Szabad Ifjuság, 1954. április-június (5. évfolyam, 77-153. szám)

1954-06-30 / 153. szám

2 SzaBABMIsÁG | A NAP HÍREI | Egyetemi és főiskolai felvételi vizsgák ! Az egyetemi és főiskolai fel­vételi vizsgák július 1 és 31 kö­zött lesznek. A felvételre jelent­kezett tanulók értesítést kapnak vizsgájuk idejéről és­­helyéről. A jelentkezők az írásbeli és szó­beli felvételi vizsgát egy napon teszik le Július 1-én leplezik le a Dimi­­trov-téren a bolgár nép nagy vezérének, Georgi Dimitrov bronz mellszobrát. Kraszma­­nov bolgár szobrászművész al­kotását a Bolgár Népköztársa­ság ajándékozta fővárosunknak Dimitrov halálának 5. évfordu­lója alkalmából. KÜLFÖLDI FIATALOK, ifjú bányászhősök, ifjúmunkások, pa­rasztfiatalok és diákok tarta­nak béketalálkozót július 11-én Esztergomban. Az egésznapos sport- és kultúrműsor mellett még az Állami Népi Együttes is szórakoztatja majd a fiatalo­kat. Este a Dunán lampionos csónakfelvonulás, tűzijáték és jelmezbál teszi még színpom­­pásabbá, nagyszerűbbé a fiata­lok béketalálkozóját. Kétszáz úttörő nyaral Bara­nya megyéből az ország leg­szebb üdülőhelyein. Államunk nagy összegeket fordít az út­törők nyaraltatására. Egyedül a csillebérci tábor, ahová a bara­nyai csapatgárdisták is men­nek, több mint négy és félmillió forintjába kerül az államnak. OLCSÓ KAR- ÉS ZSEB­ÓRÁK kerülnek forgalomba az Állami Áruházakban és vidé­ken a földművesszövetkezeti boltokban. A Német Demokra­tikus Köztársaságból érkezett szép kivitelű, kétféle fazonú karórákat 200 és 220 forintos áron árusítják majd. Ezeken kívül ugyancsak olcsó áron zsebórákat is forgalomba hoz­nak. Móricz Zsigmond születésé­nek' 75. évfordulója alkalmából a Magyar Írók Szövetsége ked­den délelőtt koszorúzási ünnep­séget rendezett az író város­ Egeti Művész­sétányon álló szobránál. Az ünnepségen, ame­lyen megjelent a politikai és kulturális élet számos képvise­lője, Sarkadi Imre József Attila­­díjas író mondott emlékbeszé­det. Ugyancsak koszorúzási ünnepséget rendeztek az író Móricz Zsigmond körtéren elhe­lyezett emléktáblájánál. HÁROMNAPOS KIÁLLÍTÁS keretében mutatják be egészévi munkájukat a szombathelyi út­­törőház szakkörei. Horváth Á­rpádt Minden Tutaj önállóan hajó­zott. Zászlójelekkel tartották össze a flottát. Hajlékony vesz­­szőbő­ font tengeri térképeiken kagylók jelezték a már ismert szigeteket és csomósorozat a tengeráramlatokat. A csillagá­szok kókuszhéjra felvésett ég­gömböket is vittek a csillagá­szati tájékozódás céljából. Mindenki tudta, hogy bizony­talanabb vállalkozásba nem fog­hattak volna, de azt is tudták, hogy még mindig jobb az élet bizonytalansága a halál bizo­nyosságánál. Nem tudhatták, milyen titkokat rejt az ismeret­len tenger, hiszen — mai mér­tékkel mérve — csak párszáz kilométerre ismerték a parti vi­zeket, ott, ahová halászni jár­tak. A halászok óriási nyolckarú polipokról beszéltek, hatalmas halakról, amelyek félelmetes há­tukat mutogatják, cápákról, amelyek miatt nem lehet für­deni, óriási viharokról, melyek­ben már sok halásztutaj elve­szett. Ezalatt fent a hegyekben egyik erődítmény a másik után esett el. Az ostromlók hatalmas ij­­jaikkal agyagedényben égő ola­jat röpítettek fel a toronytetőkre, mialatt kőműveseik a falakat bontották, a vég közeledett. Mikor a tutajflotta indulásra készen állott, az asszony- és gyereknép felköltözött, a kormá­nyosok elfoglalták helyeiket, az evezősök hosszú evezőket dug­tak a kötélhurkokba. Fontos volt, hogy indulás után mielőbb kikerüljenek a partra érkező el­lenség látótávolságából. A védők is meghatározott rendben menekülni kezdtek a vá­rakból. Hatalmas tüzeket raktak, holttesteket vonszoltak a tőré­sekbe, nagy lövés-menést ren­deztek, mint akik végső kiro­hanásra készülődnek. Aztán egy sötét, viharos éjszakán az utolsó védők is eltűntek a szorongatott várakból. A tüzek még sokáig lobogtak, az ablakokba helye­zett holtak néztek kifelé rendü­letlenül, a védők pedig elhagy­ták szülőföldjüket. Egymásután lökték el a tutajokat a parttól, megfeszültek az evezők és el­indultak a vezértutaj árboclám­­pája után. Elmenekültek őseik földjéről. Kora hajnalban az ostromlók észrevették, hogy elcsendesült az élet az erődökben. Ostromlétrá­kat támasztottak a falaknak és nyílzápor oltalma alatt megro­hanták a falakat. Mekkora volt a bámulatuk, mikor a várakat üresen találták! Sehol egy élőlény, sehol semmi mozgás, a védők­ még a sebe­­sülteiket is elvitték, nehogy aka­ratlanul is árulókká legyenek. A meglepett támadók cseltől tartottak s azért csak lépésről­­lépésre nyomultak előre, egészen a tengerpartig. A szép városok, tanyák felgyújtva, néptelenül várták a megszállókat. Felde­­rítőik végigjárták a tengerpar­tot, fent a hegyeket, a folyók mentét, de sehol se találták a védőket, mintha a föld nyelte volna el őket. A rablásban, gyilkolásban, fosztogatásban elfáradt inkák alig akartak hinni szemüknek. Fantasztikus beszédek keltek szárnyra, sokan tudni vélték, hogy a hegy nyílt meg a védők előtt ők bemenekültek a hegy belsejébe s azután elzárult a barlangnyílás. Mások azt mon­dogatták, hogy a tengerbe ölték magukat, voltak, akik arra gon­doltak, hogy talán a tengerre menekültek, de ezeket leintették. Hogyan is gondolhat valaki ilyent, hiszen a végtelen sem­mibe mennének, a biztos halál­ba . . Választ nem kaptak kérdéseik­re, lassankint megnyugodtak hát abban, hogy néptelen orszá­got hódítottak meg és hozzá­fogtak birodalmuk építéséhez. Az őslakók városait nem foglal­ták el, féltek a szellemektől. Hagyták rombadőlni. A palotá­kat, kapukat elborította az ős­erdő, vagy a vulkánok szálló hamuja. A hatalmas istenszob­rok elsüllyedtek az őserdőben, az őslakókról lassan kint mindenki megfeledkezett. Az idők múlásá­val azt hitték, hogy istenek építették a romvárosokat, szob­rokat, féltek tőlük, de máskülön­ben nem sokat törődtek velük Megkezdték évszázados fejlő­désüket. Hatalmas palotákat építettek, az Andok hegylán­cain kijavították az őslakók ter­­raszos földjeit, kerteket öntöz­tek és időnként véres áldozato­kat mutattak be isteneiknek. Utakat, hidakat építettek, zsinó­rokra kötözött csomókkal fel­jegyzéseket végeztek, könyve­ket, kódexeket írtak. Amikor megkezdték állami életüket az új hazában, maguk előtt látták a határtalan jövőt, a biztos szá­zadokat, az idők végtelenségét. Majd egyszer — több, mint ezer esztendő múlva — vasba­­öltözött lovasok jelennek meg, ágyukkal tüzelnek az inkák né­pére, tönkreverik az utolsó inka — Atahualpa — seregét, biro­dalmát szétzúzzák. A birodal­mak élnek, születnek, fejlődnek és végül elpusztulnak. A vég azonban még tíz évszázad mesz­­szeségében van, ki gondolna reá?★ A tutajflotta pedig elindult a menekülő néppel. A balzsamfa­­rönkök szeszélyesen himbálóz­tak, a vitorlák duzzadtak, a kormányosok régi gyakorlattal vezették a hideg áramlatban sebesen haladó tutajokat. A jár­művek elég nagyok voltak ahhoz, hogy sok ember elférjen rajtuk, és elég kicsinyek, hogy követhessék a hullámzást. Ha pár méterrel hosszabbra épül­tek volna, eltörtek volna a hul­lámvölgyek áthidalásakor, ha pedig kisebbek, felfordultak volna a hullámzásban. Az erős indák jól tartottak. A víz ugyan lassan szivárgott a fába, a tu­tajok kissé megsüllyedtek, de biztosan úsztak a nagy vizen. (Folytatjuk.) fittetek*­ Vita színházaink munkájáról Darvas József népművelési miniszter felszólalása Kedden a városháza tanács­termében folytatódott a hétfőn megkezd­ett vitaankét, a ma­gyar drámairodalom helyzeté­ről, színházaink munkájáról. A vita során felszólalt Darvas József népművelési miniszter is. Beszéde bevezető részében a júniusi határozat óta megtett fejlődésről, s az irodalom fejlő­dését gátló bürokratikus akadá­lyokról beszélt. Hangsúlyozta, hogy színházaink — különösen az Ifjúsági Színház és a mis­kolci színház — felkarolták a magyar dráma ügyét. Kevéssé lehetünk megelégedve ebből a szempontból a Magyar Néphad­sereg Színháza és a Nemzeti Színház munkájával. Eredmény négy új szatírának és számos vígjátéknak a meg­születése. Ugyanakkor a víg­játék kissé a könnyebb megol­dás útja. Szükség van rá, de még jobban szükséges mai éle­tünk elmélyült drámai ábrázo­lása. Feltétlenül szükséges áb­rázolni a nehézségeket, d­e a va­lósághoz hozzátartoznak az eredmények is. Ha csak az egyik oldalt látjuk, az natura­lizmushoz, felszínességhez vezet. Az állami irányítás hibáiról szólva, hangsúlyozta, hogy nem szabad akadályozni a fejlődést, sőt segíteni kell. Ezen a téren a legfontosabb a közeljövőben, hogy színházaink az eddiginél is nagyobb önállóságot kapjanak. Beszélt a színházi kritikával kapcsolatosan az elbizonytalan­­kodásról, a marxista esztétika nem kielégítő ismeretéről és al­kalmazásáról. A szórakoztató műfajjal kap­csolatban elmondotta, hogy a népi tánc mellett szükség van az ízléses nyugati táncra és a hoz­závaló zenére is, de kozmopo­lita ízléstelenségre, bárgyú szö­vegekre nincs szükségünk s itt helyénvaló az adminisztratív in­tézkedés is. Ezután a Vidám Színpad mun­káját elismerve, a kispolgári kri­tikának tett engedményekről s arról szólott, hogy tréfáik nem elég mulatságosak. A Fővárosi Kis Színpad is ért el eredmé­nyeket, d­e helyt adott a durva szekszualitásra való spekulálás­nak, s kevés embert érintő, plety­kaszerű intimitásoknak is. Dicsérettel beszélt a Fővárosi Operettszínházról, a Nemzeti Színház játékstílusáról, a Ma­dách Színház „Hős falu”-járól és a Magyar Néphadsereg Szín­háza Tolsztoj-előadá­sáról, majd színjátszásunk nemzeti jellegét fejtegette. A miniszter beszé­dét következőképpen fejezte be: „Kívánom, hogy együtt még sikeresebb új színházi évadot vi­gyünk végbe a következő esz­tendőben”. Komló egyik ifjú építője Juhász Gábor Komló ifjú épí­tője. Többszö­rös sztahano­vista, gépi va­kolásnál két pisztollyal dol­gozik. Pár nap­pal ezelőtt kap­ta meg a DISZ bárányame­­gyei bizottsá­gának zászla­ját, a kongresz­­szusi verseny során végzett jó munkájáért. A gépi vakolásnál egyetlen hiba az, hogy elég sok anyag megy kárba, gyakran 25—28 száza­lék. Most Ju­hász elvtárs brigádjával együtt elhatá­rozta, hogy újí­tással csökkenti a feleslegesen kárbamenő anyagot, még­hozzá a jelen­legi 20 száza­lékról 5 száza­lékra. Újítását siker koronázta: az elmúlt héten már 5 száza­lékra szorította le a habarcshullást. (Rozsnyai Zoltán, a Képzőm­­í­vé­szeti Főiskola tanárának rajza.) ­ Színházak műsorából Június 30, szerda. Operahá­z: Lohengrin (H bér­., 10. előadá­s, 7). — Az Állami Operaház Margitszigeti Színpada: A Szovjet Hadsereg Ének- és Táncegyüttesé­nek műsora (19). — Nemzeti Szín­ház: Úri muri (7). — Katona József Színház: Nyári szünet. — Madách Színház: Tévedések vígjátéka (8). — A Magyar Néphadsereg Színháza: Holnapra kiderül (7). — Fővárosi Operettszínház: Álruhás kisasz­szony (7). — Ifjúsági Színház: A kőszívű ember fiai (7). — Fővárosi Víg Színház: Szombat délután (7). — Fővárosi Kis Szín­pad: Tréfa az egész (7). —­ Vidám Színpad: Uta­zás a viták körül (7). — Déryné Színház: Nem magánügy (10. bék­. 18). — Állami Faluszínház: Ahogy tetszik (7). — Zeneakadémia: Berko­­vits Tibor hegedűművészi oklevélpá­lyázati hangversenye (f 12), Bán Melitta zongora diplomahangverse­nye (f6), Fodor Katalin hegedű diplomahangversenye (8). — Ká­rolyi-kert: Magyar Állami Hangver­senyzenekar, „B” bér­., 1. előadás (9). A rádió műsorából Július 1, csütörtök Kossuth-rádió: 4.30: Hírek. — 4.40—­8.22-ig: Reg­geli zenés műsor. — 8.22: Műsor­­ismertetés. — 8.30: Balettzene. — 9.20: A Gyermekrádió műsora. — 9.40: Magyar népdalok. — 10.00: Hírek. — 10.10: Népdalok és táncok. — 10.30: Beszélgetés az Agroké­miai Kutatóintézet két munkatársá­val. — 10.15: Régi magyar m­uzsi­­ka. — 11.10: Népművelési híradó. — 11.30: Színes muzsika. 12.00: Hí­rek. — 12.15: Déli hangverseny. -­ 13.00: Ifjúsági kórusok énekelnek. — 13.30: Kóczé Gyula és zenekara ját­szik. — 14.00:­ Hírek. — 14.25: A Rá­dió Gyermekújság műsorra. — 15.10: Schubert: A szén Molnárné c. dal­­sorozatból. — 15.30: A primitív em­ber gondolkodása. Előadás. — 15.45: Népek zenéje. — 16.00: Jókai élete és művei. VIII. — 16.30: Népművé­szeink műsorából. — 17.00: Hírek. — 17.10: Részletek Donizetti Lam­­mermoori Lucia c. operájából. — 17.45: Külpolitikai kérdésekre vá­laszolunk. — 18.00: Szív küldi. — 18.30: Hangos Újság. — 19.00: Egy falu — egy nóta. — 19.40: Levelek­re válaszolunk. — 20.00: Hírek. — 20.10: A­ rádió irodalmi folyóirata. — 21.10: Tánczene. — 22.00: Hírek. 22.20: A rádió szimfonikus zeneka­ra játszik. — 23.30: Éji zene. — 24.00. ..Hírek. Petőfi-rádió: 6.30: A kis iskolások műsora. — 5.40: Torna. — 6.50: Filmdalok. — 7.10—11.30-ig: Azonos a Kossuth­­rádió műsorával. — 14.00: Zenekari hangverseny a Lengyel Rádió mű­sorából. — 15.00: A rádió kisegyüt­tese játszik. — 15.40: Vígoperákból. — 16.30: A Gyermekrádió műsora. — 17.25: Gyakorlati tanácsok a ga­bonaaratás és hordás megszervezé­séhez. Előadás. — 17.40: Részletek Sárközi: Szelistyei asszonyok c. operettjéből. — 18.30: Mozart ifjúko­ri művészete. Előadás. — 19.00: Az épülő kommunizmus nagy országá­ban. — 19.30: Könnyű fúvósmuzsi­ka. — 20.10: *Sporthiradó. 20.30: Népek dalai és táncai. — 21.30: 800 millió ... — 22.00: Operettzene. — 22.40: Tánczene. Várható időjárás Felhőátvonulások, több helyen zá­­poreső, zivatar. Mérsékelt szél. A nappali hőmérséklet főleg a nyugati megyékben emelkedik. Várható hő­­mérsékleti értékek szerdán reggel 12— 15, délben 25—28 fok között. 2054 Június 80. a fDAffiJKDK. i umacjcuutfu, , Tandíjmentes kétéves mezőgazdasági­­ szakiskolába jelentkezhetnek a parasztfiatalok Több olvasónk kívánságára ismét szakiskolákról szóló közleményünket. 1954 szeptember elsejével ti­zenegy mezőgazdasági szakis­kola nyitja meg kapuit a ta­­nulnivágyó parasztfiatalok előtt. A szakiskolák kétéves időtartamúak. A végzett tanu­lók „aranyka­lászos földműve­sek’’ tesznek. Kehidán állattenyésztési szakiskola nyílik, ahol a fő tantárgy az állattenyésztés, de a tanulók növénytermeszté­si és kertészeti oktatásban is részesülnek. Békésen, Hódme­zővásárhelyen, Hajdúszo­boszlón, Hajdúdorogon, Mó­ron, Lengyelen és Jászberény­ben általános szakiskola kezdi meg működését, ahol növény­­termelésből, állattenyésztésből és kertészetből kapnak alapos oktatást a tanulók. Gyulán zöldségtermesztési, Balaton­­arácson szőlőtermelési és bor­kezelési, Kecskemét-Kisfálban gyümölcstermelési szakiskola nyílik. A kétéves mezőgazdasági szakiskolákon a tanítás ingye- A tanulók kollégiumban nyernek elhelyezést és zseb­pénzt is kapnak. A tanítás el­méleti és gyakorlati oktatásból áll. Délelőtt elméleti, délután pedig a szakiskolák korszerű tangazdaságaiban gyakorlati oktatás lesz. Az oktatást egye­temi képesítésű tanárok látják el. A kétéves mezőgazdasági szakiskolákba 17—24 éves fiúk és lányok jelentkezhetnek ál­lami gazdaságokból, termelő­­szövetkezetekből és az egyéni­leg dolgozó parasztok közül. A Felvételi kérelmet 1954 augusz­tus 15-ig lehet benyújtani az illetékes szakiskolák igazgató­jához. A felvételi kérelemhez csatolni kell: a nyolc általá­nos iskola elvégzéséről kiállí­tott bizonyítványt, születési bi-­­­zonyítványt, orvosi igazolást,­­ a községi tanács igazolását,­­ illetve az állami gazdaságok-­­­ból, a termelőszövetkezetekből­­ pályázóknak az állami gazda­ság igazgatójának, a termelő­szövetkezet vezetőségének ajánlását is. Az általános mezőgazdasági szakiskolákba — a jászberényi­­ kivételével — csak férfiak je­lentkezhetnek, a jászberényibe pedig csak nők.. A kertészeti szakiskolába és a kehidai ál­lattenyésztési iskolába férfiak és nők egyaránt jelentkezhet­nek. A mezőgazdasági szakis­kolák vezetői, tanárai szeretet­tel várják a tanulni vágyó pa­rasztfiatalokat, közöljük a mezőgazdasági így kerül a fénykép a lapba Számos olvasónk kérdezte, ho­gyan kerül egy-egy fénykép a lapba. Az eredeti fényképről klisét (nyomódúcot) kell készíteni, hogy lapban kinyomtathassuk. Ehhez megáldjuk a kívánt mé­retet (egy hasáb, két hasáb, stb.). Utána a kliséüzembe ke­rül, s itt raszteren (rácson) át üveglemezre fényképezik az eredeti fotót. Ennek során pon­tokra bontják. (Ha nagyítóval nézzük a lapunkban megjelent fényképeket, jól látjuk e pon­tokat, amelyeknek összessége a képet adja.) Az üveglemezről cinklemez­­re másolják a felvételt, ame­lyet azután mutatnak, hogy a pontok a lemezen kialakulja­nak. Az így készült cinklemez a klisé, azaz a nyomóforma, amely a nyomtatásban a ké­pet adja. (Ehhez azonban a klisét a lap kiszedett ólom­soraival együtt éghetetlen pa­pírra préselik, s azt ólommal kiöntik. Végül körforgógép ólomlemezeiről nyomtatjuk la­punk oldalait, s a rajta lévő képeket.) Üzenetek sorokban Kazincbarcika: Több olvasónk ér­deklődött tevélben arról, hogyan jelentkezhet a kazincbarcikai épít­kezésre. Ezúton válaszolunk kér­désükre. Az építkezéshez a felvételt a DISZ-bizottságok intézik. Kérésük­kel a megyei, járási, vagy városi DISZ-bizottsághoz forduljanak. „Jó ízlés” jeligére: Textil- és bőrvegyipari technikum esti tago­zatára július 1-ig lehet jelentkezni. Jelentkezési­ lap a technikum igaz­gatójánál kapható. Felvételhez szükséges: nyolc általános iskola elvégzése, a textiliparban kétéves üzemi gyakorlat, s a vállalat sze­mélyzeti osztályának javaslata. „Érettségi” lén­yére válaszoljuk e következőket: Az érettségi vizs­gán éppúgy, mint a többi vizsgán, az elbírálás joga egyedül a vizs­gáztató tanáré, illetőleg a vizsga­elnöké. Ha az elvtárs szigorúnak tartja a kapott osztályzatot, egye­dül az iskola igazgatójához fordul­hat orvoslásért. Gy. L. Lovászi: Ahhoz, hogy gépipari technikum levelező tago­zatára felvegyék, az első követel­mény, hogy kétéves szakmai gya­korlata legyen valamelyik gépipari ü­zemben. Műszaki Egyetemre való felvételéhez viszont érettségi szük­séges, így jelen pillanatban gép­kocsivezetői gyakorlattal nincs le­hetősége sem a gépipari techni­kumba, sem a Műszaki Egyetemre való beiratkozásának. Békekölcsön. Keresse fel az­­Or­szágos Takarékpénztár Központját (Budapest, V., Nádor­ u. 16. 316. számú szoba). Innen, a bejelentés után tovább irányítják a letiltás végleges elintézésére. (Ez majd közjegyző előtt fog megtörténni és 16 forintos költséggel jár.) MIÉSMudri Testvényverseny II. FORDULÓ. 15 sz. rejtvény: Történelmi visszapillantás. A magyar múlt 13 eseményét elevenítjük fel. Ebből 12-őt abc sorrendben ismertetünk, a 13-ik eseményt pedig a 12 szövegrész helyes összeállításából tudhatjuk meg. Mégpedig oly­módon, hogy az eseményeket a táblázatban szereplő évszámok folytatólagos sorrendjében állítjuk össze. (Például elsőnek vesszük a 12 eseményből azt, amelyik 1823-ban történt, má­sodiknak azt, amely 1948-ban és így tovább.) Az így összeállított szövegrészek kezdőbetűit ír­juk be az üres kockákba. Ezek lentről lefelé olvasva eredményezik a 13-ik eseményt. — Meg­fejtésül a magyar történelem ezen eseményének­ évszáma küldendő be. Megfejtése: 4 ixmt. A pesti nagy árvíz. A Nemzeti Színház megnyitása. Államosítják a gyárakat és nagyüzemeket. Cik­éit, a Hunyadiak hírhedt ellenségét meg­ölik.­­ Dózsa Györgyöt tüzes trónon megégetik. Isaszegi csata. Kossuth Lajos megajánlási beszéde, július 11-én. Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása. Petőfi Sándor születése. Schönherz Zoltán mártírhalála. Thököly Imre halála. Zrínyi Miklós, a szigetvári hős halála. A II. forduló 24 rejtvényének meg­fejtését egyszerre kell beküldeni! — A részletes pályázati feltételeket jú­nius 13-i és 17-i számainkban közöl­tük! — A 16. sz. rejtvényt csütörtö­kön közöljük. 1823 1918 1818 1918 1 1 5(d­d 1511 1819 1156 1­31 1837 1705 1­838 A Szabad Ifjúság nagy nyári rejtvényversenye 11. forduló 15. szelvény

Next