Szabad Ifjuság, 1953. április-június (4. évfolyam, 77-151. szám)

1953-05-23 / 119. szám

1953 május 23. A Magyar Tudományos Akadémia nagygyűlése előtt Rusznyák István elvtárs nyilatkozata A Magyar Tudományos Akadémia május 24 és 30 kö­zött tartja ezévi nagygyű­lését. Felkerestük Rusznyák István Kossuth-díjas tudóst, a Magyar Tudományos Aka­démia elnökét, aki a nagy­gyűlés jelentőségéről a Sza­bad Ifjúság számára a kö­vetkezőket mondotta: határozott, hogy mint legfon­tosabb kérdést, a nagygyűlés középpontjába Sztálin elv­társnak a szocializmus köz­­gazdasági problémáiról szóló művét állítja. Sztálin elvtárs művének alapvető jelentősége van a szocialista tudomány és a termelés összefüggésé­nek további fejlesztésében is. A sztálini mű feldolgozásával és elmélyült tanulmányozásá­val kapcsolatban hazánkban már jelentős munka folyt. Az Akadémia társadalomtudo­mányi osztálya által rende­zendő előadások az eddigi ta­nulmányokat foglalják össze és Sztálin elvtárs megállapí­tásainak hazai viszonyokra való alkalmazását kívánják szolgálni. Az első két nap programmján — amelyen ezek az előadások lesznek — tudósaink zöme részt vesz, aka­démikusok és nem akadémiku­sok egyaránt. — Ezenkívül részletesen megvitatják tudósaink az al­kalmazott matematika problé­máit is az elméleti tudományok terén és a termelés szempont­jából. Az Akadémia Alkal­mazott Matematikai Intézete már eddig is sokat segített szocialista iparunk fejlődésé­ben, a nagygyűlésen lezajló vitáktól újabb eredményeket várunk. A természettudomá­nyi és műszaki előadások tár­gyában kifejezésre jut az, hogy megújult tudományunk egyre szorosabban kapcsoló­dik az építés feladataihoz, de kifejezésre jut ugyanakkor az is, hogy a természet mélyebb megismerésére irányuló el­méleti kutatásokat semmi­képpen sem hanyagolhatjuk el a nagy gyakorlati feladatok mellett. — Az Akadémia meghívá­sára a Szovjetunió és a ba­ráti államok neves tudósai is részt vesznek nagygyűlésün­kön, részt vesznek a vitákban és felkérjük őket előadások megtartására is. Jelentős ese­mény lesz az is, hogy a záró közgyűlésen, az Akadémia újjászervezése óta az idén először külföldi tudósokat választunk meg a Magyar Tu­dományos Akadémia tiszte­letbeli tagjaivá.­­ A nagygyűlésen a 140 akadémikuson kívül elő­reláthatólag több mint 1000 tudós és tudósjelölt vesz részt, közöttük sok fiatal aspiráns. Az előadások egy­szerre hat helyen folynak majd. Ezek a számok is bizo­nyítják, hogy az akadémiai nagygyűlés milyen széleskörű lesz. — A Magyar Tudományos Akadémia — amelyet 1825- ben a nemzeti függetlenség és haladás fáklyavivői alapítot­tak — a Horthy-fasizmus alatt egyre mélyebbre züllött, ami abban is megmutatkozott, hogy végül már nem is tudóst, hanem a Magyar Általános Kőszénbánya elnökét válasz­totta elnökéül, sőt később, 1936-ban Habsburg József fő­herceget. Ez a „tudományos” akadémia nagyrészt a sarlatá­nok, dilettánsok gyülekező­helye volt. Ma az Akadémia a megújult tudomány központ­ja, nagygyűlésünk is ennek lesz bizonyítéka. Államunk az első ötéves tervben 1700 mil­lió forintot fordít tudományos kutatásokra. Az akadémiai nagygyűlésen tudósaink arról adnak számot, milyen ered­ménnyel használták fel ezt a hatalmas támogatást.­­ A nagygyűlés feladata, hogy tudósaink ismertessék az elmúlt évben elért tudo­mányos eredményeiket, fel­vessék az Akadémia munká­jában jelentkező problémákat, elsősorban az ötéves terv be­fejezése és kultúrforradal­­munk szempontjából, végül­­— de nem utolsó sorban — a nagygyűlés feladata lesz a második ötéves terv tudomá­nyos kérdéseinek előkészítése is. A feladatoknak megfelelően Pénteken reggel szovjet tudományos küldöttség érke­zett Budapestre a Magyar Tudományos Akadémia nagy­gyűlésére. A küldöttség veze­tője A. V. Palladia, az Uk­rán Tudományos Akadémia elnöke, a Szovjetunió Legfelső Tanácsának küldötte, az Uk­rán Szovjet Szocialista Köz­társaság Legfelső Tanácsa­­az Akadémia vezetősége ügynak képviselője, Lenin Rend­ Szovjet tudományos küldöttség érkezett hazánkba dél háromszor, Munka Vörös Zászló Rendjellel kétszer ki­tüntetett biokémikus. A kül­döttség tagjai: M. M. Dubi­­nyin kétszeres Sztálin-díjas, a Vörös Csillag Rendjellel kétszer kitüntetett akadémikus és felesége, Elena Dubinyina fizikatanár. A szovjet vendégeket ün­nepélyesen fogadták a feri­hegyi repülőtéren. Pilisen a helyzet változatlan Lapunk 1952 december 19-i számában „Unalmas az élet a pilisi legényszállásokon” cím­mel megbíráltuk a Pilisi Szén­bányák DISZ - bizottságát, hogy elhanyagolja a legény­szálláson l­akó fiatalokat, nem törődik életkörülményeikkel, szórakozási lehetőségeikkel. Az úgynevezett „Blint”­­szállóban lényegében semmi sem változott a­ bírálat óta. A fiatalok most is ugyan­olyan unalomban élnek, mint télen. Tizenöt-húsz könyvük van csupán, de már vala­mennyit többször olvasták, így azután nem meglepő az, hogy ismét előkerült a ponyva: a „Liliomvirág” és a „Fü­ty­­työs Jack lóraszáll” címűeket nemrég vette el az egyik Hal­taitól Farkas Mihály ifjúmun­kás. A DISZ-bizottság ping­pong-asztalról is beszélt, de ez is csak szóbeszéd maradt. Újságot 2­-3 naponként kap­nak a fiatalok. Tisztálkodás, lehetőségeik tűrhetetlenek: egy mosdótálban mosakodnak mind a húszan. Nem jobb a helyzet a Petőfi-szállóban sem. A DISZ-szervezet titkárát, Radovics László elvtársat sem a Bűnt-, sem a Petőfi-szálló­ban nem ismerik. Gálvölgyi István csillés azt is elmond­ta, hogy tagsági könyvét már három hónapja leadta a DISZ-szervezetnek, de azóta is „folyamatban van” az át­­jelentés és semmi értesítést nem kapott. Mi a véleménye minderről Radovics László elvtárs DISZ-titkárnak? „Nálunk már nem unatkoznak a fiatalok... mindent megadunk nekik" — mondja. Arról azonban hall­gat, hogy miért nem láto­gatja hosszú idő óta ezeket a szállókat. Felhívjuk a DISZ-vezető­­ség figyelmét arra, hogy a bírálat ilyenfajta visszautasí­tása — az, hogy öt hónap alatt semmit sem tettek a hi­bák kijavítására — DISZ- vezetőkhöz méltatlan, kirívó hiba. Forduljanak segítségért a bánya műszaki vezetőihez. SZA­LMISÁG- Születése 71. évfordulóján leplezik le Georgi Dimitrov szobrát Budapesten A bolgár munkásosztály nagy tanítójának és vezéré­nek, Georgi Dimitrovnak Bu­dapesten, a róla elnevezett téren szobrot állítanak. A bronz mellszobrot a bolgár főváros, Szófia tanácsa aján­dékozta a Budapesti Városi Tanácsnak. A szobor leleplezésére jú­nius 18-án, Georgi Dimitrov születésének 71. évforduló­ján kerül sor. Június 8-án kezdődik a vidéki színházak ünnepi hete A Színház- és Filmművé­szeti Szövetség idén is, ez­úttal harmadszor rendezi meg a vidéki színházak ünnepi he­tét. Az idei fesztivál június 8-án kezdődik a Pécsi Nem­zeti Színház bemutatójával. Két helyi szerző: Lippenszky és Futaki: „Zrínyi riadója” című történelmi drámája kerül előadásra a Nemzeti Színház­ban. Készül a diplomamunka. Az Iparművészeti Főiskola végző hallgatói diplomamun­kát készítenek, amellyel szá­mot adnak tehetségükről és tudásukról. A hallgatók szor­galmasan dolgoznak diplo­mamunkáikon, hogy határ­időre elkészüljenek. Weiszler Hedvig ügyes keze alól sorra kerülnek ki a szebbnél-szebb vázák, kerámiák. Veres La­jos a főiskola elvégzése után a Gheorghiu-Dej Hajógyár tervezője lesz. Diplomamun­kája már jövendő munkate­rületével kapcsolatos: egy hajó szalonjának tervét ké­szíti. ----------------------------------------­ Hajdúszovát fiatal választóinak felhívása az ország valamennyi ifjú választójához Hajdúszovát ifjú választói a választás után elhatározták, hogy találkozót tartanak, amelyen azt beszélik meg, ho­gyan harcolnak a népfront programmjának megvalósítá­sáért. Az ifjú választók első találkozását tegnap este tar­tották Hajdúszováton. Mint­egy 100 fiatal vett részt a találkozón. Úttörők köszöntöt­ték a diszistákat, majd rövid beszámoló foglalkozott az ifjú választók feladataival. Ezután Bogár Erzsébet, a Vörös Csil­lag tsz tagja javasolta: adja­nak ki felhívást az ország ifjú választóihoz. A javas­latot a fiatalok egyöntetűen el­fogadták. A hajdúszováti fiatalok a következő felhívást adták ki: Nagy öröm, lelkesedés és határtalan szeretet töltött el bennünket május 17-én, azon a napon, amelyen a béke, a munka, a jólét, a felemelke­dés gyönyörű programmjára adtuk egységesen szavaza­tunkért. Ezen a napon mind­nyájan éreztük, hogy Rákosi elvtárs vezetésével készek va­gyunk teljes erőnkkel har­colni a népfront programm­jának megvalósításáért, a béke ügyéért. A szavakat tettek követték. Elhatároztuk, hogy találkozót rendezünk, ahol megbeszél­jük, hogyan tudunk legtöbbet tenni drága hazánkért. Ma, amikor a választási győzelem után lelkes szívvel megtar­tottuk első találkozónkat, mi, Hajdúszovát ifjú választói megfogadjuk, hogy részesei leszünk a békeversenynek és ebben rohamcsapat módján dolgozunk a magas termelési eredmények eléréséért. Célki­tűzéseink elérése érdekében területünkön a következőket vállaljuk: 1. Magunkévá tesszük a nyírbátori Lenin tsz disz­­istáinak felhívását a maga­sabb terméshozam eléréséért. Különös súlyt helyezünk az ipari növények ápolására. 2. Valamennyi ifjú választó saját ügyének tekinti a község begyűjtési tervének teljesíté­sét, ezért teljes erővel harcol. 3. Találkozónkon megtár­gyaltuk a minisztertanács most megjelent határozatát az aratás, a cséplés, a begyűjtés munkájáról. Községünkben elősegítjük az idejében végzett szemveszteség nélküli aratást, cséplést, segítjük DISZ-szer­­vezetünket a tüzérségek, bri­gádok szervezésében. Mi, Hajdúszovát ifjú vá­lasztói felhívással fordulunk valamennyi város, községi üzem is fű választóihoz. A nép­front programmjának meg­valósítása érdekében dolgoz­zatok rohamcsapatként, adja­tok több vasat, szenet, kenye­ret szeretett hazánknak! Május 17-én, amikor orszá­gunk vezetőit választottuk, s a népfront programmjára sza­vaztunk, együtt járultunk az urnák elé diszisták és DISZ-en kívüli fiatalok. Egységesek voltunk a választáskor és egy­ségesen, vállvetve kell dolgoz­nunk a népfront programmjá­nak megvalósításáért is. E gondolattól áthatva lépnek be közülünk egyre többen a DISZ-be és valamennyien fo­gadjuk, hogy egységesen har­colunk tovább azokért a cé­lokért, amelyekre szavazatun­kat adtuk. A felhívást aláírták: Szalóki Károly DISZ-titkár, Szabó Lajos párttitkár, K. Nagy Jánosné, az Új kenyér tszcs tagja, Nucz Jolán egyénileg dolgozó parasztfiatal, Juhász Irma, az állami gazdaság dolgozója, Kozák Ilona DISZ-en kívüli fiatal, K. Nagy Béla, a Kodály tszes tagja és Bogár Erzsébet. A gyűlésen két DISZ-en kívüli fiatal — Kozák Ilona és Nucz Jolán — kérte felvételét a DISZ-be. segíts­ük NAGY ALKOTÁSAINK FELÉPÍTÉSÉT! Miért haladnak naponta félméterrel kevesebbet előre a Földalatti Gyorsvasút Baross-téri munkahelyén? Államunk hatalmas össze­geket, milliárdokat fordít öt­éves tervünk nagy békealkotá­saira, így a Földalatti Gyors­vasút építésére is. De több üzem mégsem gondol erre, amikor hanyagságával, a szál­lítás határidejének be nem tar­tásával pazarolja államunk pénzét, hátráltatja a Földalatti Gyorsvasút építését. A földalatti építkezésnek szállító üzemek zöme nem tel­jesíti a szerződésben vállalt kötelezettségét, súlyos késés­sel küldi a megrendelt gépeket és egyéb felszereléseket. A Diósgyőri Gépgyár például nem küldi az oktübbingeket, s ezzel naponta többezer forint kárt okoz. A MA­VAG későn szállítja a gépeket, s emiatt április, május hónapban az „A” munkahelyen három hétig állt az építkezés. A kompresz­­szorok és szivattyúk késedel­mes szállításáért 1952—1953- ban 116.000 forint kötbért kel­lett az üzemnek fizetnie. Elmaradt kötelezettségének teljesítésével a Magyar Acél­árugyár is. A gyár a föld­alatti számára magasnyomá­sú, hidraulikus gépek előre­nyomó és visszahúzó pajzs­sajtóit készíti. Múlt év de­cemberében az üzemnek a szerződés szerint tíz darabot kellett volna leszállítania s ez évben is minden hónap­ban fizet. A mai napig azonban még egyetlen darabot sem szállí­tottak. Ez a késedelem most azt eredményezi, hogy a Baross-téri V-ös számú mun­kahelyen a napi egy méternyi előrehaladás helyett csak 50—60 centimétert jutnak előre a földalatti építői. De a Magyar Acélárugyár DISZ-bizottságának sincs fogalma arról, hogy az üzem egyik hatalmas békealkotá­sunk, a Földalatti Gyorsvasút számára is dolgozik. Pedig a párt által elénk tűzött fel­adat, hogy munkásifjúságunk ez évben végérvényesen vál­jék a szocialista termelés ro­hamcsapatává, azt is jelenti, hogy ifjúmunkásaink a leg­fontosabb területeken roham­csapat tagjaiként harcolnak a terv teljesítéséért. Vajda József elvtárs, DISZ- titkár arról sem tud, hogy a gépműhelyben a hidraulikus gépekhez dugattyút, gyűrűket, bronzfejeket készítenek. Az alkatrészek zöme már elké­szült, de a legfontosabb, — a henger, — még nagyon rosszul áll. Öt hónapig arról folyt a vita: tömör anyagból, vagy csőből gyártsák-e a hen­gert. Baj volt az anyagszál­lítással, hiányoztak a szerszá­mok. Ezért a henger kifúrá­sát csak május 7-én kezdhet­te meg Horváth Lajos műve­zető elvtárs irányításával a műhely két legjobb esztergá­lyosa. A hó végéig leszállítan­dó 20 darab gép alkatrészei­nek elkészítése súlyos veszély­ben van. Horváth elvtárs mű­vezető szerint, ha továbbra is ilyen vontatottan halad a munka, egyetlen darab hen­ger sem készül el ebben a hónapban. Sürgős tettekre van szükség A gyár és a ter­melési osztály vezetői fogad­ják el Horváth elvtárs javas­latát és járuljanak hozzá, hogy az esztergályosok elő­ször azon a nyolc hengeren dolgozzanak, amely a leg­gyorsabban elkészülhet, így a hónap végére a 20 darab he­lyett legalább 8 hidraulikus gép alkatrészeit megkaphat­ják a földalatti dolgozói. A DISZ-bizottság mozgó­sítsa a gépműhely diszista esztergályosait. Mondják el a fiataloknak: késésükkel napi fél méterrel kevesebbet halad­hatnak előre a Baross-téri munkahely építői. 3

Next