Szabad Kapacitás, 1991 (3. évfolyam, 3-5. szám)

1991 / 3. szám

A Független Magyar Kezdeményezés 1991. március 2-án tartotta VII. Közgyűlését Galán­­tán. Fordulópontot jelent ez a közgyűlés az FMK életében. Ez volt az első közgyűlés azóta, hogy a mozgalom önálló szubjektumként vesz részt a kormányban. Az elfogadott dokumen­tumai (az Ügyvivői Testület beszámolója - el­nöki beszámoló, Munkaterv, határozat) az ed­digieknél sokkal pontosabban jelölték meg azokat a rétegeket, melyek érdekeit az FMK fel kívánja vállalni. A harmadik dolog, hogy az FMK olyan együttműködési és érdekegyezte­tési modellt vázolt fel, amely remélhetőleg jár­ható útja lesz a jövőbeli együttműködésnek a kisebbségi és más szervezetek között. A Sza­bad Kapacitás ezeket a dokumentumokat a teljes terjedelmükben közli, beleértve az új Alapszabályt és az új választott testületek név­sorát is. Kérjük, adja oda másoknak is, hogy céljaink­kal és elképzeléseinkkel mások is megismer­kedhessenek! A FÜGGETLEN MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS ELVI NYILATKOZATA (Pozsony, 1989. november 24.) A Független Magyar Kezdeményezés a hatalmi szervektől független, alulról építkező állampolgári kezdeményezés. Folytatója kíván lenni mindazon politikai, társadalmi és egyéni törekvéseknek, amelyek az elmúlt évtizedekben a független, auto­nóm gondolkodást és magatartást képviselték a hatalmi önkénnyel szemben. Magáénak vallja Eu­rópa, ezen belül Csehszlovákia polgárjogi moz­­­galmainak eszmeiségét, demokratikus és sza­badelvű hagyományait, Közép-Európa erkölcsi megújhodását sürgető törekvéseket, mindazokat az erőket, amelyek Csehszlovákia Európába való integrálásán fáradoztak. Elődjének tekint a Csehszlovákiai Magyar Ki­sebbség Jogvédő Bizottságát, mint az elmúlt két évtizedben a magyar kisebbség egyetlen függet­len érdekvédelmi kezdeményezését. Ugyanakkor kinyilvánítja, hogy nem kíván annak helyébe lép­ni, mert úgy véli, az egyéni és kollektív jogok védelmének erre a formájára a jövőben is szük­ség lesz. A Független Magyar Kezdeményezés tagad minden totalitárius ideológiát. Tagadja, hogy a közösségiség és egyenlőség eszméje jogosult lenne az egyéni szabadság bár­minemű korlátozására. A Független Magyar Kezdeményezés a modern individualizmus és liberális humanizmus híve. Olyan tagok­, autonóm társulási és közösségi for­mák kialakítását sürgeti, amelyeket tagjai önként vállalnak, illetve választanak, amelyek nemcsak érdekeik és akaratuk kifejezői, hanem védelmük biztosítéka is egyben mindenfajta manipulációval szemben. A Független Magyar Kezdeményezés elveti mind a nacionalista, mind pedig a sztálinista kol­lektivista ideológiákat. A Független Magyar Kezdeményezés számára a legfőbb érték az egyén szabadsága, a toleran­cia és a szolidaritás. A Független Magyar Kezdeményezés célja:­­ Az állam szuverenitásának biztosítása. - A többpártrendszerű demokrácia megterem­tése. - A hatalom hármas megosztása (törvényhozói, végrehajtói, bírói). - Az állam hatalmának korlátozása az állampol­gári jogok által. - A többség hatalmának érvényesülése mellett a kisebbségek jogainak a védelme. - A társadalmi önszerveződés és önigazgatás biztosítása a helyi, regionális, kisebbségi, mun­kavállalói, vallási és egyéb törekvések, csopor­tok, közösségek, mozgalmak számára. - A tulajdonformák egyenjogúságának az elis­merése. - A piacgazdaság megteremtése, vállalkozói szabadság. - A szociális biztonság szavatolása. - Az egészséges természeti környezethez való jog biztosítása. - Az oktatás, a kultúra és a tudomány ideológiai alávetettségének megszüntetése. Mivel a Független Magyar Kezdeményezés céljai közt a nemzeti kisebbségi kérdés megol­dása, illetve képviselete is szerepel, ezért fon­tosnak tarta, hogy ennek elvi kiindulópontjait is leszögezze.­­ A Független Magyar Kezdeményezés meg­győződése, hogy a nemzeti kisebbségek problé­máit csak a demokrácia oldhatja meg. Olyan de­mokrácia, melyben minden nemzeti, etnikai, poli­tikai, vallási és egyéb kisebbség a kölcsönös tolerancia légkörében érvényesítheti érdekeit.­­ Leszögezzük, függetlenül nemzeti hovatarto­zásuktól, a Cseh és a Szlovák Köztársaság állam­polgárainak államalkotó szerepét. Csehszlovák állampolgárságától senki sem fosztható meg. - A nemzetek és nemzeti kisebbségeket kollek­tív jogok illetik meg. A nemzeti hovatartozás em­beri jog. Ezért a kollektív jogok a nemzetek és nemzeti kisebbségek minden egyes tagját megil­letik. - A kisebbségek jogainak szavatolásához elen­gedhetetlen egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása is. Az elmúlt napokban a civil társadalom hatal­mas erkölcsi megújhodásának lehettünk tanúi. Kiáltványok, beszédek, proklamációk százai sür­

Next