Szabad Ifjuság, 1954. április-június (5. évfolyam, 77-153. szám)

1954-06-01 / 128. szám

1954 filnius­a. A gyermekek felejthetetlen ünnepe A Nemzetközi Gyermeknap alkalmából Vass Istvánné, az MNDSZ elnöke május 30-án, vasárnap­­­délelőtt 10 órakor rá­dióbeszédben üdvözölte a gyer­mekeket. " Forró szeretettel köszönt­­lek benneteket ezen a napon, kicsiket és nagyokat egyaránt az édesanyák, a szülők és egész népünk nevében — mondotta, úgy készült az ország erre a napra, mintha minden gyermek születésnapja lenne. Az édes­anyák, édesapák már hetekkel ezelőtt azon gondolkoztak, hogy mivel tudnák ezt a napot fe­lejthetetlenné tenni számotokra, hogy érezzétek: szüleitek szívét az a régi vágy tölti el, hogy a ti életetekben minél több bol­dogság és derű legyen. S valóban, országszerte min­denütt felejthetetlenné vált ez a vasárnap népünk legféltettebb kincse: a gyermekek számára. Budapesten korán reggel zenét ébresztő üdvözölte a gyereke­ket. Reggel 9 órakor kezdődött a Sztálin-úton az izgalmas, nagy rollerverseny. Az első „korcsoportban” Tóth Attila, a felsőerdősori általános iskola növendéke futott be elsőnek, a kislányok közül egy koreai kis­lány, Mi Csen Szunya, a szív­utcai általános iskola tanulója győzött. A nyerteseket könyvek­kel jutalmazták. A Molotov-téri hajóállomásról 10 órakor 850 gyermek indult két és félórás sétahajózásra és rövidesen utána kifutott a szol­­nokmeg­yei mesterszálllá­si álta­lános iskola növendékeivel zsú­folásig megtelt második hajó is. A Vidám Parkban 50.000 jegyet kaptak a gyerekek, hogy felül­hessenek a robogó vasútra, a kis trolira, a hintákra. Ugyancsak nagy sikere volt az Állatkertben az „állatóvodának” is. Csodál­kozva nézték a­ kicsinyek, amikor egy cicamama egyszerre táplálta saját kölykével együtt a pár­napos mosómedive bocsot és a kisrókát. Debrecenben már szombaton megkezdődött a gyermeknap. A pedagógus szakszervezet báb­csoportja nagyszerű vidám mű­sort rendezett a kicsinyeknek. Szegeden, a „Fá­klya” filmszín­házban 2000 gyermek gyönyör­ködött az ingyenes filmelőadás­ban. Győrött szombaton az óvo­dákban mesedélutánokkal kezdő­dött a gyermeknap. Vasárnap délelőtt roller- és háromkerekű kerékpárosversenyt rendeztek. Pécsett külön ajándékokat kap­tak a koreai gyerekek. Kapos­várott szombaton délután műso­ros ifúsági napot tartottak, ame­lyet látványos felvonulás előzött meg. Vasárnap a Jókai­ Parkban egész délutánt betöltő ifjúsá­gi majálison vett részt a vidám gyermeksereg. Kecskeméten és Bács megye egész területén, a békehét keretében ünnepelték meg a gyermeknapot. Több mint 1000 meséskönyvet, babát és más játékszert osztottak ki Gyermekek utcabálja az újpesti Trombitás­ téren Szac Áí het í Mg Késve bar, de megérkezteti a nyár és ilyenkor a forró nap­sütésben jólesik egy pohár hideg, frissen csapolt, habos sör. Azaz csak jólesnek, de mostanában gyakran megtör­ténik, hogy a szomjas járó­kelő vendégtöbör-vendéglőbe, italboltból-italboltba járva mindenütt azt hallja: „Sör nincs.” Egyes vendéglők, így például a Borostyán Étte­rem pedig úgy igyekezett „se­gíteni” a sörhiányon, hogy szombat este csak a vacso­rázó vendégeknek szolgáltak ki sört. Bővebben nem kell magyarázni ennek az eljárás­nak a helytelenségét. A Budapesti Vendéglátó­­ipari Trösztnél érdeklődtünk, mi az oka a sörhiánynak. A válasz: „Kis keretet kapott májusban a vendéglátóipar.'' És mi lesz júniusban? — ér­deklődtünk. „Az időjárástól függ. Ha jó idő lesz, akkor nem elég a rendelkezésünkre álló sörmennyiség, ha rossz az idő, akkor bőven jut min­denkinek” — hangzott a meg­lepő válasz. Ahelyett, hogy a termé­szetre bíznánk ezt a dolgot, úgy véljük: sokkal helyesebb lenne, ha a sörgyárak és a belkereskedelmi minisztérium közösen gondoskodnának arról, hogy a nyári hónapok­ban elég sör jusson a fővá­ros dolgozóinak. „Becsület műszak“ Tatab­ányán — a diszisták kezdeményezésére Tatabánya bányászai elnyerték a Magyar Dolgozók Pártja egyik kongresszusi zászlaját. A nagy kitüntetés további jó munkára ösztönzi a bányászváros dolgo­zóit. A tatabányai VI-os akna tanácskozásán a DISZ-fiatalok elhatározták, hogy a kongresz­­szusi zászló átvételét „becsület­­műszakkal’’ köszöntik. Kezde­ményezésükhöz az idősebbek is csatlakoztak, s így született meg az a fogadalom, hogy a VI-os akna bányászai a május 31-től június 6-ig tartó „becsület­műszakon” 450 tonna szenet termelnek tervükön felül. A Kos­­suth-díjas Mészáros József, to­vábbá Földesi József és Váradi István vájárok 200 százalékos teljesítményre tettek fogadal­mat. Az akna bányászai együt­tesen vállalták: „Nagy gondot fordítunk a minőség megjaví­tására. Ezért a jelenlegi 1,5 szá­zalékos meddő­ tartalmat 0,74 százalékra szorítjuk le.” Moszkvai ünnepségek Ukrajna és Oroszország újraegyesülésének 300-ik évfordulója a­ karmiből Az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának jubileumi ülése Az Oroszországi Szövetségi Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső tanácsa május 29-én, a moszkvai Kreml-palotában jubileumi­­ülésen emlékezett meg a szovjetország népei életében bekövetkezett nevezetes ese­ményről, Ukrajna és Oroszor­szág újraegyesülésének 300. év­fordulójáról. A jubileumi ülés alkalmából a Fehérmárvány-teremben ösz­­szeültek a köztársaság Legfelső Tanácsa, a különböző köztársa­ságok küldöttei és a Szovjet­unió minden vidékéről érkezett vendégek. Megérkezett a jubi­leumi ülésre a Lengyel Nép­­köztársaság nemzetgyűlésének küldöttsége. Az ülés részvevői hosszan­tartó tapssal fogadták a kor­­mánypáholyokban helyetfoglaló­­ G. M. Malenkovot, N. Sz. Hrus­­csovot, N. A. Bulganyint, A. I. Mikojant, M­ . G. Pervuhint, N. M. Svernyiket, M. A. Szusz­­lovot, P. N. Poszpjelovot, vala­mint az OSzSzSzK Legfelső Tanácsa elnökségének és az OSzSzSzK kormányának tag­jait, Ukrajna és a többi szövet­séges köztársaság küldöttségé­nek képviselőit. Ukrajna Oroszországgal tör­tént újraegyesülésének 300. év­fordulójáról nagy beszámolót tartott A. M. Puzanov, az OSZ­SZSZK minisztertanácsának el­nöke. Az OSZSZSZK-t Lenin­­renddel tüntették ki az évfor­dulón. Díszszemle és felvonulás a Vörös-téren Május 30-án Moszkvában a történelmi jelentőségű esemény alkalmából díszszemle volt, és felvonultak a főváros dolgozói. A Vörös-téren a Szovjetunió Legfelső Tanácsa és az OSZSZ­SZK küldöttei mellett ott voltak a moszkvai ipar újítói, a tudo­mány és a kultúra művelői, szá­mos vendég — az ukrán nép küldöttei, és a többi szövetséges köztársaság dolgozóinak képvi­selői, akik szombaton résztvettek az OSZSZSZK Legfelső Taná­csának ünnepi ülésszakain. Jelen volt a Lengyel Népköz­­társaság szejmjének küldöttsége, a szovjet társadalmi szerveze­tek meghívására Moszkvában tartózkodó küldöttségek tagjai, a diplomáciai testület tagjai. A Lenin-Sztálin mauzóleum díszemelvényén megjelentek a Szovjetunió Kommunista Pártja és a szovjet állam vezetői, a marsallok és tengernagyok. A május 30-i díszszemlét K. Sz. Moszkalenko hadseregtábornok vezényelte. A díszszemlét N. A. Bulganyin, a Szovjetunió mar­­sallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere fogadta. A díszszemle után a Vörös­teret a felvonulók árasztották el. Az ünnepi menet élén a zászlóvivők haladtak. Moszkva zászlaját, a Szovjetunió és a 16 szövetséges köztársaság állami zászlaját vitték. A moszkvaiak zene- és énekszóra végeláthatat­lan áradatban haladtak az ősi Kreml falai előtt. Néhány ifjú moszkvai kiszaladt a felvonuló oszlopból, felléptek a mauzóleum díszemelvényére és csokrot ad­tak át a kommunista párt és a szovjet kormány vezetőinek. Fogadás a Kremlben Május 30-án Ukrajna Orosz­­országgal való újraegyesülésé­nek 300. évfordulója megünnep­lésére az OSZSZSZK Legfelső Tanácsának elnöksége és mi­nisztertanácsa a Kremlben fo­gadást rendezett. A megjelentek viharos tapsa közepette érkezett a terembe G. M. Malenkov, N. Sz. Hruscsov, N. A. Bulganyin, A. I. Mikojan, M. G. Pervuhin, N. M. Svernyik, A. I. Kiricsenko, M. A. Szusz­­lov, P. N. Poszpjelov, M. P. Taraszov, A. M. Puzanov, D. Sz. Korolcsenko, N. T. Kal­­csenko. Az egybegyűltek lelkesen tap­soltak, amikor N. Sz. Hruscsov és M. P. Taraszov pohárköszön­tőt mondott a nevezetes dátum­ra. A fogadás középpontjában, a Genfből akkor érkezett V. M. Molotov állt. Szovjet javaslat a tűzszünetet ellenőrző semleges bizottság összetételére Zárt ülés hétfőn Genf­ben A Kínai Népköztársaság genfi küldöttségének sajtóirodája a genfi értekezlet május 31 -i ülé­sén létrejött megállapodás alap­ján a következő közleményt adta: „A kilenc küldöttség zárt ülé­sen folytatta az indokínai béke helyreállításának kérdésével kap­csolatos tanácskozásait. Az ér­tekezletet tájékoztatták arról, hogy a két fél katonai megbízot­tai június 1-én előzetes­ összejö­ve­teit tartanak, hogy előkészít­sék a két parancsnokság képvi­selőinek tárgyalásait. A legközelebbi zárt ülést jú­nius 2-án tartják.” ★ Az MTI genfi kiküldött tudó­sítója megbízható értesülés alap­ján közli, hogy a genfi értekez­let hétfőn délutáni zárt ülésén, amelyen a távollévő Molotov szovjet külügyminiszter helyett Eden angol külügyminiszter el­nökölt, az indokínai tűzszünet­ről kötendő megállapodás ellen­őrzéséről is tanácskoztak. Gro­­miko szovjet külügyminiszter­helyettes javasolta, hogy a tűz­szünet ellenőrzésére alakítandó semleges bizottságot állítsák ösz­­sze Lengyelország, Csehszlová­kia, India és Pakisztán képvise­lőiből. Gromiko javaslatáról, va­lamint a többi, e kérdéssel kap­csolatban előterjesztett javaslat­ról a szerdai zárt ülésen dönte­nek.★ Tájékozott értekezleti körök úgy tudják, hogy a genfi kül­döttségeknek a szombati zárt ülésen elért megállapodása ér­telmében elvben legkésőbb e hét csütörtökén megkezdődnek az indokínai tűzszünet elősegítését szolgáló katonai tárgyalások. Ezeken a megbeszéléseken a vietnami néphadsereget Ta Kvang Buu nemzetvédelmi mi­niszterhelyettes és Ha Van Lau ezredes, a francia hadsereget Delteil tábornok és Freihrant, a Bao Daj-féle csapatokat Nguyen Van Vi ezredes és Le Van Kim ezredes képviseli. * A svájci lapok első oldalon je­lentik, hogy Molotov szovjet kül­ügyminiszter, a genfi értekezle­ten résztvevő szovjet küldöttség vezetője, vasárnap, a kora reg­geli órákban repülőgépen Mosz­kvába utazott. A genfi, a baseli és a zürichi lapok­­azt a jelentést köztik, hogy Molotov kedden, vagy szerdán visszatér Genf­be. A lapok rámutatnak, hogy Mo­lotov szombaton tájékoztatta el­utazásáról a nagyhatalmak kül­döttségeinek vezetőit, úgyhogy a nyugati sajtó egyes célzatos hí­rei, melyek szerint Molotov „vá­­­ratlan elutazása értekezleti kö­rökben meglepetést keltett”, nem felel meg a valóságnak.Molotov távolléte alatt a szovjet küldött­ség munkáját Gromiko külügy­miniszterhelyettes vezeti. ★ Csou En-laj, a Kínai Népköz­­tá­rsaság külügyminisztere va­sárnap délelőtt 11.30 órakor fo­gadta Harold Wilson angol mun­káspárti képviselőt, volt kereske­delemügyi minisztert és William Robson Brown angol konzerva­tív képviselőt. A fogadásnál je­len volt Le­ Jen-min kínai kül­kereskedelmi miniszterhelyettes is. s A VI. Moziban voltunk Párizsban Fényesen kivilágított, hatalmas, barlang­alakú terem villan fel szemünk előtt. Egyik oldalán úszómedence, s az egész termet fény­szórók világítják meg. A medence felett lévő ugródeszkára fiatal nő lép fel. Beugrik a vízbe, átússza a medencét, a túlsó oldalon kilép és betonajtón át egy másik nagy, szintén barlang­alakú terembe megy. Az egész olyan, mintha valamelyik amerikai filmből vágták volna ki. Pedig a szemünk előtt, a mozivásznon leját­szódó jelenet nem játékfilm volt, hanem vala­melyik őrült amerikai milliomos által kieszelt valóság. Az Hja Erenburg „Kilencedik hullám” című regényében szereplő Low szenátor, mikor meg­tudta, hogy a Szovjetuniónak is van atom­bombája, kétségbeesésében földalatti palotát akart magának építtetni. A regényben szereplő szenátor eszeveszett ötlete most valósággá vált és erről adott hírt a francia filmhíradó. Egy amerikai milliomos „atombombabiztos” földalatti palotáját mutatta be ... Franciaországi tartózkodásunk alatt számos filmet láttunk. Volt köztük olyan, amely az agyoncsépelt vadnyugati filmek unalmas csa­ládjába tartozott, „Párbaj az ezüst forr­ásnál” — ezt a hangzatos címet viselte. Mondanom sem kell: amerikai film volt. A párizsi mozik többsége ottartózkodásunkkor amerikai filmet játszott. Ahogyan az ember a Boulevard Haussmann és a Boulevard des Italiens so­rán megállt, rengeteg amerikai gengszterfilm címét látta, mint például „A szőkék öble”, „Ne nyúlj Grisbyhez" és természetesen a szokásos revü­­filmek hirdetéseit, amelyekben a zenénél csak a filmek mondanivalója volt gyengébb. Kiasz­­ ­­ szikus példa ezekre a „Hogyan kell férjhez­­menni egy milliomoshoz?” című alkotás. A Him a fiatal próbakisasszonyok életével foglal­kozik. A végén természetesen a milliomos el­veszi feleségül — ezúttal nem a gépírókisasz­­szonyt, hanem a próbakisasszonyt. Az ember csodálkozik rajta, hogy az ásító nézőtér még mindig nem ébresztette rá az amerikai film­mágnásokat hazugságaik eredménytelenségére. Valamennyi Párizsban látott amerikai film közül az „Amíg lesznek férfiak" című film volt a legtanulságosabb. A film az Egyesült Álla­mokban hét első díjat nyert. Cannesban, a nemzetközi filmfesztiválon is első díjat kapott. Rövid tartalma a következő: Egy fiatal katonát áthelyeznek a Hawai-szigetekre. Ismert ököl­vívó, de mivel utolsó mérkőzésén szerencsétlen ütésével megvakította egyik barátját, megfo­gadta, hogy többet nem vesz fel bokszkesztyűt. Az alakulat kapitánya — egy léha naptopó, aki soha nincs a laktanyában és annak ellenére, hogy fiatal felesége van, állandóan nők után csavarog — úgy akarja biztosítani előlépteté­sét, hogy összegyűjti a helyőrség legjobb ököl­vívóit és meg akarja nyerni velük a hadsereg­­bajnokságot. A film hősét is be akarja kény­szeríteni az ökölvívó csapatba. Ő azonban nem áll kötélnek, megtartja fogadalmát. A film többi alakja: egy szadista őrmester aki abban leli kedvét, hogy kínozza a legény­séget; egy másik őrmester akit szeret a le­génység, és aki viszonyt kezd a kapitány ma­­gára hagyott feleségével; a főhős barátja, akit a szadista őrmester halálra kínoz; végül egy fia­tal lány, akit a hős feleségül szeretne venni, s akit egy úgynevezett éjjeli klubban — lénye-— " ------------------­gében semmiben sem különbözik a nyilvános­­háztól — alkalmaztak a vendégek szórakoz­tatására. A szerepeket jó színészek játsszák, jó a ren­dezés, nagyon szépek a felvételek. Az átlag­amerikai filmekkel szemben viszonylag kevés a durva jelenet. A filmnek tehát láthatólag ko­moly célkitűzései vannak. Csak három jelenetet szeretnék leírni. Az első: a főhős barátjától a szadista őrmester megvonja a kimenőt és őrségbe állítja. Az megszökik onnan és részeg fővel a katonai rendőrség karjaiba szalad. Hathónapi büntető­táborra ítélik. A tábor vezetője a szadista őr­mester, aki nap-nap után rendszeres kegyetlen­séggel kínozza, ütlegeli. Egy éjjel megszökik és az embertelen kínzá­sok eredményeként a hős karjaiban meghal. Az bosszút sorral és egy éjjel késpárbajban meg­öli a szadista őrmestert. íme, az amerikai had­sereg maguk rajzolta képe, ahol a felettesek azt tesznek beosztottjaikkal, amit akarnak, meg is ölhetik őket és ezért senki nem vonja őket fe­lelősségre. „Megölte a barátomat” — mondja a főhős az őrmesternek. „Megöltem? — vála­szolja az — lehetséges”, s vállat von. Egy másik jelenet. Az őrmester megölése után a főhős barátnőjénél bujkál. Egyszeresak a rádió bemondja, hogy a japánok orvul meg­támadták Pearl Harbourt. A hős elhatározza hogy visszamegy. A lány meg akarja győzni, hogy maradjon. „Ne menj vissza — mondja — főbe fognak lőni." „De megyek” — hangzik a válasz. „Ne menj vissza — mondja a lány — ott téged kínoztak, ütöttek, igazságtalanul bün­tettek. Szörnyű életed volt." „De megyek” — válaszolja a fiú. „Ne menj vissza, feleségül me­gyek hozzád." „Nem lehet, mennem kell" — hangzik a válasz. A párbeszédben egy szó sincs arról, hogy a fiúban felébredt a haza iránti kötelességérzet. Egyszerűen vissza akar menni a hadseregbe mert mint a film előző részeiből kiderült, anyát­lan apátián árva és a hadseregben a kínzások ellenére is úgy érzi , otthonra” talált. Végül a harmadik példa a film által hirde­tett erkölcsi elvekről. Mikor a főhős megismer­kedik a lánnyal és házassági ajánlatot tesz neki a lány így válaszol: „Egy ilyen magam­fajta nőnek akarsz házasságot ajánlani?" A párbeszéd folyamán kiderül, hogy a lány azért jőtt az Egyesült Államokból ebbe a — már említett — klubnak nevezett hawai-i nyilvános­­házba, mert úgy hallotta, hogy itt sok pénzt lehet keresni. Még egy évig marad, akkorra elég pénze lesz. „Katonához nem megyek feleségül — mondja — elegem volt belőletek. Hazamegyek, veszek egy kis házat, rendes emberhez megyek feleségül, rendes háztartást akarok vezetni, rendes gyerekeket akarok szülni.” A film utolsó jelenete egyébként éppen azt mutatja, amint a nő a „szerződés” lejárta után hazaindul. Az egész filmet az a gondolat hatja át, hogy nem tudni, mi lesz holnap, nem is érdemes a fejet törni rajta, úgysem tudjuk megváltoz­tatni. Élj ma, ahogy tudsz, ne érdekeljen a holnap. A másik fontos tanulság, hogy ameri­kai vélemény szerint is — hiszen a film ame­rikai — gyors tempóban fasizálódik az ameri­kai hadsereg. A filmet a nyugati lapok állítása szerint a Szovjetunió is meg akarta vásárolni, de az Egyesült Államok nem hajlandó eladni. Nem merik, mert ha némileg leplezve is, de meg­mutatja az igazság egy-egy részletét az osztás­nak indult, darabokra eső amerikai társada­lomról. A francia filmek közül a „Zöld vetés” és az ,,Özönvíz előtt” című volt a legérdekesebb. Mindkettő fiatalok életéről szól, problémáikról, szerelmükről, megélhetési gondjaikról. (Az utóbbit csak a francia dogozók nyomására en­gedte át a francia cenzúra!) Szovjet filmet egy mozi játszott. Sőt, nagy meglepetésünkre a Stúdió 43. nevű moziban a felszabadulás utáni első magyar filmet, a „Valahol Európában”-t vetítették. Az amerikai filmek tömegükben ugyan el­nyomják a francia és a többi filmeket, de ha a nézőik számát tekintjük, gyakran más a hely­zet. Egy-egy jó francia filmnél például több néző van egy moziban, mint négy-öt­ amerikai filmet játszó moziban együttvéve. Lőrincz Tamás

Next