszaesik. Most már jobban figyelni kezdtem munkáját. Rá­jöttem, hogy elsősorban azért esik vissza teljesítménye, mert sok bonyo­lult műveletet még nem tud megoldani. Ét­ most 150—160 százalékot telje­sítek és úgy tervezem, hogy április 4-ig sztahanovista leszek. Tudom, hogy nekem nemcsak az a kötelességem, hogy magam sztahanovista legyek, ha­nem az is, hogy segítsem a fiatal szak­munkásokat. Garamszegi Lászlónak különösen a kések köszörülése, a munkadarab gyors és helyes befogása és mostani munká­jánál — a csavarok készítésénél — a menet­számít­ás okoz nehézséget. Segí­tek majd neki. Elhatároztam, hogy szakmailag tanítani fogom. Azt akar­juk, hogy április 4-ig én elnyerjem a sztahanovista címet, ő pedig sose­ ter­meljen 130 százalék alatt. Elmondta: Kalamár József­ , a Budapesti Villamosgép- és Kábel­­gyár esztergályosa. Jó eredményekkel folyik a traktorostoborzás Bács-Kiskun megyében. A legutóbbi időben csaknem 150 lán­y állt­ mun­kába a megye gépállomásain. Lányok! Kövessétek a bács­ kiskunmegyeiek példáját! * A békés megyei termelőszö­vetkezetekből és tszcs-kből 228 férfi és 28 nő jelentkezett eddig a gépállomásokon trak­torosnak. Az egyénileg gazdál­kodók közül pedig csaknem kétszáz férfi és 19 nő hatá­rozta el, hogy traktoros lesz. Ezek a számok azt mutatják, hogy a békés megyei lányok még mindig nem merik fel­venni a versenyt a férfiakkal. Pedig bizonyos, hogy a trak­toron is épúgy megállják hetijüket, mint a férfiak. * A ricsei gépállomáson hét lány dolgozik. Egy éve, hogy ott vannak, de az udvarsöprö­­getésnél még nem jutottak tovább. A gépállomás vezető­sége nem törődik a lányok szakmai tanulásával. A gép­állomás vezetősége sürgősen változtasson ezen az állapo­ton. • A kapuvári gépállomás dol­gozói a tavaszi feladatokra készülnek. Átvizsgálnak, meg-nt javítanak minden gépet. De tudják azt is, hogy idén több munkaerőre lesz szükség, mint tavaly. Felvilágosító munká­val 20 nőt és 19­ férfit szervez­tek be traktorosnak. A gép­állomáson kezdődő tanfolya­mon már az újonnan jöttek is résztv­esznek A kétegyházi gépállomás 59 százalékra teljesítette őszi tervét. A gépállomáson gya­kori volt a fegyelmezetlenség, a gépkiesés, a műszaki hiba. Például Szűcs Gábor és Ka­posi László egy alkalommal a­z erőgépet munkaidő a­latt beállították a barázdába és lefeküdtek aludni. Bujdosó Mihály egy ízben két napig feléje se nézett a gépnek. Hi­bát követett el,a gépállomás vezetősége is. Bár pénzügyi keret volt, nem gondoskodott a brigádszállásról, az üzemi étkeztetésről. Helytelen volt a munkaszervezés is. A gépeket 2—3 naponként más-más te­rületre küldték, s a tervsze­­rűtlenséggel nem tudtak fe­gyelmezett légkört teremteni. A kétegyházi gépállomás ve­zetői most ígéretet tettek arra, hogy javítanak a hibá­kon. -a­ Harminckilenc új traktoros a kapuvári gépállomáson! Hírek a traktoros toborzásról A HAZÁNAK. I |-©*|ŭj K'. AZ EGERCSEFTI DTSZ.FRI­NT FIATALJAI ||— I II ■ I Mimki IU UI.­ A FRONT MEGALAKULÁSA ÓTA ÁTLAG 137 SZÁZALÉKOT ÉRNEK EL. MOST, A TERVÉV ELSŐ NAPJAIBAN MINDEN BÁNYÁSZ. FIATALNAK, A DISZ­ FRONÍTOK, BRIGÁDOK MINDEN DOLGO­ZÓJÁNAK EZT A PÉLDÁT KELL KÖVETNIE. BECSÜLETBELI ÜGY, HOGY A FIATALOK TÖBB SZENET ADJANAK Emlékszem fiatalságomra, ezért segítem most Enyedfi Ilonát M­ostanában sokat töprengek azon, ho­gyan lehetne emelni a velem egy mű­helyben dolgozó Enyedi Ilona, fiatal szövőnő teljesítményét. Enyedi elvtárs­nő többnyire száz százalék alatt telje­sít és amellett gyakran csak harmad­­osztályú árut termel. Sok nála a fonal­­szakadás, gyakran küzd géphibával. Mikor látom Enyedi Ilonát, sokszor eszembe jutnak azok a napok, amikor még én is fiatal szövőnő voltam. Bi­zony, akkor nem segítettek. Ki törődött volna azzal, hogyan dolgozom? Ha nem jól dolgozom, máról holnapra keresének a gyárból — s ezzel „nevelésem" befe­jeződött volna. Hogyne törődnék hát most Enyedi Ilonával. Úgy tervezzük, hogy Enyedi éltársnő ezután minden reggel tíz perccel korábban jön be és én segítek neki előkészíteni a munkát. Bevezetjük a „melegváltást” s így naponta 8000— 10.000 vetéssel emelheti teljesítményét. Megtanítom őt a helyes gépkezelésre, arra, hogy mindig azt a gépet indítjuk meg először, amelyen kevesebbet kell fűzni. ’ Április 4-ig elérjük, hogy Enyedi Hana ifjúmunkásnő teljesítményét 120 százalékra emeli, és csak elsőosztályú árut termel. Elmondta: Mezei Mihályné, a Kőbányai Textilgyár sztahanovista szövőnője. Nem zárjuk ki a brigádból, hanem neveljük új, fiatal társunkat Tizenháromtagú lakatoscsoportot ve­zetek. Teljesítményünk állandóan 200 százalék fölött van. Már az 1952 má­jus 1­-i tervünkön dolgozunk. Csopor­tom tagjai jól képzett szakmunkások, s nem egy sztahanovista van köztünk. Egy hónapja azonban új, fiatal szak­munkás —■ Nodrovits Mihály — került közénk. Ennek az ifjúmunkásnak állan­dóan Két százalék alatt volt a teljesít­ménye, nem teljesítette tervét. . A lakatosokkal együtt sokat vitat­koztunk ennek a fiatal szakmunkásnak az ügyén. Egyesek azt javasolták, hogy zárjuk ki a brigádból, küldjük egyszerűbb munkára. A legtöbben láttuk, hogy ez lenne a legkönnyebb megoldás. Nem ezt választottuk. Segít­séget nyújtottunk Nodrovitl Mihálynak. Ennek van is eredménye. Ma már eléri a száz­ százalékot, sőt néha túl i­s tel­jesíti. Nodrovitl Mihály elvtársnak legin­kább a habarcskeverőgépek szerelése és a leeresztő vízcsapok csiszolása okoz nehézséget. Ígéretet teszek arra: úgy segítem Nodrovitl Mihályt,, hogy április 4-ig teljesítménye 150 százalék fölé emel­kedjék és ezzel az első negyedévben ötnapos terv előrehaladást érjen el. Elmondta­: Fekete Endre, a Vegyipari Gép- és Radiátorgyár lakatosa.

Next