Szabad Kapacitás, 1991 (3. évfolyam, 3-5. szám)
1991 / 3. szám
A Független Magyar Kezdeményezés 1991. március 2-án tartotta VII. Közgyűlését Galántán. Fordulópontot jelent ez a közgyűlés az FMK életében. Ez volt az első közgyűlés azóta, hogy a mozgalom önálló szubjektumként vesz részt a kormányban. Az elfogadott dokumentumai (az Ügyvivői Testület beszámolója - elnöki beszámoló, Munkaterv, határozat) az eddigieknél sokkal pontosabban jelölték meg azokat a rétegeket, melyek érdekeit az FMK fel kívánja vállalni. A harmadik dolog, hogy az FMK olyan együttműködési és érdekegyeztetési modellt vázolt fel, amely remélhetőleg járható útja lesz a jövőbeli együttműködésnek a kisebbségi és más szervezetek között. A Szabad Kapacitás ezeket a dokumentumokat a teljes terjedelmükben közli, beleértve az új Alapszabályt és az új választott testületek névsorát is. Kérjük, adja oda másoknak is, hogy céljainkkal és elképzeléseinkkel mások is megismerkedhessenek! A FÜGGETLEN MAGYAR KEZDEMÉNYEZÉS ELVI NYILATKOZATA (Pozsony, 1989. november 24.) A Független Magyar Kezdeményezés a hatalmi szervektől független, alulról építkező állampolgári kezdeményezés. Folytatója kíván lenni mindazon politikai, társadalmi és egyéni törekvéseknek, amelyek az elmúlt évtizedekben a független, autonóm gondolkodást és magatartást képviselték a hatalmi önkénnyel szemben. Magáénak vallja Európa, ezen belül Csehszlovákia polgárjogi mozgalmainak eszmeiségét, demokratikus és szabadelvű hagyományait, Közép-Európa erkölcsi megújhodását sürgető törekvéseket, mindazokat az erőket, amelyek Csehszlovákia Európába való integrálásán fáradoztak. Elődjének tekint a Csehszlovákiai Magyar Kisebbség Jogvédő Bizottságát, mint az elmúlt két évtizedben a magyar kisebbség egyetlen független érdekvédelmi kezdeményezését. Ugyanakkor kinyilvánítja, hogy nem kíván annak helyébe lépni, mert úgy véli, az egyéni és kollektív jogok védelmének erre a formájára a jövőben is szükség lesz. A Független Magyar Kezdeményezés tagad minden totalitárius ideológiát. Tagadja, hogy a közösségiség és egyenlőség eszméje jogosult lenne az egyéni szabadság bárminemű korlátozására. A Független Magyar Kezdeményezés a modern individualizmus és liberális humanizmus híve. Olyan tagok, autonóm társulási és közösségi formák kialakítását sürgeti, amelyeket tagjai önként vállalnak, illetve választanak, amelyek nemcsak érdekeik és akaratuk kifejezői, hanem védelmük biztosítéka is egyben mindenfajta manipulációval szemben. A Független Magyar Kezdeményezés elveti mind a nacionalista, mind pedig a sztálinista kollektivista ideológiákat. A Független Magyar Kezdeményezés számára a legfőbb érték az egyén szabadsága, a tolerancia és a szolidaritás. A Független Magyar Kezdeményezés célja: Az állam szuverenitásának biztosítása. - A többpártrendszerű demokrácia megteremtése. - A hatalom hármas megosztása (törvényhozói, végrehajtói, bírói). - Az állam hatalmának korlátozása az állampolgári jogok által. - A többség hatalmának érvényesülése mellett a kisebbségek jogainak a védelme. - A társadalmi önszerveződés és önigazgatás biztosítása a helyi, regionális, kisebbségi, munkavállalói, vallási és egyéb törekvések, csoportok, közösségek, mozgalmak számára. - A tulajdonformák egyenjogúságának az elismerése. - A piacgazdaság megteremtése, vállalkozói szabadság. - A szociális biztonság szavatolása. - Az egészséges természeti környezethez való jog biztosítása. - Az oktatás, a kultúra és a tudomány ideológiai alávetettségének megszüntetése. Mivel a Független Magyar Kezdeményezés céljai közt a nemzeti kisebbségi kérdés megoldása, illetve képviselete is szerepel, ezért fontosnak tarta, hogy ennek elvi kiindulópontjait is leszögezze. A Független Magyar Kezdeményezés meggyőződése, hogy a nemzeti kisebbségek problémáit csak a demokrácia oldhatja meg. Olyan demokrácia, melyben minden nemzeti, etnikai, politikai, vallási és egyéb kisebbség a kölcsönös tolerancia légkörében érvényesítheti érdekeit. Leszögezzük, függetlenül nemzeti hovatartozásuktól, a Cseh és a Szlovák Köztársaság állampolgárainak államalkotó szerepét. Csehszlovák állampolgárságától senki sem fosztható meg. - A nemzetek és nemzeti kisebbségeket kollektív jogok illetik meg. A nemzeti hovatartozás emberi jog. Ezért a kollektív jogok a nemzetek és nemzeti kisebbségek minden egyes tagját megilletik. - A kisebbségek jogainak szavatolásához elengedhetetlen egy nemzetközi kisebbségvédelmi rendszer létrehozása is. Az elmúlt napokban a civil társadalom hatalmas erkölcsi megújhodásának lehettünk tanúi. Kiáltványok, beszédek, proklamációk százai sür