Szabad Ifjuság, 1956. április-június (7. évfolyam, 79-153. szám)
1956-05-26 / 123. szám
ISMERD MEG HAZÁDAT A Szabad Ifjúság nagy tavaszi cikk- és fénykép-pályázata „Békéscsabai diszisták Sztálinvárosban" írti Csapó László felvétele (Békéscsaba) HÍRT ADTUNK már arról a táncversenyről, amelynek döntőjét május elején láttuk a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. De egyet-mást el kell még mondanunk, ami beszámolónkból kimaradt és aminek fontossága miatt a kérdésre vissza kell térnünk. A versenyt a Népművelési Minisztérium, az Országos Báli Bizottság és hivatásos társastánc oktatók rendezték. És mégsem ők, hanem az ifjúság, a fiatalok rendezték a versenyt, akik csaknem egy esztendeje készültek erre és megmutatták, hogy tudnak szépen táncolni, helyesen, ízlésesen, finoman viselkedni. szmmt’ A VERSENY tehát igazolta a szakmai körök több éves erőfeszítését, igazolta a bírálatok hasznosságát, melyek a „jampizó” fiatalok szertelenségét, modortalanságát, udvariatlanságát pellengérezték ki. Most „táncoltak” a fiatalok. Jó modort láttunk, nyugodt, szép mozdulatokat, a szokott közöny helyett lelkes, mosolygó arcokat, rajtuk nemesebb érzéseket; talán tiszta szerelem tükrözött a csillogó szemekben, az egymáshoz simuló párok finom, stílusos mozdulataiban. A minisztérium szerint elsősorban az ifjúság jó ízlését, szépérzékét, igényességét kell fejleszteni. Szabad rumbát, sambát is táncolni, csak ezeknek a táncoknak vadságát kell megszelídíteni. A kaszáló lábak, a messzire hajított és visszaráncigált lányok látványa nem esztétikus. Ki kell tehát dolgozni olyan javaslatokat, melyek az ifjúság ízlésének javítására szolgálnak — mondja Debreceni elvtárs, a főosztály egyik vezetője. A zsűriben ott láttuk Gyenes Rudolfot, az országos báli bizottság titkárát, Kovács Klárát, a MÚDOSZ láncpedagógus tagozata szakszervezeti bizottságának elnökét, Török Sándor hivatásos társastánc oktatót és rajta kívül több idősebb és fiatal tánctanárt. Véleményük csaknem betűre egyező. AZ IFJÚSÁG egyik súlyos tévedése — mondják —, hogy minden szabad, nincs különbség a nemek között, hogy az egyenjogúság minden kényes problémát megszüntetett ezen a területen. Pedig a nemek közötti különbség lelki és fizikai gátakat emel a fiatalok közé. Ennek érvényességéről vitázni sem lehet. A lányok gyengébbek, védelemre szorulnak. Ennek természetes következménye a fiúk lovaglás magatartása, előzékenysége, udvariassága. Legyenek tehát a leányok nőiesebbek, követeljék meg a nekik járó udvariasságot és védelmet. A fiúk pedig védjék meg partnereiket, elsősorban saját neveletlenségeiktől. A korlátlan szabadosság ártalmas. A jó modor, az előzékeny és finom viselkedés a társadalmi érintkezés íratlan törvénye. A társastáncokon kívül erre neveljük gyerekeinket — mondják a hivatásos táncoktatók. De ezen felül azt is üzenik az ifjúság vezetőinek, főként a DISZ-nek: foglalkozzanak többet az ifjúság modorának, viselkedésének kérdésével, nyújtsanak ehhez több segítséget. Álljon melléjük a DISZ teljes erővel, tekintélyének súlyával. EZEK UTÁN várjuk az eredményeket. Tudjuk, hogy a versenyen részvevő fiatal párok széjjelviszik a társastáncolásnak ezt a stílusát különféle rendezvényekre, mulatságokra, szórakozóhelyekre. A többiek tanulnak tőlük, utánozzák majd őket. Ez pedig fiatalságunk életstílusának, magasabbrendű esztétikájának fejlődését, ízlésének kiművelését jelentheti. Tabi Ervin A SZABAD IFJÚSÁG 1956. május 26. Firmaválasztás Firma, balett. Sokat vitatott szavak ezek, mert sokan sokféleként értik. A firma — még csak hagyján. A balek azonban — ez már veszélyesebb szó. Nos, az én véleményem az, hogy nem a szó a veszélyes, hanem az, hogy mire gondolunk akkor, amikor halljuk, vagy mondjuk. A szót nem lehet eltüntetni, kiirtani, megsemmisíteni. De jelentésének új értelmet adni, vagy talán úgy mondom, hogy a régi jelentését kiirtani — lehet!! Csak akarni kell! Mi is akartuk és akarjuk ezt, s ha főiskolánkon mindenki így akarná, sikerrel járna ez. Mert a siker már útban van. 1955 szeptemberében, amikor új első éveseinket már látásból kezdtük ismerni, határoztuk el (IV. éves erdőmérnök, hallgatók), hogy a firma és balek kifejezéseknek új értelmet adunk. Vagy talán reneszánsz ez? Hisz a régi selmeci időben nem alacsonyabb rangúságot, nem lenézést jelentett a balek szó, csupán évfolyam számot, ugyanis minden évfolyamnak volt egy jelzője. A másodévesek például „szénégetők” voltak. Firmaválaasztás — fehér asztal mellett. Hogy történik ez nálunk, Sopronban, az Erdőmérnöki Főiskolán? Hatalmas terem. Körben asztalok, körülöttük székek. A sok IV. és I. évesen kívül őszülő professzorok, fiatal tanársegédek, a pártszervezetek és állami intézmények képviselői is jelen vannak. Sokszor 150—200 ember együtt. A falak ízlésesen és erdészesen feldíszítve, az abroszokon virágvázák, zöld fenyőgallyak, papírszalvéták. Persze mindez csak keret, és nem tartalom, de a rossz keret a művészi kép hatását is leronthatja. Erre ügyelni kell!! A ISO—200 ember - a sok tartalom — bizony nagy tömeg így együtt. Irányítani kell az est menetét. Az elnökségi asztalnál, középütt, a IV. éves DISZ-titkár is helyet foglal. Ő az elnök, már csak hivatalból is. Feláll. Megvárja, míg mindenki megtalálja a helyét. Az asztal egyik oldalán a IV., másik oldalán az I. évesek ülnek. A két évfolyam tehát szemben egymással. Az oktatók és vezetők nem kü- Jin asztalnál ülnek, hanem a fiatalok között. Ilyenkor ez a szokás. S ez jól is van így. Amikor mindenki elhelyezkedett és elcsendesedett, a titkár néhány üdvözlő szót mond, majd mindnyájan felállva, elénekeljük az erdész- és a bányászhimnuszt. A bányászhimnuszt akkor is, ha csupa erdész van csak jelen. A „másik szak.’’ tiszteletére. Ez is selmeci és ápolandó örökség. Az évfolyamok leánytagjai révén előkerülnek a poharak, szendvicsek, kis sörösüvegek. Nem sok, csak annyi, hogy megoldódjék a nyelv, eltűnjön a feszélyezettség. Közben mindenki szót kérhet az elnöktől, elmondhat egy-egy tréfát, vagy mulatságos, megtörtént eseményt. A firmák ilyenkor mesélik el vizsgatapasztalataikat, ilyenkor kerülnek napfényre az olyan dolgok is, amit a hallgató bölcsen elhallgat, de amit a professzor most az orra alá dörzsöl, hogy tudniillik mikor vége volt a vizsgának, kifelé menet miért kopogtatott az ajtón stb., stb. Elénekeljük a vendégek (vendég mindenki, aki nem IV. vagy I. éves hallgató) nótáit sorra, s mindezt úgy, hogy a végén már mindenki kapcsolatban van mindenkivel Szabály, hogy tiszteletben kell tartani a másikat, amíg az beszél, s ha valaki az elnök engedélye nélkül szól, azt megbüntetik. Nótát csak a nótafelelős kezdhet, aki közel ül az elnökhöz. Az est lényege az utolsó pont, a „fénypont’, amikor sorra olvassák az első évesek neveit az eddigi érdemek sorrendjében, és minden elsőéves megnevez egy negyedévest, aki az ő firmája, és akinek ő a balekja lesz. „Igen, balekja.“ Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a IV. éves most már köteles segíteni választójának a főiskolai életbe indulását, megismertetni Sopron nevezetességeivel, kisegíteni jegyzetekkel, tankönyvekkel, kölcsön adni rajzfelszerelését, megmagyarázni neki a „hogyan tanulj”-t, a „mit jegyzetelj”-t, megismertetni vele főiskolánk múltját, hagyományait, szokásainkat, hisz aki négy éve itt van már, annak mindez a kisujjában kell, hogy legyen. Ezen túl kötelessége a firmának az is, hogy figyelje elsőévese magánéletét, nem indul-e rossz úton az esetleg szokatlan „szabadság“ hatására, nem lesz-e elbizakodott, másoikkal szemben lenéző, mert „Ő már főiskolás", nem jár-e túlságosan sokat a kocsmába stb., stb. Ugye, most már belátható, hogy ha én azt mondom, hogy a „balekom”, ez minden mást jelent, csak kiszolgáltatottságot nem, mint amit jelentett sok más iskolában régen. Én átadom neked azt, amit tanultam, simábbá teszem az utadat, megtanítlak főiskolássá lenni, az én érdekem is, hogy egész ember legyen belőled, mert 5 év múlva már együtt fogjuk építeni mindazt, amiért tanulunk, dolgozunk, amiről olyan sokat álmodtunk: a szocialista Magyarországot. Molnár Géza főiskolai hallgató Sopron A TUDOMÁNY ÉS A TECHNIKA VILÁGÁBÓL A ANTIBIOTIKUMOK a betegségek serege ellen, a gyógyszerek élén Az elmúlt tíz év alatt az antibiotikumok több ember életét mentették meg, mint a többi gyógyszer összesen. Körülbelül ebben a megállapításban foglalták össze e „csodaszerek” jelentőségét a nemrég Washingtonban tartott 3. antibiotikum értekezleten. Statisztikai összeállítások alapján olyan közlések is elhangzottak, hogy néhány országban a recepteknek már csaknem 50 százaléka antibiotikumra szól. Gombák és baktériumok a baktériumok ellen Aki már kapott penicillint, sztreptomicint, aureomicint, kloromicetint, tetramicint és treomicint, vagy ugyan még nem volt része bennük, de hallott egyet-mást baktáriumpusztító hatásukról, körülbelül sejti, mire valók az antibiotikumok. De csak körülbelül! Mert egyrészt a már évek óta használt szerek alkalmazási területe is rohamosan tágul, másrészt még a kutatók sem tudtak véglegesen dűlőre jutni az antibiotikumok mibenlétének pontos meghatározásában. Ezzel nagyjában jeleztük is, hogy származásukat és alkalmazásukat illetően milyen széles területet fognak be ezek a nagyszerű gyógyanyagok. Egyelőre elegendő, ha nagy általánosságban csak annyit tudunk az antibiotikumokról, hogy ezek penészgombák, sugárgomák, baktériumok stb. — röviden: alacsonyrendű szervezetek — által termelt vegyületek, amelyek sok betegségokozó parányi élőlény (mikroorganizmus) életműködését gátolják, vagy éppenséggel el is pusztítják ezeket a kórokozókat. Az antibiotikumok tehát alacsonyrendű élőlények termékei, váladékai. Baktériumfejlődést gátló hatásukra Pasteur, a nagy francia tudós és Manasser orosz kutató már a múlt század hetvenes éveiben felfigyelt. Gyógyítási célokra való alkalmazásukhoz azonban csak ötven év múlva találtunk utat, amikor Fleming angol orvos 1928-ban megállapította hogy egy penészfajta a gennykeltő baktériumok (stafilokokkuszok) szaporodását gátolja. Penicillin nyitja a sort Fleminget megfigyelése a penicillin felfedezéséhez, illetve gyógyászati célokra alkalmas előállításához vezette. A penicillin onnan kapta nevét, hogy a Penicillium notatum nevű penészgomba egyik törzséből állították elő — meglehetősen körülményes tenyésztési és vegyi eljárással. A Chain és Florey angol tudósok közül tömörült kutatógárdának egy évtizedes munkájába került, míg a penicillint nagyüzemi módszerekkel is elő tudták állítani, így ez a vérmérgezés és gyulladási folyamatok ellen használt antibiotikum a második világháborúban már tízezrével mentette meg a fasizmus ellen küzdő katonák kezét, lábát az amputálástól, s gyakran életüket is. A penicillin felfedezése arra indította a kutatókat, hogy a kezük ügyébe került mikroorganizmusokat sorra vizsgálják, vajon nem termelnek-e Selman A. Waksman Nobel-díjas tudós, az antibiotikum-kutatás egyik legnagyobb nemzetközi tekintélye, üvegcsésze táptalaján tenyésztett gombafajta baktériumpusztító hatását tanulmányozza, antibiotikus, baktériumpusztító vegyületeket. Sztreptomicinért Nobel-din Már a háború alatt megszületett a sztreptomicin, amely új korszakot nyitott a tuberkulózis és egyéb fertőző betegségek gyógyításában. Felfedezője, a Nobel-díjjal jutalmazott Selmon A. Waksman, az antibiotikum-kutatás egyik legnagyobb tekintélye több más ilyen csíraölőszert is világra segített. Nevéhez fűződik a sztreptomicin egy javított válfajának, a hidrogénnel dúsított dihidrosztreptomicinnek előállítása is. Ezzel a hallási zavarokat és szédülést okozó sztreptomicin tartós adagolásra is alkalmassá vált, ami főként a tuberkulózis gyógyításánál esik döntően latba. Legújabban — német kutatások eredményeképpen — a sztreptomicin mindkét fajtáját pantolénsavval, a B-vitamincsoport egyik tagjával kombinálják. Ezzel a megoldással a sztreptomicin az eddiginél huzamosabban és még nagyobb, még hatásosabb adagokban nyújtható, anélkül, hogy zavarokat okozna. Magyar antibiotikumok —kivitelre is A sztreptomicint egész sereg antibiotikum felfedezése követte. Közülük a kloramfeniliol és az ún. tetraciklinszármazékok (más nevükön: aureomicin, terramicin stb.) már bizonyos mértékben a „régi gárdához“ tartoznak. Ezeket a legkülönfélébb betegségek ellen jórészt bevált antibiotikumokat alacsonyrendű szervezetek tenyésztésével és termékeik vegyi feldolgozásával állítják elő. Csak a kloramfenikol gyártása történik teljesen mesterséges úton, szintetikusan, s módszerének kidolgozásában magyar kutatók is előljártak. Hazánkban treomicin néven gyártják ezt az agyhártyagyulladás és szamárköhögés kezelésére bevált szert. Kollonich János kétszeres Kossuthdíjas kutatónk eljárása alapján történik előállítása, s rövidesen kivitelre is kerül a gyorsan növekedő termelésből. Ez történt a Hajdúsági Gyógyszergyárban előállított penicillinnel, valamint sztreptomicinnel is, amelynek tekintélyes mennyisége ugyancsak a kivitelt szolgálja. A tetraciklin-származékok előállításában szintén jelentős sikerre hivatkozhatunk. A magyar gyártmányú tetrán egyenértékű a legjobb külföldi készítményekkel. Gyártását Horváth István, Bodánszky Miklós és Vadkerty Tibor dolgozták ki. A tetrán már az úgynevezett széles hatóterületű antibiotikumok közé tartozik, ami azt jelenti, hogy egyszerre több kórokozó elpusztítására, tehát különféle betegségek hatásos kezelésére alkalmas. Gombák és baktériumok vallatása A széleshatású antibiotikumok, mint például az aureomicin, terramicin, neonácin stb. olyan esetekben is jó szolgálatokat tesznek, ahol a penicillin és a sztreptomicin már csődöt mond. Ez anntál figyelemreméltóbb eredmény, mert az antibiotikumok több fajtájával szemben — sűrűbben megismételt vagy huzamosabb és nagymennyiségű adagolásra — a szervezet növekvő ellenállóképességet fejt ki. Az érzékenyebb kórokozókat ugyanis az antibiotikum elpusztítja, a kevésbé érzékeny kórokozók viszont tovább szaporodnak, s végül is túlsúlyra jutnak. A szervezet különösen a penicillinhez szokik hozzá könnyen, s amikor igazán szükség van rá, a szer már csak kismértékben, vagy egyáltalán nem hat. Főként a stafilokókkuszok csoportjába tartozó baktériumok okoznak sok fejtörést a kutatóknak. Egészségünk e makacs ellenségei ugyanis még a „nehéz ágyúkkal“, mint például az aureomicinnel és terramicinnel szemben is gyorsan ellenállóképessé válnak. De állatkísérletekben már kirajzolódnak olyan új antibiotikumok körvonalai, amelyek a stafilokokkuszokat, ezeket a gennykeltő és szőlőfürt módjára csoportosuló baktériumokat is tartósan torkon ragadják. A legújabb olasz kutatások szerint az aureomicin rosszul táplált vagy kórosan sovány gyermekek egyenletes felhizlalására is kitűnően bevált. Szovjet, amerikai és svéd kutatók pedig olyan vegyületeket állítottak elő a Streptomyces gombafajták egyik öbőlmásikából, amelyek hatásosnak ígérkeznek bizonyos gombás bőrmegbetegedések gyógyítására. Ezek a bórbajok eddig minden kezelési kísérletnek ellenállottak. Eddig mintegy 90 antibiotikumot állítottak elő tisztán, holott még csak néhány száz mikroorganizmust „vallattak meg“. Ám e parányi alacsonyrendű szervezetek számát sok százezerre teszik. Joggal számíthatunk hát az eddigieknél sokkal szélesebb és mélyebb hatású antibiotikumokra. Gáspár László ! Kellemes környezetben olcsó áron ebédelhet és vacsorázhat a (illYEL A KERTHELYISÉGÉBEN (XIV. Állatkerti út 2.) MENÜRENDSZER, NAGY VÁLASZTÉK Állandó idénykülönlegességek UZSONNA, FAGYLALT PARFAIT Gyöngyösvidéki borkülönlegesség esténként BÖBE GÁSPÁR ERNŐ és zenekara muzsikál. Összejövetelekhez, rendezvényekhez külön termek