Szabad Ifjuság, 1955. október-december (6. évfolyam, 231-308. szám)
1955-10-07 / 236. szám
KÉT IFJÚMUNKÁS UAJYOS GYULA.IMOLA LÁSZLÓ Mielőtt találkoztunk, hallottam már róla egyet-mást. Hallottam például a következő esetet: Ovális alakú fedeleket kellett esztergálni, amelyek a kazán tisztítónyílásának elzárására szolgálnak. Egyszerű munka. Gajdosra bízták s a biztonság kedvéért egy tapasztalt esztergályos, Papp Béla bácsi meg is mutatta, hogyan kell csinálni. Valahogy — jólrosszul — csinálta is. Alig telt el három nap, amikor ismét ugyanilyen fedeleket kellett Gajdosnak esztergálnia. Illetve: kellett volna... De ő csak állt a gépe mellett, topogott, nézgelődött s nem tudta, hogy mitévő legyen? Három nap elegendő volt, hogy tökéletesen elfeledje, amit megmutattak, elmagyaráztak neki. Ne higgye senki, hogy Gajdos nehézfejű, tehetségtelen fiú. Látni rajta, s mondják is, hogy értelmes gyerek. Akkor hát mi az oka, hogy a műhelyben nem sok jót hallani róla? Beszélgetünk. Éppen ma ünnepli tizennyolcadik születésnapját. Tanulóidejét is itt töltötte a Lángban. Mikor lett szakmunkás? Várjunk csak ... (kicsit gondolkozik, utánaszámol) — igen, 1954-ben. A keresete? Á, arról ne is beszéljünk. Hatszáz körül. Szóval kevés. Dehát nem izgalmas... — Szüleidnél élsz? — Persze. A szüleid is dolgoznak? — Persze. — És gondolod, mindegy, hogy mennyit keresel, a szüleid úgyis eltartanak. Mosolyog. — Mondd csak, akik a közeledben dolgoznak, azok is mind ilyen keveset teljesítenek? — Van, aki többet. — Például ki? — Például... például a Rabi Ferenc. — Idősebb szakmunkás? — Dehogyis. Egyszerre szabadultunk. — Akkor hogy’ lehet, hogy ő többet tud nálad? — Jobb a gépe. — És a tied rossz? — Hát... öreg gép. De lehet, hogy ha jobban bíznak majd bennem, akkor jobb gépre tesznek. — És most miért nem bíznak benned? — Mert néha elszúrtam a munkát. Később kiderül — de ezt már nem mondja el! —, hogy gázcsőre kellett féltollos menetet vágnia. „Elszúrta’’, pedig ez a lehető legegyszerűbb feladat. Nem szólt a hibáról senkinek, eldugta a csövet. Csak ma derült ki a turpisság, amikor már a szerelme kétségbeesetten kereste a hiányzó alkatrészt. Egyedül a labdarúgásról beszélgetve elevenedik meg a tekintete. A fociért rajong. A könyvekért nem. Arról tud-e, hogy vannak a munkának, az esztergálásnak valóságos művészei? Újítók, ezermesterek, akik örökké törik a fejüket, akiknek öröm a munka, mert azt érzik, hogy: alkotnak, teremtenek! Kétségbeesném, ha erre a kérdésre tagadóan rázná a fejét. Dehát Gajdos nagyon jól tudja, hogy vannak ilyen emberek. Hogy akadnak ilyenek a közvetlen környezetében is. Tudja , csak éppen nem törődik vele. Az sem érdekli, hogy miféle újításokkal bíbelődik a tőle néhány méterre dolgozó esztergályos. Mindegy neki. „Nem érdekes ...” Gajdos Gyula ma tizennyolc éves. Ma még ott állnak háta mögött a szülők. De holnap? Holnapután?! Keze, munkaruhája csupa olaj. A füle mellett ceruza. Munkás. De gyakran akad írni-, számolni, rajzolnivalója is. Gumola László géplakatos izmos, kisportolt, középtermetű, szőke fiatalember. 21 éves. Tősgyökeres angyalföldi és tősgyökeres „Láng-gyári”, itt dolgozik az édesapja és (immár 45 esztendeje!) a nagyapja is. Az édesanyja híres munkásnő, orsózónő, az Angyalföldi Textilgyárban, háromszoros sztahanovista, az ország második legjobb orsózónője. — Mióta vagy szakmunkás? — kérdezem. Kapásból rávágja: — 1951. június 12-e óta. — Mondd csak, Laci, akkoriban, amikor te szabadultál, mennyit kerestek a szüleid? — Anyám és apám? Együtt háromezret. — Szóval, ha nem dolgoztál volna, akkor sem kopik fel az állad. — No jó, de ha nem dolgozom, akkor mit csináljak? Egyszerűen és természetesen mondja. Nem azért, mert ő a gyár egyik híressége, az országos versenyben győztes Ságvári-exportbrigád vezetője. Azért beszél a munkáról olyan szépen, olyan tiszta s világos tekintettel, mert a munka az életének célja és értelme. Azért szeret ő mást is, nemcsak a munkát. Leginkább azt a gyárbeli kislányt, aki ma még csak menyasszony-jelölt, de jövő őszre ... Szereti a sportot is. Aktív labdarúgó. Szereti a könyvet, a verseket, a színházat és szereti a mozit. Rendszeres újságolvasó s határozott véleménye van a tanulásról is. — Anyagismeretet kell nagyon tanulni. Ismerni kell az anyagot, amivel az ember dolgozik. Azt vallja, hogy a havi 1800 forintos átlagkeresetét nem hajszolódással éri el. — A mi brigádunk mindig nyugodtan, egyenletesen dolgozik. Kilenc hónapja nincs selejtünk. Amikor a brigád összeállt, egyikünk se volt sztahanovista. Most mind az öten azok vagyunk. És négyen „kiváló dolgozó’’-k. Év végére meglesz a Munkaérdemrend. Meg kell lennie. — Hogyan? Az első az, hogy a munka — nem játék. Dolgozni kell. Aztán figyelni azokra, akik többet tudnak. Aztán meg — valamit mindig kiokoskodhat az ember. Valami újat. Például a sörlapát készítésénél mindig volt 100 óra gépállás. Összeültünk a technológussal, addig csűrtuk-csavartuk, hogy most már nincs egy percnyi állás, így beszél Gumola. De alaposan téved, aki ,,földreszállt angyal”-nak képzeli. Nem az. Mindig készenlétben van nála a ceruza. S nemcsak azt számolja: hogyan termelhet többet, jobban, könnyebben. Arra is van gondja, hogy miképpen emelkedhet a keretele? Mert ez nála a rend: nyolc óra munka — s akkor bele minden erőt! De utána nyolc óra szórakozás — és akkor legyen, amiből a szórakozásra futja! Este aztán időben hazamegy, hogy jusson nyolc óra alvásra is. Lefekszik, olvas még egy kicsit. Mielőtt a villanyt eloltaná, egy pillantást vet a falra, az egymás mellett sorakozó oklevelekre és a maga ácsolta állványra, amelyen a győztes exportbrigád jutalomserlege csillog. — Olyankor eszembe jut — meséli —, hogy hát elég fiatalon jutottam én ennyire. Szép dolog ez, nem igaz? Bokor Péter Erősödnek a Zala megyei DISZ-szervezetek (Tudósítónktól.) A Zala megyei városokban és községekben a DISZ-szervezetek ünnepélyes taggyűléseket tartanak, ahol megtárgyalják a felvételi kérelmeket. Nagykanizsán, az utóbbi hónapban tizenkét új szervezet alakult s ugyanebben az időben kétszáz fiatal kérte felvételét az ifjúsági szövetségibe. Számos helyen a DISZ-szervezetek azokat a fiatalokat is meghívják ifjúsági gyűlésekre, kultúrelőadásokra, akik még eddig szervezeten kívül álltak. Miután ezek a fiatalok megismerik és egyben megszeretik a DISZ-szervezetek sokrétű, színes életét, felvételüket kérik. Ez történt az elmúlt napokban Muraszemenye községben is. A DISZ-vezetőség elhatározta, hogy a szervezeten kívüli fiatalok közreműködésével sport- és kultúrműsorral egybekötött szüreti mulatságot rendez. A szervezeten kívüli fiatalok is bekapcsolódtak az előkészületekbe és egy nap alatt mintegy harmincan kérték felvételüket a DISZ-be. Jól oldotta meg a tagszervezés feladatát a letenyei Vörös Csillag Termelőszövetkezet DISZ-tagjai is, akik a község egyénileg gazdálkodó fiataljait szervezték be az ifjúsági szövetségbe. S azok az egyénileg dolgozó fiatalok, akik a szövetkezeti DISZ-szervezetben tanultak, szórakoztak, sportoltak, nemcsak az ifjúsági szervezetet, hanem a szövetkezetet is megkedvelték, ezt bizonyítja az elmúlt napokban belépett két fiatal gazda példája is. A sok kitűnő példa közül meg kell még említeni Hahót községet, ahol az elmúlt két hétben ötvenegy fiatallal nőtt a DISZ-szervezet létszáma. Zala megyében három rövid hét alatt több mint hétszáz fiatal kapta meg a DISZ-tagsági könyvet. Otthon érzi magát az új tanító néni Hamar megszerették a Sióagárdi Általános Iskola úttörői az új tanító nénit, Kákics Olgát, aki nemrég végezte el Dombóváron a tanítónőképzőt. Az új tanítónő is megszokott már az új helyen, s mintha csak odavalósi lenne — lám már rajta is a szép népviselet. (Magyar Fotó — Bányász Anna felvételei) -19 éves fiatalok jelentkezhetnek traktoros gépésztanulónak A Munkaerőtartalékok Hivatalának közlése szerint a gépésztanulók felvétele az MTH 115 sz. tiszavasvári és az 509. sz. bajai intézetébe befejezéshez közeledik. További jelentkezéseket a nyíregyházi, pápai, székesfehérvári, győri, szegedi, makói, gyulai, mezőhegyesi traktorosgépészképző intézetekbe fogadnak el. Traktoros gépésztanulónak már csak 17—19 éves fiatalok jelentkezhetnek felvételre. A tanulókat tanulmányi idejük alatt otthonokban helyezik el, teljes ellátást, ösztöndíjat kapnak. Az ösztöndíjak összege — a tanulmányi előmeneteltől függően — 130—240 forint. Amennyiben a felvett tanuló előzőleg már munkaviszonyban állott, ösztöndíj helyett kereseti térítést kap, amelynek összege 500—900 forintig terjedhet. A „Gimnazisták“ — a Petőfi Színházban K. Trenyor „Gimnazisták” című darabját október elején mutatja be a Petőfi Színház. A darab főbb szerepeit Pethes Sándor érdemes művész, Gellért Lajos, Gombos Katalin, Orsolya Erzsi, Soós Lajos, Agárdy Gábor, Petrik József, Géczy Dorottya, Gyuricza Ottó és Szabó Gyula játsszák. Rendező: Szendrő József. A régészeti konferencia negyedik napja A régészeti konferencia csütörtöki, negyedik napi ülésén a külföldi küldöttek előadásaira került sor. P. P. Jefimenko akadémikus, az Ukrán Tudományos Akadémia tagja előadásában Középes Kelet-Európa késői őskorának régészeti problémáival foglalkozott. • W. G. Childe professzor, a londoni egyetem régészeti intézetének igazgatója előadásában azokról az új eredményekről számolt be, amelyek a magyarországi terület és a Földközi-tenger keleti részének kapcsolataira mutatnak a bronzkorban. Holger Arkman, svéd régész, a lundi egyetem tanára előadásában a magyar és a svéd területek bronzkori kapcsolatairól beszélt. A délutáni ülésen bolgár, német, csehszlovák és szovjet régészek előadása, valamint több hozzászólás hangzott el, majd Molnár Erik, Kossuthdíjas akadémikus, igazságügy miniszter mondott záróbeszédet. Az Új Idő 21. száma Az Új Idő e heti 21. számának vezércikke a leszerelés kérdésével, a bence megóvása végett legsürgősebben megoldandó nemzetközi problémával foglalkozik. Jefimov ,,Népóriás” című cikke a hatalmas kínai nép országépítő erőfeszítéseit és nagy sikereit ismerteti. Asztafjevnék ,,A mai Ansan’ című színes úti jegyzetei pedig a kínai nehézipar fellegvárába vezetik el az olvasót. A lap közli Tokutaro Kitamurának, a Szovjetunióban járt japán parlamenti küldöttség egyik vezetőjének az Új Idő számára adott nyilatkozatát. A Nemzetközi Élet rövid, csattanós jegyzeteiből a legfrissebb nemzetközi eseményekről kapunk tájékoztatást. Csongrád megye nyomult élre a silózási versenyben A szeptember 30-iki értékelés szerint az éves silózási terv teljesítésében Csongrád megye nyomult az élre. Silózási tervét 29,9 százalékra teljesítette, s Szolnok megye 27.7 százalékos teljesítményével a második helyre került. Harmadik Komárom megye 23,3 százalékos teljesítménnyel. Legnagyobb az elmaradás Zala megyében, amely szeptember 30-ig mindössze 4,2 százalékot ért el éves silózási tervében. Szívügy Levél érkezett a szerkesztőségbe. Furcsa nehéz levél, pedig az írás alig több tíz sornál. A melléklet „súlyos“, fizikai értelmében is, meg amúgy is a szó másik értelmére találva. Feltépem. Kissé érthetetlen. Különböző nagyságú, méretű, formájú csavarok hullanak ki belőle. Van, amelyik még fényesen csillog, néhányat már kikezdett a rozsda. Mellettük egy piszkos papírdarab — valaha papírdoboz lehetett, s rajta felírás: „Csavarárugyár“. Olvasom a levelet: „Ezeket a dolgokat a Soroksári úton levő Dunaparti pályaudvaron találtam a 285114 sz. vagonban hulladékvasként berakva, egész jó, használható szerszámok kíséretében. Hogy mennyire „ócskavas“, azt a küldött mustrából is megállapíthatják. Voltak a hulladékvasban teljesen ép szegecses dobozok, amik még fel sem voltak bontva ...“ eddig a levél és az aláírás: Bezdány Mihály. Nem sokat tudok erről a fiatal emberről, csak annyit, hogy ott, valahola Soroksári úton dolgozik — segédmunkás, meg, hogy szívesen és ügyesen forgatja a tollat — ez megállapítható egy írásából is, amit nemrégen küldött be az újsághoz, meg talán ebből a rövid levélből is. Valóban, az őt bemutató „tények“ köre nagyon-nagyon szűk — mennyivel inkább beszél most, ez a rövid levél. * Nehéz lenne kikutatni, hogy az említett néhány csavar hol került a beolvasztásra váró hulladékvas közé. Talán a Csavarárugyárban, talán másutt. Egy bizonyos, aki beledobta, vagy akik beledobták, annak mindanynyiunk ügye — nem szívügy. Okozott-e gondot, egyetlen percig is, hogy ezrek mennek veszendőbe...? Valaki másnak volt rá gondja — egy egyszerű fiatal munkásnak, aki nem sajnálta a költséget, a fáradságot, a borítékot, a villamospénzt és idehozta a Szabad Ifjúság szerkesztőségébe a levelet, a csavarokat. Egy ifjúmunkás, akinek szívügye néhány rozsdásodni kezdő csavar is, ha az neki arról beszél, hogy vannak még emberek, akik herdálják az államét, a mindannyiunkét. (sárdi) ANGEl GEROV. a ..Dimitrovgrádiak?* egyik főszereplője Budapesten ANGEL GEROV, 24 éves, nőtlen, címem: Dimitrovgrád. Népszínház — diktálja hadarva a repülőtér vámtisztjének és már sietne is kifelé, hogy minél előbb lássa Budapestet. színészi pályafutása mindössze három esztendő, ezalatt azonban 17 különböző darabban játszott. Csehov és Moliere, Shakespeare és Goldoni, Kornejcsuk, Pagogyin és jónéhány ma élő bolgár író hőseit elevenítette meg. Két filmszerepe is volt — az első egy kis epizód a „Hajnal a haza felett” című filmben, a második, a most befejezett „Dimitrovgrádiak” című film egyik főszerepe. A „DIMITROVGRÁDIAK” — fiatalok filmje a fiatalok városáról. Írója Burján Encsev, rendezői Nyikoláj Korabov és Ducse Mundrov — mindhárman a moszkvai Filmművészeti Főiskola tavaly végzett hallgatói. Ez a film a diplomamunkájuk. — Dimitrovgrád — olyas valami, mint a ti Sztálinvárosotok — mondja Angel Gerov — az ország minden részéből odasereglett fiatalok építették. Én magam is ott voltam, mert az Akadémia elvégzése után a dimitrovgrádi Népszínházba kerültem. Együtt nőttem a várossal, ismerem minden kövét és minden építőjét. Ezért is tudtam híven alakítani Hrisztót, az egyik fiatal építőmunkást. — Érdekessége a filmnek, hogy a város építésében résztvett szovjet szakemberek alakjait szovjet színészek alakítják. Számomra nagy iskola volt együtt játszani olyan művészekkel, mint Borisz Csirkov (Makszim alakítója) és Inna Makarova (az „Ifjú Gárda" Ljuba Sevcovája), akiktől rengeteget tanultunk mindannyian. A bolgár filmgyártás még nagyon fiatal, nem sok tapasztalattal rendelkezik, ezért különösen fontos és értékes számunkra a szovjet kollégák segítsége... EGY HETET TÖLTÖTT BUDAPESTEN, ittléte utolsó napján találkoztam vele ismét a filmgyárban, az „Élet hídja” című film forgatásán. — Nem utazhatok el anélkül — mondja —, hogy ne lássam a filmgyárat! — S rögtön hozzáteszi: — Nálatok gyorsabban dolgoznak, mint minálunk. A „Dimitrovgrádiak”at egy évig forgattuk. El fogom mondani otthon, hogy a Magyar Filmgyártó Vállalat filmjei három hónap alatt készülnek. Nálunk most filmváros épül, sok filmet fogunk gyártani, s ebben segíthet a magyarok tapasztalata. .. .Oda kiált fel egyszerre — Cassio, üdvözöllek! — Kállai Ferencet látta meg, az „Élet hídja” Varga Tónijának kosztümében, s felismerte benne a minap látott nemzeti színházi „Otelló” előadás Cassióját. Elragadtatással kezd beszélni nemzeti színházi élményeiről. A hét nap alatt három estéjét a Nemzetiben töltötte. — Legcsodálatosabb élményem Bessenyei Otelló alakítása. Nemrég láttam Szófiában is az „Otelló”-t a moszkvai Mosszovjet Színház előadásában. Bessenyei Otellója legalább olyan nagy alakítás, mint Mordvinové. Nagyon nagyon tetszett még Ferrari Violetta Lujza alakítása az „Ármány és szerelemben”. Láttam az Operában a „Bohémélet”-et, voltam az Operettszínházban és találkoztam Latabár Kálmánnal, akinek régi tisztelője vagyok. Sokat fogok otthon mesélni Budapestről, s ezekről a színházi estékről. VISZONTLÁTÁSRA! — búcsúzunk Angel Gerovtól, és tudjuk, hogy néhány hét múlva viszontlátjuk őt a filmvásznon, a „Dimitrovgrádiak”-ban, s minden bizonnyal még sokszor látni fogjuk őt a bolgár filmgyártás új alkotásaiban. Ő azonban másképpen érti. Szorongatja a kezünket és számtalanszor ismétli: „Viszontlátásra Bulgáriában — a mi Dimitrovgrádunkban!" M. M. így látjuk majd viszont Angel Gerovot a mozivásznon. Márkás külföldi írógépek az OFOTÉRT-boltokban Külföldről rövidesen nagyobb mennyiségű írógép érkezik. Ezeket az OFOTÉRT-boltokban árusítják majd. A vállalat felhívja az érdeklődők figyelmét, hogy előjegyzéseket már elfogad. Az igényeket a vállalat 1. számú boltjában, V., Egyetem utca 2. szám alatt lehet bejelenteni. Miután a gépek megérkeztek,, ez előjegyzés sorrendjében kapják meg a vásárlók. A márkás külföldi gépek 2000 forint körüli áron kerülnek forgalomba. Eddig 370000 néző látta már Budapesten a GÁZOLÁS című új, magyar játékfilmet! Egyedik hétre prolongálta a Vörös Csillag, Puskin, Május 1, Szabadság. Játszszák még: Attila (Budafok), Felszabadulás, Táncsics (Csepel) filmszínházak.